Szittyakürt, 1963 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1963-01-01 / 1. szám
4. oldal SZITTYAKÜRT 1963 január hó A TESTVÉREK NYUGATI BIRODALMAIM©ZGALMI ÉLETÜNK írta: Dr. literáti VÁGÓ PÁL TESTVÉREK! Mozgalmunk győzelméhez három kell: HIT! HAZASZERETET! FEGYELEM! (Szálasi: „Üt és Cél“, 1935) A H.T.K. KÜLÜGYI OSZTÁLYÁNAK JELENTÉSE Folytatás az 1. oldalról Az igazság tehát az, hogy a mai vakoló páholyok nem utódai a szabadkőműves céheknek, mert e céheket a voltaképeni szabadkőművesség megalapítói csak fedőszervül használják. Amikor aztán a céhek irányítása teljesen a jelképes testvérek hatalmába került — amik soraiban az angol közélet előkelőségei foglaltak helyet — ezek elérkezettnek látták az időt, hogy az álarcot magukról ledobva, céljaikat egy új szervezet alapokmányában fektessék le. Ez történt az emlékezetes 1717-ik évben amidőn négy angol céh összevonásából és átszervezéséből a mai szabadkőművesség kiinduló szervezete született meg. Ez a szervezet most már tagjai hivatásának megfelelően feladatát a fizikai építés helyett a szellemi építésben — másszóval a társadalmi és politikai szervezésben jelöli meg. Ennek irányelveit foglalta aztán össze Montagu herceg utasítására Jacob Anderson anglikán presbyter az 1723- ban kiadott szabadkőműves alkotmány könyvében, amelyet a londoni nagypáholy 1738-ban a világszabadkőművesség alapokmányaként fogadott el. A szabadkőművesek kezdet óta arra törekedtek, hogy misztikus háttér megrendezésével, tagavatásaikkal és ünnepélyeikkel kapcsolatos megfélemlítő ceremóniáikkal mozgalmukkal egy valláserkölcsi jelleget adjanak. És ha a világtörténelem más fejezeténél talán csak burkoltan, de itt, ennek a nyugati civilizáció sorsát eldöntő mozgalom keletkezésénél és-kialakulásánál derül ki cáfolbatatlanul, hogy minden emberi közösség sorsát már predesztinálja, előre meghatározza az a mítosz, amelynek szelleméből született. Az a tény, hogy az alapokmányokat megfogalmazó anglikán pap egyoldolú műveltségénél fogva más világnézettel nem is rendelkezhetett, mint az angol embei szellemi bálványimádásává idült Biblia-tiszteletével, már zsidó bélyeget nyomott keletkezése pillanatában az egész mozgalomra és történelmi logikával biztosította abban a zsidóság uralkodó szerepét. Halljuk a legilletékesebb zsidc szaktekintélyek nyilatkozatait: „Masonery is a Jewish institution, whose history, degrees charges, passwords and explica tions are Jewish from beginning to end”. — (A szabadkőművesség zsidó intézmény, amelynél története, rendfokozatai, tisztsé gei, jelszavai és magyarázatai elejétől végéig zsidók) — mondja i tudós Isaac M. Wise rabbi a; „Israelite of American i86( augusztus 3-i számában. Vagy ha ez nem elég, halljuk, mit szó ehhez Dr. G. Karpeles a B’na Brith zsidó ríagypáholy 1902- emlékiratának 107-ik oldalán: szabadkőművesség eszméje u gyancsak belső szükségességgé indult ki a zsidóságból. Érdem szerinti alapítója Salamon, ak Izrael fénykorát látta. Jelszava és jelképei lagnagyobbrészt hébe eredetűek”. Nem is vezethet máshoz, min a szabadkőművesség teljes elzsi dósodásához, ha Rév. Andersor az általa szerkesztett „Alkotmány könyv” „Old charges. . . a sza bad és befogadott szabadkőmű vesek eredeti kötelezettségei” cí mű fejezetében abból a felfogás ból indul ki, hogy a világ népe egyetértenek az Ó-szövetség erkölcsi parancsainak tiszteletében és ezek alapján a következőket írja: „Egy szabadkőműves eszerint kötelezve van, hogy az erkölcsi törvényt, mint igaz Noahita tisztelje. . . mert a