Szittyakürt, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1973-11-01 / 11. szám
1973. november hó «IttVAKÖfct 3. oldal BONNI DIPLOMÁCIAI MUNKATÁRSUNK JELENTÉSE: A SZOVJETUNIÓ BELSŐ HELYZETÉRŐL A Szovjetunión belül mutatkozó ellenzéki törekvések hirtelen elfojtása, amit a legkeményebb eszközökkel hajtanak végre, a vallási élet egyre zsarnokibb elnyomása s egy egész sor további kísértő jelenség mind arra mutat, hogy új elnyomási hullám indult meg a Szovjetunióban, ami Nyugaton sem maradt észrevétlenül. A nyugati sajtó, beszámolt ez eseményekről és megpróbálta azokat különböző módon kiértékelni. Fel kell tennünk a kérdést, mi lehet az oka ennek a fejlődésnek? A feszültségcsökkenés lenne érte felelős? De hiszen igazi feszültségcsökkenésről nem is beszélhetünk a világban. De hát akkor mi idézhette elő a régi sztálinisták előretörését? E kérdésre a választ részben a Szovjetunióban lezajló események, részben pedig a lassanként nyugatra szivárgó okiratok adják meg. Az iratok közül kiváltképpen érdekes az a Leningrádból származó és Andrej Szamohin álnév alatt közzétett írás, amit egy turista csempészett át. Ezt elsőnek a frankfurti "Poszev” kiadó adta közre. Ez és más, különböző utakon nyugatra kerülő adat fellibbenti a függönyt, mely a távolban lezajló események igazi arculatát takarja. A Szovjetből illegálisan kijutó bizonyítékok a belső helyzetet “feszültnek és zavarosnak” látják. "Szociális és politikai kérdések csomópontjairól” beszélnek, hol a legégetőbb problémák futnak össze. E problémák oka a gazdaság hiányosságaiban, egyes köztársaságokban a nemzeti önrendelkezési törekvésekben, az országon belül egyre erősödő politikai ellenzékben, a kormány egyházpolitikai intézkedései ellen mutatkozó ellenállásban s a keleti szovjet csatlósállamok nyugtalankodásában keresendő. Ily körülmények között a kormány kénytelen legalább egy bizonynos nyugalmat és egységet fenntartani a nép körében, úgy, hogy a népet valami veszély ellen tömörítse egységbe — az, hogy a veszély valódi-e vagy csak kitalált a szovjet kormányzat számára teljesen közömbös. Egy hasonló mesterfogás 1941-ben már sikerrel járt. Most tehát ugyanazt új alakban kísérlik meg megismételni, hogy a zsarnokság bizonytalanná vált uralmát megszilárdítsák. Manapság a Kína ellen viselendő háború szolgálja e politika célját. A kormány ezzel próbálja meg kihúzni a belpolitikai zsákutcába jutott kocsija kerekét a kátyúból, miközben szélsőséges külpolitikai ürügyeket hangoztat? A háború lehetővé tenné az összes belső, nem kívánatos jelenségek kikapcsolását s a kínai fenyegetés elhárítása után a kormány ismét a honmentő, a diadalmas győztes és a nemzeti érdekek védőjének színében tetszeleghetne. A háború kirobbantásához vezető döntést két tényező határozhatja meg: a belső helyzet romlása és Kína önerejéből, idegen segítség nélkül történő felszerelése atomfegyverekkel. Mindazok számára, akik a Szovjetunión belül utazgatnak, egyes, látszólag alig észrevehető változások sokkal világosabb képet adnak, mint a szovjet haderő felvonulása a kínai határ mentén. Szamohin szerint a következő jelenségek mutatnak egy eljövendő háborút megelőző időszak kezdetére: Szigorú belső útlevélrendszert állítottak fel olyan vidékek felé, ahová korábban szabadon lehetett utazni. Ha valaki a kínai határ közelébe vagy egyáltalán a távolkeletre kíván utazni vagy repülni, ehhez a Milicia vagy a KGB külön engedélyére van szüksége. Más országrészekben is korlátozták továbbá a lakósok mozgását, így főleg a magas északon Talmirban, A Lena, Ob és Jeniszei folyamok torkolatvidékén s az Archangelszktől keletre eső országrészeken. Ezeket a megszorításokat azzal magyarázzák, hogy a koncentrációs táborokban élő foglyokat a kínai határvidékekről máshová telepítik át, mégpedig a távolkeletieket a Bajkáltó mögé, a kazachsztániakat és az Irkuck vidékieket pedig a Archangelszktől keletre eső területekre. Egyidejűleg szigorúan nyilvántart-A Minisztertanács legutóbbi ülésén határozatot hozott több, a népesedéspolitikát pozitívan érintő intézkedésről. Mindezt