Szittyakürt, 1966 (5. évfolyam, 2-12. szám)
1966-09-01 / 9. szám
1966 SZEPTEMBER HÓ SZITTYAKÜRT ÖTÖDIK OLDAL 1956: MAGYARORSZÁG ELÁRULÁSA “Hol van az Északatlanti Szervezet? Hol vannak az amerikaiak? Az angolok? A franciák? Hallgattuk rádióitokat. Hittünk a szabadságban. Most nincs idő értekezletekre és vitákra. Adjatok fegyvert!” (Magyar felkelők — november 5-i Associated Press idézet.) “A szörnyű szerencsétlenség, amelytől mindanynyian tartottunk, bekövetkezett. Az oroszok új rohamra indultak Magyarország népe ellen. Alávaló árulással és óriási katonai túlerővel hozzáfogtak annak a nemzetnek megsemmisítéséhez, amely magára hagyatva és puszta kézzel dacolni mert velük. Néhány napig úgy látszott, hogy győzelemmel fog végződni a nagyszerű szabadságharc. Oly fergeteges volt a magyar nemzeti forradalom ereje, hogy még a kommunista Nagy-kormány is, megfosztva minden gyökerétől, kénytelen volt egyik engedményt a másik után tenni a felkelőknek, felmondani a varsói szerződést, követelni az orosz csapatok kivonását. A magyar városokban országszerte forradalmi tanácsok alakultak és hangot adtak a nép követeléseinek: Szűnjék meg az orosz mintájú kolhozgazdálkodás! Vessenek véget az erőszakolt iparosítással járó elviselhetetlen terheknek! Szabad választásokat! Ki az oroszokkal! Legyen vége a rendőruralomnak! Demokratikus szólás-, vallás-, személyi és sajtószabadságot! Az orosz katonai uralom visszaállításával befellegzett mindezeknek a kilátásoknak. Orosz kínzók és kivégzők keze alatt görnyed most a magyar nép. Oroszország arra készül, hogy szörnyű példát statuáljon Magyarországon, melynek iszonyú borzalmasságával meg akarja félemlíteni és megriadt behódolásra késztetni az összes rabszolgasorba taszított nemzeteket. Már olvassuk is a részleteket az újságokban: “Budapesten minden magyar férfit összeterelnek a pályaudvarok közelében, hogy állig felfegyverzett őrök kísérete alatt deportálják őket.” Az oroszok keleteurópai helytartói máris újra fenyegetik a népet, amelytől alig egy héttel ezelőtt még annyira féltek. Magyarország példa nélkül álló hősei, akik vérüket adták oda a nemzeti felszabadítás ügyéért, ott hevernek holtan és becsapva. Ki felelős ezért a katasztrófáért? Azok felelősek érte, akik elvesztegették az értékes órákat, amikor a forradalom győzedelmes tetőpontján volt Magyarországon. Azok felelősek érte, akik nem használták fel óriási hatalmukat arra, hogy lefogják az orosz karját, amikor az tétovázott a népi forradalom és a csapatok átállása láttán. Azok felelősek érte, akik szép szavakat és képmutató jókívánságokat küldtek a magyaroknak, amikor fegyverek híján magyar vértől piroslottak az utcák. Nyugati diplomaták egy évtizeden át egymást hangosan túllicitálva Ígérték, hogy támogatják Keleteurópa felszabadítását. A dollárok tízmillióit költötték rádióadásokra, propagandaanyagot szállító léggömbökre és más csínyekre, hogy biztosítsák a keleteurópai népeket arról, hogy “nincsenek egyedül” és hogy Nyugat bőkezűen támogatná orosz kényuraik ellen irányuló minden erőfeszítésüket. Mit tettek ezek az államférfiak, amikor Magyarország bámulatos kirobbanása tátongó sebet szakított Oroszország totalitárius birodalmának testén? Pontosan azt tették, amiről előre tudták, hogy hiábavaló lesz. A magyar forradalom kezdetén, amikor az ENSz vizsgálata még megvédhette volna a magyar népet az orosz hatalom első csapásától, hallgattak. A győzedelmes felkelés után, amikor fegyverek küldésével állandósítani lehetett volna a