Szittyakürt, 1967 (6. évfolyam, 2-12. szám)
1967-10-01 / 10. szám
1967 OKTÓBER HÓ SZITTYAKÜRT HETEDIK OLDAL BANKÁROK A TRÓNON H. S. Kenan, a neves amerikai közgazdász, a történelem és a gazdaságtörténet kitűnő szakembere könyvet írt: “FEDERAL RESERVE BANK — ELÁTKOZOTT ÖRÖKSÉGÜNK” címmel. Hosszú évek alapos kutatómunkájának eredménye ez a mű, és nemsokára megjelenik a könyvpiacon. A szerző minden ízéig feldolgozta a tárgyát, és most annak köréből cikket tett közzé a “Cross and the Flag” augusztusi számában. Címe: “Nemzetközi zsidó bankárok uralják a világot.” Megdöbbentő adatok egész halmazát mutatja be a világ legnagyobb demokráciájának keresztmetszetéből. A cikk egyben jól szemlélteti azt is, hogy miként lehetett a demokratikus államszerveződés színjátéka szerint a leg-anti-demokratikusabb intézményeket alakítani ki, általában a különböző államokban is. “Hagyjátok, hogy egy nemzet pénzét kiadjam, és többé nem törődöm azzal, hogy ki hozza a törvényedet.” — Olvasóink közül bizonyára sokan tudják, hogy ez a kijelentés a Bank of England megalapításának idejében, egy Rotschild bankártól származik. Nem kell nagyobb politikai és közgazdasági tájékozottság ahhoz, hogy jelentőségét bárki átlássa. De micsoda agyafúrt erőszak kellett hozzá, hogy megvalósíthassák! Hogy a demokratikus törvényhozás és kormányzás szervezetét nemcsak elvakították, hanem egyenesen annak a szolgálatába állították, hogy a Rotschidoknak és társaiknak ne kelljen többé ilyen “csekélységekkel” törődniök, ha a hatalmat akarják megszerezni népek és nemzetek fölött. A KENAN-CIKK ÍGY KEZDI A LELEPLEZÉST: A legtöbb ember, sőt a konzervatív szervezetek is leginkább hibásan utalnak arra, hogy a COUNCIL ON FOREIGN RELATIONS (CFR) Amerika titkos kormánya volna. S így arra, hogy ez a tanács uralná Amerikát, a politikailag nem kötött kabineteken, bürokratákon, ügynökökön, meghatalmazott vezetőkön és kijelölt hivatalnokokon keresztül, akik nem tartoznak számadással a szavazóknak, a politikai pártoknak. A CFR zártkörű csoportján belül van ugyanis egy méginkább zártkörű klub, név szerint a BUSINESS ADVISORY COUNCIL (BAC), vagyis egy üzleti tanácsadó csoport. Ez egy magasabb hierarchia a CFR- en belül. Szava, amit szerényen tanácsadásnak neveznek, valójában a legszigorúbb utasítás még a kormányra is kötelezően. Minden tanácsadó testületre az a legjellemzőbb, hogy kik annak a tagjai személy szerint. A BAC-ra, melynek szava a legsúlyosabb az államon belül, fokozottan ez jellemző. LÁSSUK A NÉVSORT: Sidney Weinberg: elnöki tanácsadó. Bemard Baruch utóda. A BAC elnöki csoportjának tagja és legfőbb irányítója. Rangidős partner a “New York Investment House of Goldman, Sachs & Co.” vezetőségében. Ralph Cordiner: a BAC elnöke, a General Electric Co. részéről. Joseph B. Hall: a BAC alelnöke, a Kroger Companies részéről. L. F. McCollum: a BAC alelnöke, a Continental Oil Co. részéről. William N. Allen: a BAC végrehajtó bizottságának tagja, a Boeing Aircraft Co. részéről. Harold Boeschenstein: a BAC végrehajtó bizottságának tagja, az Owens Fiberglas Corp. részéről. Gen. Lucius D. Clay: a BAC végrehajtó bizottságának tagja, a Contentinetal Can Company részéről. Elisha Gray II: a BAC végreható bizottságának tagja, a Whirlpool-Seeger Corp. részéről. Crawford Greenwald: a BAC végrehajtó bizottságának tagja, a DuPont részéről. Eugene Holman: a BAC végrehajtó bizottságának tagja, a Standard Oil Co. részéről. Charles G. Mortimer: a BAC végrehajtó bizottságának tagja, a General Foods Corp. részéről. T. S. Peterson: a BAC végrehajtó bizottságának agja, a Standard Oil of California részéről. Juan T. Trippe: a BAC végrehajtó bizottságának tagja, a Pan American Aairways részéről. Henry Ford II: a BAC