szabadkőművesek mindannyian megegyeznek Noah három parancsában, amelyek elégségesek, hogy kapcsolataikat a páholyok között fenntartsák”. Ez az okoskodás nyilván arra vall, hogy az „Alkotmánykönyv megszerkesztése idején, sőt azt megelőzően már léteztek zsidó páholyok is, amiért is a jámbor reverend a nagy testvériesség érdekében boldogan fedezhette fel, hogy a kereszténység az Ó-szövetség szentté avatásával már készen kínálta ennek az erkölcsi egységnek az alapját. Bennünket itt különösen érdekel az „igaz noahita” jelentősége. Noah törvényeinek elseje a kötelező engedelmességet mondja ki’ a zsidó felsőséggel szemben. Igaz noahita tehát — aki Noah három törvényét betartja, a zsidó felsőségének engedelmeskedő ember — miként a szabadkőműveseket ezek bírálói találóan nevezik mesterséges zsidóknak. Megengedem, hogy ezt a kötelezettséget Rev. Anderson kötelező alázattal, szívesen fogadta el, akinek keresztényi ítélőképességét „az Űr választott népének” dicsfénye vikította el. Én azonban kénytelen vagyok e keresztényi felfogást a „választott nép” legendája illetékes ismerőjének, a legnagyobb zsidó hittudós: Mojse ben Majemon — alias Majmonides — (meghalt 1204-ben) véleményével más oldalról is megvilágítani, aki a Misna Thorában — az Ó-szövetségi és atamudisztikus magyarázatok összevonásából alkotott egyetemes zsidó hittudományában — ezeket írja: „Már betelt az egész világ a Messiás, a Tóra és a Parancsolatok dolgaival. E dolgok elterjedtek, a távoli szigeteken és sok körülmetéletlen szívű és testű nép között. A kereszténység foglalkozik ezekkel, holott ezelőtt csak Izrael tudott valamit a Messiásról. . .” — Majmonides elismeri, hogy a kereszténység ismertette meg az Ó-szövetséget a világgal, de hozzáfűzi, hogy ezt tévesen magyarázza, ha azt állítja, hogy a várt Messiás a názáreti ács fia volt, ami azonnal ki fog derülni, amint elérkezik az igazi Messiás, aki zsidó fegyveres hatalom élén a világ keresztény népeit leigázza és azokat, akik Noé törvényeit el nem fogadják, asszonyostul és gyerekestül kiirtja (Huber Lipót r. kát kanonok: „Kereszténység és zsidóság I. kötet 241. oldal). 1 Azt hiszem, ez elég világosan , érteti meg velünk, hogy a Rév. . Anderson által ajánlott vakolc i közösség a zsidó testvérekkel csak i a gójok feltétel nélküli kapitulá- L dója árán lehetséges. Az a tény • hogy Angliában már az első vi- 1 lágháború előtt 400,000, az USA■ ban 2 millió gój vakolt és, hogy i ezt követően az angolul beszélő i világban közéleti szerephez min• den halandó csak a páholyon keresztül juthat, eléggé megmagyat rázza a századváltó történetébő'- kivilágló tényt, hogy e két vezetc , nyugati hatalom nemzeti szuve- rénitása csupán „sybarita váz”- de szerepük nem több a zsidc- parancsokat végrehajtó rendőr- ségnél. Ennek a vakoló szervezeteké i bujtatott zsidó parancsuralomnal a szelleme és e vakoló szervezetek szerkezete a legtökéletesebb ellentéte annak, amit a szolgálatukban álló politikusok, írók, a közvélemény felé demokráciának és, mirt ilyent, a társadalom egyedül üdvözítő formájának hirdetnek és ajánlanak. A vakoló szervezeteket a legtökéletesebb szellemi parancsuralom irányítja, amely csaknem olyan hatékony, mint e világösszeesküvők visszafelé elsült alkotásának: a Szovjetuniónak fizikai parancsuralma. Szelleme és erkölcse mindkettőnek ugyanaz: képmutatás és terror. A „szabad” Amerikában egymás után tűntek el a sülyesztőben, akik átláttak a szitán, vagy a noahita kötelező engedelmességét megtagadták: Patton tábornok, Páter Galambos, Forrestal, MacCarthy