Szittyakürt, 1967 (6. évfolyam, 2-12. szám)
1967-12-01 / 12. szám
NEGYEDIK OLDAL SZITTYAKÜRT 1967. DECEMBER HO ’’ÜZENET” A MINDENSÉGBÓL A National Radio Astronomical Union közölte amerikai és angol tudósok nyilatkozatát. Eszerint csillagászok “logikus üzenetet” fogtak fel a világűrből. Hozzáfűzték, hogy ezek az üzenetek feltétlenül "értelmes lényektől" származnak. Minden bizonnyal horribilis messzeségből, valószínűleg a Tejút egyik naprendszeréből, mely a mi naprendszerünknél mérhetetlenül nagyobb és annál sokszorosan több energiát hordoz. A roppant távolság miatt az üzenet küldésének ideje is az elmúlt idők végtelenébe nyúlik vissza, mert ezek a naprendszerek ezer és ezer fényév távolban vannak Földünktől. A fény is, melynek ismereteink szerint legnagyobb a terjedési sebessége, csak milliárd évek alatt ér onnan ide. EGY KIS KÉTKEDÉS... A híradás, bár bővebb magyarázattal is szolgál, kétkedő gondolatokat ébreszt annak ellenére, hogy ma már “minden lehetséges". A kétkedést az okozza, hogy hogyan lehet bizonyos jeleket "logikus üzenet”-nek nevezni, amikor nem ismeretes azoknak az értelme? A tudósok ugyanis arról is nyilatkoztak, hogy ezeket az üzeneteket egy hónap óta sorozatosan fogják fel, és "megfejtésükön dolgoznak”. Megfejtésük, értelmezésük előtt tehát logikusan nem lehet mondani azt, hogy azok logikusak. A nyilatkozat erre vonatkozó megállapításai nem nyújtanak elegendő magyarázatot. Annyit mondanak csak, hogy régebbi észlelések és feltételezések alapján már előzőleg kidolgoztak egy rendszert, melynek alkalmazásával megállapítható az "esetleges üzenet hitelessége”. A rendszer meghatározta a hitelesség feltételeit, s a mostan felfogott ismétlődő rádiójelek teljesen megfelelnek ezeknek a feltételeknek. Ez azonban még nem bizonyítja azt, hogy "logikusak”, — legalábbis nem azt, hogy a mi logikánk szerint valók volnának. A logikát ugyanis itt a Földön, mi emberek teremtettük meg, lévén az az emberi gondolkodás szabályszerűsége. De azt is az ember fedezte föl, hogy miképpen szabályos a gondolkodás. Végső elemzésben tehát épp azzal bizonyítunk, ami bizonyításra vár. MEDDIG ÉR A LOGIKA? Bár a mi belső világunkban el tudunk igazodni “szabályszerű”, vagyis logikusan vezetett gondolkodásunk segítségével —, mégis nyitva van a kérdés, hogy a mi szabályaink, a mi logikus gondolkodásunk megfelel-e annak a törvénynek, melynek nyitját és értelmét a mi világunkon túl keressük. Látható, hogy minduntalan a relativitás bonyodalmába akadunk bele. Éppen ezért az üzenetek értelmének fejtegetésével csínján kell bánni! Méginkább a megszövegezésükkel! EMBERSZABÁSÜ LÉNYEK? Különösen figyelembe kell venni azt, hogy a tudósok nyilatkozata szerint, ellenőrzésképpen, négy különböző állomás veszi föl a rádiójeleket. Mind a négy állomás tudósainak az a véleménye, hogy ezekkel "valóban igen értelmes lények üzennek a világűrből". Ez a kifejezés már eleve odaszegezi magát ahhoz a feltevéshez, hogy olyanféle lények élnek más, a mi naprendszerünkön kívüli égitesten, mint amilyenek mi emberek vagyunk itt a Földön. Ez pedig csupán feltevés, és egyetlen "valószínűsítője” is negatív: miért ne élhetnének?! Igenlése nem indokoltabb, mint a tagadása. A kérdésben tehát csak pozitív valószínűsítő leletek birtokában jutunk majd tovább annyira, hogy rávonatkozóan legalább teóriát kezdhessünk fölépíteni. Ma érdemesebb megkerülni ezt a kérdést. ÉLŐ VILÁGEGYETEM Exakt, tudományos ismereteink igen messzire hatoltak az anyagi világ feltárása terén. Matematikánk és műszereink segítségével egészen konkrét ismeretekhez is hozzájutottunk. Ma már nem kétséges, hogy az anyag nem holt valami, hanem élő, még úgy is, ha nem biológiai sejt formájában jelenik meg. A mérhetetlen világegyetem LÜKTET! Lüktetése tudományos