Szittyakürt, 1971 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1971-10-01 / 10. szám
1971. OKTÓBER HÓ — X. ÉVFOLYAM 10. SZÁM Ára: 50 cent Szocializmust - de magyar módra! ÍITTVAKÖRT A HUNGÁRIA SZAB ADS ÁGH ARCOS MOZGALOM LAPJA Együtt a magyar néppel “HOSSZÚ FOGSÁG UTÁN SZÓLOK A MAGYAR HAZA MINDEN GYERMEKÉHEZ. NEM ÉRZEK GYŰLÖLETET SENKIVEL SZEMBEN. ORSZÁGUNKAT A HŐSIESSÉG CSODÁLATOS EREJE FELSZABADÍTOTTA. SZABADSÁGHARCUNK PÁRATLAN A TÖRTÉNELEMBEN. FIATALSÁGUNK ÁLDOZATKÉSZSÉGE ÉS BÁTORSÁGA MINDEN ELISMERÉST MEGÉRDEMEL. IMÁDKOZZUNK MOST A HARCOK ÁLDOZATAIÉRT. NAGYSZERŰ KATONÁINK, MUNKÁSAINK ÉS PARASZTJAINK A HAZAFISÁG EGYEDÜLÁLLÓ PÉLDÁJÁT ADTÁK A VILÁGNAK!” (Mindszenty József hercegprímás 1956. okt. 31-én elmondott beszédéből) "Hűséget fogadunk a zászló előtt, mely jelezte nekünk, hogy a nép forradalmi egységéből a nemzet újjászületett. Ebben a hűségben, hitvallásunk alapján, gondozni és védeni fogjuk a magyarság szellemét." TAMÁSI ÁRON 1956. OKTÓBER 23. »Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását. Most a világ hatalmain van a sor, hogy megmutassák az Egyesült Nemzetek alapokmányába foglalt elvek erejét, és a világ szabadságszerető népeiét. Kérem a nagyhatalmakat és az Egyesült Nemzetek bölcs és bátor döntését a leigázott nemzetek szabadsága érdekében . . . Isten óvja Magyarországot!” (Bibó István a szabad és független Magyarország államminisztere.) 1971. OKTÓBER 23. A MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK HARMADIK SZELLEMI KONGRESSZUSA A világ minden népe előtt közismert, hogy 1956 októberében a magyar szabadságharcosok nyitották meg Mindszenty József kardinális börtönének kapuját, mely mögé őt a magyarságtól egészen idegen hatalom érvényesülése zárta. A hercegprímást egy honvédségi páncélos különítmény 1956. október 30- án este szabadította ki a kommunisták felsőpetényi fogságából, és Budapestre kísérte. "A falvak népe az útvonalon végig éljenzéssel fogadta a főpapot és a kísérő katonákat". (Szív újság, 1956) "Mi a véleménye Mindszenty hercegprímás szabadonbocsátásáról?” Ezt a kérdést tette fel számos külföldi újságíró a Győri Ideiglenes Nemzeti Tanács elnökének a később vértanúhalált halt Szigeti Attilának. A parasztpárti politikus felelete készen volt: "Úgy vélem — mondotta — nem lehet és nem is lesz semmi akadálya annak, hogy elfoglalja a kommunisták letartóztatása előtti pozicióját". Ez a nyilatkozat őszinte visszhangja volt a kommunista zsarnokságból felszabadult magyar nép egyhangú követelésének. E sorok írója a Győri Ideiglenes Nemzeti Tanács megbízásából résztvett a vasmegyei Munkástanács gyűlésén, ahol a szabadságharcosok így fogalmazták meg követelésüket: "A kormány a legrövidebb időn belül tegye lehetővé Mindszenty József bíboros-hercegprímás és más hátrányt szenvedő egyházi személyek teljes rehabilitálását, és biztosítsa ezen személyek egyházi funkciójukba való minél előbbi visszatérését". A győzedelmes forradalom visszahelyeztette egyházi hivatalába Ravasz László református és Ordas Lajos evangélikus püspököket is. így tisztázta magában a magyar ifjúság, a barikádok harcosa 1956 októberében a kereszténység örök értékét és időszerűségét — és leghangosabban ezt hívta vissza az ezeréves magyar múltból. 