Szittyakürt, 1970 (9. évfolyam, 1-11. szám)

1970-10-01 / 10-11. szám

4. oldal SZITTYAKÜRT 1970. október—november hó 1956. okt. 23. A MAGYAR ÍROK SZÖVETSÉGÉNEK NYILATKOZATA Nemzeti forradalmunk, szabadságunk és függetlenségünk kivívásának leg­nagyobb erénye az erkölcsi tisztaság. A magyar írók kivették részüket a forradalom előkészítéséből. Köteles­ségük, hogy őrködjenek a forradalom tisztaságán is. Követelik, hogy vonják felelősségre mindazokat, akik a nép ellen vétkeztek. Ugyanilyen határozottsággal követelik azt is, hogy a bűnösök a szabad ma­gyar bíróság előtt feleljenek. A nép ne az utcán ítélkezzék, hanem a tárgya­lóteremben! Felszólítunk mindenkit, hogy a vétkeseket bántatlanul adját át a nemzetőr­ség vagy a honvédség járőreinek. A személyi bosszú méltatlan hozzánk. Meg­győződésünk, hogy a magyar nép ebben is egyetért íróival. A világ szeme rajtunk. Csodálja forradalmunk tisztaságát. Ne essék raj­ta folt! Budapest, 1956. november 1. A Magyar Írók Szövetsége FELHÍVÁS a MAGYAR MUNKÁSOKHOZ! Munkások! Magyar Dolgozók! Ifjúsugunk és a harcokban részt vett dolgozó népünk csodálatos forra­dalma az egész nép, az egész magyar nemzet forradalmává vált. Népünk nemzeti forradalma megdöntötte az idegen érdekeket szolgáló bürokraták uralmát, eltávolíttották a sztálinista szektásvezetőket és most már igazán és visszavonhatatlanul a munkások kezébe adta a gyárat. Ez a forradalom tette lehetővé azt is, hogy a szakszervezeti mozgalom felszabaduljon és függetlenül minden párt- s kormánybefollyástól, valóban a dolgozók harcos, következetes érdek­­védelmi szervezetévé váljék. A Ma­gyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége Ideiglenes Forradalmi Bi­zottsága javaslatára azonnali hatály­­lyal feloszlatták a SZOT elnökségét és régi, bebörtönzött munkásmozgalmi emberek bevonásával ideiglenes inté­ző bizottság alakult. Az intéző bizott­ság felszólítja a munkásokat, a szerve­zett dolgozókat, hogy ahol nem érte­nek egyet az üzemi bizottság összeté­telével, ott tartsanak új szakszerveze­ti választásokat az igazi szakszerve­zeti demokrácia alapján. Munkások! Szakszervezeti Dolgozók! jük a munkásokat, menjenek be mun­kahelyükre és a munkástanácsok ve­zetésével teremtsék meg a folyamatos munka feltételeit. Követeljük a kormánytól, hogy ha­tározottan folytassa a tárgyalásokat a szovjet kormánnyal, a szovjet-csapa­tok rövid időn belüli — az egész or­szág területéről történő — kivonásáról és ennek végső időpontját hozza nyil­vánosságra. Ha a kormány által meg­adott időpontig nem vonulnak ki az összes szovjet csapatok az ország te­rületéről, ismét az általános sztrájk fegyveréhez nyúlunk. Munkások! Minden csodálatunk és elismeré­sünk hős ifjúságunké és a harcokban részt vett dolgozóké. Mindannyiunk vágyáért harcoltak: a független, sza­bad, demokratikus Magyarországért. Minden szeretetünk az igazi magyar demokratikus honvédségünké. Né­pünk hadserege ez, mely összeforrva a néppel, egységes harcba indul a nép követeléséért. Ifjúságunknak, munkásságunknak és honvédségünknek köszönhetjük, hogy az üzem, a gyár valóban a miénk lett. Most rajtunk a sor. Védjük meg, ha kell fegyverrel gyárainkat és véd­jük meg nemzeti forradalmunk min­den nagyszerű vívmányát. Mit követel a magyar földművelő nép? Forradalmi láng tartja lázban több mint egy hét óta Bulapestet, az or­szág szívét, amelyet a hős