Szittyakürt, 1968 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1968-07-01 / 7. szám
1968. július hó SZITTYAKÜRT 5. oldal mmsmmmmMWMMmmmmMmmmwmmrmmmmmMmMmmMmmmmmMwmmim KERESZT ÉS KARD MOZGALOM TÁJÉKOZTATÓJA CSAK ÖNZETLEN EMBEREK ÖNZETLEN MUNKÁJA VISZI ELŐRE A MAGYAR ÜGYET Kiadja: A MOZGALOM KÖZPONTJA Kiadásért felelős: VASVÁRI ZOLTÁN X. ÉVF. 7. SZÁM — 1968. JÚLIUS HÓ Amerikai csapatok Európában A második világháború az amerikai és az orosz hadseregek katonai győzelmével ért véget. A harcoló hadseregek a háború után megszálló haderőkké alakultak át, és ez az állapot ma, negyedszázaddal később csak lényegtelen jogi megfogalmazásában változott. Amíg a világ az elmúlt évtizedek alatt politikailag és gazdaságilag annyira átalakult, hogy a háborús okok és eredmények történelemmé kövesedtek, addig a földrész-idegen hadseregek jelenléte napjainkig is politikai valóság maradt. A katonai megszállás földrajzi megosztása nem a hadseregek eredményei alapján történt 1945-ben. Az angol—amerikai seregek előre elhatározott politikai meggondolások alapján hatalmas területeket ürítettek ki, hogy azokat az oroszoknak adják át. Észak-Németországban, Csehországban és Ausztriában több száz kilométert hátráltak a nyugati hadseregek, Berlin előtt pedig a németek által feladott Elba vonal átlépését megtagadták az amerikaiak, hogy a megállapodás értelmében az oroszok jóval később elérhessék, körbevehessék és elfoglalják a német fővárost. Ezzel megteremtették mai életünk egyik nehezen megoldható politikai problémájájt. Az eredeti megállapodásokat háborús légkörben még Yaltában kötötték, majd a háború után Potsdamban megerősítették. Azóta három amerikai elnök újra megerősítette ezt a szerződést, Eisenhower Genfben, Kennedy Bécsben, Johnson pedig az USA-beli Glasboro városkában. A világ így azóta is két nagy érdekterületre osztódott, az amerikai és az orosz befolyás övezetére. A két nagyhatalom azt is elhatározta, hogy egymás érdekterületeinek belső ügyeibe fegyveresen nem avatkoznak be. Magyarországot ez a megállapodás az orosz érdekterületbe sorozta, s ennek a nélkülünk hozott döntésnek polilitikai következményeit 1956 tragédiájában éreztük. Az amerikai érdekterület biztosítására alakult meg 1949-ben, amerikai kezdeményezésre a NATO intézménye, mely lehetővé tette, hogy az amerikai hadseregek Európában maradjanak még jóval a békekötések után is. Az akkori politikai propaganda a NATO megszületését az oroszok elleni védekezés eszközének állította be, de a közvetlen háború utáni intézmény a győzelmi hisztéria jegyében gondoskodott arról is, hogy Európa permanensen amerikai katonai gyámfelügyelet alatt maradjon. Az orosz érdekterületen a nyers katonai megszállás alatt kierőszakolt politikai változások lassabban mentek, mint a Nyugaton, így az oroszoknak csak később lett szükségük államközi szerződésre, hogy katonai és politikai befolyásukat saját érdekterületükön továbbra is érvényesítsék. Az ő politikai propagandájuk kimondottan a NATO intézményét jelölte meg, mint agresszív erőt, melylyel szemben védekezésként 1954-ben megkötötték a Varsói Szerződést. Ez teszi jogilag lehetővé, hogy az oroszok messze a békekötéseken túl, csapatokat tartsanak az ő érdekterületükön fekvő államokban. A világot maguk között megosztó két nagyhatalom a megtévesztő propaganda, hidegháború és egyéb "görögtüzek” között is lényegileg betartotta a yaltai egyezményt és annak újabb változatait. Az akkori politikai status quo a mai napig is érintetlenül fennáll. Berlinnél és Kubában az amerikai sikerek ennek tulajdoníthatók, míg a keletnémet, lengyel, de különösen a magyar forradalom leverése az egyezményből származó orosz profit volt. Nagy Imre kormánya ott vétett, hogy az orosz—amerikai megállapodás mindkét nagyhatalomra sikeres voltát nem ismerte fel, az 1956-os forradalom egyetlen követelés miatt bukott meg. Ez a követelés pedig a Varsói Szerződés felmondása volt, mely súlyosan vétett a két nagyhatalom egymással fennálló megállapodása ellen. Eisenhower akkori amerikai elnök közelmúltban kiadott emlékiratai világosan bizonyítják ezt. A de Gaulle-i koncepció a kétrészre polarizált világ helyett négy egyenrangú nagyhatalmat követel. Önállóságot kíván Európa egyesített politikai, gazdasági és katonai erejének, ugyanakkor már ma, talán kissé túl korán, nagyhatalmi poziciót kínál Kínának. Ma már könnyű felismerni a nagy európai államférfi koncepciójában a logikát, ami például Kína elismerését és a NATO-ból történt kilépést összeköti. Ugyanakkor érthető, hogy a Yalta-i alapon álló amerikai erők szinte hajszáig menő propagandát fejtenek ki de Gaulle ellen, míg a Franciaország ellen irányuló gazdasági intézkedések rúgója ugyanaz, ami az oroszokat 1956-ban katonai beavatkozásra indította