Szittyakürt, 1971 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1971-09-01 / 9. szám

10. oldal »ITtVAKÖftt 1971. szeptember hó ÍV! EG HALT DR. SZÉNÁK JENŐ X HÚRBA VOLT ELNÖKE Dr. Szemák Jenő 1887. február 4-én született Észak-Erdélyben. Alsófokú iskoláit születési helyén végezte. Érettségi vizsgát tett Nagyszebenben, jogdoktori diplomát a kolozsvári egyetemen szer­zett, ügyvédi oklevelet pedig Marosvásárhelyen. Közvetlen az első világháború után jogot tanított a máramaros­­szigeti Jogakadémián. A trianoni kényszerbéke szűkebb hazájában érte. Az Erdélyt megszálló idegen hatalom a magyar kisebbségi jogok védelme miatt perbe fogta és börtönbe csukatta. “Kolozsvári Irredenta Per 1921” cím alatt ismeretes ez a per, nemcsak az erdélyi, de a csonka-országi történelemben is. Bár az Erdélyt megszálló hatalom hadbírósága felmentő ítéletet hozott dr. Szemák Jenő személyével kapcsolatban, mégis kiutasították saját hazájából. Budapestre került, ahol 1925-ben az igazságügy szolgálatába állott. A budapesti büntető törvényszéken tanácselnök, másodelnök, majd 1939 elején annak elnöke lett. Végül 1944 november 10-én az 1944. évi X. te. életbelépése után — az országgyűlés többségének s a koalíciós kormánynak concensuss mellett, a m. kir. Kúria elnöke lett. Mint bírónak alkalma volt a közélet ütőerén tartani kezét. Rá­kosi Mátyás is a dr. Szemák Jenő büntető tanács előtt kapta meg kommunista ténykedéseiért az ismert ítéleteit, de ugyanez a bíróság tárgyalta Szálasi Ferencnek azidőben kezdődött politikai perét, nemkülönben Bethlen István és személyi körének Imrédy Béla elleni sajtóharcát. 1945 elején a már Sopronban ülésező országgyűlés pártközi értekezlete arra kérte fel, hogy Magyarország hadbalépésének és a háború 1944 október 15-e utáni szükségszerű folytatásának okai­ról, a nyugati világ nemzeteit emlékiratban tájékoztassa. A gyorsan forgó események miatt azonban ennek a felkérésnek már csak az emigrációban tudott eleget tenni. Az emlékirat 1948-ban jelent meg magyar—angol nyelven és elküldték az angolszász világ több kimagasló személyének, köztük Chuchillnek is. 1953-ban két közjogi cikkben világította meg Horthy Miklós volt kormányzó lemondását. 1956 szeptemberében interjúban rámutat, hogy az 1944. október 15-i események nem egyetlen párt, vagy társadalmi tagozat akció­jának szüleményei, hanem az ezeréves magyar alkotmány szabályai­nak megfelelő történések. Horthy Miklós lemondását és Szálasi Ferencnek ideiglenes államfővé való választását az 1944. évi X. te. tette alkotmányossá. “Living History of Hungary” címen adta ki dr. Szemák tanul­mányát a South California University 1962-, 63-, és 64-es években. A kaliforniai egyetem engedélyével angol nyelven az Amerikai Ma­gyar Szépmíves Czéh kiadásában is megjelent e munkája a “Prob­lem Behind Iron Curtain" sorozatban. Dr. Szemák Jenő élete az Igazság szolgálatában, Hazája és Nem­zete szolgálatában állt utolsó napjáig. Szolgája volt az Igazságnak, mert hitte, hogy egyszer eljön ismét és felemeli igazságtalansággal sújtott nemzetét. Mint a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) elnöke, az ezeréves Magyar Alkotmány őre volt. Az eltiport nemzet kezében fegyvernek tartotta az Alkotmányt, amelyet semmi földi hatalom ki nem vehet a kezéből. Több mint száz esztendővel ezelőtt Deák Ferenc, a “haza bölcse” mondotta: “amit hatalom és erőszak elvesz, azt az idő vissza­hozhatja, de amiről a Nemzet önmaga mond le, annak a vissza­szerzése nehéz és kétséges. Szomorú jelenünkben dr. Szemák Jenő mondotta: Alkotmá­nyunk értelmében érvénytelen az a kormány hazánkban, amely a második világháború