Szittyakürt, 1970 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1970-01-01 / 1. szám
4. oldal SZITTYAKÜRT 1970. január hó SZÁZ ÉVES A SZÉKELY DALÁRDA A HAZAI SZÁLAK MAR IDEÉRNEK HOZZÁNK A közelmúltban zajlott le Székelyudvarhelyen a SZÉKELY DALÁRDA jubileumi ünnepsége. Száz évvel ezelőtt “Dalár Egylet” volt a hivatalos címük, az alapítói pedig a helyi kisiparosok, kereskedők, tanítók és ügyvédek voltak. Választott elnökség intézte a dalárda dolgait, a dalosok fizették a kórusvezető gázsiját, s a tagságot, mely két régi dalos ajánlásához volt kötve, ki kellett érdemelni. “Rangot, becsületet jelentett a városban dalárdistának lenni” — emlékezik viszsza a nyolcvan felé ballagó öreg bádogosmester, a dalkör elnöke, Kerestély Gyula. Kilencvenöt éve, 1874-ben Liszkai Károly karmestersége idején Kolozsváron mutatkoztak be legelőször a nyilvánosság előtt. Néhány müvüket maga Erkel Ferenc vezényelte a nevezetes napon. 1882-ben Budapesten elnyerték a Nemzeti Zenede nagydíját, 1894-ben Fiumében diadalmaskodtak. Onnan a “kecskeméti hölgyek” babérkoszorúját hozták haza. A századforduló után a marosvásárhelyi ezüstkoszorú, a pesti nagy ezüstkupa, a kolozsvári ezüstfoglalatba ágyazott és lanttal díszített ökör szarv tanúsítja a Székely Dalárda kiemelkedő telejsítményét. Egy fakó plakát 1933 január 14-éről tanúskodik, hogy Székelykeresztúron a SZÉKELY DALÁRDA szegényes kottatárának gyarapítására nagyszabású előadást rendezett. Ezen már ott énekelt a legöregebb udvarhelyi dalos, a most 90 éves Hargitai Ottó bácsi. .. # A SZÉKELY DALÁRDA az elmúlt évben ott volt a Petőfi-ünnepségeken. A költő megzenésített verseit énekelték. Ott voltak az ősszel megrendezett fesztiválon is, ahol az egykori udvarhelyi rajon székely városaink, falvaink dalosait szólította a pódiumra — a kötelesség. “Itt Székelyföldön hagyománya van ennek az ünnepnek” — olvassuk a hazai Népművelés c. folyóirat októberi számában — “Szentpál, Siménfalva, Homoródalmás, Szentegyházas kórusai is buzgalommal készülnek rá. A Hargita és a Csík havasai közé zárt világban, valahogy elevenebben ható megnyilatkozó erő még a közösségi szellem, az együttmunkálkodás, az együttszór akozás.” # A SZÉKELY DALÁRDA a századik évfordulóján “fehér selyempárnán vörös csillagos érem” az Államtanács kitüntetése. Mi azonban a korábbi értékes trófea, a százesztendős múlt annyi emléke mellé szeretettel, de éppen annyi féltő aggódással helyezzük el a SZÉKELY élniakarás aranykoszorúját ... (m. t.) MEGHALT KLOTZ ISTVÁN Részletes nekrológját dr. Málnási Ödön írta meg, ennek alapján közöljük a gyászhírt, és emlékeztetünk egy kiváló magyar nem mindennapi életmunkásságára. Klotz István Székelyföld szülöttje. Tizennyolc éves korában a Székely Hadosztály mundérját is magára öltötte. Hamarosan menekülnie kellett benne, mert az Aradra bevonuló román hadsereg ellen igen sikeres felkelést szervezett. Halálra ítélte a román hadbíróság — távollétében. Bátor tette egész életére rányomta a bélyeget. Harcos, tevékeny magyar, nagyszerű hazafi volt mindvégig. Kenyérkereső pályája mellékfoglalkozás csupán a számára. A Kárpát-medence integritásáért küzd, s benne Erdély magyar voltának érvényesítéséért. A ♦ Az USA hadi-költségvetésének csökkentése kb. félmillió foglalkoztatottnak az elbocsájtását vonja maga után. Ennek a számnak mintegy fele mérnök és technikai szakmunkás. ♦ Az amerikai—kínai közeledés anynyira megrettentette a Szovjetet, hogy a decemberi "határ-tárgyalások”-ról mind a két fődelegátusát visszahívta .A mumus csak annyi volt, hogy Varsóban az USA követe teázás közben félórát beszélgetett a kínai ügyvivővel. Meg aztán a Nixonkormány egy-két kisjelentőségü gazdasági kötöttséget megszűnteit Kínával szemben. Revíziós Liga legaktívabb vezetőinek egyike. 1945 nyarán Churchillnek küld mememorandumot. Arra figyelmeztet benne,hogy Anglia el fogja veszíteni a békét, ha lemond Duna-menti befolyásáról. A világpolitikai történéseket a legszélesebb összefüggésben látja, és ezen belül keresi a réseket a magyar érdekek behatolására. Részletesen kidolgozza a magyarság hivatását a germán-orosz ütköző övezetben, ami egyben a reintegrált magyar nemzetállam távlati külpolitikájának váza is. A húszas évek közepén kilenc bravúros életmentés után ő kap megbízást a Dunai Mentőszolgálat megszervezésére. Az emigrációban teljesen lemond magánéletéről. Ír, levelez mindenfelé, tanulmányokat, memorandumokat szerkeszt és küldözget szerte: hátha be tud velük hatolni a hazája ellen épült sáncok nyílásai közé. Az utóbbi években végső erőfeszítéssel készül a nagy rohamra: az ötvenedik évfordulón a Trianon elleni támadásra. Diplomáciai stüusba önteti, világnyelvekre fordíttatja végső memorandumát. November 1-én húnyta le messzelátó, a magyar sors lehetőségeit