Szittyakürt, 1976 (15. évfolyam, 3-12. szám)
1976-05-01 / 5. szám
1976. május hó ímrvAKöfcT 9. oldal A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA LEN EMBEREK ÖNZETLEN MUNKÁJA VISZI ELŐRE A MAGYAR ÜGYET! DR. KOLLARITS BÉLA: MA KELET-EUROPA, HOLNAP AZ EGÉSZ VILÁG! Az úgynevezett és már közismert “Sonnenfeldt Dokrina” példátlan méretű felháborodást és megdöbbenést keltett. A nemzetiségi csoportok — élükön a magyar és lengyel szervezetekkel — küldöttségekkel és beadványokkal fejezték ki megbotránkozásukat és tiltakozásukat Gerald R. Ford elnöknél és Kissinger külügyminiszternél. A Kongresszus tagjaihoz is hatalmas tömegekben érkeztek az Egyesült Államok külpolitikáját elítélő levelek és táviratok. Számos képviselő és szenátor is csatlakozott a tiltakozásokhoz, az elnöktől és a külügyminisztertől az ügy kivizsgálását és magyarázatot kérve. A Fehérház és a State Department nyilatkozataikban először min dent cáfolni és letagadni igyekeztek, majd Sonnenfeldt kijelentéseit “értelmezni” próbálták. A nyilatkozatok és magyarázatok azonban sem szövegezésükben, sem tartalmukban nem voltak kielégítők, ezáltal a kétségeket és bizalmatlanságot még inkább elmélyítették. Végül is tagadhatatlanná vált, hogy az U.S. Európában állomásozó nagykövetei előtt Sonnenfeldt valóban olyan értelemben nyilatkozott 1975. december 13-án, ahogy ezt március 22-én megjelent írásukban Roland Evans és Robert Novak jelentették. Az elnök, Gerald R. Ford több alkalommal nyilatkozott az ügyben. Nemzetiségi csoportok képviselői előtt nyomatékosan kijelentette, hogy az U.S. semmiféle értelemben sem fogadhatja el a Szovjetunió ural mát Kelet-Európa felett. (Az amerikai külügyi szóhasználat szerint Magyarország és Csehszlovákia a kelet-európai országok csoportjába tartozik.) Ford képviselősége idején a kelet-európai országok, a Rabnemzetek érdekében több ízben felszólalt és ezért nyilatkozata ideigóráig azt a látszatot keltette, hogy ezirányú felfogása nem változott meg. Aprilis 10-én azonban Austinban és El Pasoban tartott beszédében — Ronald Reagan volt kaliforniai kormányzó beszédére válaszolva — olyan kijelentést tett, mely mellett szó nélkül elhaladni nem lehet. “Nem hiszem, hogy az U.S. tartozna azt mondani, hogy háborúba megyünk, ha Kelet-Európábán ‘bizonyos dolgok’ történnek.” Veszedelmes szavak, melyekkel Gerald Ford félreérthetetlenül szentesítette Helmut Sonnenfeldt elveit. Az elnök szavaival kétségtelenül szabad kezet adott Moszkvának Kelet-Európára! Most már csak a Szovjetunión múlik, hogy mikor és milyen módon fogja Kelet-Európát, beleértve Magyarországot is “szervesen” magához kapcsolni, magyarán mondva, bekebelezni. Akarva, nem akarva emlékezni kell az Egyesült Államok külügyminisztériumának 1956. november 2-án Titohoz intézett táviratára (az Egyesült Államok kormánya nem látja kívánatosnak, hogy Magyarországon szovjetellenes kormány kerüljön hatalomra). Két nappal később, november 4-én a szovjet páncélosai megindultak a Szabadságharc leverésére. A Sonnenfeldt ügy során szóba került Kissinger külügyminiszter személye és tevékenysége. Kissinger természetesen mindenben egyetért “munkatársának”, Sonnenfeldtnek a megnyilatkozásaival. Ez nem is lehet másképpen, Kelet-Európa