végrehajtó bizottságának tagja, a Ford Motor Co. részéről. Charles Percy: a Bell & Howell Co. részéről. W. Averill Harriman: a Union Pacific részéről. William McChesney Martin Jr.: a Federal Reserve Board részéről. HOGYAN KAPCSOLÓDNAK AZ ÁLLAM VEZETÉSBE? Körülbelül 160 tagja van ennek a hierarchiának, és valamennyi Amerika legbefolyásosabb üzletembere. A Commerce Department (Kereskedelmi Minisztérium) egyszerűen kikéri a BAC véleményét, azt, mint szakvéleményt, jóváhagyja és ráüti a hivatalos pecsétet. Azért, hogy ez a “demokratikus” eljárás folyamatos és zökkenésmentes legyen, a BAC-nak rendes hivatala is van a Kereskedelmi Minisztériumban, sőt TITKOS IRATGYŰJTŐ TÁRA is van. Helyzeténél fogva mentes minden kongresszusi felülvizsgálattól. Hogyan lehetséges ez? A demokratikus alkotmány elve “a hatalom megosztása.” Mivel a BAC a Commerce Deparmtent-tel dolgozik együtt, ami pedig az “Executive Branch” (a végrehajtó testület) szervezete, a Kongreszsusnak (Szenátus és Képviselőház) nincs joga belenézni annak titkos munkálkodásába. A BAC ilyetén munkálkodását törvény is biztosítja, persze nem direkte. Szabály ugyanis, hogy ha ez a Tanács új tagot vesz fel a soraiba, azt a Commerce Department főtitkárának kell jelölnie. Ez magával hozza, hogy a főtitkár mindig a BAC tagja. Nem világos-e hát, hogy ezek szerint a BAC az “agyközpont” az egész titkos kormány mögött? AZ AGYKÖZPONT FÖLÖTT IS VAN EGY CSÚCSSZERV! Ez újabb meglepetés a demokrácia titkai körül érdeklődő számára. Van ugyanis egy “ILLUMINATI” elnevezésű szervezet, mely nem gazdasági szaktanács, de a tanácsokat mégis “szakirányban” nyújtja, és még a BAC is alája van rendelve, a CFR-rel együtt. Ahogyan a BAC “tanácsai” kötelezőek a kormányra, úgy az Illuminati utasításai kötelezőek a BAC-ra. Ha ennek a meglehetősen bujkáló, de mégis döntően irányító szervezetnek a tagjait személyek szerint elemezzük, csalafinta dolgok derülnek ki. Szó sincs róla, hogy a tagok valamennyien zsidók volnának. Nagyrészük úgynevezett “újhívő”. Az “Illuminati” társaságról inkább csak a politikai életben jártasabb emberek tudnak. Legtöbben azonban abban a hitben élnek, hogy ez egy internacionális csoport, amit nagytekintélyű nemzetiségi egyének alakítottak és irányítanak. Van is ennek a véleménynek alapja, de az ma már inkább csak látszat. Akik így vélekednek, azok Nelson Rockefellert hozzák föl példának. Habár Nelson Rockefeller élenjáró személyiség a világot irányító titkos kormányban, valójában csak egy “újhívő” ő, a talmudizmus diktálói között, ő nem, ismételjük: nem a diktátor. Az “Illuminatit” 1776-ban alapította meg Adam Weishaupt. Neve szerint németnek lehetne gondolni, de egyszer s mindenkorra meg kell érteni, hogy ő nem német volt, hanem fanatikusan keresztény-ellenes zsidó. Az alapító fanatizmusa jellemzi ma is a társaságot, és ezzel érték el azt, hogy nem-zsidók, sőt keresztények közül nagyon sokan lettek úgynevezett “újhívők”. Az Illuminatiban, a CFR-ben, a BAC-ban tekintélyes posztokat tartanak kézben. De ezeket a társaságokat végső fokon kizárólag zsidók irányítják. Ügy, ahogyan a kommunista Internacionálékat is zsidók alapították, zsidók vezetik és működésűket ők uralják. A VILÁGKORMÁNY EGYENLŐ A NEMZETKÖZI BANKOK LÁNCOLATÁVAL! A Rotschildok alakították a nemzetközi bankok láncolatát. Az alapító program még alig sejteti, hogy mi lett ezekből. A tény azonban az, hogy minden pénzügyi elképzelést meghaladó erő van a kezükben. Valóságos és teljes hatalom az egyes államokban, és politikai hatalom a világ fölött. Csak az államok pénzét kiadó jegybankokkal kezdték, és alig törődtek azzal, hogy kik hozzák a törvényeket. De nem is kellett törődniök vele, mert minden hatalom a kezükbe hullott az államok pénzrendszerén keresztül. A Rotschild-jelszó: valóra vált. VILÁGHÓDITÁS A PÉNZ FEGYVERÉVEL Az eredeti Rotschild-terv ezt a programot állította föl: 1. Minden nemzet uralkodója és politikusai legyenek lekötelezve pénzügyi terveknek és kampányoknak. Ha egyszer már le vannak kötelezve, akkor a hitelező számára kedvező körülmények ezt úgy követik, mint az éjszaka a nappalt. 