Szittyakürt, 1976 (15. évfolyam, 3-12. szám)

1976-05-01 / 5. szám

1976. május hó ímrvAKöfcT 9. oldal A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA LEN EMBEREK ÖNZETLEN MUNKÁJA VISZI ELŐRE A MAGYAR ÜGYET! DR. KOLLARITS BÉLA: MA KELET-EUROPA, HOLNAP AZ EGÉSZ VILÁG! Az úgynevezett és már közismert “Sonnenfeldt Dokrina” példátlan méretű felháborodást és megdöbbe­nést keltett. A nemzetiségi csopor­tok — élükön a magyar és lengyel szervezetekkel — küldöttségekkel és beadványokkal fejezték ki megbot­ránkozásukat és tiltakozásukat Ge­rald R. Ford elnöknél és Kissinger külügyminiszternél. A Kongresszus tagjaihoz is hatalmas tömegekben érkeztek az Egyesült Államok kül­politikáját elítélő levelek és távira­tok. Számos képviselő és szenátor is csatlakozott a tiltakozásokhoz, az elnöktől és a külügyminisztertől az ügy kivizsgálását és magyarázatot kérve. A Fehérház és a State Depart­ment nyilatkozataikban először min dent cáfolni és letagadni igyekeztek, majd Sonnenfeldt kijelentéseit “ér­telmezni” próbálták. A nyilatkoza­tok és magyarázatok azonban sem szövegezésükben, sem tartalmuk­ban nem voltak kielégítők, ezáltal a kétségeket és bizalmatlanságot még inkább elmélyítették. Végül is ta­gadhatatlanná vált, hogy az U.S. Európában állomásozó nagykövetei előtt Sonnenfeldt valóban olyan ér­telemben nyilatkozott 1975. decem­ber 13-án, ahogy ezt március 22-én megjelent írásukban Roland Evans és Robert Novak jelentették. Az elnök, Gerald R. Ford több al­kalommal nyilatkozott az ügyben. Nemzetiségi csoportok képviselői előtt nyomatékosan kijelentette, hogy az U.S. semmiféle értelemben sem fogadhatja el a Szovjetunió ural mát Kelet-Európa felett. (Az ameri­kai külügyi szóhasználat szerint Magyarország és Csehszlovákia a kelet-európai országok csoportjába tartozik.) Ford képviselősége idején a kelet-európai országok, a Rab­nemzetek érdekében több ízben fel­szólalt és ezért nyilatkozata ideig­­óráig azt a látszatot keltette, hogy ezirányú felfogása nem változott meg. Aprilis 10-én azonban Austin­ban és El Pasoban tartott beszédé­ben — Ronald Reagan volt kalifor­niai kormányzó beszédére válaszol­va — olyan kijelentést tett, mely mellett szó nélkül elhaladni nem le­het. “Nem hiszem, hogy az U.S. tar­tozna azt mondani, hogy háborúba megyünk, ha Kelet-Európábán ‘bi­zonyos dolgok’ történnek.” Veszedelmes szavak, melyekkel Gerald Ford félreérthetetlenül szen­tesítette Helmut Sonnenfeldt elveit. Az elnök szavaival kétségtelenül szabad kezet adott Moszkvának Ke­­let-Európára! Most már csak a Szovjetunión múlik, hogy mikor és milyen módon fogja Kelet-Európát, beleértve Magyarországot is “szer­vesen” magához kapcsolni, magya­rán mondva, bekebelezni. Akarva, nem akarva emlékezni kell az Egye­sült Államok külügyminisztériumá­nak 1956. november 2-án Titohoz intézett táviratára (az Egyesült Álla­mok kormánya nem látja kívánatos­nak, hogy Magyarországon szovjet­ellenes kormány kerüljön hatalom­ra). Két nappal később, november 4-én a szovjet páncélosai megindul­tak a Szabadságharc leverésére. A Sonnenfeldt ügy során szóba került Kissinger külügyminiszter személye és tevékenysége. Kissinger természetesen mindenben egyetért “munkatársának”, Sonnenfeldtnek a megnyilatkozásaival. Ez nem is le­het másképpen, Kelet-Európa