Szittyakürt, 1967 (6. évfolyam, 2-12. szám)
1967-12-01 / 12. szám
A KÁRPÁTOKTUL LE AZ AL-DUNÁIG EGY BŐSZ ÜVÖLTÉS, EGY VAD ZIVATAR! SZÉTSZÓRT HAJÁVAL, VÉRES HOMLOKÁVAL ÁLL A VIHARBAN MAGA A MAGYAR. (PF.TÖFI) «ITTVAKÖfcT VOL. VI. ÉVF. — No. 12. SZ. A Hungária Szabadságharcos Mozgalom lapja 1967. DECEMBER HO SZENTSEGES EJ... SZENT CSALÁD... ÉGI FÉNY EUROPA MEGSZÓLALT! — Németországi tudósítónktól — AZ ÉG világított rá erre a Családra azon a csendes éjen, — így mondja majd’ kétezer év óta a legenda. És a legendáknak mindig igazuk van ott a magjuk körül. Ennek egészen tele kellett lenni igazsággal, mert ez a Család azóta is szórja magából a fényt. Ez a kis Család eszmévé magasztosult azonközben, hogy ragyogása embert, életet, történelmet formált. Ez a Család igazán szent. A szentség benne példázódik. Megfogható formát nyújt, különben megfoghatatlan eszme számára: szobrot faragott az emberi élet ideáljából, melynek elsősorban gyakorlati követelménye van, pedig a nyers életösztönön kívül nincs is biztos támpontja a megmintázáshoz. Az egész ős- és ókori történelmet ilyen támpontnélküli keresgélésben élte át az Ember, és tíz- meg százezer évek alatt is csak a küszöbére jutott a fölemelkedésnek. Aztán a Szent Családból fakadt útmutatás nyomán hirtelen oly magasba szökött, végtelent hasító kultúrájába, hogy már szédül is bele. A szédülő modern ember azonban kísértetiesen hasonlít az ősi emberhez: a tapogatóhoz, a keresgélőhöz, az eligazítatlanhoz,... a magárahagyotthoz. Csak az vak volt, mert keveset látott, — ez meg azért vak, mert túl sokat lát, s a sokmindent nem képes összefogni, emészteni. Nem akar még gyököt vonni a sokminden velejére. Annak lelke a majdnem-semmiben kószált, emezé szétszóródik a sokaságban. Az lélekben szomjúhozni kezdett az ókor végén, ez még vodkával-viskivel próbálkozik zsongítani a szomjúság érzetét, hát csak tikkad és szédül a lelke egyelőre. A régi ember a láthatárán túlról jövő eligazításra szorult. Megváltás-HÁLÁS SZÍVVEL küldtek sokan köszönetét és karácsonyi köszöntést otthonról, azok, akik segítségben részesültek az ARCCAL MAGYAR VÉREINK FELÉ akciónk keretében. Örömmel továbbítjuk. ra. A modem is ara szorul, mert csak a látóhatára tágult, de a lét velejetitka most is messze túl van azon. Ennek tudatában föl kellene frissítenie a kétezer éves útmutatást, mert egy másik legenda szerint nem ölt testet mégegyszer — Megváltó. Új Szent Családra se vetül már újabb égi fény, mert a kétezer év előtti történelmi volt és tökéletes: célját-szerepét betöltötte. Megmutatott mindent, amire a fejlődő embernek örök szüksége van. A szentséges éjt emlékezés, az évek fordulása és naptár őrzi, csak meg kell ragadni, lélekben kell megünnepelni. Igazán. És mindenkor. Az élet zsúfolt csiri csáréi között úgyis csak egy igaz ünnep van, a Krisztusi Fény fölvillanása, a Karácsony. A kínzó szomj ázás felé tartó modern ember javára is, aki most nem merítget égi forrás vízéből, csak ismereteinek halmazából, részegen. Meddőn. A modem ismeretvilágban sem komoly kérdés, hogy ezt a megváltó fénycsóvát Parnasszusok magas filozófiája kíséri-e, vagy csak litánia, amit az Érték oltára előtt a legalacsonyabb lépcsőfokon mormol az áhítatba menekülő tömeg. A tudás fölhasítja a mindenséget, de az Ég Titkait csak az alázatos hivő lélek találhatja meg, — túl még a végtelenen is. Azon a csenjes éjen a mindenkori ember Megváltója született! A nyugatnémetországi National Demokratische Partei most novemberben tartotta első nyilvános pártgyülését. A pártvezér, vagy demokratikusabban: a pártelnök, Adolf von Thadden szavai élesen hangzottak. Pártja nem ismeri el a Szovjet hódításait, és külpolitikáját úgy fogalmazta meg, hogy az Európa megszabadítása az orosz és amerikai imperialistáktól. A