Szittyakürt, 1972 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1972-10-01 / 10. szám
12. oldal. «IfmiCOfcT 1972. október hó KAIN VAGY ÁBEL? amely az emlékiratból is kiáradt. "Annyi sok szó és csak egy gondolat, amely méghozzá hamis is” — vélte. Eszébe se volt az emlékiratot a trónörököshöz juttatni. íróasztalában kellett annak megsárgulnia... A szlávofilek más utat választottak. A cár lányának, Olgának adták át az emlékiratot, mellékelve hozzá egy térképet is, amelyen a szlávok által lakott területek, mint: Lausitz, Meklenburg, Pommerania és a Habsburg birodalom nagyrésze vörös vonallal volt körül jelölve. Amikor Olga, a cár leánya a cárnak megmutatta az emlékiratot, a cár vonakodóvá lett. "A nacionalizmus a jakobinusok találmánya és a tudósoké” — mondta. — "Ha e találmányt más országok is átveszik, egész Európa veszélybe kerül. Én semmi esetre se fogom a kezemet soha olyan túlhajtott eszméhez segítségül nyújtani.” A történelem azonban másként alakult, mint Miklós cár gondolta: A nacionalizmus — szláv tekintetben pánszlávizmus — által megindult a rombolás, hogy megsemmisítsék, amit évszázadok alkottak. A pánszlávizmus megszületett és egyszerre óriásivá nőtt. Céljáról, törekvéséről Marx Károly írta 1851- ben az "Odera-Zeitung”-ban: "A pánszlávizmus célul tűzte ki, mindent elpusztítani, amit évszázadok alatt alkottak a népek. E célt azonban csak úgy érheti el, hogy ha előbb Törökországot, Magyarországot és Németország egy részét letörli a térképről. Csupán egy lehetőség marad: vagy alávetjük magunkat a szláv uralomnak, vagy a központot, Oroszországot megsemmisítjük.” Nyugat azonban csak aludt-aludt, ahelyett, hogy komolyan vette volna Marx Károly intését és cselekedett volna. Két nagy világháború alakította át A fenti nevezetű politikai napilap XVII. évfolyam 195. számában a következő cím alatt: Eseménydús ‘‘alkotmányünnep” ... Ma felvonják az állami zászlót. Tisztavatás, fényárban a parlament...” érdekes dolgokat olvashatunk. “ ... a Kossuth Lajos téren az Állami Zászló felvonásával kezdődik.” Már a zászlókat is leállamosították?, — vagy Magyarország az első ország, ahol nem nemzeti zászló van, hanem állami. De akármüyen zászló is van, mégis felvonják, s ez a zászló pirosfehér-zöld. Annakidején augusztus, 20- án szintén felvonták a nemzetiszítű zászlókat mindenhol, s az alkotmány mellett azt ünnepelték, akinek köszönhető volt, hogy a magyar nép egyáltalán ünnepelhetett. “ ... a korábbi évek augusztusi ünnepnapjához hasonlóan most is több hagyományos esemény lesz: tisztavatás, dunai sportparádé, zenés őrségváltás, esti tűzijáték.. Vajon kit mintáztak le az otthoni vezetők? Az út nem rossz. Ha így halad, talán egyszer eljutunk még ahhoz, hogy nemcsak a Magyar Hírekben, hanem hivatalosan otthon is a nemzet előtt is elismerik, hogy Szent István mégis volt valaki. S ha maguk az oroszok eüsmerik történelmi nagyjaikat, akkor a magyaroknak is van erre joguk. “ ... a parlament előtti Kossuthtéren kerül sor .. .a katonai főiskolák és a Karikás Frigyest?) katonai Kollégium végzős hallgatóinak nyilvános tisztavatására . . .” Vajon ki volt ez a Karikás Frigyes? a világot úgy, hogy a régi határok már a legtöbb helyen nem érvényesek. Az orosz álom valóra vált. Az áldozat, amelyet érte hoztak, nagy volt... De nagy volt a legyőzőiteké is... A történelem kereke azonban nem áll meg, hanem forog; az a rész, amely ma alul van, holnap felülre kerül. A második nagy őrségváltás után elérkeztünk a harmadikhoz. A harmadik nagy és sok évszázadra szólót majd Ázsia népei fogják adni Melyik nép lesz az? A tömegsúlyt kultúrát és politikai-katonai