győzelmet, kifejezték jókívánságaikat és felajánlottak — élelmiszert. Élelmiszert, bizony! Ha november 1-én Amerika hatalmas készleteiből ötezer páncélöklöt és százezer páncéltörő rakétát küldenek légi úton Magyarországra, ez lehetővé tette volna a felkelők számára, hogy megsemmisítsék az orosz páncélos haderőt és elijesszék a Kreml-bandát attól, hogy újabb páncélosokat küldjön Magyarországra. Határozott politikai támogatás — az a fajta támogatás, amelyet a rabnemzetek képviselői kétségbeesetten kértek, nem pedig az a szégyenletes látszat-támogatás, amellyel a Nyugat leplezni igyekezett közömbösségét és bünrészességét — habozásra késztethette volna az oroszokat. Az amerikai passzivitás és tétlenség biztosította az oroszokat arról, hogy büntetlenül tiporhatják le Magyarországot. Az utolsó órákban, amikor az oroszok hatalmukba kerítették az egyik közlekedési csomópontot a másik után, hermetikusn lezárták az osztrák határt és már felemelték a tőrt, hogy Magyarország szívébe döfjék; az utolsó órákban, amikor az amerikai titkosszolgálat már tudta, hogy Oroszország 14 páncéloshadosztályt küldött Magyarország síkságaira; az utolsó órákban, amikor csakis fegyverek segíthettek volna, — Lodge amerikai ENSz-képviselő azt indítványozta, hogy az ENSz vizsgálja ki, mi az oroszok szándéka Magyarországon. Olvassák itt Lodge szavait, amelyeket kevés órával azelőtt mondott, hogy az oroszok megkezdték Budapest bombázását: “Meg kell most tudnunk az összes tényeket azért, hogy bármit, amit teszünk, biztos lábon állva tegyük és hogy az valóban segítsen . . . Szomorú megállapítani, de hallottunk jelentéseket — s ilyenek állandóan futnak be, — amelyek szerint újabb szovjet csapatok érkeztek Magyarországra s ez tisztátalanná teszi a helyzetet. Ezért, azt hiszem, legközelebbi lépésként meg kell állapítanunk a tényeket.” Ki árulta el Magyarországot? Elárulta az amerikai kormány, amikor zavart hallgatással és közönynyel reagált a hősies felkelésre. Elárulta Anglia, Franciaország és Izrael, amikor Magyarország keresztrefeszítését cinikusan közelkeleti gyarmati kalandjuk leplezésére használták fel, így szabadabb kezet biztosítva Oroszországnak a gyilkoláshoz. Elárulta Eisenhower és Dulles, amikor megígérték, hogy cselekednek, amikor fogadkoztak, hogy cselekednek, amikor cselekedhettek volna és nem cselekedtek. Erdély védelmében! A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM szeptemberi közgyűlése határozatot hozott a nagy sikert elért “TRANSYLVANIA” című ismertető munka újabb megjelentetéséről. A Szabadságharc tizedik évfordulójára megjelenő 150 oldalas angol nyelvű mű nemcsak újabb fegyver lesz az emigrációs magyarság kezében, de hiteles forrása is a 45 amerikai Szenátornak és Képviselőnek elhangzott beszédeiről az erdélyi magyarság védelmében. A történelmi dokumentációs könyv megrendelhető ($3.00) az Amerikai Magyar Lövész Egyesület clevelandi címén: Mod Lajos, 3805 West 32nd PL, Cleveland, Ohio 44109. A magyar felkelők megsegítésének visszautasítása miatt a világ joggal sújtja megvetésével Amerikát. Van-e bármilyen mentség ilyen hitvány magatartásra? “Harmadik világháborútól” félt Washington? A közelmúlt eseményei világosan mutatják az ilyen érvelés képtelenségét. Akkor, amikor Oroszország valamennyi rabnemzete forrong a nyugtalanságtól, amikor az orosz hadsereg lojalitásában jóformán csak egyik napról a másikra lehet megbízni, amikor rendkívül súlyosak az ellentétek még Oroszország legfelsőbb uralkodó körein belül is, amikor