Szittyakürt, 1974 (13. évfolyam, 1-5. szám)

1974-03-01 / 3. szám

1974 március hó 5. oldal CSÍNA A TURÁNI ÓRIÁS Jelige: "Menetelj, mozgás nélkül, Gyűrd fel az inged ujját, Karod mutatása nélkül, Légy felfegyverkezve, Fegyverek nélkül. A legnagyobb szerencsétlenség Az ellenség lebecsülése. Éppen ezért, miután a csata megkezdődött, Az ütközet kedvence nem lesz győztes." LAO — TZU A "papír-tigris” fogalom Csinára vonatkozó­lag a XX. század hatvanas éveiben abból a nyu­gati, hagyományos előítéletből ered, aminek cél­táblájaként szerepelt minden Keletről eredő meg­nyilvánulás, vagy megmozdulás. Az európai, fehér-faj lélektani megnyilvánu­lása az emberi kapcsolatok terén nemleges. Ez a jellemző nemlegesség más Fajok vagy Nemzetek általánosított leértékelésében, hatalmi helyzetben pedig lekezelésben mutatkozott meg a történelem folyamán. Csina ésszerű megértéssel vette elejét annak, hogy másodrangú helyzetből tárgyaljon bármilyen nagyhatalmi értekezleten, mivel tudatában volt és van jelenleg is annak a történelmi igazságnak, hogy a fehér-faj az erőt és hatalmat ismeri el ki­zárólagosan. (Éppen ezért várt felvételével az ENSz-be.) Keletről eredő mélyértelmű bölcseletek és ha­talmas vallások tanításai a nyugaton divatos tár­salgók szellemi-torzalakjai között vesztették el lényegüket és értéküket. Esetleg, mint érdekes bár, de osztályidegen tárgyat felületesen megbe­szélték, viszont, mivel különbözött a nyugati szel­lemiségtől, önműködően csökkentették le a kez­detleges jellegű szintre. A csinai bel-kormányzás iránya önálló ma­radt a nyugati "műveltség és polgáriság” befo­lyásától. Utánozni nem próbálták az ún. “nyugati­­demokrácia”-kat, ennek következtében fejlődésük egészséges és rendes, Csinának és a csinai népnek megfelelően. Függetlenség az erő függvénye. Ez a tétel örök igazságként szerepl, és az emberiség törté­nelmében érvényes tény. Az atomzsarolás korsza­kában ez a tétel sokkal nagyobb mértékben érvé­nyesült, mint a múltban bármikor. Jelenleg, a két atomóriás ideges figyelemmel kíséri Csina törekvéseit és kézzelfogható eredményeit az atom­kutatás terén. Erre az ideges “figyelmesség”-re lényegében minden okuk megvan! A Szovjetuniót, közvetlen szomszédját, állandó hadi készenlétben tartja a 825 milliós turáni óriás. Erre az egészsé­ges tisztelet megnyilvánulásra jellemző az, hogy már 1964-ben a Szovjetunió 40 hadosztályt állo­­másoztatott Ulan Bator környékén, állandó riadó­készültségben! Az ötvenes években, amikor a kapcsolatok Csinával a Szovjetunió részéről, a felszínen legalább is, egészségesek voltak, Moszkva külvá­rosában, Dubnában elhelyezkedő Atomkutató In­tézetben, a kommunista tömb országainak nagy­számú tudósai tanultak. Itt kaptak elméleti és gyakorlati kiképzést az előrehaladott atomelméle­tet illetőleg. A tudósok és atomfizikusok szokat­lan magas százaléka csinai volt, akik nyilvánvaló éleselméjűsége és az ezzel járó gyorsütemű tanul­mányi fejlődés, már ekkor komoly gondot oko­zott a Szovejtuniónak, és ebben veszélyt láttak a jövőre vonatkozólag! A hatvanas évek közepén bekövetkező párt­irányi, gazdasági együttműködés kapcsolatainak megszakadása a két ország között végleges lett. A csinai tudósok elhagyták Dubnát, viszont, amit tudásban hazavittek, elégségesnek bizonyult. Négy évvel később a csinai atomfizikusok, akik közül számos a dubnai intézetben végzett, felrobban­totta az első csinai atomszerkezetet, majd 1967- ben az első csinai hidrogénbombát! A jelentések szerint, Zanzibár szigetén 1972 és 1973-ban többszáz csinai szakmunkás és mű­szerész dolgozott egy Rakétát-Nyomozó Állomás építésén. A csinai hajó