magyar ifjúság csiholt ki. Egy hét alatt ez a szent láng tovaterjedt, beözönlötte az egész Magyarországot. Mélységesen együttérez a magyar forradalommal a falvak népe is és követeléseivel felsorakozik a forradalmi ifjúság, a munkásság és az értelmiség mellé. Azt akarja, hogy egyszer s minden­korra, végérvényesen szűnjön meg az átkos múlt, a sztálinista, Rákosi­­diktatura maradványait csirájában számolják fel. Ehhez azonban arra van szükség, hogy azonnal teljesüljenek a magyar földművelő nép égető és sorsdöntő követelései. Mit követel a magyar földművelő nép? 1. A sztálini parasztpolitika teljes elvetését és felszámolását. Adjanak ki olyan rendeleteket, amely kimond­ja, hogy a gyönge és erőszakosan szervezett termelőszövetkezetek fel­osztanak. Továbbá az a paraszt, aki ki akar lépni bármelyik szövetkezet­ből, nyugodtan kiléphessen, vissza­kapta az oda bevitt ingó és ingatlan vagyonát, sőt állami támogatásban is részesül, hogy szétzilált gazdaságát rendbehozhassa. A megmaradó szö­vetkezetek állami támogatásának ed­digi rendszere szűnjön meg: az álla­mi támogatást az alulról a szövetke­zetitagság által megválasztott szö­vetkezei központ ossza el az arra ér­demes termelőszövetkezetek számá­ra. 2. A parasztság képviselőiből, az új pártok tagjaiból, mezőgazdasági szak­emberekből és újságírókból hamaro­san alakuljanak mezőgazdasági kül­döttségek, amelyek Nyugat-Európá­­ban (Dániában, Hollandiában, Ang­liában stb.), az északi államokban (Finnországban, Svédországban) és az Egyesült Államokban a nagyüze­mi mezőgazdaság helyzetét tanulmá­nyozzák és tapasztalataikat itthon hasznosítsák. 3. Szüntessék meg a gépállomások jelenlegi rendszerét, illetve igazgatá­sát adják a Gépállomások Forradal­mi Tanácsa kezébe. Később a gépál­lomások vagyonát a parasztság szé­leskörű támogatásával újjászervezett földművesszövetkezetek vegyék át. 4. Biztosítsanak messzemenő anyagi támogatást az egyéni parasztgazda­ságok számára. (Hosszúlejáratú hite­lek, műtrágya, kisgép, vetőmag jutta­tás stb.) Azoknak a volt kulákoknak, akiket önkényes módon és jogtalanul megfosztottak földjüktől és házuktól, haladéktalanul adják vissza vagyo­nukat. 5. Helyeseljük, hogy megszűnt a parasztságot megnyomorító és kiszi­polyozó beszolgáltatási rendszer, de ez még csak az első lépés volt. Mi­nél hamarabb csökkentsék az arány­talanul magas adóterhet és a pa­rasztság érdekében vizsgálják felül és változtassák meg az adózás jelen­legi rendszerét országunkban. 6. Állítsák vissza a föld régi adás­vételét a feles-, kishaszon- és részes­bérleteket, és minden paraszt annyi földön gazdálkodhasson, amennyit családjával egyetemben meg tud mű­velni. 7. Oszlassák fel azokat az állami gazdaságokat, amelyek gyengén dol­goznak és nem termelnek rentábili­san. Földjüket osszák fel a hozzájuk legközelebb eső, földéhes lakosság kö­rében. 8. Szüntessék meg a begyűjtési minisztériumot, a földművelésügyi és állami gazdaságok minisztériumát vonják össze és felduzzasztott appa­rátusát csökkentsék. 