Oroszországnak szemmel kell tartania a saját területén elnyomott népeket is, — az orosz uralkodók óriási arányú veszélyekkel látják szemben magukat és a legnagyobb mértékben bizonytalanok. Azt állítani, hogy Oroszország ilyen körülmények között elindíthatna egy harmadik világháborút, egyszerűen gyávaság és képmutatás. Mint kifogás pedig csak az árulás malmára hajtja a vizet. Az árulás többet tett kockára, mint Magyarország szabadságát. Ha csak egy-néhány nappal, egy héttel, egy hónappal tovább tartott volna a magyar forradalom; a lángok átcsaphattak volna Lengyelországra, Romániára, Csehszlovákiára és Keletnémetországra, melyek valamennyien rohamosan közeledtek a forrponthoz. Meg lehetett volna dönteni az orosz birodalmat. Noha a magyar szabadságharc eltiprása rettenetes visszaesés, a nemzeti forradalom elemi viharának ereje még nem apadt el. Hamarosan elkövetkezhet az idő, amikor Európa összes rabnemzetei kezet emelnek orosz uraikra. Ha azonban tovább folytatódik a segítség szándékos megtagadásának jelenlegi politikája, befejezett tény az összes keleteurópai népek szisztematikus elárulása. Szemtanúi leszünk, amint egymás után felkelnek csak azért, hogy Oroszország vasökle Nyugat hallgatólagos beleegyezésével leverje őket. Ha az amerikai kormány most nem segíti Magyarországot fegyverekkel és nem kész arra, hogy fegyverrel lásson el minden keleteurópai nemzetet, mihelyt az felkel, akkor ne is állítsa többé azt, hogy azok a fegyverkészletek, amelyeket felhalmozott, a szabadság és igazságosság ügyét szolgálják.” * • * “Magyarország küzdelme folytatódik, és vele együtt folytatódik Magyarország elárulása. A magyar nép láthatóan magához tért az orosz támadás okozta első sokktól és példa nélkül álló elszántsággal folytatja a harcot. Továbbra is ellenáll 6000 orosz tanknak és 200,000 orosz katonának Budapesten, számos kisebb városban és vidéken. Hír szerint a felkelők visszafoglaltak az oroszoktól néhány rádióállomást. Ismét megszólalnak azok a kétségbeesett hangok, melyek ezt kiáltották világgá Budapestről: “Mi hír a segítségről? Gyorsan, gyorsan, gyorsan ...” A délmagyarországi Dunapentele rádióállomása ezt sugározta: “Kérjük az ENSz-t, hogy küldjön haladéktalanul segítséget Magyarországnak; kérjük, hogy dobjanak le ejtőernyősöket a Duna völgyében ...” A földalatti Róka-adó még súlyos harcokat jelentett Budapest VIII. kerületében: “Minden órával súlyosbodik a helyzet. Csak katonai segítség mentene meg bennünket. Az egész magyar nemzet segítséget kér ... Az emberek lövészárkokat ásnak és barrikádokat emelnek.” Amerika tud küldeni és kell, hogy küldjön fegyvereket a határ minden nyitott résén át és az éjszaka leple alatt légi úton. Amíg tart a szervezett magyar ellenállás, rendíthetetlenül követelnünk kell fegyvereket Magyarország számára!” (A “Hídverők” emlékszámából.) ★ ★ KISGYERMEKEKEN IS SZORUL AZ ABRONCS! — A kommunista abroncs. A Fővárosi Tanács ugyanis most kötelezte az érdekelt szülőket, hogy “nehezen nevelhető” gyermeküket Írassák napközi otthonba. Rendelet jelent meg, hogy ha a szülő a gyámhatóság felszólítására sem tesz eleget, határozatilag kötelezhetik rá, és ezer forintig terjedhető pénzbírsággal is sújthatják. Ezen az alapon most már “jogosan” vihetnek minden magyar gyermeket akár egyenesen a kommunizált Aszódra, hogy falanszter-mamelukká gyúrják hátulgombolós korától kezdve. Mert a “nehezen nevelhető” igen tág fogalom, és akármire rá lehet húzni. Különösen ott, ahol a hatóságoknak még tágabb a lelkiismerete.
