Szittyakürt, 1970 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1970-10-01 / 10-11. szám
4. oldal SZITTYAKÜRT 1970. október—november hó 1956. okt. 23. A MAGYAR ÍROK SZÖVETSÉGÉNEK NYILATKOZATA Nemzeti forradalmunk, szabadságunk és függetlenségünk kivívásának legnagyobb erénye az erkölcsi tisztaság. A magyar írók kivették részüket a forradalom előkészítéséből. Kötelességük, hogy őrködjenek a forradalom tisztaságán is. Követelik, hogy vonják felelősségre mindazokat, akik a nép ellen vétkeztek. Ugyanilyen határozottsággal követelik azt is, hogy a bűnösök a szabad magyar bíróság előtt feleljenek. A nép ne az utcán ítélkezzék, hanem a tárgyalóteremben! Felszólítunk mindenkit, hogy a vétkeseket bántatlanul adját át a nemzetőrség vagy a honvédség járőreinek. A személyi bosszú méltatlan hozzánk. Meggyőződésünk, hogy a magyar nép ebben is egyetért íróival. A világ szeme rajtunk. Csodálja forradalmunk tisztaságát. Ne essék rajta folt! Budapest, 1956. november 1. A Magyar Írók Szövetsége FELHÍVÁS a MAGYAR MUNKÁSOKHOZ! Munkások! Magyar Dolgozók! Ifjúsugunk és a harcokban részt vett dolgozó népünk csodálatos forradalma az egész nép, az egész magyar nemzet forradalmává vált. Népünk nemzeti forradalma megdöntötte az idegen érdekeket szolgáló bürokraták uralmát, eltávolíttották a sztálinista szektásvezetőket és most már igazán és visszavonhatatlanul a munkások kezébe adta a gyárat. Ez a forradalom tette lehetővé azt is, hogy a szakszervezeti mozgalom felszabaduljon és függetlenül minden párt- s kormánybefollyástól, valóban a dolgozók harcos, következetes érdekvédelmi szervezetévé váljék. A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége Ideiglenes Forradalmi Bizottsága javaslatára azonnali hatálylyal feloszlatták a SZOT elnökségét és régi, bebörtönzött munkásmozgalmi emberek bevonásával ideiglenes intéző bizottság alakult. Az intéző bizottság felszólítja a munkásokat, a szervezett dolgozókat, hogy ahol nem értenek egyet az üzemi bizottság összetételével, ott tartsanak új szakszervezeti választásokat az igazi szakszervezeti demokrácia alapján. Munkások! Szakszervezeti Dolgozók! jük a munkásokat, menjenek be munkahelyükre és a munkástanácsok vezetésével teremtsék meg a folyamatos munka feltételeit. Követeljük a kormánytól, hogy határozottan folytassa a tárgyalásokat a szovjet kormánnyal, a szovjet-csapatok rövid időn belüli — az egész ország területéről történő — kivonásáról és ennek végső időpontját hozza nyilvánosságra. Ha a kormány által megadott időpontig nem vonulnak ki az összes szovjet csapatok az ország területéről, ismét az általános sztrájk fegyveréhez nyúlunk. Munkások! Minden csodálatunk és elismerésünk hős ifjúságunké és a harcokban részt vett dolgozóké. Mindannyiunk vágyáért harcoltak: a független, szabad, demokratikus Magyarországért. Minden szeretetünk az igazi magyar demokratikus honvédségünké. Népünk hadserege ez, mely összeforrva a néppel, egységes harcba indul a nép követeléséért. Ifjúságunknak, munkásságunknak és honvédségünknek köszönhetjük, hogy az üzem, a gyár valóban a miénk lett. Most rajtunk a sor. Védjük meg, ha kell fegyverrel gyárainkat és védjük meg nemzeti forradalmunk minden nagyszerű vívmányát. Mit követel a magyar földművelő nép? Forradalmi láng tartja lázban több mint egy hét óta Bulapestet, az ország szívét, amelyet a hős magyar ifjúság csiholt ki. Egy hét alatt ez a szent láng tovaterjedt, beözönlötte az egész Magyarországot. Mélységesen együttérez a magyar forradalommal a falvak népe is és követeléseivel felsorakozik a forradalmi ifjúság, a munkásság és az értelmiség mellé. Azt akarja, hogy egyszer s mindenkorra, végérvényesen szűnjön meg az átkos múlt, a sztálinista, Rákosidiktatura maradványait csirájában számolják fel. Ehhez azonban arra van szükség, hogy azonnal teljesüljenek a magyar földművelő nép égető és sorsdöntő követelései. Mit követel a magyar földművelő nép? 1. A sztálini parasztpolitika teljes elvetését és felszámolását. Adjanak ki olyan rendeleteket, amely kimondja, hogy a gyönge és erőszakosan szervezett termelőszövetkezetek felosztanak. Továbbá az a paraszt, aki ki akar lépni bármelyik szövetkezetből, nyugodtan kiléphessen, visszakapta az oda bevitt ingó és ingatlan vagyonát, sőt állami támogatásban is részesül, hogy szétzilált gazdaságát rendbehozhassa. A megmaradó szövetkezetek állami támogatásának eddigi rendszere szűnjön meg: az állami támogatást az alulról a szövetkezetitagság által megválasztott szövetkezei központ ossza el az arra érdemes termelőszövetkezetek számára. 2. A parasztság képviselőiből, az új pártok tagjaiból, mezőgazdasági szakemberekből és újságírókból hamarosan alakuljanak mezőgazdasági küldöttségek, amelyek Nyugat-Európában (Dániában, Hollandiában, Angliában stb.), az északi államokban (Finnországban, Svédországban) és az Egyesült Államokban a nagyüzemi mezőgazdaság helyzetét tanulmányozzák és tapasztalataikat itthon hasznosítsák. 