Szittyakürt, 1967 (6. évfolyam, 2-12. szám)
1967-10-01 / 10. szám
1967 OKTÓBER HŐ SZITTYAKÜRT ÖTÖDIK OLDAL KERESZT ÉS KARD MOZGALOM TÁJÉKOZTATÓJA CSAK ÖNZETLEN EMBEREK ÖNZETLEN MUNKÁJA VISZI ELŐRE A MAGYAR ÜGYET Kiadja: A MOZGALOM KÖZPONTJA Kiadásért felelős: VASVÁRI ZOLTÁN IX. ÉVF. 2. SZÁM — 1967 OKTÓBER HÓ Nincs feltámadás szellemi forradalom nélkül! Ez a kérdés már évek óta zsong fülemben, sokat beszélgettem apróbb társaságban róla. 1965 márciusában kivittem ezt a gondolatot a nyilvánosság elé, amikor azt írtam, hogy jobboldali és baloldali magyarok, ássuk el a csatabárdot, mert engem is, téged is ugyanaz a nemzetközi összeesküvés tett hazátlanná, hát miért öljük egymást. Akkor azt is írtam, hogy az első kapavágást a megértés jegyében megtettem. A változó világ új viharokat idézett elő, új erőcsoportosulások születtek, csak egy maradt változatlan: hazánk rabsága és elnyomottsága. Magyar fajú baloldali honfitárs, gondolom téged is bánt az a tudat, hogy otthon az idegen kezek parancsára már az anya méhében ölik meg a magyar jövőt. Kint a szabad világban a beolvadás tizedeli sorainkat, mi pedig két kézzel szórjuk egymásra a sarat, hogy a sátán hatalmát kiszolgálók a nevető harmadik szerepét játszhassál Ha meggondoljuk, akkor rájövünk, hogy mesterségesen vagyunk elvágva egymástól. Minap tanúja voltam egy úgynevezett jobboldali és baloldali magyarokból álló csoport hangos vitatkozásának. A baloldaliak a szokásos támadással kezdték a vitát, hogy német-bérencek voltatok, elnyomtátok az egyéniséget, azért zúdult a sok szenvedés hazánkra, mert rossz oldalon álltatok. Egyszerre a hangoskodásnak vége szakadt, mikor egy nyugodt hang a jobboldalról megszólalt. Mindenki felfigyelt, én is jobban kezdtem hegyezni a fülemet. Hallom a nyugodt hang fejtegetését és azt is látom, hogy egyre nagyobb a figyelem a baloldalon. Azzal kezdte, hogy minden időben a gondolkodók egy nemzet életében, ha az válság előtt áll, keresik az útakat, amelyeken keresztül kivezethetik a nemzetet szorult helyzetéből. Abban az időben Európa nagyobb részében a jobboldali eszmeáramlat érvényesült, mivel hazánk a jobboldali germán és a kommunista nagy szláv tenger között fekszik, így a jobboldali a kisebb rosszat választotta. Elbuktak, mert a küzdelemhez egy harmadik hatalom is csatlakozott. De kérdezem, baloldali magyar testvéreim, vajon ti jól választottatok-e, amikor kelettől vártátok népünk sorsának jobbrafordulását? Az események megadják helyettetek is a választ. Bizonyítja ezt a dicsőséges 1956-os forradalom, a “felszabadulásból” szabadságharcnak kellett jönnie, hogy valóban szabadság lehessen. Sajnos titeket is az a harmadik hatalom buktatott el, mint a jobboldalt! így nincs mit egymás szemére vetnünk. Talán mégis jobb lenne, ha a magyarok együtt küzdenének, gondolom, több eredményt érnénk el. Ezután a kis elmefuttatás után jobban kidomborítva látjuk, hogy valóban egymásnak vagyunk ugrasztva. Hagyjuk el a megbélyegző kifejezéseket és egyszerűen legyünk áldozatos és küzdő magyarok. Ezt nevezem én szellemi forradalomnak. A Kereszt és Kard Mozgalom idei konferenciája volt a bizonyíték arra, hogy lehet magyar ügyet szolgálni különböző bázisokból kiinduló csoportokból is, ha a kellő alaphang biztosítva van. Mozgalmunk minden időben erre törekedett. Most ez sikerült, mindenki igyekezett a legjobbat adni tudásából, így volt lehetséges az, hogy a sok közös gondolatból értékes határozatok születtek. A jelenlévő szervezetek vezetői kiküszöbölték a kicsinyességet, a sok szépet tönkretevő féltékenységet, mindenki szeme előtt csak egy lebegett, a legjobbat alkotni elnyomott népünk érdekében. VASVÁRI ZOLTÁN Az Amerikai Magyar Lövész Egyesület képviselete a Rabnemzetek Hetén. Nyissuk meg a magyar iskolákat Amerikában Több mint tíz esztendeje már, hogy az USA nevelés-politikájában érezhető változás történt: az elszigetelődő, külsőlegesen hazafias, más kultúrerőt lenéző irányzat helyett az ország új szerepéhez, világirányító helyzetéhez alkalmazkodva, a tanítási rendszer keresi a lehetőségeket, hogy a világ népeit, szellemi és kultúrerejét minél több amerikai minél