határozottsággal: bizonyos. És a lüktetést már számtalan formában fel is fogjuk, jórészüket elektromágneses sugárzás formájában, rádióhullámokként. A mostani "logikus üzenetet" tehát sokkal egyszerűbb és megalapozottabb úgy értelmezni, hogy vele az anyagi világegyetem lüktetéséből fogtunk fel eddig ismeretlen ütemeket. Tudományos megállapításoknak még nem volna szabad túlnyúlniuk ilyen fogalmazáson. A lüktetés felfogása is "üzenet”. De milyen más értelme van, és menynyire konkrétebb jelentése van az ilyen "üzenet"-nek, mintha azt pozitív valószínűség hiányában "emberhez hasonló értelmes lényekének a szájából származtatjuk! "Üzenetet” tehát ilyen labilis feltételezés kizárásával, az anyagi világegyetem is tud küldeni a számunkra, — egyszerűen azzal, hogy létezik, hogy él, hogy ütemesen lüktet. Maga az életlüktetés az üzenet. VALAMIKOR AZ ANGYALOKRÓL IS BESZÉLTÜNK... A világegyetem élő, lüktető létezésében már régi szellemi hagyományaink szerint is föl lehet ismerni az értelmet, a logikát! Anélkül, hogy keresgélni kellene a Tejút egyik naprendszerében keringő egyik bolygón az emberhez hasonló lényt, és annak koponyájában a kultúrált agyvelőt. Ezt az értelmes, logikus lüktetést nevezte az ember mindenkor TEREMTÉSnek, az atomfizika pedig azt állítja, hogy létében is ez tartja fönn a világegyetemet. Minden emberi képzeletet fölülmúló harmóniában, ami minden szabályos gondolkodást felülmúló logikát is jelent. A Természet harmóniája és logikája pedig Teremtőre mutat. Olyan 'értelmes, intelligens lényre’, aki nem mihozzánk hasonló, hanem akihez esetleg mi lehetünk hasonlóak, ha el tudjuk vonatkoztatni magunkat attól a "színváltozásunktól”, melyben pár évig-évtizedig élünk, és ezalatt agyvelőnk eszközével kezdünk el gondolkodni. Talán úgy van mégis, hogy a Logika nem az emberi agy terméke, hanem valahol a mindenségen keresztül-kasul uralkodó szellemi sínpár, melyhez csak hozzáköszörültük emberi észjárásunk kerekeit? De akkor meg miért tagadjuk a metafizikai létezést, amit ősidőktől kezdve "másvilág”-nak mondtunk mindaddig, amíg csak a legősibb nyelven: a vallás nyelvezetével tudtunk beszélni és magunkat, öntudatunkat, szűkös ismereteinket kifejezni?! Ez a vallás nyelvén szóló metafizika is mindig állította, hogy "értelmes lények léteznek a Földön-túl"! S még azt is, hogy üzennek vagy megjelennek nekünk! ÉPPEN CSAK AZ ISTEN HIÁNYOZNA? De ha le is fékezzük az ősi metafizikai képzeletvilágunk működését a tudományos észjárás működésének korlátái közé, akkor is marad két hagyományos állítás, és mindkettő Régóta ismeretes, hogy igen-igen hidegben megáll a sejtek életműködése. A sarkvidéki jéghegyek fúrásakor felszínre hozott jégtörmelékekben olyan mikrobákat találtak, amelyek szobahőmérsékleten életre keltek. Pedig élettelenségük — “tetszhaláluk” — minden valószínűség szerint még a Föld jég-korszakában kezdődött. Ilyen leletek alapján többsejtű lények dermesztését is megkísérelték már, igen kevés sikerrel. A szokásos mélyhűtési folyamat alatt ugyanis a sejt-közi folyadékok lassan megjegecesednek, kitágulnak, és szétfeszítik a sejtfalakat. Akárcsak a palackot, melyen belül jéggé fagy a víz. Az ilyen eljárás tehát nem alkalmas élőlények konzerválására. Amióta sikerült a hűtési folyamatot nagyon meggyorsítani és mesterségesen is előállítani —273 Celsiusfok temperatúrát, nemcsak mikrobákkal folyt tovább a kísérlet, hanem hozzájuk képest óriás szörnyetegekkel is, például közönséges legyekkel. A gyorshűtés következtében a sejtek folyadékos vagy kocsonyás részei halmazállapot-változás nélkül dermednek meg és újramelegítésük után az életfunkciók úgy állnak vissza, mintha meg sem szakadtak volna. A ‘"kúrán” átment legyek mozognak, táplálkoznak, növekszenek. Negyven perc időtartamra szóló gyors