3. Szüntessék meg a gépállomások jelenlegi rendszerét, illetve igazgatását adják a Gépállomások Forradalmi Tanácsa kezébe. Később a gépállomások vagyonát a parasztság széleskörű támogatásával újjászervezett földművesszövetkezetek vegyék át. 4. Biztosítsanak messzemenő anyagi támogatást az egyéni parasztgazdaságok számára. (Hosszúlejáratú hitelek, műtrágya, kisgép, vetőmag juttatás stb.) Azoknak a volt kulákoknak, akiket önkényes módon és jogtalanul megfosztottak földjüktől és házuktól, haladéktalanul adják vissza vagyonukat. 5. Helyeseljük, hogy megszűnt a parasztságot megnyomorító és kiszipolyozó beszolgáltatási rendszer, de ez még csak az első lépés volt. Minél hamarabb csökkentsék az aránytalanul magas adóterhet és a parasztság érdekében vizsgálják felül és változtassák meg az adózás jelenlegi rendszerét országunkban. 6. Állítsák vissza a föld régi adásvételét a feles-, kishaszon- és részesbérleteket, és minden paraszt annyi földön gazdálkodhasson, amennyit családjával egyetemben meg tud művelni. 7. Oszlassák fel azokat az állami gazdaságokat, amelyek gyengén dolgoznak és nem termelnek rentábilisan. Földjüket osszák fel a hozzájuk legközelebb eső, földéhes lakosság körében. 8. Szüntessék meg a begyűjtési minisztériumot, a földművelésügyi és állami gazdaságok minisztériumát vonják össze és felduzzasztott apparátusát csökkentsék. 9. Alakuljanak meg minden faluban a paraszt forradalmi bizottságok a demokratikus pártok képviselőiből, és ezek gyakorolják a hatalmat az új választásokig. Forrong az egész ország, benne forr a magyar falu is. Napjainkban teljesen beigazolódtak Petőfi száz év előtti szavai: “Még kér a nép, most adjatok neki, Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép? ...” Hősies forradalmunkban megmutatta, hogy jogait tűzön-vizén, tankok erdején át is ki tudja harcolni. Él még a magyar földművelő népben Dózsa György forradalmi szelleme. Él még a magyar parasztban a forradalom lángja. Ezért félreérthetetlenül követeli, azonnal teljesüljenek a magyar földművelő nép jogos követelései! Általános nemzeti követeléssé vált, hogy addig nem vesszük fel a munkát amíg szovjet katonaság van Budapesten. A kormány ígéretet tett arra hogy holnap reggelig Budapestről kivonják a szovjet csapatokat. A rádió ennek végrehajtását közölni fogja; amennyiben ez teljesül, felkér-Budapest, 1956, október 31. MAGYAR SZABAD SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE intéző bizottsága MAGYAR SZABAD SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ideiglenes forradalmi bizottsága A honvédség egyik forradalmi csoportjának nyilatkozata a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány lapjában FELHÍVÁS! Mi, a 9497. alakulat személyi állománya, követeljük a független, szabad demokratikus magyar kormányt. Mi magyar katonák, az alábbi 10 pontban foglaltuk össze azokat a követeléseket, melyeket az új kormánnyal szemben támasztunk. 1. A katonai szolgálat idejét lövészalakulatoknál egy, a műszaki és egyéb alakulatoknál kettő, vagy lehetőség szerint két év alá szállítsák le. 2. A sorkatonák illetményének megállapításánál fokozott figyelmet szenteljenek a fizikai és szellemi igénybevételnek, valamint a szociális helyzetnek. A fentiek szemelőtt tartásával állapítsák meg a sorállomány illetményét. 3. A jelenleg harmadéves katonák részére biztosítsanak állandó kimaradást, ahol ennek lehetősége fennáll. 4. A leszerelő katonákat részesítsék 500—1000 forintig terjedő segélyben — mivel sem a katonai szabályzatok, sem a Munka Törvénykönyve nem gondoskodik róluk. 5. Űj Szolgálati Szabályzatot dolgozzanak ki, mely tükrözi a magyar nemzeti hadsereg új és demokratikus szellemét. 6. A műszaki alakulatoknál a kiképzési évet követő évben, a továbbképzések óraszámát minimumra csökkentség, tekintettel az erős szellemi, illetve fizikai igénybevételre. A politikai oktatás legyen egyéni. 7. A szabadabb birálatot, a szocialista szellem érvényesítését még szélesebb alapokra terjesszék ki, hogy hadseregünk valóban népi demokratikus legyen. 8. A honvédelmi miniszter bajtárs gondoskodjon róla, hogy néphadseregünk új, a magyar nép hagyományainak megfelelő, a magyar nép ízlését tükröző egyenruhát kapjon. 9. Az egy évig tartó állandó hajvágást azonnal szüntessék be, mert idegen a magyar katonáknak és ezen felül az egészségre is ártalmas. 10. A hadsereg legyen valóban magyar. Számolják fel minél előbb, minden megnyilvánulásában a szovjet kultuszt. Dolgozzanak ki minden vonatkozásban magyar hagyományokat. Bízunk abban, hogy a kormány és a honvédelmi miniszter bajtárs követeléseinket záros határidőn belül felülvizsgálja, kéréseinkre válaszol és teljesíti. Felhívással fordulunk a magyar ifjúsághoz és néphadseregünk személyi állományához, hogy követeléseinket támogassák. Budapest, 1956. október hó 30-án. A 9497. alakulat személyi állománya nevében: Haraszti Tibor hadgy. s. k. Szokol Róbert tiz. s. k. Mészáros József őrm. s. k. Domoki János tiz. s. k. Hranecz Sándor honv. s. Boda Lajos honv. s. k. k.
