Szittyakürt, 1974 (13. évfolyam, 1-5. szám)
1974-03-01 / 3. szám
1974 március hó 5. oldal CSÍNA A TURÁNI ÓRIÁS Jelige: "Menetelj, mozgás nélkül, Gyűrd fel az inged ujját, Karod mutatása nélkül, Légy felfegyverkezve, Fegyverek nélkül. A legnagyobb szerencsétlenség Az ellenség lebecsülése. Éppen ezért, miután a csata megkezdődött, Az ütközet kedvence nem lesz győztes." LAO — TZU A "papír-tigris” fogalom Csinára vonatkozólag a XX. század hatvanas éveiben abból a nyugati, hagyományos előítéletből ered, aminek céltáblájaként szerepelt minden Keletről eredő megnyilvánulás, vagy megmozdulás. Az európai, fehér-faj lélektani megnyilvánulása az emberi kapcsolatok terén nemleges. Ez a jellemző nemlegesség más Fajok vagy Nemzetek általánosított leértékelésében, hatalmi helyzetben pedig lekezelésben mutatkozott meg a történelem folyamán. Csina ésszerű megértéssel vette elejét annak, hogy másodrangú helyzetből tárgyaljon bármilyen nagyhatalmi értekezleten, mivel tudatában volt és van jelenleg is annak a történelmi igazságnak, hogy a fehér-faj az erőt és hatalmat ismeri el kizárólagosan. (Éppen ezért várt felvételével az ENSz-be.) Keletről eredő mélyértelmű bölcseletek és hatalmas vallások tanításai a nyugaton divatos társalgók szellemi-torzalakjai között vesztették el lényegüket és értéküket. Esetleg, mint érdekes bár, de osztályidegen tárgyat felületesen megbeszélték, viszont, mivel különbözött a nyugati szellemiségtől, önműködően csökkentették le a kezdetleges jellegű szintre. A csinai bel-kormányzás iránya önálló maradt a nyugati "műveltség és polgáriság” befolyásától. Utánozni nem próbálták az ún. “nyugatidemokrácia”-kat, ennek következtében fejlődésük egészséges és rendes, Csinának és a csinai népnek megfelelően. Függetlenség az erő függvénye. Ez a tétel örök igazságként szerepl, és az emberiség történelmében érvényes tény. Az atomzsarolás korszakában ez a tétel sokkal nagyobb mértékben érvényesült, mint a múltban bármikor. Jelenleg, a két atomóriás ideges figyelemmel kíséri Csina törekvéseit és kézzelfogható eredményeit az atomkutatás terén. Erre az ideges “figyelmesség”-re lényegében minden okuk megvan! A Szovjetuniót, közvetlen szomszédját, állandó hadi készenlétben tartja a 825 milliós turáni óriás. Erre az egészséges tisztelet megnyilvánulásra jellemző az, hogy már 1964-ben a Szovjetunió 40 hadosztályt állomásoztatott Ulan Bator környékén, állandó riadókészültségben! Az ötvenes években, amikor a kapcsolatok Csinával a Szovjetunió részéről, a felszínen legalább is, egészségesek voltak, Moszkva külvárosában, Dubnában elhelyezkedő Atomkutató Intézetben, a kommunista tömb országainak nagyszámú tudósai tanultak. Itt kaptak elméleti és gyakorlati kiképzést az előrehaladott atomelméletet illetőleg. A tudósok és atomfizikusok szokatlan magas százaléka csinai volt, akik nyilvánvaló éleselméjűsége és az ezzel járó gyorsütemű tanulmányi fejlődés, már ekkor komoly gondot okozott a Szovejtuniónak, és ebben veszélyt láttak a jövőre vonatkozólag! A hatvanas évek közepén bekövetkező pártirányi, gazdasági együttműködés kapcsolatainak megszakadása a két ország között végleges lett. A csinai tudósok elhagyták Dubnát, viszont, amit tudásban hazavittek, elégségesnek bizonyult. Négy évvel később a csinai atomfizikusok, akik közül számos a dubnai intézetben végzett, felrobbantotta az első csinai atomszerkezetet, majd 1967- ben az első csinai hidrogénbombát! A jelentések szerint, Zanzibár szigetén 1972 és 1973-ban többszáz csinai szakmunkás és műszerész dolgozott egy Rakétát-Nyomozó Állomás építésén. A