Szittyakürt, 1971 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1971-12-01 / 12. szám

8. oldal ÍZITTVAKOfcT 1971. december hó Az utolsó szó jogán! A göteborgi MAGYAR HÍREK-nek sikerült a legutóbb, nagy titokban le­folytatott vallásüldöző per megren­dítő mozzanatairól adatokat szerez­nie. A nyolc hónapig tartó, sokszor viharos és kegyetlen verésekkel ösz­­szekötött kihallgatások alatt a rend­őrség mintegy 50 papot és fiatalt val­latott, fenyegetett, hogy tanúskodja­nak. Minden hiába volt, senkisem vállalkozott hamis tanúságra. így ke­rült sor a zárt ajtók mögött "tárgya­lásra” ... Jellemző, hogy az egész ügyről a sajtónak egyetlen sort sem volt szabad írnia. A vallásszabadság súlyos megsér­tése mellett tehát ez a sajtó helyze­te a "szabadság” honában! — A vád­lottak, akiket 6 hónaptól 5 évig ter­jedő börtön mellett súlyos pénzbün­tetésre ítéltek, az utolsó szó jogán beszélhettek. Ezek közül kettőt idé­zünk. — Fr. A. “amikor letartóztattak, az esemé­nyekben először Isten ujját láttam, hogy a mai ifjúság nem tud már megérteni, nem vagyok hozzájuk va­ló, nem tudok közel férkőzni hozzá­juk — mondta TÚRI LAJOS, akit 3 és félévi börtönre és vagyonelkob­zásra ítéltek. — De rájöttem, hogy nincs igazam! A kötelességemet tel­jesítettem, amikor lelkiismeretem szerint cselekszem, amikor az Úr Jé­zushoz és szavaihoz tartom magam; aki azt mondta: ‘Elmenvén tanítsa­tok minden népet.’ 30 éve foglalkozom tanítással, ifjúsággal, de e tanítvá­nyaim közül egyikkel sem fordult elő, hogy valaki bűncselekmény mi­att börtönbe került volna. Ellenke­zőleg! a társadalomnak mind becsü­letes, tiszteletreméltó polgárai, gyö­nyörű családi életet élő, példamutató családapák és anyák. Pap vagyok. Szent Pál azt mondta: ‘Aki az eke szarvára tette a kezét, hátra nem te­kinthet.’ Amire fogadalmat tettem, azt meg kell tartanom, még abban az esetben is, ha az állam ezt kifogá­solja. Mind gondolkodásban, mind tevékenységemben természetesen Szt. Pál írásához kell igazodnom, ahol is a következőket olvasom: ‘Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek.' Nekem ehhez kell tar­tanom magam, ha az állam válasz elé állít. Nem tettem mást, mint csak ÜDVÖZLÜNK ATYÁNK! (Elégia Mindszenty József hercegprímáshoz.) Ne fájjon, hogy nem fogad ünneplő sereg, könnyeink nem adnak sebedre vigaszt, add Isten kezébe magad, Isten nekünk újra visszaad — Benned minket gyaláíztak, Te voltál a fény magad; fáklya, óriás-fáklyaként lobogtál közöttünk, mint égen a Nap — Letűntek napjaink, vérfürdőben kívántak látni nemzetet; elégtünk, de hamvunk szikra lett, szikrát tartott intő kezed: Budapest él és az autokrata remeg — Most itt vagy közöttünk, a szabadvilágban halld most népedet: üdvözlünk, szent atyánk, Isten tetteidért megáldja földedet — Talán hiányzik majd az otthon, Esztergom és a fenyvesek, egykor mi is sirattuk, mint tékozló’ elveszett kincseket — Drága volt, szívünk odavert gyökeret, lelkünk Istennel honolt. . . azután jöttek ... Sötét fátylat húztak fel egünkre, Istenhez, szabadon nem szólhattunk, kezünk bilincs, ajkunkon nem lehetett egy szép ige — A rágalmak, a mocskok tükörén láttuk át arcodat, ragyogott ember-képében szellemed — őriztünk, mint féltő