Szittyakürt, 1969 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1969-05-01 / 5. szám
8. oldal SZITTYAKÜRT 1969. május hó SUMÍR LELETEK ERDÉLYBEN Érdemes kutatóink mindig hangoztatták, hogy Erdély őskorával kapcsolatban a magyar föld nagyjelentőségű titkokat rejt magában. Már száz esztendővel ezelőtt érdekes cserépmaradványokat ásatott ki Torma Zsófia, kiváló régészünk és etnográfusunk, az erdélyi Maros-völgyében, — amely egyik legfontosabb felvonulási területen fekszik a délről, a Szörényi kapun át északnak, Erdélybe tartó népvándorlási útvonalon. Ezek a cserepek az ún. Bükki kultúrkörbe tartozó Vicsa—Tordos lelőhely legérdekesebb darabjai. Már Torma Zsófia megállapította, hogy mezopotámiai jellegűek és rajtuk látható írásjelek a mezopotámiai (sumír) írásjelekkel azonosak. (Méri: “A Torma Zsófia gyűjtemény bükki jellegű cserepei”. Az Erdélyi Tudományos Intézet évkönyve. Kolozsvár, 1942. — Roska: A Torma Zsófia gyűjtemény. Kolozsvár, 1941. — Torma Zsófia: Ethnographische Analogien. Jena, 1894. Torma Zsófia gyűjteménye ma is ott van a kolozsvári múzeum raktárában, feldolgozatlanul. — Kortársai nem ismerték fel a magyar őstörténet szempontjából rendkívül nagyjelentőségű felfedezéseinek jelentőségét. A szakemeberek nagyrésze akkor még az északi (finn) származási elmélet bűvöletében, a keleti és déli kultúrkapcsolatok elméletével szemben szkeptikusan viselkedett. A további ásatásokat Tordos vidékén még 1942-ben Horedt végeztette Torma Zsófia útmutatásai nyomán. Később Vlassa fiatal kolozsvári egyetemi tanár kutatott tovább és fedezte fel 1958-ban Alsó-Tatárlaka (Tartaria) falu határában a Tordos (Turdas) főlelőhely közelében, Szászváros (Orastie) közelében, a híres sírkamrát, amelyben emberi csőn tok és egyéb használati tárgyak mellett három égetett agyagtáblát is talált, és ezeken az ötezer év előtti Uruk-beli sumír agyagtáblákon látható írásjelekhez hasonló jeleket. Az emberi csontokról az ún. carbon-14 próbával megállapítható volt, hogy Kr. e. 3400 évből valók. Ezt az adatot később Kr. e. 2800 évre módosították, de így is mintegy ötezer (4768—5368) esztendős sumír leletről lehet szó. A leletekről Vlassa beszámolót írt a Román Népköztársaság Tudományos Akadémiájának Régészeti Intézete “Dacia” című folyóiratában. A cserépmaradványokról és az agyagtáblákról fénykép- és rajz illusztrációkat is közöl, valamint a lelőhely archeológiái keresztmetszetrajzát. A leletekről román lapok már korábban, 1961-ben közöltek rövid ismertetést, amit néhány magyar lap is átvett. Ezek az Orastie nevet tévesen Brassó alakban közölték. így sok külföldi magyar újság brassói leletekről beszélt. Brassó közelében is van egy híres ókori lelőhely: Erosd (Ariusd), de a mi esetünkben a Tordos-Tatárlaki (Szászváros- Orastie) marosvölgyi lelőhelyről van szó. A táblák jeleinek megfejtése a sumérológusokra vár, ami az uruki táblák írásjeleivel való összehasonlítás révén nem lesz nehéz feladat. A második tábla alján látható jel hangértéke Mezopotámiában: (E)GI, GI(R), része lehet a sumírok ismert GIRSU vagy SU-GIR elnevezésének. — Ez az írásjel évezredekkel később Erdélyben ismert szkíta-hún-székely abc-jelei között is szerepel, ahol hangértéke: “GY’. A marosvásárhelyi Teleki Könyvtárban (503-B jelzet) lévő Telegdi János féle (Priscae Hungarorum Lingua Rudimenta) kézirat hétrendbeli (Telegdi, Kaposi, Oertelius, Anonymus, Dési, Udvarhelyi és Harsányi) különféle abc-ben szerepel. László Gyula egyetemi tanár “A honfoglaló magyar nép élete” c. könyvében közöl hasonló táblákat későbbi szkíta sírokból Altáj