hatal mat tekintve csakis a kínai lehet és a Japán. Lehet, hogy mind a kettő egyszerre. A "sárga veszedelem” — amelynek eljöttét oly régóta mint kísérteiét festegetnek a falra az eurónai népek — el fog jönni. Az lesz a harmadik "őrségváltás”. A becsületes, humánus népeknek nincs okuk tőle félni, csak a rossz lelkiismeretűeknek. Az ázsiai népek nem lesznek kegyetlenebbek, mint az indiánok milliót Isten nevében kiirtó spanyolok, vagy, mint a szlávok és zsidók, akik olyan kéjelegve gyilkoltak le még nem régen is védtelen emberek tömegeit, amikor túlsúlyban voltak valahol és valamilyen módon győztek. Nem. Nem lesznek kegyetlenebbek, de igazságot fognak szolgáltatni. Forrásművek: 1. Jan-Jaques Rousseau svájci francia költő és filozófus 1712—1778. 2. Herder német filozófus és költő 1744—1803. 3. Tacizus Cornelius római történetíró Kr.u. 54—120. 4. Ossion kelta bard, költő. 5. Grillparzer osztrák színműíró, all. hivatalnok 1791—1872. 6. McPherson James skót költő 1736—1796. 7. Nietzsche, Friedrich német költő, filozófus 1844—1900. “ . . .Czinege Lajos vezérezredes, honv. miniszter beszédet mond . . .” Ennek a Czinegének illene megváltoztatni a nevét, vagy eltűnnie. Nem tudom elképzelni, hogy edzett, morcos katonák üyennevű vezetőre hallgatnának belső nevetés nélkül. . . ‘‘Budapestre érkezik az oümpiai láng . .. Véger Mária, a jugoszlávok (?) Európa-vállogatott kosárlabdázónője adta át a lángot...” Vajon milyen nyelven beszélhetnek ezek a jugoszlávok? Állítólag jugoszlávul csak egy ember beszél, az államfő, Tito. “ . . .az Orion Rádió és Villamossági Gyárban megjutalmazták ... 35 éves törzsgárdatagságáért TV-t, s 12 nap szabadságot... 30 éves munkaviszonyért aranygyűrűt, s hat nap szabadságot ... 20 éves munkaviszonyért ezüst jelvényt s 1000 forintot...” Ügy látszik a munkásvándorlás otthon is ismertté vált. Ami pedig a jutalmazást illeti, azt is lemásolták minden előnyével s hátrányával. ’’Korszerűbb kereskedelmet.. . kölcsönös előnyök . .. együttműködés nyugati országokkal.. .” A cikkből megtudjuk, hogy úgy látszik Marx mégis nagy szamár volt, mert üzlet csak profittal képzelhető el, s a mérlegnek eredményesnek kell lennie, mert különben felborul még a legszociálisabb “kereskedelem” is. S végezetül olvassuk el az első oldali időjárásjelentést: “Szárazabb légtömegek, JAVUL AZ IDŐ, kevesebb felhő, több napsütés.” Ostor Péter A budapesti "Élet és irodalom” 1972. június 3-i számában egy Horváth Gitta nevű nőszemély "Mese Káinról, Ábelről meg magáról az Úrról” című elbeszélésében Mózes I. könyvének vonatkozó részét a következőképpen állítja be, illetve jellemzi: "Sárga rézkarika” (= dicsfény). Mikor az Úr Káin előtt az becsének meggyilkolása után megjelent, “Káin azonnal megkérdezte, hogy ki ez a butaképű mama” és amikor anyjától megtudta, hogy ez az Űr, azt mondta: "hogy akkor pláne buta feje van”. Kain irigykedését az öccsével szemben ezzel szépíti meg: "irigykedni viszont szabad". Mikor Káin sértegette az Urat és Ábel emiatt megrótta őt, "begurult és akkora frászt kent le az öccsének, hogy ott nyomban szörnyethalt.” Ezzel a "szépirodalmi" förmedvénnyel szemben a budapesti "Világosság" materialista világnézeti folyóirat 1961. áprilisi számában Vértes Imre "Lenin a marxista ateizmus kérdéseiről” címmel a következőket írja: "A vallás elleni harc — az osztályharc szerves része, az ideológiai téren folyó osztályharc egyik fontos területe” (2. oldal). "A tudományos világnézetet — mondja Lenin — mindig hirdetni fogjuk, bizonyos ‘keresztények’ következetlensége ellen okvetlenül harcolnunk kell. De ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a