Szittyakürt, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1973-06-01 / 6. szám

1973. június hó **itmicö*T 9. oldal A KERESZT ES KARD MOZGALOM HANGJA TLEN EMBEREK ÖNZETLEN MUNKÁJA VISZI ELŐRE A MAGYAR ÜGYET! TILTAKOZZUNK EGYSÉGESEN! A fejetetejére állt világban sok olyan jelenségnek vagyunk tanúi, amelyeket a legmerészebb álmaink­ban sem tudtunk elképzelni, amíg a morál alapján intézték a nemzetek egymás közötti ügyét. A tudatos züllesztés annyira lesüllyesztette az emberek gondolkodását, hogy nyu­godtan állíthatom, hogy a sátán erői­nek sikerült kitermelni az akarat­nélküli tömeget. Csorda nép lettünk, minden gondolkozás nélkül éljük a lejtőre terelt életünket. Annyira ki­lúgozták belőlünk az akaratot, hogy gyáván meghunyászkodva lessük, hogy a kancsukás ember milyen pa­rancsokat osztogat, mi azt teljesít­jük minden ellenvetés nélkül. A sátán képében uralkodó szláv kom­munista rendszer nagyon ügyesen kihasználta a liberalizmus által tál­cán elébe szállított megpuhított tár­sadalmi rendszereket, közte az agyon ajnározott demokráciát, hogy most bukására rátegye a végső pontot. Napjainkban éppen szemlélhetjük hogyan készül elnyelni azt a demok­ráciát amelyben éljük nem magunk­tól választott, hanem a sors illetve a rövidlátó nagyok keze által idevetett életünket. így nem lehet közömbös számunkra az a tény, hogy itt is ki­akarják húzni azt a gyékényt aló­lunk, amelyre álltunk a menekülés után. Az államvezetők utazgatása mindig meglepetéseket hozhat és tel­jesen felfordíthatja a napi megszo­kott életünket... Az USA elnökének nem éppen szimpatikus utazgató fu­tárja, most fejezte be moszkvai tár­gyalásait a népnyúzó vörös diktáto­rai, Breznyevvel. Tárgyalásuk témája a vörös cár útjának egyengetése volt Washingtonba. Ez a hír már is bizonyítja azt, amiről elől írtam, hogy a politiká­ba, már megszűnt a morális alap a gyilkost is elismerik már egyenlő partnernak. Függetlenül attól, hogy milyen erőszakos módon uralkodik a leigázott népek fölött. A Nyugat már önmagát is becsapja, csak azért, hogy kezet rázhasson a sok ártatlan ember vérében gázoló hóhérral az esetleg kínálkozó üzlet miatt. Az el­nyomott népek szabadságának ügye, már nem kerül a tárgyaló asztalra, ugyan miért? ... Mondják a nyugati megfertőzött államvezetők, nekünk nem fáj a keresztre feszített népek szenvedése, sőt ha igen hangosan jajgatnak az is zavarja már az egyez­kedő üzletet. Lelkiismeretünk és állampolgári es­künk kötelez bennünket arra, hogy szót emeljünk, s tiltakozzunk a vörös diktátor washingtoni látogatása el­len. Igen jól emlékszünk vissza arra az időre, amikor csak úgy kaptunk letelepedési engedélyt, ha esküvel és papírokkal bizonyítottuk, hogy sem­miféle felforgató pártnak nem vol­tunk tagjai... így ne vegye tőlünk zokon a mai rendszer, ha minden erőnkkel azon leszünk, hogy ne le­gyen kellemes időtöltése a hóhérnak itt... Az igazság az igazság törvénye az törvény és mi tartjuk becsülete­sen magunkat annoz, amire esküt tettünk. Az eskünk alapján kérem a ma­gyar származású polgárokat tegye­nek félre minden kicsinyességet és menjünk ki az utcára és egyember­­ként hangosan tiltakozzunk a morá­lis jognak ilyen arcúi csapása ellen. Ezzel a cselekedetünkkel kettős célt tudunk szolgálni. 1. Gátat igyekszünk emelni befo­gadó országunk kommunista beözön­­lése ellen. 