2. A kedvező törvények és lehetőségek birtokában ellenőrizni kell a sajtót, és minden más hírközlő szervet. Pénzügyileg kézben kell tartani azoknak az ellátását. (Pl. papírgyárak, nyomdaipar, technikai műszerek kézbevétele, nyomdászok és technikusok ellenőrzése a szakszervezeteken keresztül. Hirdetések biztosítása és visszatartása.) 3. Megnyerni a tetszését egyházaknak, iskoláknak, jótékonysági szervezeteknek, szakembereknek, szakszervezeteknek. Aki emberbarátnak tűnik fel, az ural mindent. 4. Biztosítékot és hatalmi ígéreteket kell nyújtani a politikai gazdaságtan és a szociológia legjobb művelőinek és íróinak az ő megvásárlásukkal. Külön fizetni őket azért, hogy terjesszék azt a gondolatot, hogy a pénz misztikus téma, amit csak nagyon kevesen értenek meg. Csak azok igazán, akik erre lettek speciálisan kiképezve. “A PÉNZ MISZTIKUS TÉMA!” Évezredekig nem volt az! De valóban azzá lett, amióta a pénzkibocsájtás, mint politikai felségjog, kikerült az uralkodók vagy az államhatalom kezéből. És “jegybankok” jogává vált, melyek viszont zsidók birtokában vannak. A Rotschildok — zsidók. A Rotschild-terv, ami egyben a világhódítás gazdasági, társadalmi és politikai alaprajza, tehát zsidó eredetű. Marx Károly eredeti neve: Mózes Modrecai Levy, és ő szerkesztette a Kommunista Kiáltványt is. Az Egyesült Nemzetek alapokmányát is zsidó szellemben szerkesztették meg. És teljesen hasonlóan a “nemzeti” és nemzetközi szervezetek egész sorának működési rendszerét. Meg lehet figyelni, ki lehet mutatni, hogy mindezek a legszorosabb vonatkozásban vannak a “pénz misztikus témájával”. Mert minden téma misztikussá válik az emberek szemében, ha az úgy ágazik szét, mint a tölgyfa lemény törzsének gyökerei — a föld alatt. EGYNÉMELY TÉNYT TANÁCSOS FELIDÉZNI A MÚLTBÓL John F. Hylan, New York város polgármestere, 1922 március 22-én Chicagóban ezeket mondotta: “Köztársaságunkat igazán a titkos kormányunk fenyegeti, mely mint egy óriási polip, nyálkás karjaival ráterpeszkedik városainkra, államunkra és nemzetünkre. A polip feje egy kis bankár-csoport, amit általában úgy hívnak, hogy nemzetközi bankárok csoportja. Ez a kis klikk uralja gyakorlatilag a kormányunkat, a saját érdekeinek a céljából.” Az egyszerű tényeket rögzítő statisztika mutatja, hogy a nemzetközi zsidóság teljesen a kezében tartja a világ-sajtót, mert annak pénzügyi szükségletét a nemzetközi bankárok fedezik. 1914-ben, az Amerikai Sajtószövetség évi bankettjén, John Swinton, a New York Times szerkesztője így ítélkezett: “Szabad sajtó nem létezik Amerikában, a kis mezővárosok kivételével. Ezt ti is tudjátok, meg én is. Közületek egy sem meri az igazi, őszinte véleményét kinyilvánítani. Ha kinyilvánítaná, az nyomtatásban sohasem jelenne meg. A new yorki újságírónak kötelessége hazudni, elferdíteni, gyalázkodni Pénzisten lábai előtt. Eladni a hazáját és a fajtáját a napi kenyérért, más szóval a havi jövedelemért. Mi csak eszközök és rabszolgák vagyunk a gazdagok markában. Mi csak bábúk vagyunk! Zsinóron rángatnak bennünket és mi táncolunk. Időnk, tehetségünk, életünk, törekvésünk — mind az ő tulajdonukban van. Mi szellemi prostituáltak vagyunk . . .’ A BANK OF ENGLAND “ÚJJÁSZERVEZÉSE” INDÍTOTTA EL AZ EMBERISÉGET A MODERN KÁLVÁRIA ÚTJÁN Az Angol Bank, alapítása óta hitelezője volt az angol királynak és az államháztartásnak. 1844-ben
