Szittyakürt, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1973-03-01 / 3. szám

6. oldal

«IttVAKOfct

1973. március hó

jP est város közönsége nevében alóli róttak szerencsések hivatalosan értesíteni a magyar nemzetet, hogy a mi más országokban polgár vérbe került, — a reformot — Budapesten 24 óra alatt békés és törvényes utón kivívta a törvényes egyetértés. A városi tanács ugyan is a’ választó polgársággal értesülvén arról, mikép a város polgárai és 'akosai vele együtt akarnak értekezni az idők komoly fejeményei felett, a’ tanácskozási teremek századokon át zárva olt ajtajit 1848-dik évi martius 15-kén délután 3 órakor > népnek megnyitó, s miután megértette anoak törvényes .ivánatait. azokat mint nagyobb részt már eddigelő is sebeiében ápolt hazafiul óhajtásokat, egy szívvel egy akarattal elfogadta magáévá tévé, sőt azon tizenkét pontot, mellyeket nagy részben a’ nemzet 1790-dik év óta törvényhozás útján is annyiszor sürgetett; ezen közgyűlésben ez országgyűléshez intézendő kérelmezéskint aláírta.

A1 nemzet óhajtásainak említett pontjai következők:

1. Sajtó szabadság a’ censura eltörlésével.

*• Felelés ministerium Budapesten.

3. ÉvenkénU orazággyitlé« Pesten.

4. Törvényelótti egy enlőség polgári és vallási tekintetben.

Nemzeti érsereg.

6. Közös teherviselés.

7. VJrbéri vlsszonyok megszüntetése.

8. Giküttezéh, képviselet egyenlőség alapján.

9. Nemzeti bank,

W. A' katonaság esküdjék meg az alkotmánányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a* külföldieket vigyék el tétünk, ti. A’ Political status foglyok szabadon bocsáttassanak.

13. Cnlo Erdélyivel.

Következtek a' közgyűlés határozatai miszerint a) Pöfl várai iménti közkívánatait egy választmány haladéktalanul személyesen terjest«« ciö az ország tendernek ó (felségét pedig hódolva szeretett koronás királyunkat kérje meg, hogy ezen országgyűlést minél előbb Pestre tegye át. b).Ä* közgyűlés aíolirt választmányt bízta mag, hog a’ remi fentartásaul *czélszeröen intézkedve, határozatait fogBQ&togiű

Mdlyeknek teljesítéséül aiotírt vátelmány kikűldotéséhex képe sí

a) Tüstént átnrene Budára a’ NagyméUóságu magyar király

hely^rtó tanácshoz, ’s ugyanott azon kormányszék! határozatot nyerte, maHy szerint a1 censura nyomban megszűntetíetett, a' sajtó annyi százados bitesei alól fölszabadult, ’s addig is, mig sajtó törvények h ;> zatandn * a’ sajtókihágások felett a’ nemzet bizodalmát búó ’s a’

Nagyim igu helytartó tanács általa' hozandó törvényig ideigleneskinevező; ’gyének fognak a' fenálló törvények szerint »Riß o lapok b tar iák a’ határozat fogaaalát

b) hí 'közöltetetf, hogy a’ sor-katonaság nem fog a1 rend fentarlósába elegyedni} mcllynek biztosításául alolirt választmány intézkedóit, hogy a' pesti polgári órsereg eddigi száma jelenleg I500.ra szapoiiUassék a mint nemzeti őrsereg nemzeti színekkel ékesillessék.

e) Kkszkózlötte, hogy Stanesics Miháj hazánkfia, ki azért mert szabadon irt, mint statusfogölv Budán le vala tartóztatva bírói ítéletig nyomban szabadon bocsáttatott, ’S á' nép kíséretében csatádjáoak adatott vissza.

Illy békés és törvényes utón minden vérontás és csendzavor nélkül kivívott nagyszerű reform-diadal megünnepléséül holnap Butlape«t ki letten világítva, 's innentől Pest város, mint a' hazr Szive lörvéoyfaázáuak tornyán nemzeti szinü zászló íobogand.

