Szittyakürt, 1963 (2. évfolyam, 1-9. szám)

1963-10-01 / 9. szám

2. oldal. SZITTYAKURT 1963. Október hó. «ITTVAKOfcT Megjelenik havonta Published Monthly Publicitation mensuelle i I I 1 g i *■ 3 I 3 a” 3 3 3 3 3 5 3 x 3 3 *b= 3 te S. 3 5 8 8 I I I i g *? A Hungarista Testvéri Közösség és a Hungária Szabadságharcos Mozgalom hivatalos lapja. Felelős szerkesztők: Associated Editors: Végvári Tibor (Canada) és Major Tibor (USA) Felelős kiadók: Associated Publishers: Horváth Sándor (Canada) és Tóth Béla (USA) Levelezési címek: Correspondence Offices: U.S.A: “SZITTYAKURT” 8811 Detroit Ave., Apt 47 Cleveland, Ohio, 44102. Canada: “SZITTYAKURT” P.O. Box 26, Montreal 16, Quebec. AUSTRALIA: Bucsay Jenő, Flat 2, Beaconsfield Rd Hawhorn, Victoria. EUROPE: Búzás János, Bellignies (Nord) France. SOUTH AMERICA: Rácz Ervin, Apartado, 12113. Centro Narino, Bogota, Columbia. SOUTH AFRICA :Fehér Lajos, 38, Lignite St, Car­­lentonville TVL. X 1 1 * SZÍNHÁZI HETEK SOPRONBAN (Vasfüggöny fel - vasfüggöny le) Egy egyszerű “határátlépő” kitöltése után a Soproni ünnepi Hetek alkalmából (jun. 28-jul.22) Klingerbach és Ágfalva között megnyíltak a vasfüggöny kapui... Cserepéldányok az USA címre küldendők. — Printed in U.S.A. éri el a fővárost és hány ezer személyt tud meggyilkolni, mire a nap megfordul fölöt­tünk. A pánikszerű hangulatot, erős friss férfias hang állitot ta meg, amely a rádióból jött — ismét. Horthy Miklós ál­tal letett fegyvert, felvették, ifjú karok markolják már és viszik előre a zászlót, ifjú em berek, akik saját holttestük­ből emelik a gátat a mindent pusztító ellenség elé, hogy megvédjék a gyengébbeket.. gátat emelnek a pusztító el­lenség előtt, az élni akaró Nemzetnek. Ez az ifjú, friss bátor hang uj erőt öntött a csüggedőkbe. Azonban, mintha csak erre várt , volna az ellenség is — felrikoltottak a légiriadót jel ző szirénák és újra megin­dult a bombazápor Budapest ellen.. . Ebben a bombaesőben, vér ben, hulló életek között, az egész nemzet felzárkózott Szálasi Ferenc mögött.... “A NEMZET ÉLNI AKAR. hallatszott mindenfelől s a közelgő ellenség ágyuzajá­­ban, felvillanó torkolati tü­zek fényénél, leányok-asszo­­nyok, idős férfiak és gyere­kek, szerte az országban, mint a tigrisek védték fész­küket. .. 1944 október 15-én éjsza­ka ismét bombaeső hullt Bu­dapestre. . . s a hétfő újabb légiriadóval kezdődött. A vár ból éjszaka lövéseket is hal­lottunk, de ki tudja a zajt megkülömböztetni és kiér­tékelni, hogy mi s hogyan van... 1944, október 16. Az egész város népe igyekezett fel a várba, a Szent György térre. A rádió most már állandóan informált mindenről, s úgy tudtuk, hogy a Szent György téren a vár előtt, ünnepély készül. Óriási volt a tömeg s igy csak nehezen lehetett fel jutni a várba. Végre azonban ez is sikerült. A Szent György tér házainak valamennyi ab­laka, teteje.. fák, villanyosz­lopok .. .stb. ahova emberi kézzel felkapaszkodni lehe­tett,, emberfürtöktől volt ter­hes ... és mindenki szemé­ben könny és remény csillo­gott. . . A Honvédelmi Mi­nisztérium ablakából, hábo­rúkban és becsületben meg­őszült honvéd fejek .. arcu­kon pergő könnyel.. az e­­gész Szent György tér egyet­len kiáltás . . “A nemzet élni akar... éljen, jöjjön Száiasi! Sok sok év telt