fürkésző szemeit a mindelheimi kórházban. Valamelyik apai őságról örökölt nevét pár évvel ezelőtt OND VAJK névre változtatta, — ez került Klotz István fejfájára a német temetőben. .. Félévszázados magyar munkássága az egyetlen hagyatéka, — de ez az emigrációé! Ki őrzi tovább? Ki tűzi erőtlenedő törekvéseink fölé serkentő zászlóként? — Levél az egyik otthon élő munkatársunktól — Kedves Magyar Tesvérünk! A magyarság küldönfön és a magyarság itthon: mindketten ugyanonnan indultunk el és mindketten ugyanoda akarunk jutni. Csak az eszközök alkalmasságának kérdésében lehet véleménykülönbség közöttünk. Csupán ezt kell tisztáznunk és akkor elértük a magyar egységet. Mi itthoniak nagyon jól tudjuk, hogy nektek ott az idegenben ugyanolyan nehézségekkel kell megküzdenetek, mint nekünk itthon. Az ellenségeitek is szinte ugyanazok, mint a mieink. De nem tartoznak ezek közé — sem itt, sem ott — azok, akik az őszinte és becsületes szocializmust, s a Kárpátok-övezte Duna-medence népei között a békét akarják. Sőt még azok sem, akik a materialista ideológiában nevelkedtek fel, abban hisznek, de tudatuk alatt gyakran találkoznak velünk, itthoni magyarokkal. Nem ezek miatt kell nekünk allegóriákat és homályos stílust használnunk, hanem azok miatt, akik ugyancsak hazudják a materialista életszemléletet, de piszkos lelkiségük, személyi érdekeik, mohóságuk, jellemük alapját képező, állandóan életben tartott bosszúvágyuk és a magyarokkal szembeni alárendeltségi érzetük folytán a számukra teljesen idegen, állati sorba deklaszszált magyar, illetve orosz nép és vezetőik közé állanak. Mi itt meg vagyunk győződve, hogy semmi szükségünk sincs politikai jelszavakra, etikailag indokolatlan történelmi jogokra való hivatkozásra és politikai hatalmi törekvésekre, valamint mások meggyőződésének állandó bírálgatására vagy becsmérlésére, mert hiszen mindez csak negatív értékű. Ellenben igen nagy szükségünk van arra, hogy tudományos eszközök segítségével kiharcoljuk a magyar történelem etikai jellegének elismerését. Ezt nemcsak mi itthon mondjuk, hanem tudomásunk szerint már az egyik nyugat-európai országban is van egy jó magyar, aki ennek a munkaprogramjával foglalkozik. Igenis, harcolnotok kell és nem holmi ósdi jelszavak jegyében a csodál várni, amihez a támogatást nem kapjátok meg másban, mint a görögtűztől megvilágított szédítésben: "Egyedül vagyunk!' Küzdjetek a tudomány vonalán a többezer éves magyar kultúra magasabbrendűségének bebizonyításá-A tizenki századig a magyarországi ásatások leleteit Bécsbe szállították. így a nagyszentmiklósi leleten, az ún. Attila kincsen kívül az osztrák fővárosba került a szilágysomlyói.. ezüstkincs, Zrínyi Miklós sisakja és páncélinge és II. Lajos páncéljának egyes része. Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király páncélja Tiroli Ferdinánd főherceg híres gyűjteményébe került, a Bocskai koronát, amelyet a szultán küldött a fejedelemnek, a bécsi császári kincstárban őrizték. Állítólag Nagy Lajos király talpas kettős keresztjét a hamisító restaurátor 1884-ben szétszedte, és darabokban értékesítette. Ezek többek között Svédországba és Londonba kerültek, míg a kincstárban csak a másolatok maradtak. Hazánk is kapott belőlük egyet. Később, az 1930-as években a Rotschild-gyüjteért, az ebben való hitnek a magyar telkekbe való beültetéséért, a magyar önbizalomért, mégpedig a kultúrember szerénységével! Vegyétek fel a kapcsolatot minden olyan külföldi szervezettel (itthon tudjuk, hogy vannak ilyenek), amelyben a Kárpát—Duna-medence népei együtt dolgoznak közös érdekeik megértéséért és megértetéséért (mi is megtesszük ezt itthon). Meglátjátok, hogy mindez önmagától meghozza majd minden más kívánságotok beteljesülését, s hogy magárahagyatottságunkban ez az egyedül lehetséges, de biztos, mert magasabbrendű isteni törvényszerűségre alapított út. Felemelő érzést keltett bennünk, amikor leveledből megállapíthattuk, hogy Sujtár Elemér: "A magyarság rendeltetése" című cikkének lényegét megértetted. Nagyon örülnénk, ha ilyen alapon minél szélesebbkörű eszmecsere alakulna ki, nemcsak a lapotokon belül, hanem a külföldi magyar és idegen nyelvű lapok között is. Ez a ti dolgotok. Viszonzásképpen a magunk részéről megígérjük, hogy az eszmecsere során felvetődött minden konkrét kérdésre konkréten fogunk felelni. így azután hamarosan elérhetnénk azt, hogy az odakint és itthon egyaránt tévelygő magyarok között sikerülne áthidalnunk az egy emberöltő okozta időbeli és az óceánok által előidézett térbeli távolságokat, s találkoznunk egymás megértésében. Ti az idegenben és itthon mi, akiknek nevében várom a találkozást! Budapest, 1969. Mikulás napján “Tacitus Hungaricus” lencedik mény számára újból összerakták az eredeti kereszt megszerzett darabjait.