1956. november 4-én azonban szovjet páncélosok és szovjet bombák válaszoltak a szabadságát és függetlenségét kivívott magyar nép követeléseire. Ezen a tragikus hajnalon, amikor a szovjet imperializmus páncélosainak gyűrűje bezárult Budapest körül, Mindszenty bíboros még az amerikai követségre távozása előtt magához kérette a külföldi sajtó képviselőit, hogy megfeleljen a kommunisták rágalmaira. "A szabadságharc folyamán — mondotta Mindszenty hercegprímás — soha nem merült fel a világháború előtti rendszer visszaállításának a kérdése. A munkásságot az a. kommunista rezsim zsákmányolta ki, amely ellen a dolgozók egyhangúlag fellázadtak. Az orosz támadás végét veti annak a reménynek, hogy a magyar nép sorsa irányítását a saját kezébe vehesse." Az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc 15. évfordulójának küszöbén arra készültünk, hogy VI. Pál pápát arra kérjük, mint a Római Katolikus Egyház Fejét, hogy az Egyház minden történelmi tekintélyének latbavetésével, minden politikai tusakodás figyelmen kívül hagyásával, — a keresztény Igazság és a magyar Igazság nevében: vigye keresztül azt, hogy az exterritoritásban raboskodó Hercegprímás hivatalosan is visszakerüljön a magyarországi Katolikus Egyház élére. Most megdöbbenve vettük a híradást, hogy VI. Pál pápa kérésére Mindszenty József hercegprímás elhagyta az Egyesült Államok magyarországi követségének épületét és Rómába távozott. Mindszenty József bíboros-hercegprímás eltávozott a rabmagyarok országából. Lelke azonban ott raboskodik tovább együtt a magyar néppel. Major Tibor Lemorzsolódás, fáradtság, politikai momentum hiánya jellemzi az esztendőt, amikor az 1956-os Magyar Szabadságharc 15. évfordulójára készül a hazájától messze került másfél mülió magyar. Nem véletlen, hogy éppen ebben az évben Montreál és Cleveland után New Yorkra, a határokon túli ma-A Kongresszus négy részből tevődik össze. Első része, s talán legfontosabb alkotó eleme, az amerikai kontinensre szakadt és a magyar néppel, annak mai történelmével aktív közösséget vállaló elemek, egyének, elszakadtak, vagy ha tetszik "menekültek” megbeszélése — a mai életre-szóló, reális lehetőségekről, valóban egyetemes magyar szempontok továbbépítésére. A második rész: hangos kiáltás, hogy az 1956-os Magyar Forradalmat a magát szabadnak hirdető világ nem felejtheti el, mert aki a mások szabadságát nem istápolja, az a maga szabadságát bocsájtja árúba. Harmadik, része ma már igen jelentős tétel. Az, hogy 1956 magyar eseményei minden környező nép, és átvitt értelemben minden, ma orosz befolyás alatt álló nép életében fordulópontot jelentett, s így ezeknek a gyarság idegközpontjára esett a választás, hogy otthont adjon a Magyar Szabadságharcosok Harmadik Szellemi Kongresszusának. A rendező mozgalmak, a Hungária Szabadságharcos Mozgalom, a Turul Szövetség és a Kereszt és Kard Mozgalom az utolsó kongresszusi határozat alapján az idei Kongresszust: népeknek, vezetőiknek ankét formájú megnyilatkozása a magyar történelem XXI. századának fontos dokumentuma lehet. A negyedik rész a magyarság eseményeinek és gondolatainak a visszaadóit, írókat illeti. A megemlékezés és együttlét a magyar gondolat kifejezőinek találkozója, mégpedig olyan formában, hogy a gondolatok túlszárnyalják az itt élő társadalomra erőszakolt "vonalakat”. Nem a múltat gyászoljuk, nem is a jelent akarjuk igazolni. A gondolatok átnyúlnak a jövőbe. Ennek az irodalmi összejövetelnek egyetlen gondja nem a társadalmi elfogadás, hanem annak maradandó igazsága. így készülünk 1971. október 23-ra. Postacímünk: Magyar Szabadságharcosok Harmadik Szellemi Kongreszszusa, P. O. Box 90 Bowling Green Sta. New York, N. Y. 10004. a Rendezőség 1971. OKTÓBER 22, 23 ÉS 24-ÉN RENDEZIK A NEW YORK-I COMMODORE HOTEL TERMEIBEN.