el azóta, hogy ezt láttam.. sok szomo ru eseménnyel, de nem tudja kitörölni lelkemből ezt a ké­pet soha semmi, csak majd a halál. Szabadválasztás volt ez, a nemzet őszinte egyakará­­sa, amelyhez hasonló talán csak egy volt még, amikór Mátyás királyt választották a Duna jegén. Itt most válasz­tani kellett az élet — a nem­zeti élet — és a halál között. Nemzetünk az ÉLETET — választotta, az örök életet. “Ez a harc, a mi harcunk. Ebben a harcban, vagy meg­semmisülünk, vagy megsem­misítünk. .. ” — mondotta Száiasi Ferenc, amikor a to­vábbi harcot választotta a bolsevizmus ellen. “Ez a harc még egyáltalán nem ért véget...” — mon­dotta iSzálasi Ferenc 1945 ta­vaszán a vérbiráknak a bu­dapesti tárgyaláson, ahon­nan az útja a Magyar Golgo­tára vezetett. Száiasi Ferenc és a koalí­cióban egyesült magyar nem­zet fehér lapot adott vala­mennyi politikai ellenfelének hogy most a nemzet végső, nagy élet-halál harcában e­­gytittes erővel harcoljanak a közös külső ellenség ellen. Hogyan gondolhattak erre e­­zek az elszánt, becsületes magyar férfiak, hogy akik ed dig is szembenállottak velük, azokat több, mint apró poli­tikai ellentét füti, -— azok nemzetellenesek ... ! Azok már eleve frigyre léptek a külső ellenséggel, hitvány a­­nyagi előnyökért. .. ? Pedig sajnos igy. volt.! Nem politi­kai, hanem világnézeti ellen­felek voltak. . S ezek a “fe­hér lappal ellátott” “fegy­vertársak” a külső ellenség hídfői lettek, elárulva a ben­nünk bizó magyar tömege­ket is.. .! 52 napig tartott ez a világ­­történelem egyik legnagyobb csatája.. Történelmet ha­misítani nem lehet, mert a történelem úgyis igazolja ma gát. Egyetlen pártot sem le­het, mint kivételt a többi fö­lé emelni, hogy ki volt na­gyobb. A koalícióban találko­zott és eggyé forrt magyar társadalom apraja nagyja, kivétel nélkül meghozta áldo­zatát Budapestnél 1944 de­cember január havában.. ! Ezalatt az 52 nap alatt ér­tek el a Sherburgnál partra­­szálló Szövetséges Hatalmak addig, ahol ma is állanak Eu répában. Budapest 52 napos harcának, Szálasi Ferenc és kormányának, az egész nagy szerü és félistenként harcoló magyar nemzetnek köszön­heti Nyugat ma, európai po­zícióját. . ! Ha 1944 október 15-én Száiasi Ferenc és moz­galma, az egész koalícióban eggyéforrt magyarság, elé nem áll a bolsevista gőzhen­gernek, hanem a Horthy ál­tal mutatott útra lép, ma sarló kalapácsos vörös zász­lókat lengetne az Atlanti Óce án szele. 1944 október 15-ét és a kö­vetkező eseményeket min­dennel szemben igazolta 1956 októbere, a magyar szabad­ságharc. .. “A bolsevizmus­­sal nincs kiegyezés.” ’’Vagy megsemmisitjük, vagy a bol­sevizmus semmisít meg ben­nünket.” A mindeneket bölcsen ren­dező végtelen hatalmú Isten, vértanúink és hőseink ben­nünket körülvevő lelke, — nekünk megmutatja az utat a jövőben is, s mi meglátjuk a nagyszombati reménytelen­ség után a feltámadást Kelet üszkei alól, Nyugat segítsége nélkül is. Kívánjuk, hogy adjon majd Nyugatnak is erőt az Isten el viselni azt a csapást — ame­lyet az Ő közbejárásukra el­viselt a maroknyi magyar nép. Adjon majd nekik is Szá lasi Ferencet, adjon majd o­­lyan gerinces férfiakat, akik eggyé lettek a koalícióban és erejük le gtelj ében, feledni tudták a személyi ellentétet, az egyetemes nemzeti