Szittyakürt, 1972 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1972-11-01 / 11. szám

1972. november hó tflttVAKOUT 9. oldal A VASVÁR! ZOLTÁN: KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA TLKX KMRKRKK ÖNZETLEN MUNKÁJA VISZI ELŐRE A MAGYAR ÜGYET! FELELŐSSÉG VAGY FELELŐTLENSÉG! való vaskarikát nem láttam, pedig több, mint 2000 km-t jártam össze a "dicső” Szovjetunióban. Kedves "ajánló” a szlávoknak ép­pen nem érdekük az, hogy a magya­rok, ha még kommunisták is tartják a mérleg nyelvét a Dunamedencében, bármennyire is ügyeskednének a kommunizmus mimelésében. Ők egyet akarnak: felszívni bennünket, erre jó a kommunizmus, mint álca, eltakarni a főtörekvést vele... Az utazgató nagyhatalmak könnyen ösz­­szeölelkezhetnek a szőrös medvével, mert nem élnek vele szomszédság­ban. Olyan népnek, mint mi is vagyunk mindig a szomszéd mögötti népek barátságát kell keresni, hogy ment­sük a menthetőt egy világmegmoz­dulás alkalmával. A barátok megke­resésére legjobban felhasználható az emigráció. Éppen ezért akarnak ben­nünket a vörös mezben tetszelgő szláv kommunista célokat szolgáló ügynökök összekeverni és szétdara­­bolni, hogy erőtlenekké váljunk, mert így nem tudjuk megzavarni őket céljaik elérésében. Minden magyarnak az legyen a fő­törekvése, hogy a felfújt medvének álcázott vörös szláv hólyagot szét­pukkasszuk, az általa leigázott né­pek összefogott erejével. Ez a feltá­masztott erő jelentené az ötödik nagy hatalmat. Szerencsénkre a le­igázott népek között több, mint 100.000.000 túrán fajú testvér nép van, akikkel szorossan összedolgoz­va megteremthetnénk Európa és Ázsia közti hidat. Akkor már is nem volnánk egyedül és nem kellene fél­ni a szlávok elnyomásától. Mi a Kereszt és Kard Mozgalom ezt nevezzük forradalmi elgondolás­nak és nem azt, amiről előbb szól­tam, amelyet "Cato" a censor aján­lott a Szittyakürtben a "Magyar Sza­badságharcosok Tanácsának"... Ab­ban egyetértünk, hogy a Nyugattól nem sokat várhatunk, mert abban nagy része van a nyugatnak, hogy hazánk kommunista uralom alatt szenved és az úgynevezett 8. törzs a menekült magyarság a világon szét­szórva él. Lehet, hogy ez egyszer tőke lesz, akkor azt is igyekszünk beállítani terveinkbe, de az biztos, hogy a vörös szlávoktól csak nemzet halált kaphatunk. Az otthon szenvedő magyarság né­zetem szerint valójában mást nem tehet, mint ahogy lehet elv alapján végig kell szenvednie a vörös szláv fertőt, hogy túlélje történelme leg­­váltságosabb korszakát. A szabad­földi magyarságra hárul a felelőssége teljes tudatában a biztatás, a segí­tés és a megszabadításuk a földi pokoltól. Jelek mutatkoznak Távol-Keleten, új erők csoportosulnak már az UN- nek nevezett sóhivatalban is törté­nelme során először vetették fel az elnyomott népek területi kérdését. Ebben találkoznak ezek a mozgoló­dások a magyar célokkal. Elvünk az legyen, hogy semmit sem feledni, semmiről le nem mondani, de a kí­nálkozó alkalmakat megragadni azoktól, akiknek nincs szándékában hazánk megsemmisítése ... Ezért nem ildomos azokat a magyarokat leszólni, akik esetleg a régi bevált elvek, de mindenesetre nemzeti ala­pon tudják szolgálni a jövőt. Egyet viszont ne felejtsünk el, nem az a forradalmi, ami eltér a nemzet több­ségi elvétől, hanem