vidékéről, Anuchin és Radloff rajzai nyomán. A szkíta lovasnép tudvalévőén szintén Mezopotámiából eredt, mint eleink. Az erdélyi leletek tehát ősi hagyatékunk értékeiről tanúskodnak. (A Szent László Emlékbizottság tájékoztatójából). Erdélyi látkép a havasokból Csodák?... Véletlenek? Az öt világrészen szétszórt magyarságot lapunkon át is értesíti egy könyvkiadó vállalkozás, hogy a közeljövőben magyar és angol nyelven CSODÁLATOS "VÉLETLENEK” címmel kiadásra kerül egy könyv, melynek minden sorát maga a kifürkészhetetlen élet írta. A könyv szerkesztőinek az a célja, hogy az olvasót mélyértelmű gondolkozásra serkentsék olyan valóságos történeteken keresztül, amelyek inkább csodálatosak, de véletlennek látszanak, mert közönségesen megmagyarázhatatlanok. Sokakkal történtek "csodálatos véletlenek”. Ezekkel, ha átélőik egyetértenek a céllal, ki lehetne bővíteni a könyvnek igen érdekes és elgondolkoztató tartalmát. A kiadók ezért felkérik az Olvasóközönséget, hogy azok, akiknek vannak ilyen természetű élményeik, írják le azokat 1—3 gépírásos oldalnyi terjedelemben — névvel vagy anélkül —, és küldjék el mihamarabb az alul levő címre. Lelkiismeretbeli kötelességének tartsa mindenki, hogy csak olyan eseményeket közöl, melyek valóban megtörténtek, és nem fantáziával megtoldott anekdoták, vagy nevettető adomák. A kiadók fenntartják maguknak a jogot, esetleges "nem lényegbe vágó” stiláris változtatásokra. A könyv és a cél nem üzleti vállalkozás. Társzerzői igénye sem lehet annak, aki bővítéséhez hozzájárul, de egy kötetet— az egész gyűjteményt — megkapja ingyen. Névaláírással és címmel azonban a hitelességért felelnie kell annak is, aki a könyvben nem kívánja nyilvánosságra hozni a nevét. A leveleket és írásokat a Hungarian Information Bulletin közvetíti. (2839 East 124 Street, Cleveland, Ohio 44120, USA. — Telefon: (216) 7514644) Az egyházpolitikai harcok idején 1895-ben a magyar katolikus püspöki kar Vaszary Kolos elnöklete alatt megállapította, hogy: "A zsidóságot nem lehet recipiálni, mert a zsidóság nem felekezet, hanem nemzet, külön nemzeti életet él, külön nemzeti törvényei vannak.” A katolikus püspöki kar álláspontja alapjában véve egyezik Kossuth Lajos felfogásával is, aki ugyancsak a zsidóság külön nemzetiségében látta az asszimiláció legnagyobb akadályát. Werbőczy István "Hármaskönyve” is külön szabályt hozott a zsidóságra, mert "náluk az Ízlés, a társaságbeli, az erkölcsi élet, az üzlet, a vagyoncsinálás titkai, a külön fajiság titkaival vegyülnek — a kívülállók számára hozzáférhetetlen idegenséggel.” A Tripartitum III. részének 36. cikkelye így szól: Annak az eskünek mintája, melyet a zsidóknak a keresztények ellenében kell tenniük Továbbá, jóllehet nem czélom, hogy a zsidókról írjak, minthogy a zsidóknak az ö jogaikra nézve többféle és különböző és több helyen az üdvösséggel ellenkező kiváltságaik vannak és különben is az uzsorákról ítélni veszedelmesnek látszik, mégis mivel gyakran megtörténik, hogy a zsidókat a keresztények ellenében eskütételre kötelezik és ítélik, tehát azt vélem, hogy a zsidók esküjének mintáját e munka végére ileszszem. 