érdek előre helyezésével. Adjon majd a Nyugatnak is önfelál dozó gyermekhősöket. . női vértanukat .. . miként adott és ha kell újra és mindég új­ra ad, a maroknyi magyar népnek.! Mi kihevertük Mohácsot.. ki az utánna következő 400 éves elnyomást. . miként vol tunk már XIV. Lajos francia király szerint Európa egén a legfénylőbb csillag.. újra le­szünk. . mert senki másban nem bízunk soha többet, csa­kis a felettünk élő és őrködő Istenben és hőseink, mártír­jaink bennünket védő szelle­mében. . . Elér minden nép egyszer a keresztuthoz. . a lenni, vagy nem lenni nagy kérdőjeléhez. Magyar nemzetünk elért. .. és megél...-forgalomban, május, junius, és julius hónapokban mint azelőtt egy évben. Eltűnt a kukorica bor is. A soproni Borforgalmi Vállalat embe­rei a helyi “Haladás” terme­lőszövetkezet tagjainak ház­tőnek, egy ál-turista kelle­metlen kérdésekkel zaklatta. A kis várkerület sarkán “dí­szelgő” vörös csorda temető hogylétéről érdeklődött — ugyanis ezt Sopron népe 1956 ban Pompej pusztulásához A határőrség rendkívül u< varias fogadtatása meglep te a 30,000 határátlépőt.... igaz hogy a határőrséget er re az előzékeny de egyben i legéberebb szolgálatra Bar na főhadnagy a soproni 48 as laktanya “Kultur tenné ben” már hónapokkal ezelőt begyakoroltatta. Nyilván eb bői az előzékenységből fa kadt: hogy a fentieket sörö zés közben a déli pályaudva éttermében az egyik igen é bér határőr elmondotta. Azt viszont minden sopro ni lakos tudja, hogy Barm főhadnagy egyszer már el hamvadt, akkor Braunnal hívták. A vizűm nélküli határátlé péssel az osztrák hatóságol szerint 92%-ban osztrák ál lampolgárok éltek, de az át lépők között Dánia, Francia ország, Írország, Hollandia Jugoszlávia, Nagy-Brittánh sőt Ausztrália, Kanada és E ! gyesült Államok polgárai is A soproniak d agy on élvez­ték ezt az egy hónapos szén' bekötősdit. Megszűnt a sor­baállás az üzletek megteltei árukkal. A soproni tanács végrehajtó bizottsága 45,000 turista számára igényelt a szinházosdihoz húst, tojást vajat, csokoládé különleges­séget a Győr-Sopron megyei központtól. A soproni járás területén lévő utakon több é­­lelmiszer szállító kocsi volt táji szőlőjén termelt borkész­letét vásárolták fel, tegyük hozzá elég olcsó áron. így az tán igazi “soproni vöröst” is iszogathattak a turisták. A ravaszul kieszelt szinhá­­zosdiban itt-ott egy kis hiba is csúszott. Az egyik osztrák állampolgárt orvosi segély­ben kellett részesíteni — u­­gyanis Wurm bácsi a kitele­pített sváb miután meglátta a St. Mihály temető hátamö­­götti dombon elgazosodott és tönkrement szőlőjét, szivgör­­csöt kapott. A Pannonia szál­ló egykori “Pika” ávós-besu­­gó pincérét, aki ez alkalom­mal felcsapott turista veze­változtatta hasonlóvá. Az e­­gyik holland turista vezető­jéhez fordult felvilágosítást kérve, hogy miért könnyes egy-két “osztrák” turista sze me, amikor a Hűség Kapu e­­lőtt álltak. Soha nem látott turista á­­ramlás véget ért. A vasfüg­göny ismét legördült. A Nap­sugár Állami Áruházból el­tűntek a bőrkabátok, az é­­lelmiszer boltok árui a mini­málisra csökkentek ismét. “Pika” most a piacon ütött sátrat és sörmérés közben é­­beren őrködik a “szocialista” termelésből fakadó “jólétre”. (: m t :)

Next

/
Thumbnails
Contents