né­peinek Moszkvához való végleges és visszavonhatatlan “átutalása” lé­nyeges része a nagy világcsalásnak, a Kissinger-féle “detente” politiká­nak. Mi is a “detente”? Fedőneve a Rabnemzetek és a még szabadvilág kiárusítását célzó szélhámosságnak. Fedőneve azoknak a gálád üzel­­meknek, melyeket a CFR kegyeltje, Nelson Rockefeller jelenlegi alelnök pártfogoltja, dr. Kissinger folytat az emberiség szabadsága és békés éle­te, fejlődése ellen! A kissingeri “detente” az a poli­tika, amely Amerika tekintélyét a világ népei előtt ronggyá tépte: Amerika szövetségeseit cserben hagyta, Amerika javait, tudását és nemzeti biztonságát kiárusitja. A detente sírásója annak az Ameriká­nak, amely 1938-ban az akkor 15 éves Alfred Heinz Kissingert és szü­leit befogadva megmentette őt attól, hogy Auschwitzban, vagy egy másik hitleri “intézményben” életét elve­szítse. Az időközben dr. Henry Kissin­­gerré átvedlett Heinz Amerikában olyan hatalomhoz jutott, olyan szé­dületes karriert futott be, melyhez hasonlót nem találunk a világ és az emberiség történetében. Nem túlzás azt mondani, hogy ma Kissinger Amerika látható feje, uralkodója és megrontója. A sors különös iróniá­ja, hogy két német emigráns zsidó — dr. Henry Kissinger és Helmut Sonnenfeldt készíti elő Amerikának végpusztulását, melynek egyik célja volt a 2. világháború során, hogy a német zsidóságot Hitler uralma alól felszabadítsa! A “Sonnenfeldt Dokrina” ügye úgy indult, mintha mindössze egyes amerikai nemzetiségi csoportnak, köztük az amerikai magyarságnak az ügye volna. Az elmúlt hetek fejle­ményei azonban azt mutatják és bi­zonyítják, hogy a világ szabadsága ellen szőtt ördögi összeesküvés rend­kívüli jelentős fázisáról rántotta le a leplet Evans és Novak riportja. Remélhető-e — hogy még idejé­ben —, hogy Amerika és a világ sza­bad népei védelemre felkészülje­nek? Amerika magyar lakossága nem nézheti tétlenül, hogy a világ sza­badsága ellen összeesküvők miként fogják Magyarország és a többi Rabnemzet rabságát még súlyosab­bá tenni és ennek elvégeztével a bol­­sevizmus, illetve ennek világhódító céljaival teljesen azonos, már sokat emlegetett “Világ Kormány” zsar­noki uralma alá helyezni. Egyes szervezetek vagy egyének legjobb szándékú, de külön útakon járó fellépése nem elegendő a vesze­delem elhárítására. A Kereszt és Kard Mozgalom ennek felismerésé­ben a legközelebbi jövőben értekez­letre fogja meghívni az amerikai magyarság politikai, társadalmi és egyéb szervezeteit, tekintet nélkül a közöttük fennálló esetleges nézetel­térésekre, vagy személyi ellentétek­re. Az értekezlet egyetlen célja: a Szülőhazánkat, Amerikát és a még szabad nemzeteket fenyegető vesze­delem elhárítására a legalkalma­sabb, egységes és közös taktika meghatározása. A Kereszt és Kard Mozgalom reméli, hogy a magyar­ság szervezetei megértéssel és ma­gyar öntudattal fognak eleget tenni a meghívásnak. A világtörténelem főbb eseményei 1938—1942 Kezembe került a “MAGYAR TÁJÉKOZTATÓ ZSEBKÖNYV” 1943-ban kiadott példánya. Igen so­kan élnek az emigrációban velünk, akik abban az időben születtek, így nincsenek tisztában azzal, hogy mi­lyen körülmények között került ha­zánk a világháború sodrába, csak azt tudják, amit a kommunisták ta­nítottak nekik az iskolában. A mai helyzet is szörnyen