Szittyakürt, 1971 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1971-12-01 / 12. szám
8. oldal ÍZITTVAKOfcT 1971. december hó Az utolsó szó jogán! A göteborgi MAGYAR HÍREK-nek sikerült a legutóbb, nagy titokban lefolytatott vallásüldöző per megrendítő mozzanatairól adatokat szereznie. A nyolc hónapig tartó, sokszor viharos és kegyetlen verésekkel öszszekötött kihallgatások alatt a rendőrség mintegy 50 papot és fiatalt vallatott, fenyegetett, hogy tanúskodjanak. Minden hiába volt, senkisem vállalkozott hamis tanúságra. így került sor a zárt ajtók mögött "tárgyalásra” ... Jellemző, hogy az egész ügyről a sajtónak egyetlen sort sem volt szabad írnia. A vallásszabadság súlyos megsértése mellett tehát ez a sajtó helyzete a "szabadság” honában! — A vádlottak, akiket 6 hónaptól 5 évig terjedő börtön mellett súlyos pénzbüntetésre ítéltek, az utolsó szó jogán beszélhettek. Ezek közül kettőt idézünk. — Fr. A. “amikor letartóztattak, az eseményekben először Isten ujját láttam, hogy a mai ifjúság nem tud már megérteni, nem vagyok hozzájuk való, nem tudok közel férkőzni hozzájuk — mondta TÚRI LAJOS, akit 3 és félévi börtönre és vagyonelkobzásra ítéltek. — De rájöttem, hogy nincs igazam! A kötelességemet teljesítettem, amikor lelkiismeretem szerint cselekszem, amikor az Úr Jézushoz és szavaihoz tartom magam; aki azt mondta: ‘Elmenvén tanítsatok minden népet.’ 30 éve foglalkozom tanítással, ifjúsággal, de e tanítványaim közül egyikkel sem fordult elő, hogy valaki bűncselekmény miatt börtönbe került volna. Ellenkezőleg! a társadalomnak mind becsületes, tiszteletreméltó polgárai, gyönyörű családi életet élő, példamutató családapák és anyák. Pap vagyok. Szent Pál azt mondta: ‘Aki az eke szarvára tette a kezét, hátra nem tekinthet.’ Amire fogadalmat tettem, azt meg kell tartanom, még abban az esetben is, ha az állam ezt kifogásolja. Mind gondolkodásban, mind tevékenységemben természetesen Szt. Pál írásához kell igazodnom, ahol is a következőket olvasom: ‘Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek.' Nekem ehhez kell tartanom magam, ha az állam válasz elé állít. Nem tettem mást, mint csak ÜDVÖZLÜNK ATYÁNK! (Elégia Mindszenty József hercegprímáshoz.) Ne fájjon, hogy nem fogad ünneplő sereg, könnyeink nem adnak sebedre vigaszt, add Isten kezébe magad, Isten nekünk újra visszaad — Benned minket gyaláíztak, Te voltál a fény magad; fáklya, óriás-fáklyaként lobogtál közöttünk, mint égen a Nap — Letűntek napjaink, vérfürdőben kívántak látni nemzetet; elégtünk, de hamvunk szikra lett, szikrát tartott intő kezed: Budapest él és az autokrata remeg — Most itt vagy közöttünk, a szabadvilágban halld most népedet: üdvözlünk, szent atyánk, Isten tetteidért megáldja földedet — Talán hiányzik majd az otthon, Esztergom és a fenyvesek, egykor mi is sirattuk, mint tékozló’ elveszett kincseket — Drága volt, szívünk odavert gyökeret, lelkünk Istennel honolt. . . azután jöttek ... Sötét fátylat húztak fel egünkre, Istenhez, szabadon nem szólhattunk, kezünk bilincs, ajkunkon nem lehetett egy szép ige — A rágalmak, a mocskok tükörén láttuk át arcodat, ragyogott ember-képében szellemed — őriztünk, mint féltő anya szívében gyermekét, mert tudtuk, egyszer visszajössz közénk, mert tudtuk, egyszer visszajössz közénk — Üdvözlünk, atyánk, mi szabadföldre űzött magyarok, kik sorsot nem, csak könnyet osztottunk veled, hogy égjen példamutató szellemed — Te vagy most Isten kedves gyermeke, nézzük tiszta arcodat: vajon ki lesz a küldött, ki megmondja neked: szívünkben, nagy fájdalom, de örök a tisztelet de örök a tisztelet. Kleiner Béla i * i t t * * * t * t t t t * t A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA Kiadja a mozgalom központja XIII. évfolyam 12. szám — 1971. december hó. Levelezési cím: Kereszt és Kard Mozgalom c/o Vasvári Zoltán, 256 Dayton Ave., Clifton, N.J. 07011 az Úr Jézust és az Ő szavát követtem, amire fogadalmat tettem és felesküdtem pappászentelésemkor. Amit tettem, az Úr Jézus parancsára tettem. Nem akartam és nem is tettem az állam ellen semmit, azért nem is érzem magam bűnösnek. Vörösmarty szavaival fejezném be: ‘Ez jó mulatság, férfimunka volt.’ ” A két és félévi börtönre és vagyonelkobzásra ítélt KATONA ISTVÁN végső szavai ezek voltak: “A Szentírás, amire hivatásom alapítottam, azt mondja: ‘Adjátok meg az Istennek, ami az Istené és a császárnak, ami a császáré.’ Én ezt úgy értelmezem, hogy sem emberileg, de még kevésbé hivatásbelileg nem lehetek államellenes. Semmiféle szervezkedésről és összeesküvésről nem tudtam. Ellenben láttam az újságok és a rádió alapján, hogy a fiatalság erkölcsi válságba jutott. Örültem, hogy a templomi kereten kívül is hozzájutottam felnőtt férfiakhoz, fiatalokhoz, akikkel foglalkozhattam valláserkölcsű alapon, hogy megbecsült dolgozók legyenek munkahelyükön.” • Az elítéltek között van DOSKÁR BALÁZS fiatal mérnök, aki állását elhagyva kispapnak jelentkezett az esztergomi szemináriumba és HEGYI VERA diáklány. Doskárt 10 hónapi. Hegyit 6 hónapi börtönre és kétezer forint pénzbüntetésre ítélték. A MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK KONGRESSZUSÁNAK ANYAGÁBÓL (Folytatás a 7. oldalról.) tőségük. így vetődött fel a Nemzeti Front gondolata. 4. Az otthoni gazdasági helyzet a rendszer szolgálatában — vitéz Darabont Ferenc (California) előadása kimutatta az otthoni rendszer valóságos igyekezetét. Hol segíthetünk pozitív értelemben, és hol használhatják ki segítségünket a kommunista rendszer megerősítésére. Az előadások és hozzászólások sok új gondolatot megindító cseréjében kialakult az a felfogás, hogy az örök magyar gondolat fejlődést kíván, ezt nem lehet rövidtávú és irreális felszabadító politika alapjává tenni. Ha a felszabadítás messze a jövőben van, vigyáznunk kell, hogy a magyar ne maradjon le szomszédnépeivel szemben az ipari és technológiai fejlődés útján, ugyanakkor számot kell vetni, hogy miaz ami a mai otthoni rendszert közvetlen támogatja, és mi az, ami az örök magyarság szolgálatában történik. Második ülésszak. 1. A Kárpátmedence a honfoglalás idején — Dr. Láczay Ervin előadása bevezető volt további megbeszéléseinkhez. Láczay előadásában az újabb tudományos kutatások egy két részletét vetítette fel. Ma már bizonyítottnak látszik, hogy a magyarok nem 896-ban lépték át először a Kárpátok vonulatát. Kettős honfoglalásról kell beszélni. Láczay kiemelte a sumir levezetés logikáját, és azt a különös félelmet, amivel a kutatás ezt a részét otthon fogadják. Sajnos van a rendszer által előírt tudományos vonal, bármennyire elismerésre méltó az otthoni kutatások rendszere, a párt vonal mást követel, és ne féljünk a vitát felvenni. 2. A trianoni és a párizsi béke kihatásai a magyarság fennmaradására — Fazakas Ferenc, Detroit, a KKM. közép-amerikai vezetőjének előadása összefoglaló és adat-gazdag képet adott azokról a nehézségekről, amivel népünknek poütikai, gazdasági és társadalmi téren meg kell küzdenie fennmaradása érdekében az 1920-ban végrehajtott és 1946-ban megerősített országcsonkítások miatt. 3. Az elszakított területek magyarsága és az 1956-os szabadságharc — Hommonay Elemér, Cleveland, a Dél-Magyarországi Felszabadító Tanács vezetője roppant értékes előadásban foglalta össze az utód-államok területén élő magyarság ma már kiértékelt megmozdulásait az 1956-os Szabadságharc alatt. Az előadásokat sok hozzászólás követte és a viták során kialakult közös gondolatokat a résztvevő egyesületek fokozottabb mértékben fogják segíteni a megvalósulás felé. Különleges beszámolókat hallgatott meg a Kongresszus a következő témakörökben: A magyar kérdés a Balkánon és Kis-Ázsiában — vitéz Serényi István beszámolója dél-európai és kis-ázsiai útjáról. Magyar iskolakönyv a határon innen és túl — Beke Imre new-yorki iskolaigazgató, az új ABC könyv kiadójának beszámolója a tankönyv kérdésről a debreceni nyelvi-konferencia után. Magyar írók helyzete a Felvidéken — Kleiner Béla, fiatal pozsonyi költő beszámolója. Harmadik ülésszak. Andreánszky Károly angol nyelvű bevezetője után 16 nemzet képviseletében nemzeti szervezetek vezetői emelkedtek szólásra, hogy elmondják, mit jelentett az 1956-os Szabadságharc az ő saját nemzeteik szempontjából. Vendégeink névsorát más helyen közöljük. A két órás ülés megnyilatkozásai és hozzászólásai bizonyították, hogy a magyarság szerepe a természetes vezetés a rabnemzetek harcaiban. (A. K.) A KKM ÉLETÉBŐL A New York-i Osztály eredményesen hozzájárult a Szabadságharcosok Harmadik Szellemi Kongresszusának megrendezéséhez (okt. 23—24). • Első őszi összejövetel. (Forester Vendéglő, 1971. nov. 12). Róka Béla vezető beszámolt az előkészületekről. Serényi István törökországi utazásai kapcsán szerzett tapasztalatai alapján beszámolt az ottani magyar helyzetről és Tóth Imre profeszor kiváló munkájáról. • Róka Béla vezető és az országos tanulmányi vezető meglátogatják dr. Eckhardt Tibort és tájékoztatják a Mozgalom vonalvezetéséről. • Második összejövetel (1971. dec. 2.) Pesti Gábor és dr. Nádasdy István ismerteti a fiatalság mai álláspontját. Mikó István az Amerikai Magyar Szövetség New York-i elnöke hoszszabb előadásban ismertette a Szövetség célkitűzéseit. • AFABN közgyűlés. (1971. dec. 6.) Nemzetek közti megbeszélés az amerikai liberális sajtó támadásáról Szebedinszky és Pásztor ellen. Egyhangú tervelfogadás, hogy védekezés helyett a támadást választjuk. • Sajtókonferenciát tartunk 1972. január 7-én. Téma: Rabnemzetek történelme a második világháború idején.