vallás kérdését az őt egyáltalán meg nem illető első helyre kell helyezni...” (3. oldalon.) “Az ateista propagandát alá kell rendelni alapvető feladatának: annak, hogy kifejlessze a kizsákmányolt tömegek osztályharcát a kizsákmányolok ellen” (3. oldal). "... ez a harc a szocializmus felépítésének alárendelt kérdése” (3. oldal). "Gondosan kerülni kell a hívők érzésének mindennemű megsértését" (6. oldal). "A kommunista pártok a vallás ellen folytatott harcukban felhasználják és alkalmazzák a lenini útmutatást. A párt álláspontja az, hogy a még vallásos dolgozókat nem világnézetük, hanem mindenekfölött tetteik, cselekedeteik, hazánkban főleg a szocializmus építésében való tényleges részvételük szerint kell megítélni. A vallásos meggyőződés nem lehet akadálya a szocializmus építésében való részvételnek. Ez az álláspont szervesen következik a lelkiismereti szabadság marxista értelmezéséből.” (4. oldal.) "Lenin megtisztítja az engelsi tételt az opportunista ferdítésektől és megmagyarázza, hogy... mindenki szabadon olyan hitet vallhasson, amilyent akar ... Megengedhetetlen, hogy vallási, világnézeti meggyőződése miatt bárkit is üldözzenek vagy megkülönböztetett bánásmódban részesítsenek” (4. oldal). A másik oldalról a budapesti "Új Ember" félhivatalos katolikus hetilap 1972. június 18-i számában ezt írja erről az elbeszélésről; "Káin tehát áldozat? Az a Káin, akinek keze által már annyi testvére pusztult el a világtörténelem évezredeiben, mind a mai napig? ... Káinról csak egyféle történet létezik: az, amit közülünk is oly sokan átéltek, és aminek csaknem maguk is áldozatai lettek. És ez nem a mesék világába tartozik. Tanú rá: az élet és az irodalom”. Mi pedig, azoktól az egyénektől, akik előlünk elzárják a magyarországi sajtót, ezek után a következőket kérdezzük: Horváth Gitta párttag-e vagy sem? Ha párttag, akkor hogyan kerülhet szembe Lenin felfogásával és csúfolhatja meg azt? Ha nem párttag, akkor pedig a párt által ideológiailag ellenőrzött lapban milyen alapon szabad sértegetnie hitükben azokat a párttagokat és pártonkívülieket, akik résztvesznek a szocializmusnak az építésében? Teljesen egyetértünk abban Leninnel, hogy "gondosan kerülni kell a hívők érzésének mindennemű megsértését”. Éppen ezért fel kell tennünk azt a kérdést, hogy ha Horváth Gitta zsidó, akkor nem szégyenli-e magát, hogy hitsorsosainak és régi sorstársainak a Szentkönyvét kigúnyolja? Nem gondolja-e, hogy ez már az ízléstelenség határán is túlmegy? Mi ugyanis — bár nem a bosszúálló Jehovát, hanem a szerető Krisztust tartjuk ideálunknak — nem gúnyoljuk ki a zsidók Szentkönyvét! Ha pedig Horváth Gitta nem zsidó, mit akar elérni a buta talpnyalásával? Nem gondolja, hogy "a ló másik oldalára esett át”, amikor fel akart szállni rá? Vagy azt hiszi, hogy a párt ideológusai bedőlnek neki, s nyugodtan árulgathatja és fúrhatja őket a magyarok ellenségeinek szolgálatában? Ezt döntsék el majd otthon az illetékesek, akiknek biztosan alkalmuk lesz olvasni e sorokat! Budapest, 1972. augusztus. "Iuventus Ventus" tflTTVAKÖtt Megjelenik havonta Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MAJOR TIBOR Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím — Corresp. Offices: USA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P. O. Box 534 — Edgewater Branch, Cleveland, Ohio 44107 KANADA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P. O. Box 87 Longueuil, Que., Canada Előfizetés: Egy évre $7.00 — egyes szám ára 50c Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue, Cleveland, Ohio 44102 Szöllösy Sándor TALLÓZÁS AZ ESTI HÍRLAPBAN