népeinek Moszkvához való végleges és visszavonhatatlan “átutalása” lényeges része a nagy világcsalásnak, a Kissinger-féle “detente” politikának. Mi is a “detente”? Fedőneve a Rabnemzetek és a még szabadvilág kiárusítását célzó szélhámosságnak. Fedőneve azoknak a gálád üzelmeknek, melyeket a CFR kegyeltje, Nelson Rockefeller jelenlegi alelnök pártfogoltja, dr. Kissinger folytat az emberiség szabadsága és békés élete, fejlődése ellen! A kissingeri “detente” az a politika, amely Amerika tekintélyét a világ népei előtt ronggyá tépte: Amerika szövetségeseit cserben hagyta, Amerika javait, tudását és nemzeti biztonságát kiárusitja. A detente sírásója annak az Amerikának, amely 1938-ban az akkor 15 éves Alfred Heinz Kissingert és szüleit befogadva megmentette őt attól, hogy Auschwitzban, vagy egy másik hitleri “intézményben” életét elveszítse. Az időközben dr. Henry Kissingerré átvedlett Heinz Amerikában olyan hatalomhoz jutott, olyan szédületes karriert futott be, melyhez hasonlót nem találunk a világ és az emberiség történetében. Nem túlzás azt mondani, hogy ma Kissinger Amerika látható feje, uralkodója és megrontója. A sors különös iróniája, hogy két német emigráns zsidó — dr. Henry Kissinger és Helmut Sonnenfeldt készíti elő Amerikának végpusztulását, melynek egyik célja volt a 2. világháború során, hogy a német zsidóságot Hitler uralma alól felszabadítsa! A “Sonnenfeldt Dokrina” ügye úgy indult, mintha mindössze egyes amerikai nemzetiségi csoportnak, köztük az amerikai magyarságnak az ügye volna. Az elmúlt hetek fejleményei azonban azt mutatják és bizonyítják, hogy a világ szabadsága ellen szőtt ördögi összeesküvés rendkívüli jelentős fázisáról rántotta le a leplet Evans és Novak riportja. Remélhető-e — hogy még idejében —, hogy Amerika és a világ szabad népei védelemre felkészüljenek? Amerika magyar lakossága nem nézheti tétlenül, hogy a világ szabadsága ellen összeesküvők miként fogják Magyarország és a többi Rabnemzet rabságát még súlyosabbá tenni és ennek elvégeztével a bolsevizmus, illetve ennek világhódító céljaival teljesen azonos, már sokat emlegetett “Világ Kormány” zsarnoki uralma alá helyezni. Egyes szervezetek vagy egyének legjobb szándékú, de külön útakon járó fellépése nem elegendő a veszedelem elhárítására. A Kereszt és Kard Mozgalom ennek felismerésében a legközelebbi jövőben értekezletre fogja meghívni az amerikai magyarság politikai, társadalmi és egyéb szervezeteit, tekintet nélkül a közöttük fennálló esetleges nézeteltérésekre, vagy személyi ellentétekre. Az értekezlet egyetlen célja: a Szülőhazánkat, Amerikát és a még szabad nemzeteket fenyegető veszedelem elhárítására a legalkalmasabb, egységes és közös taktika meghatározása. A Kereszt és Kard Mozgalom reméli, hogy a magyarság szervezetei megértéssel és magyar öntudattal fognak eleget tenni a meghívásnak. A világtörténelem főbb eseményei 1938—1942 Kezembe került a “MAGYAR TÁJÉKOZTATÓ ZSEBKÖNYV” 1943-ban kiadott példánya. Igen sokan élnek az emigrációban velünk, akik abban az időben születtek, így nincsenek tisztában azzal, hogy milyen körülmények között került hazánk a világháború sodrába, csak azt tudják, amit a kommunisták tanítottak nekik az iskolában. A mai helyzet