Szittyakürt, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1973-10-01 / 10. szám
2. oldal «imAKtffcf 1973. október hó dott szavak helyett, forrlak az indulatok, a magyar élniakarás, a magyar nemzeti szabadságvágy gondolata töltötte meg a levegőt. Az üdvözlő beszédeket a torontói püspök kivételével politikusok mondták és előbb utóbb mondanivalójukban kidomborodott a hercegprímás életének politikai lényege. így is van ez helyén, mert a Vatikán köthet egyezségeket, manipulálhat ahogy jónak látja, de a történelmi igazságok áradata feltartózhatatlan, megmásíthatatlan még az olyan hatalom számára is, mely kifelé ugyan a lelkek túlvilági boldogulásán való fáradozást igyekszik mutatni, míg valójában igen is, az e világban történő események kötik le minden figyelmét. “Üzenjük innen együtt a magyar anyáknak, hogy szüljenek" — mondotta a hercegprímás beszédében és kihangsúlyozta, hogy a törökökkel való hadakozásaink idején, 22 török szultán nem tudott annyi magyar életet kioltani, mint az elmúlt 15 esztendő. “Kérjük az ifjúságot, hogy ne szakadjon el a magyar temetők tanításaitól — mondotta a hercegprímás rövid történelmi visszapillantásában, ahol kidomborította, számszerű adatokkal alátámasztotta, mennyit vérzett a magyarság az elmúlt ezer év alatt, a keresztény Európa védelmében. “Ma, egy ezredév után beszélnünk kell a magyar sorsról és Szent István királyunk az égi szent, nem fogja zokon venni tőlünk, ha a magyar sorsról beszélünk" — mondotta a hercegprímás. Az ég felé emelt összekulcsolt két kéz míg ezeket mondotta, sokat kifejezett az értő hallgatóságnak. Megértettük, hogy megmondta amennyit mondhatott. Egy ember, akinek a puszta léte az elmúlt három évtized alatt megtestesítette egy nemzet tiltakozását, megnem alkuvását, bele nem törődését abba, amit sátáni sötét erők számára sorsul megszabtak, 82 éves kora ellenére, szellemi frisseségének birtokában, tudtára adja hallgatóságának mondanivalóját. A torontói püspök a “magyar tigrisnek” nevezte, akitől emberfeletti nagysága ellenére alázatot tanult, akitől megtanulta valójában értékelni és becsülni azokat az ideálokat, mik mellett a hercegprímás állhatatosan, minden szenvedés ellenére megmaradt. Elgondolkoztató, hogy a hercegprímás rövid beszédében miért éppen azt boncolgatta, hogy mibe került Magyarországnak a római kereszténység és a római keresztény Európa védelme. Eme kereszténység "áldásairól” egy szóval nem emlékezett meg, csak kizárólag az elvesztett magyar életek számának nagyságát domborította ki, vagyis, hogy mit fizetett ezért a magyarság. A magyar sorsról beszélt a hercegprímás, mely magyar sors függvénye volt a római kereszténységnek, ez formálta, alakította azzá amivé lett ma ezer év múltával. Nem mondta ki a hercegprímás, de mindenki értette, hogy ezen óriási áldozatok eredményeként hova jutott a nemzet és — “íme itt vagyok én”. Mit kaptunk mi magyarok? A hercegprímás sorsa kifejezi a magyar sorsot is. Mindezek tanúlságát levonva, utat mutatott a hercegprímás tisztán és világosan mindannyiunk számára, amikor kijelentette: “lelki megújulás nélkül, nincs nemzeti feltámadás"! Talán a hercegprímás végezetül azokat igazolta, akik évek óta azt hirdették, hogy lelkületűnk elválaszthatatlan a magyarságunktól, magyarságtudatunk a kifejezője a lelkületűnknek. A hercegprímás nem arra utalt, hogy katolicizmusunkban, római kereszténységünkben újuljunk meg, de lelkületűnkben, mely magyar, mely a hitvallásunk és létünk lényege. Egy 82 éves embertől nem lehet kívánni, hogy forradalmár vagy szakadár legyen még akkorsem, ha abban egy Mindszenty lelke lakozik. De teljesen érthetően, világosan kimondta és az egyetlen nemzeti feltámadáshoz vezető útnak nyilvá-Az 1969-es Damanszkij-szigeten történt kínai—szovjet fegyveres összecsapások óta a Kínai Népköztársaság szilárdan kezében tartja a kérdéses szigeteket. Neville Maxvell a londoni Sunday Timesben írta, hogy a stratégiai jelentőségű Usszuri-szigetek Peking kezében vannak. Maxvell volt az első nyugati látogató, aki az 1969-es határincidensek színhelyét meglátogatta. A Sunday Times szerint Maxvell olyan kínaiaktól kapta a harcokról szóló részletes tájékoztatást, akik maguk is részt vettek a harcokban, a helybeli halászoktól és a kínai katonáktól. A szovjet azt állítja, hogy a határ a folyó déli oldalán húzódik a kínaiak viszont azt, hogy a határ a folyó közepe és a sziget a Kínai Népköztársaság területe. Maxvell jelentése szerint: az oroszok azt állították, hogy a négyév-előtti harcoknál Kínát visszaszorították a saját határáig, és ez azóta az egész világon így volt a köztudomásban. De amikor hajónk kikötött a Chenpao-szigeti nította lelki megújulásunkat. Akkor tehát mégiscsak azok a prófétáink, akik minden áldozatot magukra vállalva, magyar lelkűiét nélküli okoskodók gúnyának céltáblájává téve magukat, e magyar lelki megújulás ma még gyenge tüzét élesztgetik, s e tüzet jóformán saját vérükkel táplálják. kikötőben kínai határőrök fogadtak bennünket szívélyesen — írja Maxvell a Sunday Times hasábjain. Maxvell meglátogatta a harcok színhelyét, ami erős nyomokat hagyott a szigeten. A két összeütközésben Kínának 32 halotja és 53 sebesültje az oroszoknak pedig 122 halotja és sebesültje volt. (The Plain Dealer, 1973. sezpt. 