Budapest a1 törvény és béke korlátáit nem aérté meg, a miután a’ rend íenlartása hazafiul érzelmű lakosainak kezébe tétetett, remény li hogy az egész haza ebben is követni fogja példáját.

Költ Pesten 1848dik évi martina lókén.

RolíéKbttter Leopold i, k.

oélamotányi elnök, Klau*át Gábor g k.

Nyárff Pál g. k Egressy Samuét s. k. Irinyi Jóstrf * k. Slaffienierger Istvás 9. k.

Mohit György k. Irányi Dániel s. k. Vasoáry Pál g. *\ Petőfi Sándor g. k. Tóth Gáspár t. k. Gyurkovict Máié >, k Kacskovio tájon *■ *

Moszkva

RHEINISCHER MERKUR cikke:

Jugoszlávia politikai gépezetében Tito vezetése mellett végbement tisztogatási akció nemzetközi visszhangra talált. Idegen hatalmak látszólag kezdenek beavatkozni Jugoszlávia belpolitikájába. Titokban működő nemzetközi tényezők mellett a szovjet nyílt eszközökkel dolgozik. Hiába jelenti ki Tito s közvetlen munkatársai, hogy Jugoszlávia nem követi a szovjet irányzatot, az igazság az, hogy a szovjet már most készíti a talajt a jövőben lejátszandó kezdeményezések megkönnyítésére.

Arra számítanak, hogy komoly válság esetén, főleg Tito eltűnése után, a legfontosabb szerepek egyikét a jugoszláv haderő fogja játszani. Ezért összpontosította a szovjet minden fáradozását elsősorban a jugoszláv hadsereg kádereire. Az oroszok jugoszláv tábornokokkal kerestek kiváltképpen kapcsolatokat. A jugoszláv katonai kémelhárító az eseményeket egyelőre csak élénk figyelemmel kíséri és jegyzi. Ivan Miszkovics vezérezredes a hírek szerint Titót is tájékoztatta a dolgok lefolyásáról. Miszkovics jelenleg a jugoszláv állambiztonsági kérdések legfőbb tanácsosa. A szovjet kapcsolatok miatt azonban egyelőre egyetlen főtisztet sem szankcionáltak.

A Belgrádban működő katonai attasék körében az a hír járja, hogy több magasrangú jugoszláv tisztet a szovjet titkos irrattárakban, mint a Vörös Hadsereg tábornokait tartják nyilván. Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen ismeretes, hogy az a szovjet gyakorlat, hogy idegen hadseregekben szolgáló kipróbált szovjet csatlósoknak katonai rangot adnak. Példaként erre itt áll annak a magasrangú svéd tisztnek esete, ki ugyanakkor szovjet kém is volt. Jólértesült belgrádi körökben arról is szó van, hogy ugyancsak a Szovjetunió áll a szerbiai kommunista kádereken belül lefolytatott tisztogatási mozgalom mögött is. A horvát válság után Tito maga keresett kapcsolatot a szovjettel, s tőlük segítségre vonatkozó ígéretet is kapott. Az oroszok ugyanakkor azt tanácsolták Titónak, hogy a szerbiai Kreml szemében túlságosan liberálisak voltak, s a tervbe vett szovjet akciók útjában állhatták volna. Tito a szovjet tanácsokat elfogadta, s ennek következtében történt meg az intézkedés Koca Popovics ellen is, aki korábban vezérkari főnök, külügyminiszter és az elnöki tanács tagja is volt. Popovics^ azonban többször tett szovjet ellenes kijelentéseket, sőt egyszer egy vita után a belgrádi szovjet nagykövetet köszönés nélkül hagyta faképnél.