anya szívében gyermekét, mert tudtuk, egyszer visszajössz közénk, mert tudtuk, egyszer visszajössz közénk — Üdvözlünk, atyánk, mi szabadföldre űzött magyarok, kik sorsot nem, csak könnyet osztottunk veled, hogy égjen példamutató szellemed — Te vagy most Isten kedves gyermeke, nézzük tiszta arcodat: vajon ki lesz a küldött, ki megmondja neked: szívünkben, nagy fájdalom, de örök a tisztelet de örök a tisztelet. Kleiner Béla i * i t t * * * t * t t t t * t A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA Kiadja a mozgalom központja XIII. évfolyam 12. szám — 1971. december hó. Levelezési cím: Kereszt és Kard Mozgalom c/o Vasvári Zoltán, 256 Dayton Ave., Clifton, N.J. 07011 az Úr Jézust és az Ő szavát követtem, amire fogadalmat tettem és felesküd­tem pappászentelésemkor. Amit tet­tem, az Úr Jézus parancsára tettem. Nem akartam és nem is tettem az állam ellen semmit, azért nem is ér­zem magam bűnösnek. Vörösmarty szavaival fejezném be: ‘Ez jó mulat­ság, férfimunka volt.’ ” A két és félévi börtönre és vagyon­elkobzásra ítélt KATONA ISTVÁN végső szavai ezek voltak: “A Szent­írás, amire hivatásom alapítottam, azt mondja: ‘Adjátok meg az Isten­nek, ami az Istené és a császárnak, ami a császáré.’ Én ezt úgy értelme­zem, hogy sem emberileg, de még kevésbé hivatásbelileg nem lehetek államellenes. Semmiféle szervezke­désről és összeesküvésről nem tud­tam. Ellenben láttam az újságok és a rádió alapján, hogy a fiatalság er­kölcsi válságba jutott. Örültem, hogy a templomi kereten kívül is hozzá­jutottam felnőtt férfiakhoz, fiatalok­hoz, akikkel foglalkozhattam vallás­erkölcsű alapon, hogy megbecsült dolgozók legyenek munkahelyükön.” • Az elítéltek között van DOSKÁR BALÁZS fiatal mérnök, aki állását el­hagyva kispapnak jelentkezett az esz­tergomi szemináriumba és HEGYI VERA diáklány. Doskárt 10 hónapi. Hegyit 6 hónapi börtönre és kétezer forint pénzbüntetésre ítélték. A MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK KONGRESSZUSÁNAK ANYAGÁBÓL (Folytatás a 7. oldalról.) tőségük. így vetődött fel a Nemzeti Front gondolata. 4. Az otthoni gazdasági helyzet a rendszer szolgálatában — vitéz Dara­bont Ferenc (California) előadása ki­mutatta az otthoni rendszer valósá­gos igyekezetét. Hol segíthetünk pozi­tív értelemben, és hol használhatják ki segítségünket a kommunista rend­szer megerősítésére. Az előadások és hozzászólások sok új gondolatot megindító cseréjében kialakult az a felfogás, hogy az örök magyar gondolat fejlődést kíván, ezt nem lehet rövidtávú és irreális fel­szabadító politika alapjává tenni. Ha a felszabadítás messze a jövőben van, vigyáznunk kell, hogy a magyar ne maradjon le szomszédnépeivel szem­ben az ipari és technológiai fejlődés útján, ugyanakkor számot kell vetni, hogy miaz ami a mai otthoni rend­szert közvetlen támogatja, és mi az, ami az örök magyarság szolgálatában történik. Második ülésszak. 