fedélzetén látható rádiófel­derítő, távmérő és egyéb elektromosműszerek je­lenléte arra enged következtetni, hogy Csina ké­szen állt az első teljes-terű, földrészek-közötti, ívpályán mozgó rakéta kilövésének kísérletére, 6400—9600 km-es lőtávolsággal! Joggal tehetjük fel a kérdést, hogyan történ­hetett meg ez a hatalmas ugrás a legfeljetebb és legelőrehaladottabb hadi-ipar tudományában egy olyan országban, ahol a nehézipar, állítólag, a Nyugat szerint "a fejlődés kezdeti fokán áll”? Mit tartogat ez az újonnan szerzett hadiipari tu­domány ténye az ázsiai szárazföld és a Csendes­óceáni térség jövőjére vonatkozólag? Az ázsiai munkaképesség és szellemdús rög­tönzés világszerte elismert tény. Ettől függetlenül nem, mint faji erényt említik Nyugaton, hanem a tömegekkel járó jellegzetességet! Csinát tönkretették az évszázadokon keresz­tül tartó polgárháborúk. Az őrgrófok hatalmi tö­rekvései és versengései, majd a japán megszállás. (1931.szept. 18. Mandzsúria; 1932. jan. 28. Sanghaj) 1949 óta azonban egy győztes forradalmi kollé­gium kormányozza az országot. Bölcsen arra össz­pontosítva a nemzet képességét és adottságát, hogy magáévá tegye és mestere legyen a nyugati hadiiparnak, aminek következtében Ázsia hadá­szati hatalma az arra legmegfelelőbb, leghivatot­­tabb nemzetre fog szállni, Csinára! A gyors, kiugrásszerű rajt az atomfizika sa­lakján 1955-ben történt meg, amikor Csina szer­ződést kötött a Szovjetunióval. A szerződés gya­korlatiassága következtében Csina atommáglyá­kat kapott kísérleti célokra, azonkívül a szakmai segítséget és közreműködést is a szovjet atom­fizikusoktól. Csina szintén a Szovjetuniót vette segítségül, hogy az atomfizika terén szükséges ipari telepeket leszállítsa és megépítse. Szovjet könyvelési adatok szerint a Szovjetunió Csinának leszállított és megépített 400 gyártelepet, kísérleti felszereléssel, gépekkel, tervrajzokkal. Legkeve­sebb 12.500 szovjet és más kelet-európai szak­munkás és műszerész dolgozott Csinában. A Szov­jetunióban pedig 7500 csinai atomfizikus, műsze­rész és szakmunkás vett részt az előrehaladott atomfizikai tudomány gyakorlati használatának elsajátításában. Ebben a Szovjetunióval kötött társulásban azonban, Csina nem minden hozzájárulás nélkül vett részt. A 200 magasképzettségű csinai atom­fizikus, vegyész, mennyiségtan tudós és mérnök, 75%-ban képzettségét nem a Szovjetunióban sze­rezte. Közel a fele ezeknek a csinai tudósoknak az USA legkiválóbb tudományos és mérnöki fő­iskoláiból került ki. Dr. Tsien Hsue-shen például, aki a világ egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő tudósa a rakétakutatás terén, az USA faji előítélet vaksága következtében lett Csina ajándéka. Dr. Tsien tanulmányait az M.I.T. és Cal. Tech. főis­kolákon végezte légmozgástani szakon, de további munkásságát az USA tudományos köreiben meg­tiltották, állítólagos kommunista-együttérzés alap­ján. A keserű tapasztalat után dr. Tsien vissza­tért Csinába, ahol a csinai rakétagyártás tervei­hez, mint tudományos főtanácsadót nevezték ki! Az 1960-as év közepén beállott szakadás után, a csinai vezetők más piacok után néztek, hogy a műszergyártási ipar vesztességét pótolják. Szak­munkások és műszerészek színe-java, csoportok­ban pásztázták az európai piacot a legkorsze­rűbb önműködő marógépek, elektromosan szabá­lyozott esztergagépek, kőköszörűgépek, ezred­részt mérő műszerek vásárlása érdekében. Abban az esetben, ha megtalálták a megfelelő gépet vagy géprendszert, egy esetleg két példányban vásárol­ták meg, elegendő pótalkatrész társaságában és hazaszállították. Japánban megtanulták a bonyo­lult műszertani részét a parányi vezetők, össze­tett és tömörállapotú elektromos hálózatok gyár­tásának. (Ezeknél szükséges, hogy könnyűek és tömörek legyenek, azaz a legkisebb helyet foglal­ják el a rakéta vezérlő berendezésében.) Az 1961-es évben kezdődött meg az USA kém­szolgálati tevékenysége a csinai atomfizika fejlő­dését figyelve. Taiwan szigetén államásozó U-2 mintájú gépek felderítő és fényképező berepülé­sei Csina felségterületére. Az amerikai kémszol­gálat korszerű kalóztevékenységeként! Az első csinai atomrobbantás a Gobi Sivatag szélén, Lop Nornál történt meg 1964. október 16- án, ami nem okozott meglepetést az amerikai kémszolgálatnak, ettől függetlenül komoly telje­sítménynek könyvelték el. Az első kísérletet 11 különböző bár, de sikeres atomrobbantás követ­te. 1967 júniusában elkészült az első csinai hid­rogénbomba. Három millió tonnás szerkezet, há­rom millió tonna TNT— tri-nitro-toluene — rob­banó erejével egyenlő, világvárost elpusztítani ké­pes, komoly fegyver! Az atomrobbantások sikeres sorozata arra en­ged következtetni, hogy a csinai tudósok rendsze­resek, mértékletesek, sőt néha merészek is. A ko­moly és sikeres munkaterv lényege azonban az, hogy a legkevesebb számú hibát követték el a kutatás és kísérletek során! Csina, többszáz mérföldre a szovjet határtól és a Mongóliában lévő haditámaszpontoktól, egy elszigetelt területen épít jelenleg egy másik, ha­talmas atomgyártási telepet, aminek termelő ere­je képes lesz megkétszerezni a jelenlegi U-235 (Uránium-235) gyártását, ami szükséges a raké­ták orrában elhelyezkedő atomfegyverek szer­kesztéséhez. Ennek az új sugárzó anyagot termelő telepnek az előnye az, hogy kívül esik a Mongóliá­ban állomásozó szovjet haderők ütőerejének ha­táskörén! A kísérletek során hat atomszerkezetet, Lop Nornál, a TU-16 mintájú, középtávolságú bombá­zóról dobták le. Ezeknek a bombázóknak gyártá­sa jelenleg eléri a hármat hónaponként abban a repülőgyárban, amit szintén a szovjetek építettek és szereltek fel Sianban, a Shensi Tartományban. A szovjet segély keretén belül több repülőgépgyár építésére is sor került, hadászatilag előnyösen he­lyezkedve el, ahol Csina jelenleg hangontúli se­bességgel repülő, lökhajtásos gépeket gyárt a szovjet MIG-19 és MIG-21 mintájára. A lényeges különbség azonban az együgyű orosz nép utánzó hajlama és a csinai nép alkotó képessége között az, hogy a hadiiparban sem követik a szovjet mintát törvényszerűleg. Éppen ezért egy új min­tájú vadászbombázó van gyártás alatt. Nyugati jelentések szerint építésszerkezeti és légmozgás­tani jellegzetességei bár hasonlóak a szovjet MIG-19 mintához, méreteiben nagyobb sőt, se­bessége Mach 2, tehát kétszerese a hang sebessé­gének. (Kb.: 2400 km/óra.) A hatalmas csinai fej­lődésre jellemző, hogy a hadiiparban legfejlettebb országnak, az USA-nak, leggyorsabb vadászgépe, tehát nem vadászbombázó, az F-111A, a TFX Mach 2.5 sebességgel repül! Csina haditengerészetét a Szovjetunió annak­idején “megajándékozta” egy rakéta kilövő ten­geralattjáró mintapéldányával. A hajótestet az amerikai kémszolgálat azonosította, mint atom­­erővel meghajtott, támadó mintát, amit 1973-ban fedeztek fel az U-2 "felderítő" fényképező gépei, Manzcsuriaban, Ligotang félszigeten, gyártás alatt! A csinai légierő bombázóinak egyedüli beve­tése csak egy kisfokú veszélyt jelentene és nem lenne képes ahhoz, hogy egy komoly támadó erőt képviseljen a Szovjetunió ellen. Annak érdekében, hogy Csinának birtokában legyen egy határozott támadó erő Ázsiában, mesterévé kell, hogy váljon a közép (800—2400 km.) és a közép és hosszútá­

Next

/
Thumbnails
Contents