9. Alakuljanak meg minden falu­ban a paraszt forradalmi bizottságok a demokratikus pártok képviselőiből, és ezek gyakorolják a hatalmat az új választásokig. Forrong az egész ország, benne forr a magyar falu is. Napjainkban teljesen beigazolódtak Petőfi száz év előtti szavai: “Még kér a nép, most adjatok neki, Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép? ...” Hősies for­radalmunkban megmutatta, hogy jogait tűzön-vizén, tankok erdején át is ki tudja harcolni. Él még a magyar földművelő nép­ben Dózsa György forradalmi szel­leme. Él még a magyar parasztban a forradalom lángja. Ezért félreérthe­tetlenül követeli, azonnal teljesülje­nek a magyar földművelő nép jogos követelései! Általános nemzeti követeléssé vált, hogy addig nem vesszük fel a munkát amíg szovjet katonaság van Budapes­ten. A kormány ígéretet tett arra hogy holnap reggelig Budapestről ki­vonják a szovjet csapatokat. A rádió ennek végrehajtását közölni fogja; amennyiben ez teljesül, felkér-Budapest, 1956, október 31. MAGYAR SZABAD SZAKSZERVEZE­TEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE intéző bizottsága MAGYAR SZABAD SZAKSZERVEZE­TEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ideiglenes forradalmi bizottsága A honvédség egyik forradalmi csoportjának nyilatkozata a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány lapjában FELHÍVÁS! Mi, a 9497. alakulat személyi állománya, követeljük a független, szabad demokratikus magyar kormányt. Mi magyar katonák, az alábbi 10 pontban foglaltuk össze azokat a követeléseket, melyeket az új kormánnyal szemben támasztunk. 1. A katonai szolgálat idejét lövészalakulatoknál egy, a műszaki és egyéb alakulatoknál kettő, vagy lehetőség szerint két év alá szállítsák le. 2. A sorkatonák illetményének megállapításánál fokozott figyelmet szen­teljenek a fizikai és szellemi igénybevételnek, valamint a szociális helyzetnek. A fentiek szemelőtt tartásával állapítsák meg a sorállomány illetményét. 3. A jelenleg harmadéves katonák részére biztosítsanak állandó kimaradást, ahol ennek lehetősége fennáll. 4. A leszerelő katonákat részesítsék 500—1000 forintig terjedő segélyben — mivel sem a katonai szabályzatok, sem a Munka Törvénykönyve nem gon­doskodik róluk. 5. Űj Szolgálati Szabályzatot dolgozzanak ki, mely tükrözi a magyar nemzeti hadsereg új és demokratikus szellemét. 6. A műszaki alakulatoknál a kiképzési évet követő évben, a továbbkép­zések óraszámát minimumra csökkentség, tekintettel az erős szellemi, il­letve fizikai igénybevételre. A politikai oktatás legyen egyéni. 7. A szabadabb birálatot, a szocialista szellem érvényesítését még szé­lesebb alapokra terjesszék ki, hogy hadseregünk valóban népi demokrati­kus legyen. 8. A honvédelmi miniszter bajtárs gondoskodjon róla, hogy néphadsere­günk új, a magyar nép hagyományainak megfelelő, a magyar nép ízlését tükröző egyenruhát kapjon. 9. Az egy évig tartó állandó hajvágást azonnal szüntessék be, mert ide­gen a magyar katonáknak és ezen felül az egészségre is ártalmas. 10. A hadsereg legyen valóban magyar. Számolják fel minél előbb, min­den megnyilvánulásában a szovjet kultuszt. Dolgozzanak ki minden vonatko­zásban magyar hagyományokat. Bízunk abban, hogy a kormány és a honvédelmi miniszter bajtárs köve­teléseinket záros határidőn belül felülvizsgálja, kéréseinkre válaszol és teljesíti. Felhívással fordulunk a magyar ifjúsághoz és néphadseregünk személyi állományához, hogy követeléseinket támogassák. Budapest, 1956. október hó 30-án. A 9497. alakulat személyi állománya nevében: Haraszti Tibor hadgy. s. k. Szokol Róbert tiz. s. k. Mészáros József őrm. s. k. Domoki János tiz. s. k. Hranecz Sándor honv. s. Boda Lajos honv. s. k. k.

Next

/
Thumbnails
Contents