Szittyakürt, 1971 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1971-12-01 / 12. szám
6. oldal mrwAKötrt 1971. december hó \ “Alkonyodik, de nekünk Hajnalodik, Hajnalodjék a földig alázott gyalázatosán elárvult Hazánknak!..." í (P. Zadravetz István, 1919. június 2. Szeged.) A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA ELNÖKÉNEK FELHÍVÁSA! A UN felvette tagjai sorába Vörös Kínát. Chiao Kuan-hua a Kínai Népköztársaság helyettes külügyminisztere a delegáció vezetője bemutatkozó beszédében ízelítőt adott a kommunista Kína külpolitikájából. Chiao Kuan-hua beszéde és Kína politikájának alapelképzelése, ha jól megfigyeljük bennünket magyarokat közelebbről is érint és érdekel, mert programjában tulajdonképpen az igazságtalanságok jóvátételét szögezte te! Végre valóban itt volt az ideje, hogy a nagy politikában erről is szó essék, ami nem történt meg félszázad óta, mert egyedül a szovjet megsegítése, megmentése körül forgott a Nyugat politikája. (Hogy miért, az is kiderül egyszer.) Hiába könyörögtünk, kértünk, s hiába bizonyítottuk be a magyar nemzeten elkövetett példátlan igazságtalanságot, gazságot, süket fülekre talált, mert odáig fejlődött a szovjet befolj'ás, hogy végül — mint látjuk — ráterpeszkedett szinte diktátori allűrökkel az egész világ civilizációjára. Ami a világban történik: gyújtogatás, sztrájk, lázongások, forrongások, a világ hol az egyik, hol a másik részén háborús kilengések a béke hamis jelszavának hangoztatásával az igazságtalanságok legitimizálásával — annak elindító központja már tisztán látszik. S erről senki sem beszél, most hallatszottak szavak ezek felemlítéséről is. Eddig a jámbor Nyugat állandó engedményekkel csitította ugyan a telhetetlen szövetségesét, amely már odáig fajult, hogy minden akciónál egyedül a szovjet nyert. Vörös Kína bevonult a világ parlamentjébe Chiao Kuan-hauval. E fantasztikusan felkészült diplomata, nyolc nyelvet tökéletesen beszélő, és német egyetemen szerzett egyik doktorátusával, egyik napról a másikra megtette azt, amit a Nyugat eddig nem mert megtenni, sőt másokat sem hallgatott meg. Szinte megdöbbentő igazságokat vagdal a Nyugat védence felé, de a Nyugat felé is! Már érezhető, hogy kapkodnak, makognak, védekeznek, sőt erőtlenül, mint fogatlan oroszlán riposztoznak is. Chiao nem kevesebbet mondott — amit eddig hivatalos helyekről nem hallottunk —, mint: "szemébevágta nyíltan a szovjet követnek, hogy békét hirdet, mint ‘veteran peace fighter’, s közben megszállva, leigázva tart más kis országokat és ő irányítja belügyeit is. (Magyarország nevét nem említette, de ez is ebbe a koncepcióba beleillik.) Chiao a szovjet követnek szemébe vágta, hogy megszállva tart országokat — amikhez semmi köze —, és ‘duettet énekel az USA imperializmussal’. Mongoliában szovjet csapatok állomásoznak Észak-Kína határmentén, mialatt az USA Japánban katonai bázisokat épített ki.” Az USA-ra vonatkozó megjegyzéseire kitérni nem az én feladatom, mint az USA törvénytisztelő polgárának, hanem a jelenlegi adminisztrációnak — amit viszont támogatok! Mr. Chiao odavágta azt is a szovjet követnek, hogy ennek az állapotnak meg kell szűnni, ‘‘elérkezett az ideje, hogy az ilyen superpowerek megszűnjenek!”