Szittyakürt, 1970 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1970-01-01 / 1. szám
1970. január hó SZITTYAKÜRT 7. oldal Az európai szabadságharcos kongresszus HÍREK A DÉLVIDÉKRŐL Az Európai Szabadságharcos Kongresszust az 56-os forradalom és szabaságharcra emlékezéssel okt. 25.-én és 26.-án tartották Mulhouse-ban. A Kongresszuson több kiküldött vett részt a franciaországiak mellett Ausztriából, Belgiumból, Németországból és Svájcból. — A tanácskozásokon fontos határozatokat hoztak. így az 1970. esztendőt a Trianoni Békediktátummal szembeni tiltakozásként nemzeti gyászévvé nyilvánították. Határozatilag kimondták 1956 követeléseit: az orosz katonaság kivonását Magyarországról, szabad választásokat nemzetközi ellenőrzés mellett, az abortustörvény eltörlését, a politikai foglyok szabadlábra helyezését és rehabilitálását stb. Nagy érdeklődés kísérte Gálfi Géza dr. beszámolóját a francia sajtóban és közéletben kifejtett felvilágosító munkájukról. Megemlékezett kettős járom alatt szenvedő véreink helytállásáról s rámutatott arra, hogy mig Nyugaton az állam hozta létre a nemzetet, nálunk a nemzet alkotta az államot. Máj a külföldi magyarságról szólva, megbélyegezte a “hivatásos” emigrációt, amely elmulasztotta kiemelni a csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatban ezen ország csalárd létrehozását, s elhallgatva az ottani magyarság üldözését, vért és pénzt gyűjtött az elnyomóknak, lapjukban pedig így írtak: “Csehszlovák hazádhoz rendületlen, légy hive óh, csehszlovákiai magyar!” A Kongresszus új tisztikart választott. Elnök: Gálfi G. dr., alelnökök: Michnay Gyula, Jakabffy Gyula; pénztáros: Miskolczi Mihály, ellenőrök: Mezey Ervin és Hajnal Ferenc; sajtóosztály vezetője: Nagy László. A Kongresszuson megjelent vagy írásban csatlakozott, volt politikai fogoly tagjai ugyanekkor megalakították a Magyar Politikai Foglyok Független Szövetségét. A szervezet célja a politikai foglyok (az otthoniaké is!) érdekvédelme és az Ország felszabadításának előmozdítása. Mindenki, aki magyarságáért üldözést szenvedett, tagja lehet. így az elszakított területiek is. — Nem lehet azonban tag, aki idekint idegen, feltételekhez kötött pénzt fogadott el, miként az sem, aki embertelenséget követett el, bár politikai fogoly volt (például lebukott Rajk-ügyes ÁVO-s stb.) A Kongresszus megnyitásán jelen volt dr. R. Zimmermann francia képviselő és Mulhouse város h. polgármestere, valamint sok újságíró. A szabadságharc vértanúiért Prof. Kovács Angelus kapucinus atya mutatott be szentmisét. A Kongresszus résztvevői ezután zászlókkal és fáklyákkal a Hősök Emlékművét megkoszorúzva áldoztak szabadságharcunk vértanúi emlékének. A tűzre szüksége van az embernek . . . Idézetek az ÚJ EMBER c. hazai katolikus újságból: — Minden társadalomban megjelenik a népek lelkivilágában a bölcs atya, a háromságok kapcsolata, az isten-gyermeki viszony, az áldozat gesztusa, a gonosszal való harc. Olyan belső szükségletek formái ezek, melyeket nem a kenyérért vívott küzdelem, hanem valami más valóság ősi hatása nyom öröklődőén a lélek sajátos működésébe. — Nem a vallási igazságok igenlése vagy tagadása a központi probléma, hanem az, hogy az emberek meg tudják-e őrizni magukban a vallásos szükségletet a nagy társadalmi változások mai korszakában, vagy nem?! — Az igazság megismerésének a fejlődése ma szembetűnően az ellenőrizhető, a tudományos igazság felé tart. így a vallások mélyebb gyökerei után is kutatnak. A mai antropológia többet lát az emberből, mint pusztán a létfenntartásáért küzdő lényt. A vallás vizsgálata azt árulja