lehűtéssel már egy élő kutyát is sikerült újra "életrekelteni". A tudományos eredményeken persze nemcsak felbuzdul a csavargós észjárás, hanem el is rugaszkodik. Ez esetben odáig, hogy a hirtelen történő lehűtés konzerváló eredményét szeretné az emberre is alkalmazni. Emberrel azonban tilos ilyenféle kísérleteket folytatni. Hullákkal próbálkoznak hát. Azt remélik, hogyha a hullának abszolút hőmérsékletre való gyors lehűtése közvetlenül a halál utáni pillanatban történik, akkor kifejezésre tör a mai tudományok nyelvezetével is. Egyik földöntúli lényekről szól, a másik egyetlen Lényről: a mindenség mindenekfölötti Uráról. A "földöntúli lények” — íme — belekerültek a tudományos észjárásba, sőt közel vannak a tudományos felderítéshez és igazoláshoz. A mindenség mindenekfölötti Ura, bármilyen garmadával szórja is a “rádiójeleket” felénk, még türelmesen vár a maga határtalan birodalmában, hogy belekerüljön Ő is az emberi ész látószögébe. Egyszer talán mégsem Kantnak lesz igaza, hanem a skolasztikus filozófián alapult keresztény teológiának, — és ésszel a hitetlen ember is eléri az Istent. I- -d) — valamennyi idő után — felmelegítve talán még életre is kel az ember, s közben a halál kórokozói elpusztulnak. Ilyen merész elképzelések szerint halál után is lehetne tovább élni... vagyis tudományos eszközök alkalmazásával "feltámadni". Ámokfutásra hajlamosak már azon is törhetik a fejüket, hogy befagyasztanák és eltétetik magukat egy jobb földi korszak idejére. Akinek nem tetszik élni — ma, egyszerűen abszolút zérus fokra hűtteti le magát, és századok vagy évezredek múlva egy automata-kályha majd életre kelti. íme, megszületett a "mesterséges feltámadás” teóriája! • MAGYAR SZERSZÁMGÉPEK KANADÁBAN. A múlt években kötött kereskedelmi szerződések alapján magyar szerszámgép-szállítmányok érkeztek már hónapokkal ezelőtt Kanadába. Olyan jól állták ki a próbát, hogy a kanadai szak-sajtó nagy elismeréssel ír a magyar konsturkciókról. Az a tény, hogy az igényes piacra alig fél év alatt be tudtak tömi ezek a gyártmányok, a magyar gépek magas színvonalát bizonyítja. Ezek a szerszámgépek olyan világhírű üzemekben is működnek, mint a Kruppművek, a Rolls Royce és a Rower. • A HERENDI PORCELÁNGYÁR termékei iránt igen megnövekedett a külföldi érdeklődés. A gyárat és a termelést fejleszteni kell. Terv szerint azonban ügyelnek arra, hogy a művészi színvonalú gyártási módszerek ne változzanak. • HOGYAN TEREM MA A MAGYAR BŰZ A? Hazai földeken az idén holdanként 13 mázsa volt a búza termésátlaga. A legjobb földekről azonban 20 mázsa termést is betakarítottak. Az ország gabonatermő területének már 90 százalékáról géppel vágják a kalászt. Hát mégsem forgunk eszeveszetten a világűrben? Az “Orbiter—5” amerikai mübolygó sikeres fényképfelvételt küldött, melyen Földünk nagyszerűen látható csaknem hold-távolságból. A "hiteles ábrázolás"-nak az az érdekessége, hogy a Föld egészen szabályos gömb-alakot mutat, tehát sarkai nincsenek behorpadva, mint ahogyan azt — számítások alapján — ábrázolni szokás. A számítások felülvizsgálatába máris száz és száz tudós vetette magát. A sarkvidékek belapulását ugyanis bolygónk relatív forgássebességéből számították ki, mint olyan jelenséget, amit a centrifugális erő hoz létre. Egyelőre még semmi támpontunk nincs az abszolút forgássebesség megállapításához, lehet azonban, hogy a hamisnak tűnő eddigi számítások felülvizsgálása során olyan adatokra bukkan a tudomány, mely egyszerre több lépéssel javítja meg a matematikai úton elért eredményeket, köztük Földünk forgásának mértékét, mely bizonyára lassúbb. A végén még kisülhet, hogy az Ember Hazája nem is forog olyan eszeveszett sebességgel. És lakói kikecmeregnek az eszmei szédültségből is. KÍSÉRLETEK AZ EMBER KONZERVÁLÁSÁRA