. Magyar vonatkozásban mit jelentenek ezek a jelenségek? Azt, hogy amit a ránkkényszerített Trianon-i béketiktátum óta hiába hirdettünk és érte küzdöttünk: Igazságot Magyarországnak is!, és a sérelmek jóvátételét — ez a követelésünk most hangzott el először az UN plénuma előtt — a sorok között Magyarországra is vonatkoztatva! Magyar Testvéreim! Kérlek Benneteket figyeljétek komolyan az eseményeket, s hagyjunk fel holmi és talmi status quo-zással, önrendelkezési jog kéjgázával, mert közeledik az alkalom és előbb nekünk Hazát kell szereznünk, s azután ünrendelkezhetünk csak! De addig? ... — szavak puffogtatásával... E sorok írója 1918 óta intranzingens antikommunista, mert annak ideloógiáját elvetem, mint biztosítékát az emberiség jólétének és békéjének alapját a félszázados tapasztalat alapján. Most közbelépett egy tényező a kommunista Kína és programjába vette, hogy az igazságtalanságokat, mely a világkrízist előidézte meg kell szüntetni, s ha nemcsak propaganda, hanem program alap is — annak ellenére, hogy 1919 óta változatlanul küzdők a kommunizmus minden válfaja ellen, légyen az szovjet vagy kínai, ami az ő belügyük —, az emigrációban ki kell használnunk ezt a lehetőséget magyar érdekeink szolgálatában, s ezt az igazságtalanság megszüntetésére irányló politikai koncepciót, mert ez az út vezethet szerencsétlen Hazánknak a szovjet járom alól való felszabadu'ásához, továbbmenve a Trianon revíziójához! Ez az érzés kapjon tápot minden magyar családban: Reménysugár a ráköszöntő új esztendőben! dr. Bokor Pál a Magyar Revíziós Liga elnöke I i I t 1 1 I i I i 1 \ Z4 „KI ÉLETÉT A SZABADSÁGÉRT FOLYTATOTT KERESZTESHADJÁRATRA ÁLDOZTA” Ez év októberében a görögországi nemrég kiásott ókori Olympia Stadium klasszikus rommaradványai között nemzetközi túristák és sportemberek csodálkozással és érdeklődéssel figyelték, amint egy Amerikából érkezett világhírű futóbajnok “Remember Hungary” feliratú sporttrikót viselve futotta körbe a stádiumot. Olvasóinknak szinte nem is kell már mondanunk, hogy a futó vitéz Serényi István volt. A magyar nemzeti emigráció öntevékeny követeként vitéz Serényi István és felesége szeptember 23-án indultak el ezévi sajtóinterjujukkal, s hivatalos személyiségek látogatásával teli turnéjukra és október 18-án tértek vissza, érintve útjuk során Angliát, Ausztriát, Görögországot és Törökországot. Az ezévi vakáció a turistáskodás mellett ismét a magyar ügy önkéntes szolgálatával volt egybekötve, egyben példát szolgáltatva a jövőre sok más túriskáskodó magyar házaspár részére is. Ez ősszel elsőként a Long Island Press jelentette, hogy vitéz Serényi István lehet, hogy lelassúl, "de soha nem fogja abbahagyni a kommunista járomból szabad Magyarország érdekében folytatott akciót.” New Yorkban a Daily News szept. 22-i száma jelentette be a tervbevett utazást, Serényi legújabb fényképét is reprodukálva — emlékeztetve az olvasókat arra, hogy annakidején Kruschev látogatásakor ő volt az, aki gyászfátyollal kötötte be a Szabadságszobor szemeit. A németnyelvű Staats-Zeitung und Herold szept. 