el, hogy az az emberi természet alapvető, egészséges, valóságos tárgyra irányuló szükséglete. A régi társadalmi helyzetekben mutatkozó jellegét lassan elveszti, de ugyanakkor új formákban kezd jelentkezni, és mindig a benső vágyak serkentője, a személyiség tényezője marad. Olyanná lehet a vallás szerepe, mint egy fontos testrészé a működő szervezet egészében. ♦ Az ÚJ EMBER elmélkedése, a kiragadott gondolatokon túl, egészében azt igyekszik kifejezni, hogy nem a tűz vált fölöslegessé a modern ember számára, hanem annak taplóra való csiholása. Nem a vallás fölösleges, hanem csak a régi formák és szertartások, mert ezek már átsegítették az ember ősi megérzéseit az — atomkorba. ♦ Az új francia államelnök Amerikába készül. Javítani akarja a barátságot. Állítólag nem szerelemből, hanem azért, hogy amerikai tőkét csalogasson az országába, — egy kis gazdasági felfrissülésre. A franciákat ugyanis lekókasztotta az, hogy a nyugat-német kancellár — marxista szerelemből — annyira kelet felé orientálódik. Az új Petőfi-emlékmű Ispánkútnál. A kőépítmény közepén Petőfi kifaragott arcképe. Két oldalán magyar és román nyelven a felírás, amely jelzi, hogy itt esett el Petőfi Sándor. Magyar oktatás kérdése Újvidéken Az újvidéki közoktatásügyi tanács legutóbbi ülése foglalkozott azzal a javaslattal, hogy növeljék a magyar nyelvű óvodák, valamint az általános és középiskolák magyar tagozatának számát. E javaslat olyan ellenállásra talált, hogy a kérdést további tanulmányozás céljából egy bizottság elé utalták. A javaslat ellenzői új magyar általános iskolai tagozatok létesítésével szemben pénzügyi nehézségekre utaltak, míg új középiskolai magyar tagozatok létesítése helyett a magyar nyelvnek a tantervbe való beiktatását javasolták. Baranyai Júlia J. Kovács Márta érdekes beszámolót írt a zágrábi Képes Magyar Újság 1969. okt. 15-i számában Snájder, alias Baranyai Júlia vörösmarti tanárnőnél tett látogatásáról. Ő alapította meg a ma már Baranyán kívül is jólismert vörösmarti történelmi és néprajzi múzeumot. Nemcsak a múzeum anyagának zömét ő gyűjtötte össze, de a múzeum otthonául szolgáló házat is ő vette. Baranyai Júlia néven több tanulmányt írt Vörösmartról. Jelenleg Ács Gideon életrajzán s a vörösmarti iskola történetén dolgozik. Oklevelek tanúsága szerint Vörösmart egykor város volt, s gimnáziuma is volt. A muraszombati “Pannónia-tárlat" Muraszombaton minden második évben megrendezik a “Pannónia-táriat”-ot. E szépművészeti kiállításon nemcsak Mura-vidék festői és szobrászai vesznek részt, de Horvátország, Szlovénia, Nyugat-Magyarország, Ausztria, Szlovákia és Magyarország művészei is. A jugoszláviai művészek, előadók zöme tudott magyarul. így a horvát kiküldött maga tolmácsolta előadását németül is és magyarul is. Egy osztrák professzor Aguillo János 14. századbeli festőről tartott előadását magyarul fejezte be. A tárlat "Pannónia—69” első díját Hencze Tamás magyar festőművész nyerte ti. Megemlékezes Csáth Gézáról és Gozsdu Gyuláról Csáth Géza szabadkai származású íróról, halálának ötvenedik évfordulója alkalmából az újvidéki Magyar Szó 1969 szept 21-i számában Bori Imre, a zágrábi Képes Magyar újság szeptemberi számában pedig Muhi János emlékezett meg. Szabadkán Csáth Emlékünnepet rendeztek, s ennek keretében leleplezték Csáth Géza mellszobrát, Almási Gábor művét. Gozsdu Gyula íróról születése 100. évfordulója alkalmából ugyancsak Bori Imre emlékezett meg a Magyar Szó 1969. szept. 