is szörnyen hasonló a régihez csak a szereplők mások. Ebből a szempontból tartom fontosnak a közlést, hogy soknak nyíljon ki a rzeme és világosan ítélje meg a múltat. * * * 1938. február 4. Hitler felmenti Blomberg hadügyminisztert és személyesen veszi át az egész véderő fölött való parancsnokságot. Neurath helyett Ribbentrop lesz a külügyminiszter, az új hadseregfőparancsnok pedig Walter Brauchitsch. Február 10. Lemond a német-barát román Goga-kormány. Tekintély-kormány alakul Christea Miron elnöklésével. Február 12. Hitler meghívására Schuschnigg, Ausztria kancellárja, Berchtesgadenbe utazik. Február 16. Ausztriában újjáalakítják a kormányt. Belügyminiszter a nemzeti szocialista Seyss Inquart lesz, aki másnap Hitlerrel tárgyal Berlinben. Február 17. Eden külügyminiszter lemond, utódja Halifax lord. Chamberlain t.i. engedmények árán is szükségesnek látja az Olaszországgal való kibékülést. Március 9. A schuschnigg kormány bejelenti, hogy március 13-án egész Ausztriában népszavazást tartanak. Ausztria függetlenségének ügyében. Március 10. Lemond a francia Chautemps-kormány, mert nem tudta megkapni a rendkívüli pénzügyi felhatalmazásokat. Az új kormányt márc. 14-én Leon Blum alakítja meg. Március 11. Német ultimátumra lemond a Schusschnigg kormány, az új kancellár Seyss Inquart lesz, aki a rend fenntartása céljából a német katonasághoz fordul. A német csapatok átlépik az osztrák határt. Március 15. Hitler ünnepélyesen bevonul Bécsbe. Március 16. A blum kormány megígéri támogatását Csehszlovákiának, ha idegen támadás érné. Március 17. Hull, az Egyesült Államok külügyminisztere: “Amerika teljes erővel ragaszkodik a nemzeti jogrend alapelveihez”. Március 19. Litvánia teljesíti Lengyelországnak a határok megnyitására és a diplomáciai viszonynak helyreállítására vonatkozó követelését. Március 24. Chamberlain: Anglia békét akar, de ez nem jelenti azt, hogy bizonyos körülmények között ne lenne hajlandó harcolni. Április 1. A csehszlovák kormány tárgyalásokat kezd a szudéta-németekkel. Április 4. Hlinka páter végsőkig menő harcot hirdet a tótok önkormányzatáért. Április 7. Lemond a Blum kormány, mert a szenátus leszavazza pénzügyi javaslatait. VAS FARI (Folytatás a következő számban) “Bercsényi” Lövész Tábor! A Lövész Mozgalom jelenti: AZ IDEI “BERCSÉNYT' LÖVÉSZ TÁBORUNKAT 1976. JÚLIUS 24- TŐL AUG. 8-IG TARTJUK A LÖVÉSZ TANYÁN. KIVÁLÓ VEZETŐK FOGJÁK OKTATNI A GYERMEKEKET ARÁNYLAG ELBÍRHATÓ TÁBORI KÖLTSÉGEK MELLETT. KÉRJÜK AZ ÉRDEKLŐDŐ SZÜLŐKET KERESSÉK FEL A KÖZPONTUNKAT TOVÁBBI INFORMÁCIÓK ÉRDEKÉBEN. CÍM: VASVÁRI ZOLTÁN 256 DAYTON AVENUE CLIFTON, N. J. 07011 Telefon: 201-546-5342 számon az esti órákban. ***************************************************** A Kereszt és Kard Mozgalom jelenti: A Kereszt és Kard Mozgalom rendezésében Dr. Fűry Lajos kiváló írónk tart előadást 1976. május 22-én, szombaton este 7 órai kezdettel a 344 East 69-es utcában levő Kossuth teremben. Az előadás címe: Amit a honfoglalásról nem tanítottak. Valamint beszámol ausztráliai, Új Zealand-i és dél-amerikai útjáról, hogy hogyan élnek ott honfitársaink. Ezt az alkalmat használjuk fel arra is, hogy az új New York i vezetőnket ünnepélyes keretek között beiktatjuk beosztásába.