az, amely talál­kozik a nemzet akaratával. Ha ezt tudnánk szolgálni teljesen alávetve az egyéni vagy csoport ér­dekeket, akkor lehetne beszélni ar­ról, hogy forradalmasítottuk a nem­zeti emigrációt. Erre vár a némaságra ítélt nemzet. MAGYAR BÁL NEW YORKBAN Előzetes értesítést adunk arról, hogy a 16. "MAGYAR BÁLT” New Yorkban a Hotel Hiltonban 1973. január 20-án tartjuk. Kérjük a nyitó lányok és fiúk jelentkezését telefonon leadni: 201-546-5342 vagy 212-HI-55706 az esti órákban. Bálkirálynő választás, magyar ruha verseny és jó hangulat várja a megjelenő honfitársakat a “magyarok magyar bálján”. Ismerősök és barátok címeit kérjük leadni a "Magyar Bál Com­mittee” címére 256 Dayton Ave., Clifton, N. J. 07011. Legyünk támogatói a Magyar Bálnak, hogy örögbítsük a ma­gyar hírnevet, valamint a tiszta bevételből a rendezőség is tudja akkor támogatni a magyar ügyeket és a fiatalságot. A mai világunk, amelybe beleszü­­lettünk túlteljesíti a normát a jótól, morátltól az értelemtől messze álló felelőtlenségekkel. Ebből adódik az­tán az a sok hajánál fogva előrán­­cigált torz szülemény, amelyeknek szerzője, minden reális alapot nél­külözve, önmagának igyekszik reklá­mot csinálni. Vigyük ezt a megálla­pítást a mi szűkebb magyar emig­ráns politikai életünk tevékenységé­nek nagyitó alá tett megvilágosításá­­hoz. Az újságaink napról napra újabb politikai elméletek híradásával lep­nek meg bennünket, ez még nem volna baj, mert ez azt mutatja, hogy van a népünkben vitalitás és nem vagyunk szolga nép. A baj csak ott kezdődik, mikor népünk elnyomóit reklámozzák különböző elmefuttatá­sok kíséretében az agyonhajszolt menekült félrevezetésére, sőt ha le­het a megnyerésére, ha az mégsem lehetséges akkor az ékverésre. Mielőtt ezt a kérdést boncolnánk az alábbiakat kell tudomásul ven­nünk, hogy helyes megállapításra jussunk: Hazánk földrajzi helyzete népünk származása, történelmi múl­tunk, népünk jelleme, jelenlegi sor­sa és a világpolitika, mai alakulása a látható és a láthatatlan erők ügy­ködése, stb. Egy az biztos, hogy csak saját magunkba bízhatunk és a saját erőnkre támaszkodhatunk. Ha ezt mind tudomásul vettük és egy elmé­letet akarunk felállítani, az legyen önzetlen és független minden külső nagy hatalomtól, nem számít az sem­mit, hogy melyik földrészen élő magyar agyából ugrott ki a szikra, annak 100%-os magyar célokat kell szolgálnia. Amiről most én beszélek ez csak a kintélő magyarokra vonat­kozik, akik minden külső gátlás nél­kül tevékenykedhetnek. Az otthon élő magyar helyzete egészen más, mert ők szabadságuk megfosztásá­ban és a gondolatok korlátozásában kénytelenek élni a leigázó hatalom kegyétől függően. Ez a két helyzet már is megadja illetve megszabja a politikai tevékenységét a magyarnak. Kezdjük ott, hogy a szláv imperia­lizmus a kommunizmust használja fel a nem szláv népek leigázására, mint hódító harcieszközt. Ennek alapján vissza kell utasítanunk olyan törekvést, amely azt ajánlja, hogy vegyük le a napirendről a kommu­nizmus elleni nyílt propogandisztikus harcot, mert mi leszünk a világ né­pei közül az utolsók, akik antibolse­­vista harcot folytatunk. Ezért az úgynevezett nyugati "kultur" népek kifognak pellengérezni bennünket, akik viszont most Moszkvával és Peking-gel ölelkeznek. Sőt tovább fűzi ezt a gondolatot az "ajánló” és azt mondja, hogy sok­kal több eredményt tud elérni az a kommunista magyar a magyarság megmentéséért, aki a szovjet hata­lom kegyét élvezi... Még ilyen fából Az Amerikai Magyar Szövet­ség évi konferenciáján 1972. nov. 4-én Philadelphiában a Kereszt és Kard Mozgalmat képviselte Vasvári Zoltán veze­tésével: dr. Kollarits Béla, Hor­váth Márton, Pesti Gábor és Horváth Ernő. vitéz Serényi István a KKM főtitkára volt az ünnepi szónok Pasaicon 1972. október 22-én a Szabadságharc emlékére rende­zett ünnepélyen. Erőteljes sza­vakkal ostorozta a minden fe­lejtő elméletet és az úgyneve­zett egyoldalú hídépítést. Mozgalmi életünkből Schenectady N. Y.-ben élő magyarság dr. Kollarits Béla vezetésével rendezték meg nagy­szabású Szabadságharcos ün­nepségüket. Ott dr. Nádasdy István a KKM ifjúsági oszt. vezetője volt az ünnepi szónok. A magyar ifjúság Szabadság­­harc alatti magatartását mél­tatta és követendő példának je­lölte meg az emigrációban élő fiatalság számára. Utánna Pesti Gábor KKM elnöki tanácsadó tartott elő­adást kiértékelve a szabadság­­harc eredményeit a mai napig. Az ünnepség befejező előadá­sát Vasvári Zoltán a KKM. or­szágos vezetője tartotta meg az "Otthon és az Emigráció” cím­mel. Pontról pontra megjelölte a felelőség kérdését és a kom­munista agytröszt újabb harc­modorát az emigráció szétzül­­lesztésére. A nagy ovációval fo­gadott előadásokhoz Rev. Vida atya, Balogh Sándor és Nagy Imre szóltak hozzá. • 1944. okt. 15-ről és annak je­lentőségéről baráti körben em­lékeztek meg a bajtársak. • KKM vezetősége New York­ban 1972. október 6-án megbe­szélést tartott dr. Láczay Ervin lakásán. A nap jelentőségét méltatta dr. Nádasdy István. A KKM fejlesztéséről, feladatá­ról és magatartásáról Vasvári Zoltán tartott előadást. A ma­gyar őstörténet kutatásairól dr. Láczay Ervin számolt be. Meg­állapodtak abban, hogy decem­ber 10-én tartanak New York­ban egy nagyszabású előadást. LÖVÉSZEK HÍREI: A lövészek jó hangulatos táncestélyt rendeztek Passaicon 1972. okt. 28-án, szombaton es­te: "Szeressük egymást gyere­kek” címmel. A tiszta bevételt a lövész if­júság kiképzésére fordítják. Támogassuk mindenkor a lövé­szek nemes munkáját. Eredményes munkát végez­tek a rendezésben: Imrányi Gábor löv. rajv., Vasvári Enikő leány löv. ti., Tamási Béla löv. ti. Sütemények készítésével hoz­zájárultak a sikerhez: Vasvári Zoltánná, Imrányi Gábomé, Tamási Béláné, Balogh László­­né és Balogh Jánosné. Ez alkalommal avatták fel a lövészek szakácsát Székely Sándort, aki szépen díszített körítésekkel és pecsenyével lát­ta el a sok jó étvágyú vendéget. Pénztárnál Maurer Frigyes pénztárnok a tőle megszokott pontossággal látta el szolgála­tát, úgyszintén Somogyi László a tiketek eladásánál. A jó hangulatról Nagy Ferenc kitűnő zenekara gondoskodott. E helyről is megköszönjük a csúnya időben közelről és tá­volból megjelent vendégek szí­ves megjelenését és támogatá­sát. • Nagyszabású lövész continen­­tális konferencia 1972. nov. 24- én a lövész tanyán. Nov. 25-én pedig az őszi gyakorlat. Min­den lövész tegye szabaddá ma­gát erre az időre, hogy a terve­ket végrehajthassuk. MOZGALMI ÉLETÜNKBŐL

Next

/
Thumbnails
Contents