hasonló a régihez csak a szereplők mások. Ebből a szempontból tartom fontosnak a közlést, hogy soknak nyíljon ki a rzeme és világosan ítélje meg a múltat. * * * 1938. február 4. Hitler felmenti Blomberg hadügyminisztert és sze­mélyesen veszi át az egész véderő fölött való parancsnokságot. Neu­rath helyett Ribbentrop lesz a kül­ügyminiszter, az új hadseregfőpa­rancsnok pedig Walter Brauchitsch. Február 10. Lemond a német-ba­rát román Goga-kormány. Tekin­tély-kormány alakul Christea Miron elnöklésével. Február 12. Hitler meghívására Schuschnigg, Ausztria kancellárja, Berchtesgadenbe utazik. Február 16. Ausztriában újjáala­kítják a kormányt. Belügyminiszter a nemzeti szocialista Seyss Inquart lesz, aki másnap Hitlerrel tárgyal Berlinben. Február 17. Eden külügyminisz­ter lemond, utódja Halifax lord. Chamberlain t.i. engedmények árán is szükségesnek látja az Olaszor­szággal való kibékülést. Március 9. A schuschnigg kor­mány bejelenti, hogy március 13-án egész Ausztriában népszavazást tar­tanak. Ausztria függetlenségének ügyében. Március 10. Lemond a francia Chautemps-kormány, mert nem tudta megkapni a rendkívüli pénz­ügyi felhatalmazásokat. Az új kor­mányt márc. 14-én Leon Blum ala­kítja meg. Március 11. Német ultimátumra lemond a Schusschnigg kormány, az új kancellár Seyss Inquart lesz, aki a rend fenntartása céljából a né­met katonasághoz fordul. A német csapatok átlépik az osztrák határt. Március 15. Hitler ünnepélyesen bevonul Bécsbe. Március 16. A blum kormány megígéri támogatását Csehszlová­kiának, ha idegen támadás érné. Március 17. Hull, az Egyesült Államok külügyminisztere: “Ameri­ka teljes erővel ragaszkodik a nem­zeti jogrend alapelveihez”. Március 19. Litvánia teljesíti Len­gyelországnak a határok megnyitá­sára és a diplomáciai viszonynak helyreállítására vonatkozó követe­lését. Március 24. Chamberlain: Anglia békét akar, de ez nem jelenti azt, hogy bizonyos körülmények között ne lenne hajlandó harcolni. Április 1. A csehszlovák kormány tárgyalásokat kezd a szudéta-néme­­tekkel. Április 4. Hlinka páter végsőkig menő harcot hirdet a tótok önkor­mányzatáért. Április 7. Lemond a Blum kor­mány, mert a szenátus leszavazza pénzügyi javaslatait. VAS FARI (Folytatás a következő számban) “Bercsényi” Lövész Tábor! A Lövész Mozgalom jelenti: AZ IDEI “BERCSÉNYT' LÖVÉSZ TÁBORUNKAT 1976. JÚLIUS 24- TŐL AUG. 8-IG TARTJUK A LÖVÉSZ TANYÁN. KIVÁLÓ VEZE­TŐK FOGJÁK OKTATNI A GYERMEKEKET ARÁNYLAG ELBÍR­HATÓ TÁBORI KÖLTSÉGEK MELLETT. KÉRJÜK AZ ÉRDEKLŐ­DŐ SZÜLŐKET KERESSÉK FEL A KÖZPONTUNKAT TOVÁBBI INFORMÁCIÓK ÉRDEKÉBEN. CÍM: VASVÁRI ZOLTÁN 256 DAYTON AVENUE CLIFTON, N. J. 07011 Telefon: 201-546-5342 számon az esti órákban. ***************************************************** A Kereszt és Kard Mozgalom jelenti: A Kereszt és Kard Mozgalom rendezésében Dr. Fűry Lajos kiváló írónk tart előadást 1976. május 22-én, szombaton este 7 órai kezdettel a 344 East 69-es utcában levő Kossuth teremben. Az előadás címe: Amit a honfoglalásról nem tanítottak. Valamint be­számol ausztráliai, Új Zealand-i és dél-amerikai útjáról, hogy hogyan élnek ott honfitársaink. Ezt az alkalmat használjuk fel arra is, hogy az új New York i vezetőnket ünnepélyes keretek között beiktatjuk beosztásába.

Next

/
Thumbnails
Contents