csinai hajó fedélzetén látható rádiófelderítő, távmérő és egyéb elektromosműszerek jelenléte arra enged következtetni, hogy Csina készen állt az első teljes-terű, földrészek-közötti, ívpályán mozgó rakéta kilövésének kísérletére, 6400—9600 km-es lőtávolsággal! Joggal tehetjük fel a kérdést, hogyan történhetett meg ez a hatalmas ugrás a legfeljetebb és legelőrehaladottabb hadi-ipar tudományában egy olyan országban, ahol a nehézipar, állítólag, a Nyugat szerint "a fejlődés kezdeti fokán áll”? Mit tartogat ez az újonnan szerzett hadiipari tudomány ténye az ázsiai szárazföld és a Csendesóceáni térség jövőjére vonatkozólag? Az ázsiai munkaképesség és szellemdús rögtönzés világszerte elismert tény. Ettől függetlenül nem, mint faji erényt említik Nyugaton, hanem a tömegekkel járó jellegzetességet! Csinát tönkretették az évszázadokon keresztül tartó polgárháborúk. Az őrgrófok hatalmi törekvései és versengései, majd a japán megszállás. (1931.szept. 18. Mandzsúria; 1932. jan. 28. Sanghaj) 1949 óta azonban egy győztes forradalmi kollégium kormányozza az országot. Bölcsen arra összpontosítva a nemzet képességét és adottságát, hogy magáévá tegye és mestere legyen a nyugati hadiiparnak, aminek következtében Ázsia hadászati hatalma az arra legmegfelelőbb, leghivatottabb nemzetre fog szállni, Csinára! A gyors, kiugrásszerű rajt az atomfizika salakján 1955-ben történt meg, amikor Csina szerződést kötött a Szovjetunióval. A szerződés gyakorlatiassága következtében Csina atommáglyákat kapott kísérleti célokra, azonkívül a szakmai segítséget és közreműködést is a szovjet atomfizikusoktól. Csina szintén a Szovjetuniót vette segítségül, hogy az atomfizika terén szükséges ipari telepeket leszállítsa és megépítse. Szovjet könyvelési adatok szerint a Szovjetunió Csinának leszállított és megépített 400 gyártelepet, kísérleti felszereléssel, gépekkel, tervrajzokkal. Legkevesebb 12.500 szovjet és más kelet-európai szakmunkás és műszerész dolgozott Csinában. A Szovjetunióban pedig 7500 csinai atomfizikus, műszerész és szakmunkás vett részt az előrehaladott atomfizikai tudomány gyakorlati használatának elsajátításában. Ebben a Szovjetunióval kötött társulásban azonban, Csina nem minden hozzájárulás nélkül vett részt. A 200 magasképzettségű csinai atomfizikus, vegyész, mennyiségtan tudós és mérnök, 75%-ban képzettségét nem a Szovjetunióban szerezte. Közel a fele ezeknek a csinai tudósoknak az USA legkiválóbb tudományos és mérnöki főiskoláiból került ki. Dr. Tsien Hsue-shen például, aki a világ egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő tudósa a rakétakutatás terén, az USA faji előítélet vaksága következtében lett Csina ajándéka. Dr. Tsien tanulmányait az M.I.T. és Cal. Tech. főiskolákon végezte légmozgástani szakon, de további munkásságát az USA tudományos köreiben megtiltották, állítólagos kommunista-együttérzés alapján. A keserű tapasztalat után dr. Tsien visszatért Csinába, ahol a csinai rakétagyártás terveihez, mint tudományos főtanácsadót nevezték ki! Az 1960-as év közepén beállott szakadás után, a csinai vezetők más piacok után néztek, hogy a műszergyártási ipar vesztességét pótolják. Szakmunkások és műszerészek színe-java, csoportokban pásztázták az európai piacot a legkorszerűbb önműködő marógépek, elektromosan szabályozott esztergagépek, kőköszörűgépek, ezredrészt mérő műszerek vásárlása érdekében. Abban az esetben, ha megtalálták a megfelelő gépet vagy géprendszert, egy esetleg két példányban vásárolták meg, elegendő pótalkatrész társaságában és hazaszállították. Japánban megtanulták