2. Drága szülőhazánk szenvedése és kizsarolása ellen újból felhívjuk a világ figyelmét, hogy a II. világhá­ború befejezése után 21 évre még mindig az orosz vörös hadsereg meg-Pécs műemlékekben és egyéb látni­valókban egyik leggazdagabb váro­sunk. Történelme érdekes, környéke szebbnél szebb kirándulóhelyeket kí­nál a látogatóknak. A város műemlé­keinek egy része azonban zárva van a túristák elől. így például a székes­­egyházban a XI. századból reánk maradt altemplomot, vagy a Corpus Christi kápolna piszkei vörösmár­vány reneszánsz oltárát, a Mária-ká­­polna Székely Bertalan-freskóit, a Jézus Szíve kápolna Lotz-festmé­­nyeit csak ritkán lehet megtekinteni. Ezek általában zárva vannak. Az útikönyvek Pécs legrégibb látni­valói közül a korai közéukornak a Dóm téren fennmaradt, művészeti szempontból is felbecsülhetetlen ér­tékű emlékeit, az őskeresztény ká­polnát és a festett sírkamrát emlí­tik. Ezek is zárva vannak. Az egyik — 1972-ben átjavítva új­ra kiadott — útikönyvben a követ­kezőket olvassuk :s "A Pécsi Porcelángyárat Zsolnay Vilmos alapította egy fazekasműhely­ből, 1852-ben. Legismertebb készít­ményei a kerámiák — főleg a hajnal színeit utánzó eozin (eos a.m. haj­nal). A gyárépületeket és az udvart művészi kerámikai készítmények, szórók, domborművek, vázák díszí­tik. Legszebb a Zsolnay-mauzóleum, amelyhez a gyárból 24 sózománcos kerámiából készült, fekvő oroszlán­nal szegélyezett út vezet. A mauzó­leum falát pirogránit lapok burkol­ják. A belső falát zománcozott, ara­nyozott fajansz borítja. A kupola be­tétjét alkotó domborművek és a kor­lát — majolika. A mauzóleumban Zsolnay Vilmosnak és nejének eozin szarkafágját láthatjuk (Abt Sándor alkotása) — négy' eozin kandeláber­rel körülvéve. De eozinból készültek az oltár, a függőlámpa és a kaput díszítő domborművek is. Sajnos, a háború pusztítása nyomot hagyott rajta.” Eddig az idézet. Ez a színes leírás sok turistát arra késztet, hogy nekiinduljon felkeres­ni ezeket a helyeket. Csalódásuk már ott kezdődik, hogy a gyárudvarban nem engedik be őket. Pedig ha tény­szállva tartja. Népünknek még ma sincs szabad akarata és választott kormánya. Szolgamódra kezelnek bennünket, éppen most Bécsben fosztották meg az oroszok hazánkat a nemeztközi konferencián a szava­zati jogától, csak azért, hogy tovább­ra is hazánkban tarthassa a meg­szálló hadseregét. Ne várjunk meghívót a tüntetésre. A magyar szív, a magyar öntudat és befogadó országunk biztonsága ve­zéreljen ki az utcára, hogy az es­künknek érvényt szerezzünk. A mai súlyos helyzetben igen aktuális a költőnk felkiáltása én is azzal bú­csúzom “Talpra magyar"!!! Vasvári Zoltán leg annyi szép kerámia, szobor, dom­bormű és váza van ott, lehetővé kel­lene tenni azok megtekintését. A mauzóleumot csak nehezen lehet megtalálni a gyár mögött. Az oda­vezető út is elhanyagolt, a 24 orosz­lánnak nyoma sincs. A romos épület­nek az eleje hiányzik, a megmaradt része el van falazva. A dombról — ahol a mauzóleum áll — szép kilátás nyílik a fejlődő, iparosodó Pécsre. Ez a hely egyik idegenforgalmi köz­pontja — és látványossága lehetne a városnak. Szintén az útikönyvben olvasható, hogy Idrisz Baba türbéje a Nyár u. 8. szám alatt a Gyermekkórház kert­jében található. A kórház kertjében azonban, ahol a türbe van, nem le­het bemenni. Ezt a portás elég ba­rátságtalanul adja tudtul az érdek­lődőknek. Az utcáról, a kerítésen ke­resztül