szükségessé tette, hogy a népszaporulat az utóbbi években kedvezőtlenül alakult Magyarországon. A múlt század közepén az élveszületési arány még 40 ezrelékes volt, a két világháború közötti időszakban pedig 20 ezrelékre csökkent. Az 1950-es évek elején elrendelt abortusz-tilalom átmenetileg növelte a születésszámot; ekkor az élveszületési arányszám elérte a 23 ezreléket. A tilalom feloldása után 1962-ben következett be a mélypont 12 ezrelékes születési aránnyal. Az ezt követő népesedéspolitikai intézkedések és főként a gyermekgondozási segély jóvoltából a helyzet javult, de a 14—15 ezrelék között állandósult születési arányszám még mindig alacsony. A halálozási arányszám évi 10—12 ezrelék, a természetes szaporulat tehát csak néhány ezrelék, s ez a népesség minimális növekedését sem biztosítja. A magyar családokban az átlagos gyerekszám 2 alá csökkent, 1972-ben 1,87 volt. A cél, hogy ezt az átlagot 2, 4-2, 5-re emeljék. Mindehhez a 16-17 ezrelékes születési arányt kell elérni. A nemzet jövője szempontjából elengedhetetlenül szükséges, hogy a háromgyermekes család legyen az ideál. A kormány az újabb intézkedéseknél figyelembe vette, hogy a népszaporulat alakulásában jelentős szerepet játszanak a családok életkörülményei. Jelenleg tekintélyes különbségek vannak a többgyermekes, illetőleg a gyermektelen családok életszínvonalában. Az állam évente rendkívül nagy összeggel, 11,5 miliárd forinttal járul hozzá a gyermeknevelés költségeihez, az ezzel kapcsolatos anyagi terhek nagyobb hányadát mégis a családok viselik. Az új intézkedések a társadalmi igazságosság fokozottabb érvényesítésével ezeket a terheket kívánják csökkenteni. A kormány rendelkezése értelmében 1974. január 1-től emelik a szülési és a gyermekgondozási segély összegét. Nagyobb kedvezményeket biztosítanak a szülés után tovább dolgozó anyáknak is. A kormány úgy döntött, hogy a sokgyermekesek családi pótlékának emelése után (a háromgyermekes családok például gyermekenként 320 forint havi pótlékot kapnak) 1974. június 1-től a kétgyermekes családokban is felemelik a pótlékot. Az életbe lépbő intézkedések évi 2 milliárd forint összegű anyagi segítséget jelentenek az érintett csaláják a hadköteles egyéneket is. Utóbb olyan híreket is lehetett hallani, hogy élelmiszert tárolnak hosszú időre. Ezzel magyarázható az országban jelentkező élelmiszerhiány is. A kormány nagy súlyt fektet teherautók gyártására, hadi célokra. 1972. májusától kezdve a csapatoknál szolgáló politikusok utasítást kaptak, hogy a Kína ellen fellépő ellenséges érzéseket minden eszközzel szítsák és a kínai életmódot pellengérezzék. Ez arra emlékezteti a megfigyelőket, hogy 1941 júniusában a katonai népbiztosokat felszólították, keltsenek a katonák körében németellenes hangulatot. A birodalom északnyugati részében, Leningrád körül hatalmas hadidoknak. A kormány, a minisztériumok és főhatóságok folyamatos feladataként jelölte meg, hogy az eddiginél gyorsabb ütemben fejlesszék a gyermekintézmények hálózatát, bővítsék a többgyermekes családok üdültetési lehetőségeit, kellő mennyiségben és minőségben hozzanak forgalomba gyermekellátási cikkeket, s ezek árait rendszeresen és szigorúan ellenőrizzék. 1974. január 1-i hatállyal újra szabályozzák Magyarországon a terhesség művi megszakításának engedélyezését. A családtervezés, a nem kívánt terhesség elleni védekezés fő eszközeként a megelőzést, nem pedig az utólagos műtéti beavatkozást jelölték meg. Olyan bizottságokat hoznak létre, amelyek hatósági jogkörrel rendelkeznek és csak a jogszabályokban meghatározott feltételek esetében — egyéni mérlegelés alapján — engedélyezik a terhesség megszakítását. A Minisztertanács határozata szerint a terhesség művi megszakítását az illetékes bizottságok a következő esetekben engedélyezhetik: ha azt a szülőknél vagy a születendő gyermeknél egészségi okok orvosilag indokolják; ha a nő nem él házasságban, vagy tartósan külön él; ha a terhesség bűnbcselekmény következménye; ha a terhesnek illetve férjnek nincs önálló lakása, ha három vagy több gyermeke van, illetve