Szittyakürt, 1967 (6. évfolyam, 2-12. szám)
1967-12-01 / 12. szám
NYOLCADIK OLDAL SZITTYAKÜRT 1967. DECEMBER HÓ A BÜKI HÉVÍZNÉL Olajkutató fúrás közben, 1957-ben tört fel a gyógyító melegvíz a Vasmegyei Bük község határában. Hatalmas gejzírként, 50 méteres vízoszlopban szőkéit magasba a 58 C fokos, ásványi anyagokban — kivált kalciumban, magnéziumban és hidrogénkarbonátban — rendkívül gazdag hévíz, amely Középeurópa egyik legbővebb vizű termálkútja lett. Vizét 1965-ben az Egészségügyi Minisztérium is gyógyvíznek nyilvánította. A gyógyítóerejü víz hírneve azonban messze megelőzte a hivatalos elismerést. Részben társadalmi összefogással épült meg és 1962 augusztusában nyílt meg az első 500 négyzetméteres medencéje, amely hamarosan kicsinek és szűknek bizonyult a mind népszerüsödőbb hírnévhez mérten. Évről-évre mind többen, százak és ezrek keresték fel a büki gyógyfürdőt, melynek vize mozgásszervi megbetegedések, reuma, nőgyógyászati bántalmak kezelésére, baleseti sérülések utókezelésére, rendszeres ivókúra formájában a gyomorsavtúltengésben, gyomor-, epe- és hólyaghurutban szenvedők számára, valamint a légutak hurutjának a kezelésére egyaránt alkalmasnak bizonyult. A múlt évben nem kevesebb, mint 120,000 látogatója volt a fürdőnek, s ebből 40,000 külföldi, akiket messzi országokéi is idevonzott a kezdetleges kis fürdő gyógyítóerejü vizének a híre. Ma azonban már valóságos kis fürdő-oázis, fürdő paradicsom várja az egykori kukorica és burgonyaföldek helyén a gyógyulást, enyhülést kereső fürdőzőket. A 86 holdnyi parkjában ugyan, a szeretettel és gonddal ültetett, majd árnyat adó fák, díszcserjék még csak most növelik lombjaikat. A színes napernyők, kabinsorok, a sok-sok nyíló virág azonban külsőre is kellemes, kultúrált környezetet biztosít az egyébként is kifogástalan tisztaságú fürdőtelepnek. A régi medence és a múlt évben épült gyermek pancsoló mellett az idén májusban nyílt meg egy újabb 500 négyzetméteres, és egy nagy 1200 négyzetméteres medence. így most már három különböző hőfokú, 28, 30—34, és 36—38C fokos víz között válogathatnak a fürdőzők. Az idén nyitották meg az 500 férőhelyes, fedett, szekrényes öltözőt. Július derekán megnyílt a fürdőtelep mellett az idegenforgalmi hivatal kezelésében lévő 40 férőhelyes motel. A fizetővendég-szolgálat útján azonban a községben is jó elhelyezési lehetőségek vannak, ahonnan gyakori vonatás autóbuszjárat visz a fürdőtelepre. Jelenleg napi 2 órán át tartanak orvosi szolgálatot a fürdő területén. Eddig körülbelül 30 millió forintot költöttek a büki fürdőtelep építésére. 2-3 év múlva talán már télen is élvezhetik a látogatók a hévíz gyógyító hatását. A tervek szerint ugyanis fedett medencével, kádfürdővel, újabb öltöző és pihenőhelyiségekkel bővül a fürdő. Néhány év múlva szálloda is épül. Az embert belülről egészen más színek jellemzik, mint amilyen színű kívülről a bőre, vagy amilyen színű jelvényt hord a gomblyukában. A lelki alkat, az egyéniség színei nem vethetők le egykönynyen, és cserélgetésük alól is kiokítanak az eredetiek. Semmi jelentősége nincs tehát annak, ha a zsidók emitt vörös, amott más színeket képviselnek. Inkább csak érdekes, hogy az izraeli—arab háború után Izrael Kommunista Pártja mindenfelé küldöttségeket menesztett a vasfüggönyön túli országokba. Ezek a küldöttségek és a helyi kommunista pártok szószólói tanácskozásba kezdtek a "viAz atom-zárlat a cél mellé lő Genfben évek óta tárgyalják, hogy hogyan szövegezzék meg az “atom-zárlat” egyezményt, melyet a két nagyhatalom kötne meg, aztán csatlakozhatnának hozzá a többiek. Hírek szerint most elkészült a szöveg, és küszöbön van annak aláírása az USA és az USSR részéről. A cél az atomerőnek a kikapcsolása a háborús fegyverek sorából, ami minden józan ember vágya. Az azonban, hogy kis-, közép és nagyobb hatalmak is, tehát minden állam csatlakozzon hozzá, elvileg a szövegezésen múlik. Abba lehet ugyanis tekergős jogi nyelven elbújtatni olyan feltételeket, melyeket öntudatos államok bizonnyal nem lesznek hajlandók elfogadni. Legfeljebb a szuper-hatalmak közvetett vagy közvetlen pressziójára. Ilyen “felső nyomás” elsősorban Nyugatnémetországot fenyegeti. Nemcsak azért, mert mint háborús vesztes, a győztesek részéről végsőkig meg van bénítva, s potenciáljának kifejtésében csak azon a téren szabad, ami ellenségeinek is hasznot jelent, — hanem azért is, mert 1943-ig magasan az élen járt az atomerő-kutatásban. Ez — noha azóta lepipálták — mintegy szellemi priuszt jelent ma is. Az atomerőnek a kézbefogására az eddigiektől eltérő módok is mutatkoznak. Ezeknek a kimunkálására, ha a háborús veszteség béklyójától sikerülne megszabadulnia, a német szaktudás kétségtelenül igényt tart. Máris hírek szállingóznak olyan új német találmányokról, melyek egyedül koncentrált hőhatáson alapulnak, de pusztító erejükkel messze felülmúlják az eddigi legnagyobb atombombát. Az atomzárlat egyezménynek Németországra kényszerítése azt jelentené, hogy a kutatásokat ezirányban sem lehetne továbbfolytatni, illetve ellenőrzés címén erre a találmányra is a két atomhatalom tenné rá a kezét. Ez viszont egyértelmű azzal, hogy az atomerő használata privilégium marad, és egyezmény ide vagy oda, a meglévő katonai fölénnyel lehet továbbra is biztosítani a nemzetközi parancsuralmat. Egyezményekkel különben sem lehet hatalmi kérdéseket megoldani, ha különböző erők egyezkedéséről van szó. Az “amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek” elvet, egyszerűen minden ökör úgy értelmezi, hogy ő a Jupiter. És ha bármiben tud is jupitereskedni, fütyül minden egyezményre. Békeegyezmény fekszik az UNO alapokmányában is, mégsem telt el egyetlen nap sem a nagy béke-nap óta, hogy ne ropognának a fegyverek. Sőt újabban, minden ilyen egyezmény megcsúfolására, a nemzetközi “jog” pecsétjét ütik fegyveres hódításokra. Az atomzárlat-egyezmény sem juthat jobb sorsrar bármilyen brilliáns jogi fogalmazást adnának neki. Nagyobb távlatban az egyezmények mindig csak sikertelenségbe fulladó kísérletek arra, hogy a nyers lághelyzetről”, s a végén közös nyilatkozatban állapodtak meg. Egyetértőén elítélték az izraeli kormány agresszv lépéseit. Leszögezték, hogy a háború kirobbantásának célja nem Izrael védelme, még csak nem is az ország határainak a kiterjesztése volt az arab territórium terhére. Az inkább, és elsősorban az, hogy megdöntsék az arabvilág imperialista-ellenes politikai rendszerét! Hogy védelmezzék a kapitalista hatalmak gyarmatosító pozícióit! Hogy biztosítsák a külföldi olaj-mónopóliumokat! Na tessék! — mi mindent elárulnak saját országuk, népük és kormányuk belső színeiből a zsidók, ha kívülről — vörösek! erőszak igénybevételének idejét ki lehessen tolni, és majdani alkalmazását “jogszerűvé” lehessen tenni. Valójában hát egészen fölöslegesek. A várva-várt atom-egyezmény sem jelenti azt, hogy beiktatásával az atomerő kiiktatódik a politikai küzdelemből. Azaz, hogy beteljesülhetne a józan emberek vágya. Akinek a fegyver a kezében van, mindegy, hogy milyen fegyver, az használni is fogja, ha életveszedelembe kerül. Ahhoz meg már nincs elegendő becsület a világon, hogy a hatalmasok ne deklarálják életveszélynek bármiféle érdekeik bolygatását. Az egyenlőtlen erőknek kell előbb kiegyenlítődniük, hogy a papír-egyezményeknek is kellő értelmük, meg erkölcsük légyen. Ha a két első atomhatalom erkölcsi nagyhatalom lenne, akkor minden rendjén is volna. De hol van ettől akár az egyik, akár a másik? Az atomerőnél sokkalta inkább fenyegeti a világot annak a következménye, hogy nemcsak az élet zajlik, hanem a gondolkodás is zavaros. Beszélünk szabadságról, demokráciáról és jogról, — elítéljük a zsarnokságot, a diktatúrát és az erőszakot, de összekeverjük őket ha érdekünkben áll, sőt átforgatjuk ellentétes értelmezésre. Beszélünk szabad versenyről és egyezményeket diktálunk az erőfölény alapján. Hangoztatjuk az egyenlőséget, az egyenlő jogokat, de örökösen egyenlőtlenséget furkálunk, és nem mondunk le hatalommal és erőszakkal szerzett “jogaink”ról, hogy egyszintre kerüljünk az erőtlenek, az elnyomottak, a rabszolgák jogaival, ahol már erkölcse is lenne az egyezkedésnek. Ezek okozzák az örökös összeütközéseket, és ezeknek a szintjét kellene egyszer már otthagynunk. Krisztus nem egyezményekről prédikált, hanem szeretetről és erkölcsről. «ITTVAKÖkT Megjelenik havonta Published Monthly Publication mensuelle A Hungária Szabadságharcos Mozgalom Lapja Felelős Szerkesztő — Editor: MAJOR TIBOR (USA) Felelős Kiadó — Publisher: TÓTH BÉLA (USA) Levelezési Címek — Correspondence Offices: USA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P.O.Box 534 — Edgewater Branch, Cleveland, Ohio 44107 CANADA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P. O. Box 87, Longueuil, Que., Canada. Előfizetés: Egy évre: $3.00 — Egyes szám ára 25 cent. Printed in USA MILYENEK IS A ZSIDÓK, HA - VÖRÖSEK?