Magyarországon. A yaltai politikai iskola korszaka meglátásom szerint a végét járja. A történelem feladata lesz, hogy ennek a gondolkodásmódnak előnyeit és hibáit kiértékelje; ma csak annyit mondhatunk, hogy a yaltai szemlélet alapját képező tétel, miszerint a világon csak két valóban számító nagyhatalom van, a mai körülmények között sem gazdaságilag, sem politikailag, sem pedig katonailag nem állja meg a helyét. A NATO és a Varsói Egyezmény a yaltai iskolának az intézményei. A magyarságra oly káros yaltai szemlélet megszűnésének alapfeltétele, hogy a NATO és a Varsói Szerződés megszűnjön. Egyik mélyenfekvő tévedése a határokon kívül élő magyaroknak, hogy naív romantikával egyidőben támadják a varsói szerződést és ugyanakkor védik a NATO-t, pedig azok egy és közös gondolatnak termelvényei, tehát fél testvérek. 1956 egyik nagyon világosan kimondott tétele, hogy a magyarság nem az egyik hatalmi blokkból akar átcsúszni a másik hatalmi blokkba, hanem a magyar jövőt semlegesen, a kettő között látja. Sokan romantikus elképzelésnek mondták ezt, hiszen tízmillió magyar hogy állhatna meg a két nagyhatalom között félúton? Ma már tudjuk, hogy nem romantika, de nagyon élesen meglátott igazság ez, hiszen nem arról van szó, hogy a magyar egyedül álljon meg a két világhatalom között, hanem arról, hogy ezt a semleges kiállást még másik 400 millió európai is velünk fogja vállalni. Ebben a vonatkozásban csak az a kár, hogy a Magyar Forradalomnak ezt a tételét komoly hivatású gondolkozók, a forradalom SEMMELWEIS emlékére ötféle névértékben arany forint-érmét vernek születésének 150. évfordulója alkalmából. Ez lesz az ötödik az aranypénz sorozatban Bartók, Liszt, Zrínyi és Kodály emlékérmei után. TOMPA MIHÁLY költő halálának most július 30-án lesz a századik évfordulója. résztvevői itt kinn a Nyugaton nem merik magukénak vállalni, mert akkor nem kapnak bebocsájtást azokba a politikai előszobákba, ahol még a yaltai iskola uralkodik. Az 1968-as amerikai elnökválasztás harcában mind jobban sokasodnak a jelek, hogy az amerikai külpolitikában a yaltai iskolát más koncepció fogja váltani. Mansfield és Symington szenátorok, a külügyi és katonai bizottságok vezetői követelik az amerikaiak európai hadseregének nagymérvű csökkentését. De ez nem pártjelenség, mert az előbb említett két demokrata párti politikus mellett Percy szenátor, akit a republikánusok egyik elnökjelöltjeként emlegetnek, a NATO csapatok 60 százalékos leépítését kérte beadványában. Az USA az eddig követett hatalmi politika helyett a valóságos diplomácia felé irányul. Nekünk magyaroknak ez a felismerés gyökeres változást jelent. Eddig akaratlanul is eszközei voltunk a hidegháborús, félrevezető politikai propagandagépezetnek. Az idei lehet az első esztendő, amikor a rabnemzetek hetének megünneplésekor olyan politikai mondanivalóval közelíthetjük meg környezetünket és a nyugati politikai vezetőket, hogy az 1956 forradalmához hűen a környező népek szellemi és politikai kezdeményezését és vezetését reánk bízzák. A NATO és a varsói paktumok felszámolását követelve végre valóságos tennivalót nyerünk a mindkét nagyhatalomnál megtalálható yaltai iskola ellen, és talán sikerül azt a szakadékot is részben betölteni, ami a mai otthoni és a határonkívüli magyarság között tátong. Andreánszky Károly Előzetes értesítés a Kereszt és Kard Mozgalom 1968. évi konferenciájáról A történelem egyik legkuszáltabb időpontjában tartjuk évi összejövetelünket, 1968. augusztus 31—szeptember 1-én, Labor Day hétvégén, a Pa.ban levő magyar farmon. Hivatalosak: A Kereszt és Kard Mozgalom központi és vidéki tisztségviselői és az intézőbizottság tagjai A Kereszt és Kard Mozgalom tanácsában résztvevő delegátusok egysületeik képviseletében. Résztvehet minden magyar egyesület delegáltja, ha részvételi szándékát előzőleg a KKM központjában bejelentette. Kérjük a résztvenni szándékozókat, hogy augusztus 31-én délután 4 órára szíveskedjenek beérkezni, mert az értekezletet délután 4.30-kor ünnepélyes keretek között szeretnénk megnyitni. Gyakorlati tudnivalók a konferenciához: Hely: Rummerfield, Pa. Postacím: Wyalusing, Pa. Magyar Farm, Rd 1., House No. 162/a. t , Elhelyezés: Táborszerűen (ház, sátor), akinek van sátorja, hozza magával. Előzetes kérelemre a közeli motelekben helyet rendelünk. Kívánatos legalább két takarót hozni. Étkezésről a rendezőség gondoskodik, szombat estétől hétfő reggelig részvételi díj személyenként 4.00 dollár. Tekintettel a tábori ellátásra, kérjük a résztvevőket, hogy evőeszközt és tányért hozzanak. Jelentkezés és érdeklődés: Kérjük a résztvenni szándékozókat, hogy jelentkezésüket 1968. augusztus 28-ig szíveskedjenek megtenni Vasvári Zoltán címére: 256 Dayton Ave., Clifton, N. J. 07011. Telefon: (201) 773-5342.