1. A Kárpátmedence a honfoglalás idején — Dr. Láczay Ervin előadása bevezető volt további megbeszélé­seinkhez. Láczay előadásában az újabb tudományos kutatások egy két részletét vetítette fel. Ma már bizo­nyítottnak látszik, hogy a magyarok nem 896-ban lépték át először a Kár­pátok vonulatát. Kettős honfoglalásról kell beszélni. Láczay kiemelte a sumir levezetés logikáját, és azt a különös félelmet, amivel a kutatás ezt a ré­szét otthon fogadják. Sajnos van a rendszer által előírt tudományos vo­nal, bármennyire elismerésre méltó az otthoni kutatások rendszere, a párt vonal mást követel, és ne féljünk a vitát felvenni. 2. A trianoni és a párizsi béke ki­hatásai a magyarság fennmaradásá­ra — Fazakas Ferenc, Detroit, a KKM. közép-amerikai vezetőjének előadása összefoglaló és adat-gazdag képet adott azokról a nehézségekről, amivel népünknek poütikai, gazdasá­gi és társadalmi téren meg kell küz­denie fennmaradása érdekében az 1920-ban végrehajtott és 1946-ban megerősített országcsonkítások miatt. 3. Az elszakított területek magyar­sága és az 1956-os szabadságharc — Hommonay Elemér, Cleveland, a Dél-Magyarországi Felszabadító Ta­nács vezetője roppant értékes elő­adásban foglalta össze az utód-álla­mok területén élő magyarság ma már kiértékelt megmozdulásait az 1956-os Szabadságharc alatt. Az előadásokat sok hozzászólás kö­vette és a viták során kialakult közös gondolatokat a résztvevő egyesületek fokozottabb mértékben fogják segíte­ni a megvalósulás felé. Különleges beszámolókat hallgatott meg a Kongresszus a következő té­makörökben: A magyar kérdés a Balkánon és Kis-Ázsiában — vitéz Serényi István beszámolója dél-európai és kis-ázsiai útjáról. Magyar iskolakönyv a határon in­nen és túl — Beke Imre new-yorki iskolaigazgató, az új ABC könyv ki­adójának beszámolója a tankönyv kérdésről a debreceni nyelvi-konfe­rencia után. Magyar írók helyzete a Felvidé­ken — Kleiner Béla, fiatal pozsonyi költő beszámolója. Harmadik ülésszak. Andreánszky Károly angol nyelvű bevezetője után 16 nemzet képvisele­tében nemzeti szervezetek vezetői emelkedtek szólásra, hogy elmond­ják, mit jelentett az 1956-os Szabad­ságharc az ő saját nemzeteik szem­pontjából. Vendégeink névsorát más helyen közöljük. A két órás ülés meg­nyilatkozásai és hozzászólásai bizo­nyították, hogy a magyarság szerepe a természetes vezetés a rabnemzetek harcaiban. (A. K.) A KKM ÉLETÉBŐL A New York-i Osztály eredménye­sen hozzájárult a Szabadságharcosok Harmadik Szellemi Kongresszusának megrendezéséhez (okt. 23—24). • Első őszi összejövetel. (Forester Vendéglő, 1971. nov. 12). Róka Béla vezető beszámolt az előkészületek­ről. Serényi István törökországi uta­zásai kapcsán szerzett tapasztalatai alapján beszámolt az ottani magyar helyzetről és Tóth Imre profeszor ki­váló munkájáról. • Róka Béla vezető és az országos tanulmányi vezető meglátogatják dr. Eckhardt Tibort és tájékoztatják a Mozgalom vonalvezetéséről. • Második összejövetel (1971. dec. 2.) Pesti Gábor és dr. Nádasdy István ismerteti a fiatalság mai álláspont­ját. Mikó István az Amerikai Magyar Szövetség New York-i elnöke hosz­­szabb előadásban ismertette a Szö­vetség célkitűzéseit. • AFABN közgyűlés. (1971. dec. 6.) Nemzetek közti megbeszélés az ame­rikai liberális sajtó támadásáról Sze­­bedinszky és Pásztor ellen. Egyhangú tervelfogadás, hogy védekezés helyett a támadást választjuk. • Sajtókonferenciát tartunk 1972. ja­nuár 7-én. Téma: Rabnemzetek tör­ténelme a második világháború ide­jén.

Next

/
Thumbnails
Contents