utáni választásokkal jött létre, és amely a magyar nemzetet Moszkvához kötötte. Magyarország sohasem csat­lakozott a Szovjetunióhoz — miként a vörös függöny mögötti többi népek országgyűléseiken keresztül —, hanem harcolt tovább a há­ború végéig. Alkotmányunk pedig leszögezi, hogy érvénytelen a vá­lasztás, ha választások alkalmával idegen érdekvédelmeknek egyet­len katonája is van az országban, mert csupán személyes jelenléte befolyásolja a szavazókat, szabad akaratuk megnyilvánulásában. Márpedig a második világháború után hazánkban tartott választá­sok alkalmával, fegyveres megszálló hatalom támogatta minden eszközzel, az elnyomó hatalmat kiszolgálni kész közjogi szervek képviselőit. A magyar nép tehát nem szabad akaratából választott. 1956-ban rettentő erőfeszítéssel és véres áldozatokkal bizonyságot is tett erről Nemzetünk. Magyarország a háborút elvesztette, de a békét megnyerheti. A második világháború utáni évek eléggé igazolják, hogy Európá­ban tartós békét nem lehet biztosítani, ha a rendező hatalmak figyelmen kívül hagyják Délkelet-Európának azt a kulcsterületét, ahol Hazánk van. Egész Európa békéjének biztonsága függ a Kárpát­medence igazságos rendjétől. A világot rendező nagyhatalmak éppen úgy tudják, mint mi, erre vall a nagy angol államférfinak az a válaszlevele, amelyet dr. Szemák Jenőnek küldött 1948-ban a Kúria elnöke által címére küldött "Emlékiratra” — "... levele, a mellék­leteivel teljes megfontolásban fognak részesülni..-. ” Dr. Szemák Jenő elment ... A Legfelsőbb Magyar Bíró végren­deletben hagyta reánk örökségül azt, ami néki vezérfonala volt életében — az Igazságnak, Hazájának és Nemzetének mélységes szolgálatát. Fáklya kell legyen ez az emigrációs magyarságnak az eljövendő, valóban független, szabad és boldog Magyarország felé. Legyen emléke áldott! M. Katonka Mária VAKÁCIÓ ALATT TÖRTÉNT .,. hogy az 1968-ban az Egyesült Álla­mokba menekült Jan Sejna tábor­nok, aki a cseh komm, párt főtitká­ra volt a prágai honvédelmi minisz­tériumban, a Paris Match-nak nyilat­kozott. Elmondta, hogy Moszkva 1963-ig védekezésre rendezkedett be, tartván egy nyugati támadástól. Ak­kor "átértékelték” a helyzetet s az­óta az Európa lerohanására kidolgo­zott tervüket állandóan javítják ... így a varsói szerződésbe sorolt cseh és keletnémet erőkkel az első 3 nap alatt a Rajnáig szándékoznak előre­törni. Ezeket követné a kb. egymil­liós stratégiai egység: 600.000 szovjet katona mellett magyar, rumén és lengyel csapatok! További két nap alatt Franciaországot, a Benelux ál­lamokat és Angliát akarják térdre kényszeríteni. Minden előkészület tehát a villámháború jegyében törté­nik ... Sejna elmondta azt is, hogy csak magában Franciaországban 9 kém­hálózat dolgozik Moszkvának, s hogy a cseh kereskedelmi ügynökségek 300 tagja kém, ami ugyan aligha je­lentett újságot a francia illetékes szerveknek. Egyébként Prága lévén a szovjet kémhálózat központja, még inkább megértjük, miért ragaszko­dott Moszkva annyira a "prágai ta­vasz” befagyasztásához. • Kacagj Bajazzo! Bagoly mondja verébnek! — avagy hogyan kommen­táljuk a magyar hírnév rovására el­követett legújabb budapesti ostoba­ságot. Augusztus első napjaiban a csatlós-kormány a magyar nép verej­tékén sajtolt pénzből elárasztotta a szabad világ sajtóügynökségeit a brazíliai "tortúrát”, kínvallatásokat tárgyaló jellegzetesen bolsi propa­ganda-kiadvánnyal. Kétségtelen, hogy az ÁVÓ-ÁVH szekértői nem mennek a szomszédba rémmesék költésére, s a "módszereket” jobban ismerik, mint a brazilok ... Bizonyos, hogy a kommunisták Castro cubai "sikerein” felbuzdulva az utóbbi évtizedben erőteljes