két Adile Ayda ilyen című, francia nyelven 1970. jún. 15-én, a Római Régészeti Intézetben tartott előadását juttatták eszembe a most Párizsban, szép magyar sikerek jegyében lezajlott Nemzetközi Orientalista Kongresszusról kiadott jelentések. Adile prof. idézi Denys d’Halicarnesee (megh. K.u. 8 k.) görög történetíró (Augustus császár kortársát, aki bekebelezve az etruszkok földjét, Etruriát, 15 régióra osztotta föl), aki szerint az etruszk nép "végtelenül régi és semmi közös szokásuk sincs a többi néppel”. Adile úgy véli, hogy Vergilius az Eneist azért akarta halála előtt megsemmisíttetni, mert lelkiismeretfurdalást érzett azért, hogy elárulta fajtáját, legendáit, fölhasználva azokat római ügy érdekében. A görög források szerint az etruszk pelazg nép északról, tehát Görögország északi tájairól és a Fekete-tenger vidékéről jött, könnyen változtatva nevünket a település vagy vezetőjük neve után. Híres építészek voltak s mivel exogamok voltak, a nőrablás dívott köztük. Nyelüzemek létesülnek. Ez a vidék így igen fontossá válik, jóllehet a finn határ közelében fekszik. Az is feltűnő, hogy az idei áprilisi teljes ülésen a Politbürót is átszervezték, s ennek során az egész ország életének minden területét öszszetömörítették. így ma a Politbüro ahhoz a védelmi-bizottsághoz kezd hasonlítani, amit Sztálin alatt állítottak volt fel. Egy ilyen rövid cikk keretében nem lehet mindazokat az ismertető jeleket felsorolni, melyek a Szovjetunióban egy kezdődő háború előtti időszak megindulására mutatnak. Mindaz, amit itt írtunk, s ami Nyugaton kevéssé ismeretes, valamint a Szaharov és más ellenzéki ellen megindított hangos eljárások egy és ugyanazon fejlődés jellegzetességei, melyeket szemmelláthatólag az ország "megtisztítására” szánnak s melyek már egy háborút előkészítő korszak előjelei. (Cs.) élő gyermeket van és legalább egy további szülészeti esemény (spontán vetélés, halvaszületés, művi megszakítás, méhen kívüli terhesség) történt. Engedélyezik a terhesség műtéti megszakítását, ha a terhes 40 éves vagy annál idősebb. 1978 végéig azonban már a 35 évesnél idősebb nők is kérhetik terhességük megszakítását. A jogszabály egyéni mérlegelés alapján lehetőséget ad a terhesség megszakítására akkor is, ha a férj sorkatonai szolgálatot teljesít, vagy ha a terhesség megszakítását szociális indokok nyomatékosan alátámasztják. A kormány arról is határozott, hogy tovább kell szélesíteni a családtervezéssel kapcsolatos felvilágosítónevelő tevékenységet. Ezért a következő tanévben az állami oktatás rendszerében beépítik a kötelező szexuális nevelést — az általános iskoláktól a felsőoktatási intézményekig egyaránt. Fejlesztik a család- és nővédelmi tanácsadók hálózatát, s 1974. január 1-től bevezetik a házasság előtti kötelező tanácsadást; az erről szóló igazolás nélkül az anyakönyvezető nem adhatja össze a házasulandókat. A kormányrendelet intézkedik arról is, hogy a fogamzásgátló gyógyszerek megfelelő mennyiségben és választékban álljanak rendelkezésre. (Hazai Tudósítások, X. évf. 20. szám, 1973. október 15.) vük ragozó és hangrendilleszkedő — mint a magyar. Adile szerint ez az a nép, amelyről már Kr.e. 1400-ban a kínai évkönyvek említést tettek. Ezek vitték a turk civilizációt Indiába, ahol Pakisztánban a köznyelv "ordu”. Természetes — írta a professzor —, hogy a turk megnevezést mind időben, mind térben a legtágabb jelentésében kell vennünk. Egyébként lovasnomád nép volt, amelyik már a bronzkorban fémműves. Totemjük az erőt és harcot jelképező farkas volt. A fejedelem címe tarkan vagy tarchan, ahonnan származtak a Róma első királyai közt szereplő Tarquiniusok Etruriából. Az etruszk feliratokban Róma neve Rumach vagy Rumak, ami Adile szerint Urumak vagy Irmák szóból ered. Végül gúnyosan megjegyezte, hogy 1967- ben Párizsban rendezett "Orosz művészeti kiállítás” nagy részének anyagát a szovjet "szakemberek" schytha művészetként tüntették föl, jóllehet azok turk eredetűek voltak. Cs. C. M. dr. Népesedéspolitikai kormány-intézkedések Magyarországon TURKOK VOLTAK-E AZ ETRUSZKOK?