24.) • A földkerekség legnagyobb szennyvízgyűjtőjének nevezte a Balti-tengert a Koppenhágában székelő Nemzetközi Tengerkutatási Tanács legutóbbi jelentésében. Ha a jelenlegi szennyeződés folytatódik, akkor a Balti-tenger 30—40 éven belül holt tengerré válik. Ezért az ügy politikai kérdéssé vált, s rendszeresen szerepel a térség politikusai találkozóinak eszmecseréin. A hét ország közös tengerének ügyében két javaslat is van: a lengyel kormány halászati egyezménye, s a finn kormány tenger-tisztaságvédelmi konvenció terve. A közel ötezres tömeg fel sem fogta, át sem érezte a szavak történelem formáló erejét: “Lelki megújulás nélkül, nincs nemzeti feltámadás", amikor önkéntelenül kitört egy olyan percekig tartó tapsorkán, mely kifejezte a mindenki lelke mélyén ott pislákoló gondolatot, de eddig még valahogy felszínre jutni nem tudó akaratot, hogy igen, ez az a szó, ez az az intés amire vártunk és ezt a jelet a hercegprímástól vártuk. Önkéntelenül, tudattalanul, de a lelkületekben ott van a vágy, egy valóban új valamire, egy új gondolatra, egy valóban kivihető megoldásra, nemzeti feltámadásunk titkának a felnyitására, mely nem túlvilágról jövő csodavárásokra alapszik, de nemzeti öntudatunk, magyar lelki megújulásunk megvalósításán. Lesznek még ezután is köztünk tévelygők, vakok és gonoszok, kik hajlandók lesznek eldobni még a lelkületűket is egy “pirosszőnyeges” fogadtatásért a nemzet eltipróival való barátkozásuk közben. Lesznek, akik lélektelenül fognak felszívódni e nagy szétszórtságban, de egyre többen lesznek azok, akik megértik lelki megújulásunk szükségességét, figyelembe veszik ma élő prófétáink szavát s megújult magyar lélekkel, megingathatatlan magyarságtudattal érnek el velünk a magyar feltámadáshoz. A Hercegprímás úr további útjaihoz kívánunk erőt, jó egészséget és sok sikert, bízunk abban, hogy az életünkben még találkozunk. Homonnay 0. János BÉNYEI JÓZSEF: Fél-Magyarország Ülnek padlón padokon zsebükben sörösüveg szájuk szélén meg árnyék Indul fél-Magyarország minden pénteken este magányos asszonyokhoz apátián gyerekekhez de mire hazaérnek szemük törött üveg csak torkuk rekedt rikoltás szesz bolondul belőlük s a néma asszony sírva összehúzza az ingét így vonul Magyarország kormos nagy vonatokkal és a szabolcsi földek akáctövist teremnek Éhes gyomruk ha kordul a felfúvódott város kinyúl lányért suhancért s nem tesz a homoktájra elég gépet meg gyárat Hát indul vasárnap este fekete fatáskával görbén az öregember hosszú hajú közönnyel s késsel az ifjabb vándor s a vonaton lobognak dühödten fillér-álmok Ülnek padokon padlón fejüket hátrahajtva nyitott szájjal lebegnek nyikkan az ádámcsutka Jaj másik Magyarország ide nézz ez a szürke esett sereg miben hisz Ne bicskát adj kezükbe hanem minden nap este vidd őket asszonyukhoz ássanak tiszta kertet csináljanak kerítést s ha felragyog az este pufók kerek gyereket a valószínű jövőnek (Alföld, 1973. 4. sz. 5. 1.) r KÍNA URALHATJA A 21. SZÁZADOT-, A Legfelsőbb Bíróság társbírója William 0. Douglas elhagyta Kínát egy három-hetes látogatás után, mondván, hogy a 21. század a kínaiaké lesz. Douglas bíró egy Washington Post-tal való interjúban kijelentette, hogy a következő század legnagyobb problémája a nép élelmezése lesz. Ami a fejlődő világban a földművelők elvándorlásának a földtől, az eredménye menekülés a szegénység és éhség elől és gyülekezése "egészségtelen gyűrűkbe” nagy városok körül. Az óriási lakosság és a múlt éhségei ellenére Kína nagy lépéseket tett az élelem elosztásában és a közegészségben, mondotta Douglas. Kína megmutatta képességét, jobban, mint bármelyik fejlődő ország, a népek élelmi és egészségügyi ellátására. Douglas azt mondta, hogy a látogatása privát volt és nem kért találkozást magas hivatalnokokkal. Egyedül a kínai Legfelsőbb Bíróság alelnökével, Tseng Han-chou-val találkozott, és alkalma volt beszélni törvényes javaslatokról egy új állami alkotmányra vonatkozólag tartományi hivatalnokokkal. Egy új állami alkotmány vázlata, amelyet először 1970-ben terveztek és hoztak nyilvánosság elé, most van vita alatt, mondta Douglas. Valamely javaslatok jogi újjászervezésre vonatkozólag teljesen új konszepciót tartalmaznak. (The Plain Dealer, 1973. szept. 24.) KÍNA AZ USSZURI SZIGETEK BIRTOKOSA