alaposabban ismerje meg. Megállapítást nyert, hogy az USA területén több mint 50 idegen nyelvű kultúrának vannak kisebb-nagyobb szigetei. Hivatalosan ezt ma már kincsnek látják, az Egyesült Államok nyelv-kincstáráról beszélnek. A kongresszus idei ülésszakában 35 határozati beadvány van, hog yezt a kincset kormánypénzzel támogatva tartsák életben és erősítsék meg. Az amerikai magyarság ennek a törekvésnek kapcsán nagy lehetőséghez jutott: minden magyar letelepülési helyen vannak iskoláink, pillanatnyilag csak angolul tanítanak ezekben. Kivételt egyedül a passaici Szent István iskola jelent, ahol két éve önkéntes alapú mindennapos magyar oktatást vezettek be. Fölismerve az amerikai nevelés új elgondolását, szükség esetén igénybe véve a kormány anyagi támogatását is, meg kell valósítani a mindennapi magyar oktatás kérdését. Fogjon össze társadalmilag az amerikai magyarság, támogassa a Kongresszus előtt fekvő törvények és határozatok mielőbbi elfogadását, és szervezzék meg a magyar alapítású iskolákban önkéntes alapon a magyar oktatást. Az Európai Rabnemzetek Szövetsége a magyar jövő mérlegén (Határozat a KKM 1967 szeptember 3-4-i közgyűlésén) A magyar politikai emigráció létalapja, kizárólagos feladata, s működésének egyedüli zsinórmértéke, hogy elhallgattatott, szabad akaratának és gondolatainak kifejezésétől megrabolt magyar nemzet szószólója legyen a világ közvéleménye előtt. Ezért a magyar szellemi élet művelőinek és a magyar közélet építőinek súlyos, nagy körültekintést kívánó felelősség van vállaikon. Egyénileg, vagy csoportban kifejezett mondanivalójuk nem magánügy, hanem közkincs, annak kiértékelése a magyar jövő szempontjából, és annak megbeszélése a magyar fórumokon, jelenti a haladást hozó, becsületes magyar közéletet. Hosszú emigráns életünk megtanította, hogy a személyi lemérésnek nem lehet alapja a tíz-húsz esztendős közéleti múlt, de valóságos mértéket jelent a magyar jelen és a magyar jövő szolgálata. Az otthon szerzett pozíció nem jelent természetes emigrációs jogfolytonosságot, ezért a tovább lépő magyar gondolat mindenkit a mai állásfoglalása, a magyar élet mai megközelítése szerint mérhet csak le. Az A.C.E.N. (Assembly of Captive European Nations) az USA Külügyminisztérium mai álláspontjának megfelelően csak azt a kilenc országot tűri meg soraiban, akiket az USA ma, mint állam hivatalosan elismer. így Magyarországon kívül csak Csehszlovákia, Románia, Albánia, Bulgária, Lengyelország és a balti államok nyerhetnek tagságot. Összeállítása alapján az A.C.E.N. kimondottan a mai status quo megtartásáért száll síkra, csak az orosz megszállás megszűnését tűzte ki céljául. Az A.C.E.N. nem foglalkozik a magyarságtól elszakított mintegy 4 millió magyar sorsával, de nem foglalkozik a csehek által kegyetlenül elnyomott szlovákok, vagy a szerbek által elnyomott horvátok kérdéseivel sem, nem beszélve az elnyomott szlovén, macedón, vagy erdélyi kisebbségek sorsáról. Az A.C.E.N. alapszabályaiban és mai vonalvezetésében merőben szemben áll az amerikai Kongreszszus 1959 évi, a rabnemzetek hetének proklamálására hozott törvényével, amikor az amerikai nép évente megismétlődő emlékzését a törvényben említett 22 nemzet helyett kilencre kívánja korlátozni. A Rabnemzetek Hetével foglalkozó 1959 évi amerikai törvényerejű határozat elismeri a közép- és kelet-Európában élő népszemélyiségeket, azok jogait a szabad nemzetek között. A határokon túl élő magyar népszemélyiség jogainak, különös tekintettel arra, hogy népességük messze túlhaladja sok újonnan alakított afrikai és ázsiai állam lakosságának számát, az amerika új megfogalmazás sokkal inkább megfelel, mint a két Trinanonban alakított mesterséges államszörnyek területi sérthetetlenségét hangoztató ACEN politikai vonalvezetése. Ha pedig az amerikai törvényhozás által követett politikai szemlélet szembekerül az amerikai kormányzat mai terveivel, a magyarságnak elsőrendű érdeke, hogy politikai súlyát érvényesítse a számára kedvezőbb jövőt jelentő felfogást. Röviden: a magyarság természetes érdeke, hogy az ACEN-ben működő magyar képviselet, az ott tevé(Folytatás a hatodik oldalon)