28-i számában. Itt kell megjegyeznünk, hogy mindkét íróról a délvidéki kultúrális élet alapos ismerője DRKB = Kűri Béla az emigrációs magyar sajtóban is megemlékezett szakszerű tanulmányok keretében. Egyházi építkezések A gunarasi határhoz tartozó Kettősmalomban új katolikus templom épült, melyet 1969. augusztus 24-én szentelt fel Zvekanovics szabadkai püspök. A templomépítést s az új templom belső felszerelését igazi magyar összefogás jegyében a kettőshalmi hívek áldozatkészsége mellett Gúnara, Mohol, Zenta, Hegyes híveinek adományai, a Hitélet gyűjtése tette lehetővé. A templomépítést Rehák József gunarasi plébános irányította. Az újvidéki Szent Erzsébet Egyházközség új plébániát épít a telepi — zömmel magyar — hívek áldozatkészségéből s személyes munkájával. Az Erdélyi Lövésznaptárból: “ Keleti hordák” Keleti hordáknak nevezik a szovjet hadsereg katonáit. Ez a kitétel nemcsak helytelen, de sérelmes is a keleti népekre! Nevezhetjük vörös, kommunista, szovjet, bolsevista hordáknak a szovjet hadsereg katonáit, de keleti hordáknak nem! Keletinek lenni nem szégyen, nem megbélyegző valami. Régi szállóige: Ex oriente lux! Ez annyit jelentett valaha, hogy a világosság Keletről jött! ... Ez volt az akkori, egykorú, nagyonis megalapozott történetbölcseleti elfogás, mert bizony igen sok-sok bölcsesség áradt Kelet felől. Ázsia a világ atyja! Sohse feledjük, hogy kiváltképp és éppen magyar szónokok ajkán, magyar írók és közírók tollán hangzik a legrikítóbban, legkülönösebben a “keleti hordák” illetlen kifejezés! ... Hiszen mi magyarok is, minden kétséget kizáróan nem nyugati, hanem igenis keleti származású fajta vagyunk. Az elmúlt évszázadok magyar költői és írói, államférfiai soha nem sértették meg Keletet. Büszkén, öntudatosan hirdették a magyarság ősi családfájának keleti mivoltát, jellegét és lényegét. Az ősnemes, még a honfoglalóktól származó magyar család sarja, nemzeti imánk, a Himnusz költője ezt zengte: Büszke magyar vagyok én Keleten nőtt törzsöké fámnak!” Hiszen a mi őseink, akiknek létünket köszönhetjük, bölcsőjük Keleten ringott, vérrokonainknak legtöbbje —a finneket, bolgárokat és eszteket kivéve — Keleten él! A világtörténelem tanúbizonysága szerint talán bizony szégyen keletinek, ázsiainak lenni?! Nem! Ázsiai lelkünk, amelyet idehoztunk, a Kárpátoktól le az Aldunáig, nem vált kárára Európának. Hess Rudolf súlyos beteg? Hitler valamikori helyettese ma 74 éves, és öt hónap híján harminc esztendeje raboskodik. Nürnberg óta a spandaui börtön egyetlen lakója. A legdrágább fogoly a világon: őrizetének költségei már megszámlálhatatlan milliókra rúgnak. A négy győztes osztozik a költségeken, de úgy látszik, mindeniknek megéri. Miféle szégyenletes titkot őrizhet ez az ember, amiért érdemes ennyit fizetni? Rengeteg újságíró, neves politikus, nemrég amerikai törvényhozó is feszegette a kérdést, de még kitérő választ sem kapott egyik sem. Nem csoda, ha a közvélemény szerint ennek a “háborús bünös”nek a fogvatartása a legnagyobb háborús bűntény, hiszen a világtörténelem leggyanúsabb háborújának titkait rejti el örök időkre a nyilvánosság elől. Most karácsonykor gyomorfekéllyel angol katonai kórházba szállították. Néhány fegyörön kívül először találkozott emberekkel. Felesége és fia is meglátogathatta. Hess Rudolf titkait azonban továbbra is zárt ajtók mögött tartja az ördögi fondorlat. Ha kiszivárogna valami közülük, majd rámondják, hogy őrült szájából jött. Hihető is volna, mert az lenne csoda, ha valaki zavartalan elmével bírna ki harminc éves magányt. Csak az a kérdés: nem hitelképesebb-e még egy őrült is, mint azok, akik a második világháborúval felforgattak egy egész világot, de manipulációik titkait ennyire féltve őrzik? i