18-i száma bejelentve az útitervet alapos részletességgel ismertette v. Serényi István szerepét, "ki életét a szabadságért folytatott kereszteshadjáratra áldozta” — s nagy teret szánt annak a fényképnek, mely Serényit mutatja be, amint annakidején “Freiheit für Berlin—Budapest” feliratú sportruhájában a berlini fal mellett virágkoszorút helyezett el a fal áldozatainak emlékére. A szeptember 29-i Salzburger Nachrichten Serényi fényképével jelenti be a magyar sportember érkezését. Az út magyar szempontból talán legfontosabb része Törökországban zajlott le, tekintettel a török—magyar rokonságra és arra a feltűnő szeretetre, amivel a törökök a magyar házaspárt éppen mint magyart fogadták. Törökországban maga Ankara kormányzója fogadta a Serényi házaspárt. A magyar—török rokonságról feltűnő hozzáértéssel és szeretettel emlékeztek meg a magyar látogatókkal kapcsolatban jött törökök s mindent elkövettek, hogy éreztessék is baráti szeretetüket. A kirándulások keretében II. Rákóczi Ferenc rodostói otthonába (1720—1735) is ellátogatott a Serényi házaspár. Az Anadolu című török újság október 3-i száma az első oldalon hozta le vitéz Serényi István berlini képét, a szövegben úgy nevezve meg őt, mint “a szabadság maratonfutóját”. Az október 11-i török Adalet az első oldalon Dr. Tóth Imre ankarai magyar egyetemi tanárral együtt hozta le Serényi képét. Dr. Tóth Imre, aki csellóművész és zeneakadémiai tanár, nagy segítségére volt a magyar házaspárnak ankarai tartózkodásuk alatt. Török nyelven egy gyönyörűen elkészített fényképes biográfiát adott ki, melyben rész'etesen beszámolt a "Serényi-kampány” többéves eredményeiről. Az október 12-i török Zafer megint az első oldalon foglalkozott a látogatókkal, ugyancsak fényképpel. Az október 13-i török Hurriyet 3 képpel fűszerezte idevonatkozó beszámolóját. De valamennyi nagy török lap és magazin is méltóképpen emlékezett meg ügyünkről a 15 éves évforduló kapcsán. Az ankarai Kent Hotelben a Serényi házaspár tiszteletére rendezett fogadáson Refet Türüklü a török irók képviseletében köszöntőjét így fejezte be: “egy az ütünk, együtt kell haladnunk, a ..török—magyar testvériség örök ..v. Serényi István angolul, majd németül köszönte meg a meleg, testvéri megnyilatkozást, majd azt a meggyőződését hangsúlyozta, hogy “nagy népcsaládunk egymásratalálása, összefogása ki fog minket vezetni Trianon és Yalta katasztrófájából, amely pánszláv bolsevizmus formájában zúdult az emberiségre.” Az athéni lapok is az Athen Newsszal és az Atlantic-kai az élen együttérzéssel, fényképes riportokban emlékeztek meg a látogatás alkalmából arról, hogy mi történt Budapesten 15 évvel ezelőtt. A londoni rövid látogatás kapcsán az A. P. világ-hírügynökség interjúvolta meg v. Serényi Istvánt. A nemzeti emigráció e világhírű harcosa ezúttal is bajnoki eredményt ért el, mert még a New York-i nagy sajtó is, az ő magyar világmissziója kapcsán emlékezett meg ezévben is Szabadságharcunk 15. évfordulójáról. vitéz Serényi István, aki az utolsó esztendőben számtalan magas külföldi elismerésben részesült — Nixon elnöktől is, okt. 22-én nagysikerű előadást tartott New Yorkban a Magyar Szabadságharcosok Harmadik Szellemi Kongresszusán, európai körútjáról. (—yt—) A Hungária Szabadságharcos Mozgalom és a Hungarian Turul Society SAJTÓ- ÉS RÁDIÓALAP VACSORÁT rendez, 1971c JANUÁR 15-ÉN, SZOMBATON ESTE 7.30 órai kezdettel a Torontói Magyar Ház Árpád Termében — 245 Collage Street, Toronto — amelyre minden torontói és környéki olvasónkat szeretettel várja a rendezőség!