azonban jól látható a török síremlék. Érthetetlen, hogy Idrisz Baba türbéjét miért nem lehet kö­zelről és belülről is megtekinteni? Agyaggalamb lövészet A szokásos évi agyaggalamb lövé­szetet a lövész mozgalom 1973. ápri­lis 29-én tartotta Napanoch N. Y. környékén levő Ficsar lövész tanyán. Az idő nem volt kellemes ez több versenyzőt el is riasztott a kijövetel­től. Ennek ellenére a versenyzőknek igen meg kellett küzdeinük a helye­zésekért. Az izgalmas verseny után a vezetőség az alábbi sorrendet álla­pította meg. 1. Aminger István löv. 10 lövés 10 galamb. 2. Ambrus Árpád löv. 10 lövés 9 galamb. 3. Oláh Károly löv. 10 lövés 8 ga­lamb. A női versenyzők közül a 4. helye­zést Vasvári Enikő löv. ti. érte el 10 lövésből 7 galambot talált el. A ló­versenyt levezette Vasvári Zoltán löv. tti. 1973-as Lövész­és Sporttábor TÁBORUNK IDEI NEVE: "PETŐFI TÁBOR” Kérjük a szülőket ,hogy leá­nyaikat és fiaikat 8-éves kortól fölfelé függetlenül attól, hogy évközben a lövész foglalkozá­sokon résztvettek-e vagy sem, küldjék el a lövész táborba. Magyar öntudatra és fegye­lemre neveljük őket. A tábor költségeit az árak emelkedése ellenére is igyekeztünk alacso­nyan tartani, mert nem nye­részkedés a célunk, hanem a segítés. Táborunk ideje 1973. július 21-től augusztus 12-ig tehát 3 hét. Beérkezés a táborba 1973. jú­lius 21-én 12-re. Az első étkezés 21-én este kapják a résztvevők. Tábordíj: egy személy részé­re 1 hétre 28.—, 2 hétre 52.— 3 hétre 75.—, ha egy családból ketten jönnek, akkor 1 hétre 50.—, 2 hétre 85.—, 3 hétre 120.—, ha hárman jönnek, ak­kor 1 hétre 66.—, 2 hétre 120.—, 3. hétre 165.—, ha négyen jön­nek, akkor 1 hétre 80.—, 2 hét­re 150.—, 3 hétre 205.—. Ha öten jönnek egy családból, ak­kor annyi mint a négy személy, az ötödiket ingyen táboroztat­­juk. Öltözet: 1. Egyenruha: khaki színű hosszúnadrág, khaki színű ing, fekete cipő, fekete őv, fekete nyakkendő, khaki színű cow­boy kalap, a lányok szoknyája szintén khaki színű. 2. Gyakorlathoz: hosszú vagy rövid nadrág, pulóver, fürdő­ruha, lányok shortot is hozhat­nak és esőkabátot. Felszerelés: 2 db. takaró vagy hálózsák, váltás fehérne­mű, evőeszközök, csajka, ku­lacs. Tisztító eszközök: szap­pan, törülköző, fogkefe, fehér és fekete cérna és tű. Kiképzés­hez füzetet, írószereket (szí­nes) leányok kézimunkát is hozzanak. Ha van hozzunk iránytűt, puskát, ásót és kis­babát. Jelentkezések eszközölhetők, végső határ 1973. július 20-ig. Vasvári Zoltán címén 256 Day­­ton Ave., Clifton, N. J. 07011. Tell: 201-546-5342 az esti órák­ban. Cleveland: Mód Lajos 3787 W. 37 St. Cleveland, Ohio 44109 Tel.: 216-661-8329. Middlesex, N. J. Lothringer József 1016 Hazelwood Ave., Middlesex, N. J. 08846. Tel.: 201-EL-6-7726. Albany: Dr. Kollarits Béla Corning Hill Glenmont, N. Y. 12077. Tel.: 518-434-3698. Tábor vezetői: 1. hét: Lotharinger József löv. ti. pk. Nagy Sándor löv. pkh. 2. hét: Balogh Sándor löv. ti. pk. Majtényi Márton löv. pkh. 3. hét: Vasvári Zoltán löv. tti. pk. Csorna István löv. ti. pkh. Lányokhoz beosztva 3 héten keresztül Vasvári Enikő 1. löv. ti. és Szilágyi Katalin 1. löv. ti. Rajvezetői és tiszti kiképzés ideje a harmadik héten. Magyar szeretettel hívjuk és várjuk a fiatalságot. Lothringer József löv. ti. löv. közp. sg. ti. Vasvári Zoltán löv. tti. löv. közp. pk. Amit Pécsett nem mutatnak meg senkinek

Next

/
Thumbnails
Contents