Vasfüggönyön innen szokatlan az ilyen hang, mely egyaránt vonatkozik a Szovjetnek és Amerikának a hódítására. A sajtó támadja is minden oldalról. Az a világsajtó elsősorban, mely sikeresen formálta át az európai gondolkodást nem-európaivá. # Európa arcát a második világháború óta furcsa vélemény-grimasz ékteleníti, főleg a vasfüggönytől nyugatra. A nyugateurópaiak egyszerűen beleélték magukat abba a nagyon is felszínes látszatba, mintha Amerikának itteni jelenléte valamiféle politikai humánutn lenne. Vagy éppen védelmi kárpótlás azért, mert háborúval megnyitotta az utat a Szovjet előtt Féleurópa elözönlésére. És mintha szellemével, katonaságával és dollárjaival ő maga nem is özönlötte volna el a másik Féleurópát. Pedig Európa válságának legközvetlenebb oka az, hogy huszonkét év óta nem lehet Európa. Mert rajta két egészen téridegen, tőle egészen eltérő értékű hatalom tartja politikai, szellemi és katonai uralom alatt. Nem vitás, hogy Kelet-Európa szovjet-megszállását egyedül a rooswelti amerikai politika tette lehetővé. Ennek az idétlen történelmi alakulásnak az előidézése miatt csak igen vérszegény hiba-beismerést kapott még a történelem, s néhány színpadias mozdulatot, de semmi tettet nem a jóvátételre. Sőt még a mai amerikai politika is Yaltát védi, s ami méginkább félelmetes: nem kevés jelét adja ma sem annak, hogy a Szovjetnek 1917- ben elkezdett megsegítését, ami az 1942—45-ös sorsdöntő katonai szövetségben kulminált, fenntartani és kiszélesíteni törekszik. # A közvélemény tisztán relatív szembeállításból alakult ki úgy, hogy a kisebbik rosszat észre sem veszi a nagyobbik rossz mellett. Nem ahhoz igazodik, aminek Európa természetéből és a történelemből folyóan lennie kellene, hanem a hamisságok és öszszeesküvések miatt természetellenesen létesült állapotokhoz. Az ilyen véleményből eleve csak rossz diagnózis származhat, ami okszerűen maga után vonja azt, hogy helyes gyógymód sem tervezhető olyan roppant értékű történelmi tényező számára, mint Európa. A NDP érces hangja ocsúdás, s ha el is nyomják, a közvélemény végzetes eltorzulását lassan helyreigazíthatja. I AHOL A “STILLE NACHT” SZÜLETETT ... 8 c 1 •SALZBURGBAN az idén is megszólalnak karácsony szent estjén a g g harsonák és elzengik a "Stille Nacht, Heilige Nacht” egyszerűségében is m fenséges dallamát. Ez a karácsonyi ének, amely nemcsak az európai kon- » tinens országaiban, de azt mondhatjuk, hogy minden világrészben meg- * szólal: Mozart szülőföldjén, karácsony éjszakáján különös jelentőségű. S Salzburgtól mintegy 18 kilométer távolságra, a Salzach partján 8 fekszik Oberdorf község. Kisközség, meglehetős szegény lakossággal. S 1818 decemberében elromlott kicsiny templomának az orgonája. A hívek g attól féltek, hogy ez a "baleset” elrontja az ünnepi hangulatot. Erreösszeült a falu derék plébánosa a jóravaló kántortanítóval, egyikük írta a szöveget, a másikuk ott nyomban megzenésítette. Így született meg a "Stille Nacht, heilige Nacht”, amelyet azután 1818. december 24-én délután, a karácsonyi áj tatosságon énekelve gitárkísérettel adtak elő. A dal, g g amely valóban "csillagórában” született, azóta globetrotter módjára be- g g járta az egész világot, s nem volt oly palota vagy kunyhó, ahova el nem $ g jutott, vagy ahol meg ne szólalt volna. S » A kápolnát, amelyben a dal elhangzott, restaurálták és "Stille g yj Nacht” emlékkápolnának nevezték el. Az ablakai is ezt a nagy eseményt 8 5 örökítik meg. Híres tiroli üvegfestők készítették, fadíszítését világhírű § g tiroli faszobrászok faragták. Az egész kis kápolna telve hangulattal, a g g karácsonyi éjszaka hangulatával, amelyen felhangzik az angyali szózat: g 6 "DICSŐSÉG MENNYBEN AZ ISTENNEK ÉS BÉKESSÉG A FÖLDÖN » i A JÓAKARATÉ EMBEREKNEK!" |