1. paragrafus. Holott tudnunk kell, hogy a zsidónak, a ki esküt akar tenni, magára rövid köntöst vagy palástot öltve és fején zsidó kalapot viselve a nap felé kell fordulnia és mezítláb állania, ki is a törvénykönyvet (melyet Mózes táblájának neveznek) kezével érintse és tartsa és ezeket mondja: 2. paragrafus. "Én N. zsidó esküszöm az élő Istenre, a szent Istenre, a mindenható Istenre, a ki az eget és földet, a tengert és mindazt teremtette, a mi ezeken és ezekben van, hogy ebben az ügyben a melylyel engem ez a keresztény vádol, teljesen ártatlan és büntelen vagyok. És ha bűnös vagyok, nyeljen el a föld, a mely Dathant és Abyront elnyelte. És ha vétkes vagyok, lepjen meg a szélhüdés és bélpoklosság, a mely Elizaeus kérésére a syriai Naamant és Jeziit, Elizaeus szolgáját meglepte. És ha vétkes vagyok, érjen engemet a nyavalyatörés, vérfolyás és hirtelen gutaütés és ragadjon el a véletlen halál és veszszek el testestül és lelkestül és vagyonostál és soha se jussak Ábrahám kebelébe. És ha vétkes vagyok, semmisítsen meg Mózes törvénye, melyet neki a sinai hegyen adtak és szégyenítsen meg minden írás, mely Mózes öt könyvébe van írva. És ha ez az esküm nem való és igaz, törüljön el Adonay és az ő istenségének hatalma. Ámen." A faji tulajdonságok nem forognak az idő kerekével, csak azok szemlélete változik. De új szemlélet csak akkor lehet helyes, ha nem lép át azokon a valóságokon, melyeket a történelem minden korban igaznak ítélt. OTTHONRÓL ÍRJÁK HOGY... A Széchenyi Könyvtárat külföldön élő magyar íróknak és költőknek idegenben megjelent munkáival gazdagítják ismét. Már tavaly is gyanús nevek szerepeltek a listán, a mostaniból meg minden gyanú fölött az tűnik ki, hogy ezek az írók bizony-bizony... hm ... nem magyarok. Műveiket is vagy a torontói magyarajkú gettóban adták ki, vagy egyenesen — Tel Avivban. Németh László már a húszas évek közepén elmondta a véleményét erről a dolmányba bújt kaftán-irodalomról. A magyaros mente alól kilóg, s a paszomántos nadrágot csiklandozza a — cicele. Toldjuk azonban meg annyival, hogy például dr. Baráth Tibor és Fehér M. Jenő legújabb nagy munkáival sűrűn foglalkoznak hazai kutatók, történészek és kritikusok. Csak ezt nem zsongja körül a reklám. Buda várának helyreállítási munkálatait csak 1975-ben fejezik majd be, mert bővítették az építési programot. A vár egyik palotáját például teljesen újjáépítik, és ez lesz a kormány külföldi vendégeinek a háza. (Jó lesz ez az új kormánynak is, csak nem lesz az is Moszkva al-kormánya 1975 után!?! ...) Ezenkívül a korábbi elutasító tervek ellenében mégis felépítik az új siklót, és korszerű közlekedést létesítenek a Várban. Cubában és Indiában üveggyárat, Pozsonyban új kikötőt, Mongóliában óriás biokombinátot épít a magvar építési export vállalat (ÉMEXPORT). Dunáról a Földközi-tengerre úszkálnak már rendszeresen a magyar hajójáratok. Négy új hajóval gazdagodott ismét Magyarország tengeri flottája, de a mélytengeri hajók is csak 5000 tonnásak. Tavaly majdnem 3 millió utast, és több mint 3 millió tonna árut szállított a magyar flotta. Trősen növekszik a magyar gyógyszeripar, bár az elsők között volt ismeretes már a két világháború között is. Most hatszoros a termelése. A múlt évben több mint öt milliárd forint értékű gyógyszert állított elő. A magyar gyógyszer-export értéke 14 millió dollár, és — Kelet felé — 67 millió rubel volt. Gyógyárú-export terén Magyarország hetedik helyen áll a nemzetközi forgalomban. Fejlett ipari országok” ranglistáján is az elsők között van Rabhazánk, annyit fordít kutatásokra és fejlesztésre. A bruttó nemzeti termeléshez viszonyítva, 19 ezrelékével megelőzi Nyugat-Németországot, Svájcot és Franciaország mögött is csak egy ezrelékkel marad el. Specialitásai: járműprogram, számítástechnika, fehérjekutatás és az energiabázis szerkezeti megváltoztatása. Gyümölcs és zöldségfeldolgozó üzemeket, illetve 570 komplett konzervgyárat szállított már külföldre a KOMPLEX Export-Import Vállalat az utóbbi években.