sub­versiv tevékenységet fejtenek ki Dél- Amerika "felszabadítására”. A benn­szülött "haladó" és radikális elemek­kel együttműködve csak a minap újabb sikereket könyvelhettek el Chilében. Brazília pedig Venezuéla mellett már régen áhított falatja Moszkvának. (Itt említem, hogy a svájci hatóságoktól a túlzó kijelen­tései miatt hírhedt brazil érsek, Dom Camarra, szájkosarat kapott.) Egyébként a csilei kísérlet a sok nehézséggel küzdő új argentin elnö­köt, Alejandro A. Lanusse táborno­kot is megígézni látszik. Júl. 23-án az argentínai Saltában történt La­nusse—Allende találkozó az előtte egy nappal kötött argentin—csilei egyezmény után mindenesetre elgon­dolkoztató jelenség. Bizonyos, hogy néhány hónap óta jelentősen javul­tak a brazil viszonyok s lehet, hogy' ez a régóta fennálló argentin félté­kenységet egy Chile—Argentina be­kerítő mozdulatra bírta ... • Aug. 2—5-ig Eger—Dunaújváros ki­terjedésben zajlott le a "varsói szer­ződés” hadgyakorlata szovjet, cseh­szlovák és magyar alakulatok rész­vételével. A magyar (?) helyettes honvédelmi miniszter, Oláh István kijelentette, hogy "meghatározott politikai céljai is voltak” az egyesí­tett erők gyakorlatozásának. — A dunaújvárosi díszszemlén a MTI je­lentése szerint megjelentek a bulgár, keletnémet, lengyel és rumén hadse­reg magasrangú küldöttjei is. • "Lapzártakor” jelentik, hogy el­lentétben korábbi (aug. 11-i) híradá­sunkkal, Brezsnyev rövidesen elfo­gadja Tito régebbi meghívását. Mivel ugyanekkor a bukaresti szovjet kö­vet Ceaucescunál járt, diplomáciai körök felfogása szerint időzített fi­gyelmeztetésről van szó Bukarest és Belgrád címére pekingi kacsingatá­­saik ellensúlyozására. (P. K. dr.) RÖVIDEN 10 év szigorított munkatáborra ítélték máj. 17-én Simas Kudirka litván rádió-műszerészt, aki az USA vizein a "Sovietskaia Litga” nevű ha­jóról egy USA őrnaszádra menekült, de ennek parancsnoka 10 órás habo­zás és vita után kiszolgáltatta. — A jellemzően csak most érkezett hír szerint Kudirka maga védekezett a legfelsőbb litván (?) bíróság előtt, mondván, hogy bárki vállalná valódi védelmét, üldöztetésnek tenné ki ma­gát. Négyórás védőbeszédében kije­lentette, hogy "hazámat, Litvániát nem árultam el; Oroszországot, amit ma Szovjetuniónak neveznek, nem is­merem el hazámul”. Kijelentette, hogy azért állt be a szovjet haditen­gerészetbe, mert menekülni akart a szörnyű emlékektől, célozva a litvá­nok tömegdeportálására: “menekül­ni akartam az éhségtől a kolhozok­ból, de a tengerészetnél ugyanazon igazságtalanságokat találtam, ugyan­azt a megalázó megkülönböztetést”. Helyreigazítás Lapunk augusztusi számában az Ame­rikai Magyar Lövész Egyesület nyári tá­borozási költségeinek nyugtázásában szer­kesztői hiba csúszott: az alábbi adomá­nyok kimaradtak a felsorolásból: Bodor Péter, Parsippany $20.00 v. Tarköy Árpád, New York 5.00 v. Pongrácz Barta György, Portland 10.00 v. Serényi István, Flushing 10.00 Bock János, Flushing 10.00 Breza József, Perth Amboy 10.00 ITray Márta, Clifton 20.00 Szilágyi Imre, Youngstown 15.00 Sobosits József, Youngstown 10.00 Dániel Frigyes, Cleveland 5.00 Dr. Pap Gábor, Windsor 20.00 Ismételve megköszönöm a bizottság ne­vében is az adakozók nemes adományát és kérem, hogy a jő Isten áldása legyen rajtuk. Maradok honfitársi üdvözlettel: Maurer Frigyes Am. Magy. Löv. Egy. közp. titkár A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA Kiadja a mozgalom központja XIII. évfolyam 9. szám — 1971. szeptember hó Levelezési cím: Kereszt és Kard Mozgalom c/o Vasvári Zoltán, 256 Dayton Ave., Clifton, N.J. 07011

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents