Szittyakürt, 1972 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1972-11-01 / 11. szám
2. oldal $*ITTVAK01*t 1972. november hó gyár. S a világ egyetlen nemzetébe nem rúgott bele olyan rút hálátlansággal a nyugati keersztény világ —, mint a magyarba. Az Osztrák—Magyar Monarchiában névleges függetlenséget élvező Magyarországot tették felelőssé azért a háborúért, melyért egyedül és kizárólagosan a Habsburg-házat terheli a felelősség. Ezzel a háborúval a magyar nemzet sem testi sem lelki közösséget nem vállalt, mert nem vállalhatott, lévén az Osztrák Birodalom egyszerű gyarmata. S ennek a Magyarországnak a testéből leszakított darabot dobták oda Ausztriának, aki az egyedüli felelős volt az I. világháború borzalmaiért. S megkapták a koncot az utódállamok: Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia, ahol ma teljes erővel folyik a magyarság fizikai és szellemi megsemmisítése. Senki nem emeli fel a szavát a kolozsvári kórházakban meggyilkolt csecsemőkért, a magyar falvakra rá-robbantott gátakért, ahol órák alatt ezrek és ezrek lettek földönfutóvá. Egyetlen bűnük, hogy magyarnak születtek. A Kárpátmedence, az ezeréves Magyarország a miénk volt, s a miénk is marad, hangoztatták a magyar történelem szabadságmozgalmai. Ezt hangoztatta Szálasi Ferenc, amikor meghirdette hungarizmusát, élesen szembefordulva a nyugati — német birodalmi — terjeszkedéssel. Aki mögé utolsó, kétségbeesett önvédelemre egységesen sorakozott fel a magyar nemzet 1944. október 15-én. Ezt hirdette Rajk László, aki minden ideológiai különbség ellenére elsősorban magyar vére szavára hallgatott. 1944 végén a vezetése alatt álló — akkor még tiszta magyar vérű —, földalatti kommunista mozgalom nyilatkozata szerint: ... ha Szálasi Ferenc nyilaskeresztes pártja a földreformot a tavaszi vetések megkezdése előtt végrehajtja, a Magyar Kommunista Párt a Nyilaskeresztes Pártot támogatni fogja. Rajk László néhány évvel később, ugyanannak a keleti imperializmusnak az akasztófáján fejezte be életét, mint Szálasi Ferenc, mert — kommunista bel-, és külügyminiszter létére élesen szembefordult a szovjet-pánszláv-törekvésekkel és az idegenvérű moszkovita ötösfogat magyargyűlölő, nemzetgyilkos politikájával. — S követték őket a mártírok útján az 56-os hő sök, élükön Dudás Józseffel. DUDÁS JÓZSEF NEMZETI BIZOTTMÁNYA, A MUNKÁS-, PARASZT- ÉS KATONATANÁCSOK SZÓVIVŐJE, SZÁZ ESZTENDŐS MAGYAR KÖVETELÉSEKET FŐ GALMAZTA MEG KÉT SZÓBAN: RUSZKIK HAZA! 1956-ban a magyarság ugyanolyan egységes volt, mint történelmünk folyamán mindig, ha a nemzet élet-halál harcára került sor. Diákok, parasztok, munkások és értelmiségiek, öregek és fiatalok, asszonyok és gyermekek és férfiak kéz a kézben meneteltek az idegen elnyomók ellen. A munkás-paraszt és katonatanácsok a Nemzeti Bizottmány szellemi vezetésével kidolgozott programjához nem volt szükség idegen eszmékre sem keletről sem nyugatról. A program világosan kifejezte: a magyar nemzet saját kezébe akarja venni sorsának az intézését. Nem tűri, hogy külföldi nagyhatalmak saját politikai, katonai vagy gazdasági érdekeinek tegye függvényévé a magyar nemzeti érdekeket. Szocializmust, de magyar módra vezér-jelszó pedig világosan kifejezte: egyetlen hitelét vesztett társadalmi formát nem kíván visszaállítani a magyar nép. A magyar népet képviselő Nemzeti Bizottmány programja világosan és félreérthetetlenül az egész világ tudomására adta, hogy Magyarországot sem Moszkva, sem Washington, sem Róma politikai vagy szellemi gyarmatává nem akarja tenni. Földet, gyárat nagybirtokosoknak és tőkéseknek vissza nem adunk, volt a munkás-paraszt és katonatanácsok küldötteinek egyöntetű határozata. Ez a határozat, közfelkiáltássá, jelszóvá nőtt a rövid pár napos szabadság alatt. A magyar nép nem akart lemondani azokról a szocialista vívmányokról, melyeket a Rákosi rendszer népnyúzó politikája ellenére véres verítékkel valósított meg. A százezer holdas hitbizományok, uradalmak, a liber ál-kapitalizmus magyarországa soha többé vissza nem térhet. A magyar föld kizárólagos tulajdona a magyar paraszt, mert két keze munkájával műveli, a saját verítékével öntözi azt. A gyárak nem kerülhetnek vissza régi tulajdonosaik kezébe. A gyárak a magyar munkásság, s az egész nemzet tulajdonát képezik. A HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM ÉS A MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK FORRADALMI TANÁCSA AZOKBÓL ALAKULT, AKIK 1956 OKTÓBERÉBEN FEGYVERREL A KÉZBEN TETTEK HITET A FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG, A MAGYAR SZOCIALIZMUS GONDOLATA MELLETT. A Hungária Szabadságharcos Mozgalmat és a Magyar Szabadságharcosok Forradalmi Tanácsát az elmúlt 16 év alatt, mert mindig is magyar, csakis magyar politikát folytatott sokszor érte a vád, hogy fasiszta, kommunista, új pogány eszmék hordozói. Nyilasok, mert nem tűrjük, hogy akár keleti, akár nyugati érdekeknek Magyarországot stratégiai ugródeszkájává tegyék. Kommunisták, mert ellene vagyunk a liber ál-kapitalizmus népnyúzó politikájának. Új pogányok, mert úgy érezzük, hogy nemzetünknek a nyugati keresztény világtól, nemzetünknek nincs szüksége sem erkölcsi, sem szellemi mankókra, mely odáig jutott már, hogy pénzére is rányomta: In God we trust. Ha a magyarság úgy viselkedett volna ezer esztendőn keresztül a ropián, cseh, szerb és szlovák kisebbséggel, ahogy ma ezek az államok a magyar kisebbséggel, ma nem lenne trianoni kérdés. Egyszerűbben azért, mert a trianoni békediktátum idején Erdélyben nem lett volna román, a Felvidéken nem lett volna cseh és szlovák, a Délvidéken szerb, s nem lett volna Horváth-Szlovénia. A magyar nemzet azonban ezer esztendőn keresztül a felebaráti szeretetnek — bármilyen vallás által meghirdetett formájánál — sokkal magasabb fokát gyakorolta az idegenekkel szemben. Csak így válhatott szomorú valósággá az a mondás: adj a tótnak szállást, kiver a házadból. A magyar nemzetnek a lelkében ősidők óta él az önzetlen emberszeretet, a tiszta erkölcs szumir őseinktől átvett tanítása, s nemcsak elméletben, hanem mindennapi gyakorlatban is. Ezért ne akarják a magyarságot keresztény erkölcsökre tanítani azok, akiknek két ezer év óta az igazi keresztény erkölcs, csak a bibliában leírt holt betű maradt. A magyarságnak megvan az erkölcsi ereje, szellemi és fizikai képessége ahhoz, hogy a saját adottságainak megfelelő magyar, szocialista társadalmat felépítse. Nem akarjuk a fekete internacionalizmus rabláncát sem! A Kínai Népköztársaság élő példája annak, hogy nincs szükség idegen eszmékre ahhoz, hogy a saját független szocialista társadalmat magának kialakítsa. S egyedül az Egyesült Nemzetek kínai követe volt az, aki bemutatkozó beszédében élesen elítélte a Szovjetunió imperialista politikáját, s határozottan kiállt a vasfüggönyön túl élő népek függetlenségi törekvései mellett. Tizenhat év óta állandóan visszatérő kérdés az emigrációban: Ki a szabadságharcos? Egyesek ezt a fogalmat a szabadságharcban fegyveresen való részvételhez kötik. Mások a forradalom és szabadságharc vezetőiben, parancsnokaiban jelölik meg a szabadságharcos fogalmát, kirekesztve így az otthon és az emigrációban élő magyarság nagy részét. Ezzel új osztályharcot hirdetnek, tovább darabolják a különben is szétszaggatott magyarságot. A Magyar Szabadságharcosok Forradalmi Tanácsának meghatárosása szerint: szabadságharcos az, aki az 1956-os eszméket magáénak vallja és lehetőségei szerint mindent elkövet annak érdekében, hogy ezeket az eszméket diadalra juttassa. A szabadságharcosok Ti vagytok baj társaim, akik ma itt megjelentetek, hogy itt együttesen áldozzunk az 1956-os hősök emlékének, s együtt tegyünk hitet a Az eredeti határidő előtt befejeződött Gyöngyös határában a 800 megawattos Hőerőmű építése, amely a maga nemében a legnagyobb Magyarországon. A beruházás összegét tekintve is egyedülálló: az erőmű és a mellette nyitott hatalmas külszíni bánya építésére összesen 12 milliárd forintot fordítottak. A villamos centráléban két, egyenként 100 megawattos és három, egyenként 200 megawattos gépegység működik. A boráról híres gyöngyösvisontai hegy gyomra hatalmas lignitvagyont rejteget, s erre a tüzelőanyagra alapozták e minden vonatkozásban korszerű erőmű üzemeltetését. A lignit 50—60 méter mélységben húzódik, külszíni műveléssel termelik ki. A nagy villamosközpont kazánjaiban évente 8 millió tonna lignitet égetnek majd el, de minden tonna kitermeléséhez ötször-hatszor annyi földet kell eltakarítani felőle. Évente tehát körülbelül 50 millió tonna földet és lignitet vájnak ki a hegy testéből. Az előzetes becslések szerint legalább 30 évre elegendő az itt található lignitvagyon. A Hőerőmű építkezése a magyar energiagépészet fejlesztése szempontjából is fontos állomás volt; itt helyezték ugyanis üzembe az első 200 megawattos Láng-gyári turbinákat. Kedvező tapasztalatok alapján így e nagyteljesítményű erőmű-egységek immár sorozatban készülhetnek. A Hőerőmű évi kapacitása egyébként mintegy 5 milliárd kilowattóra lesz, ami azt jelenti, hogy az ezévi termelést figyelembevéve az összes villamosáram-szolgáltatásnak körülbelül egyharmadát innen fedezik majd. Az erőművet a magyar szakemberek a legkorszerűbb elvek figyelembevételével tervezték, s a berendezések nagyrésze is magyar gyártmány, összesen 60 különböző vállalat vett részt e több, mint tíz évig tartó hatalmas vállalkozásban. Természetesen figyelembe vették a legújabb külföldi eljárásokat is, ezért például a főberendezések egy részét a KGST országok kooperációjával valósították meg. Különböző gépeket, műszereket, felszereléseket szállítottak anszabad Nagy-Magyarország s a magyar szocializmus eszméje mellett. Amikor a Magyar Szabadságharcosok Forradalmi Tanácsa programját megszerkesztette, ebben az 1956-ban világgá kiáltott magyar követeléseket, gondolatokat foglalta rendszerbe. Alaptanulmánynak nem a marxizmust, nem Nixon-doktrinát, s nem Rerum Novarumot vagy a Quadragesimo An no-1 használta. Az emigráció s az otthon feltűnés nélkül, csendben dolgozó írói, szakemberei s művészei közös munkájának eredménye a magyar szocialista program. Alaptanulmányunk népünk ezer éves s ezt megelőző története, nemzetünk faji, lelki és fizikai adottságai. Ez a program, amit a Szittyakürt évek óta hirdet: Szocializmust, de magyar módra! A rövid pár napos magyar szabadságot vérbefojtó ágyúdörgés elcsendesedett. Az 1956-os gyermekhősök jeltelen sírban alusszák örök álmukat. A magyar szabadság, a nemzeti nagyság eszméje azonban nem szállt velük sírba. A jeltelen sírokon nyíló virágok hirdetik az eljövendő magyar tavaszt, az örök magyar életet, mert mindig lesznek, hazájukhoz hű igaz magyarok, akik a független Nagy-Magyarország, a nemzeti nagyság gondolatát élő valósággá fogják tenni. goi, osztrák, olasz, francia és nyugatnémet cégek is. Az erőmű korszerű hűtési rendszere nemzetközi szakkörökben is nagy elismerést váltott ki. Itt alkalmazzák először Magyarországon nagyüzemi méretekben a Heller-Forgó féle légkondenzációs hűtési eljárást és az egyik 200 megawattos gépegységnél Zatureczky Árpád találmányát, az úgynevezett keresztáramú vízfilmes hűtési eljárást hasznosítják. Mindkét magyar módszer hatásfoka lényegesen jobb a hagyományos berendezéseknél is csökkenti az erőmű vízigényét. Még így is óránként 900 köbméter vízre van szüksége a Hőerőműnek, vagyis évente összesen mintegy 8 millió köbméter vizet használ fel. A folyamatos vízellátás érdekében a Mátra dél-keleti lejtőjén mintegy 60 négyzetkilométer területű tavat alakítottak ki, amelyben maximálisan 8.5 millió köbméter vizet tárolhatnak. Itt gyűjtik össze a környező hegyekből lefolyó csapadékot és a szénbányászásnál feltörő talajvíz egy részét is. A hőerőművet egyébként úgy tervezték és építették, hogy a későbbiekben — az energiamérleg kedvező változása esetén — üzemeltetését nagyobb kalóriájú szénfajtákra, olaj- vagy gázfűtésre is átállíthatják. A gyöngyösvisontai hőerőmű a jövőben is igen fontos szerepet játszik majd Magyarország energiaellátásában; a tervek szerint 1980-ban — importtal együtt — kb. 25 milliárd kilowattóra lesz Magyarország villamosenergia-felhasználása, tehát még ekkor is a Gyöngyös határában épült hőerőmű szolgáltatja majd a villamosenergia-igényeknek mintegy 20 százalékát. • Sárospatakon csatornázás közben gótikus faragású kövekre bukkantak a Bodrog és az egykori Suta patak által határolt területen. A lelet nyomán ásatás indult, amely felszínre hozta a XIII. századi Ferences templom és kolostor maradványait. A régészek folytatják az ásatásokat, hogy pontos képet kapjanak Sárospatak második Árpád-kori templomának és településének fekvéséről. Befejeződött Magyarország legnagyobb erőművének építése