a bonyolult műszertani részét a parányi vezetők, összetett és tömörállapotú elektromos hálózatok gyártásának. (Ezeknél szükséges, hogy könnyűek és tömörek legyenek, azaz a legkisebb helyet foglalják el a rakéta vezérlő berendezésében.) Az 1961-es évben kezdődött meg az USA kémszolgálati tevékenysége a csinai atomfizika fejlődését figyelve. Taiwan szigetén államásozó U-2 mintájú gépek felderítő és fényképező berepülései Csina felségterületére. Az amerikai kémszolgálat korszerű kalóztevékenységeként! Az első csinai atomrobbantás a Gobi Sivatag szélén, Lop Nornál történt meg 1964. október 16- án, ami nem okozott meglepetést az amerikai kémszolgálatnak, ettől függetlenül komoly teljesítménynek könyvelték el. Az első kísérletet 11 különböző bár, de sikeres atomrobbantás követte. 1967 júniusában elkészült az első csinai hidrogénbomba. Három millió tonnás szerkezet, három millió tonna TNT— tri-nitro-toluene — robbanó erejével egyenlő, világvárost elpusztítani képes, komoly fegyver! Az atomrobbantások sikeres sorozata arra enged következtetni, hogy a csinai tudósok rendszeresek, mértékletesek, sőt néha merészek is. A komoly és sikeres munkaterv lényege azonban az, hogy a legkevesebb számú hibát követték el a kutatás és kísérletek során! Csina, többszáz mérföldre a szovjet határtól és a Mongóliában lévő haditámaszpontoktól, egy elszigetelt területen épít jelenleg egy másik, hatalmas atomgyártási telepet, aminek termelő ereje képes lesz megkétszerezni a jelenlegi U-235 (Uránium-235) gyártását, ami szükséges a rakéták orrában elhelyezkedő atomfegyverek szerkesztéséhez. Ennek az új sugárzó anyagot termelő telepnek az előnye az, hogy kívül esik a Mongóliában állomásozó szovjet haderők ütőerejének hatáskörén! A kísérletek során hat atomszerkezetet, Lop Nornál, a TU-16 mintájú, középtávolságú bombázóról dobták le. Ezeknek a bombázóknak gyártása jelenleg eléri a hármat hónaponként abban a repülőgyárban, amit szintén a szovjetek építettek és szereltek fel Sianban, a Shensi Tartományban. A szovjet segély keretén belül több repülőgépgyár építésére is sor került, hadászatilag előnyösen helyezkedve el, ahol Csina jelenleg hangontúli sebességgel repülő, lökhajtásos gépeket gyárt a szovjet MIG-19 és MIG-21 mintájára. A lényeges különbség azonban az együgyű orosz nép utánzó hajlama és a csinai nép alkotó képessége között az, hogy a hadiiparban sem követik a szovjet mintát törvényszerűleg. Éppen ezért egy új mintájú vadászbombázó van gyártás alatt. Nyugati jelentések szerint építésszerkezeti és légmozgástani jellegzetességei bár hasonlóak a szovjet MIG-19 mintához, méreteiben nagyobb sőt, sebessége Mach 2, tehát kétszerese a hang sebességének. (Kb.: 2400 km/óra.) A hatalmas csinai fejlődésre jellemző, hogy a hadiiparban legfejlettebb országnak, az USA-nak, leggyorsabb vadászgépe, tehát nem vadászbombázó, az F-111A, a TFX Mach 2.5 sebességgel repül! Csina haditengerészetét a Szovjetunió annakidején “megajándékozta” egy rakéta kilövő tengeralattjáró mintapéldányával. A hajótestet az amerikai kémszolgálat azonosította, mint atomerővel meghajtott, támadó mintát, amit 1973-ban fedeztek fel az U-2 "felderítő" fényképező gépei, Manzcsuriaban, Ligotang félszigeten, gyártás alatt! A csinai légierő bombázóinak egyedüli bevetése csak egy kisfokú veszélyt jelentene és nem lenne képes ahhoz, hogy egy komoly támadó erőt képviseljen a Szovjetunió ellen. Annak érdekében, hogy Csinának birtokában legyen egy határozott támadó erő Ázsiában, mesterévé kell, hogy váljon a közép (800—2400 km.) és a közép és hosszútá