Mégsem megy minden a szovjet tervek szerint akadálytalanul. A szerbiai központi bizottság elnöke, Marko Nikezics, aki régebben szintén külügyminiszter volt, amikor értesült a Tito és a szovjet körök között lefolyt megbeszélésekről, Titót a szerb központi bizottság előtt megvádolta orosz kollaborációval. Nikezics nyiltan feltette a kérdést Titónak: müyen oknál fogva nem közölte a KB-gal, hogy miről tárgyalt két órán keresztül legutóbb moszkvai látogatása során tanuk nélkül Brezsnyevvel. Nikezics szerint fennáll annak veszélye, hogy Tito önhatalmúlag tett ígéreteket Moszkvának.

S mikor Mirko Tepavac volt külparancsa

ügyminiszter a Központi Bizottság előtt beszámolt az ENSz nagygyűlésén Bangla-Desh tárgyában lefolyt vitákról, melyek során a jugoszláv küldöttség tartózkodott a szavazástól, s ezáltal szovjet megdorgálásban részesült, a Központi Bizottságban hatalmas vihar keletkezett. E bizalmas gyűlésen 80 résztvevő közül 46 kért szót, s e 46 közül 40 felszólaló Tito megnyitó beszéde ellen foglalt állást. A szerb kommunisták szövetségének megelőző titkárnője, Latinka Perovics a következő szavakat intézte Utóhoz: “Tito elvtárs, én hajlandó vagyok önkritikát gyakorolni. De szeretném előbb tudni, miért kell ezt tennem, mikor csak azt hajtottam végre, amit te kívántál és helyben hagytál? így arra kérlek, előbb te gyakorolj magad fölött önkritikát.”

Ez azonban mit sem segített már a párthivatalnokok helyzetén, akik menesztését már korábban elhatározták. Az ülés után tehát az áldozatok mind bejelentették lemondásukat. Egy hónappal később került sor a vajdasági terület elnökeinek és titkárainak viszavonulására. Mirkó Kanadanovics elnök lemondása előtt szintén önkritikát gyakorolt. Ugyancsak tisztogatást hajtottak végre Szlovénia és Macedónia vezetőgárdája soraiban, s a boszniai és hercegovinál KB tagjai közül négyre pártbüntetést róttak ki. Köztük szerepelt Ozmán Karabegovics is, aki Tito régi fegyvertársa volt, s akinek kizárását most Tito mégis jóváhagyta.

E tisztogatási akciók után elrendelték a magántulajdonok ellenőrzését, s annak kivizsgálását, mi módon szerezték meg azokat. Ez az intézkedés nagy elégedetlenséget idézett elő a lakosság összes rétegeiben, s az emberek attól félnek, hogy most ismét elveszítik nehezen összegyűjtött tulajdonukat. Az a hír járja, hogy Brezsnyev külön is felhívta Tito figyelmét arra a veszélyre, hogy a magántulajdon és egyes csoportok gazdasági megerősödése nagyobb önállóság érzését váltja ki az egyénekből s ezáltal a párt hatalmának csökkenését idézi elő.

Egyes elégedetlenkedők azt mondják, hogy Tito maga kezdje el elsőnek magánvagyona ellenőrzését. A kommunista rendszerben meggazdagodott emberek üldözése újabb emigrációs hullámnak lett felidézője. Több tucatnyi ilyen emigráns, akik még időben nyitottak maguknak Nyugaton bankszámlát, máris áttelepült Nyugat- Európába, egyesek Nyugat-Németországba. (Cs)-® -TÁJÉKOZTATÓ

A közelmúltban vegyes híreket hallottunk KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR Darjeelingben lévő sírjáról. A hírek tisztázása végett a Los Angeles-i Körösi Csorna Sándor Társaság közbenjárt az illetékes indiai szerveknél, és megnyugtató választ kapott:

Az Asiatie Society Calkuttából közölte, hogy: a nagy magyar kutató sírja jó állapotban van és az indiai kormány semmiféle útépítést nem tervez Körösi Csorna sírja közelében.