Bang Jensen, hogy csupán a feltűnőbb eseteket említsem. Ennek megfelelő a tagavatás, amelyet az előzetes nyomozást követő titkos golyózás és ennek kedvező eredménye után egy sereg jelképes — szinte nevetséges — megfélemlítő szertartás (sötét szobában megvilágított csontváz, a felvételt kérelmező mellének álarcos alakok által szegezett tőrök, stb.) és végül eskü zár le, amelyben a felvételt kérelmező kijelenti, hogy tépjék ki nyelvét, szívét és beleit, s ezeket dobják a tengerbe, hogy emlékének minden nyoma kitöröltessék, ha a felsőbb rangfokozatok iránti köteles engedelmesség ellen vét. vagy a rábízott titkot elárulja. Jegyezzük meg jól: ez a titoktartás nemcsak a nagy nyilvánosság felé, de az alacsonyabb rangfokozatú testvérekkel szemben is kötelező, tehát az újonc felvételekor, “a világosság elnyerésekor” még nem is ludhatja,-minő feladatokra kö-j telezi magát a “világosság templomában” történt felavatásakor, miféle cselszövés eszközéül fogja majd őt felhasználni a “legmagasabban ragyogó Szuverén” vakolófejedelem, vagy a még hangzatosabb elnevezésű “Nyugat és Kelet császára”, akinek személye és tartózkodási helye maga is titok. A naív gój ebben a bűnszövetkezetben elsőfokon csupán a “Dolgozó Jánosrend” tanoncaként szerepel és ha jól viselkedik, másod- és harmadfokon segéd, sőtpáholymester is lehet — mindezideig azonban a Jánosrend felett ragyogó Andrásrend, vagy skótrend alárendeltje, amely ismét három rendfokozatot ismer, amely felett aztán a “felvilágosult és cselekvő rend” székel, a hetedik fokon “fennragyogó igazgató testvéreivel”, a 8. fokon “legragyogóbb meghittjeként Salamonnak”, a 9. fokon “felvilágosult Jánosrendjeivel”, a 10 fokon ragyogó “Bíborrend lovagjaival”, a í i. fokon székelő legfelvilágosultabb vörös keresztes Parancsnokkal, aki magát Salamon vikáriusának nevezi, és így tovább a 33- ik fokon ragyogó, közönséges halandó által nem ismert legmagasabb Szuverénig. Nyilvánvaló, hogy független gondolkodású, tisztánlátó becsületes ember olyasmire fogadalmat nem tesz, aminek a kötelezettségét nem ismeri. A nevetséges avatási próbák csak olyasvalakire gyakorolnak benyomást, aki nem , szagolt puskaport. Innen van, hogy amióta a XIX. század vége ■ felé a polgári társadalomnak Nyugaton csaknem minden csúcs: szervét ez az összeesküvő szerve- Folytatás a 4. hasábon Külügyi szolgálatunk megalakulása óta két lőteladatra helyezte a súlyt: 1.) Nem-magyarokkal megismertetni ia iHungarizmust és a Konnacionalizmust. 2.) Egy táborba összevonni a világ nemzeti mozgalmait, hogy közös frontot alkothassunk a nemzeti gondolat ellenségei ellen. E kettős munkálkodásban gyorsan növekvő sixereket értünk el. Külföldi barátaink mindég .szeretettel és igen nagy érdeklődéssel fogadták Szálasi Ferenc tanait és a konnacionaiizmusnak mindég több és több híve lesz azoknak a pártoknak és szervezeteknek a köreiben, amelyeknek a HTK külügyi szolgálata szellemi és sok esetben anyagi támogatását is nyújtotta. Teljesen izolált nemzeti mozgalmakat sikerült összehozni egymással; félreértések miatt egymástól me&szeálló szervezeteket egymásra találtattunk; anyagilag tönkretett mozgalmaknak megadtuk a szükséges támogtást, hogy tovább szervezkedhessenek és folytathassák a harcot a közös ellenség ellen. Általános megállapításunk, hogy a világ nemzeti mozgalmai sok esetben gyermekcipőben járnak a mienkhez képest. Az akarat megvan, de ideológiai hiányokban szenvednek. Legtöbbje a mi kezdeti Meskó és Böszörményi-féle harminc év előtti kezdeményezések nívóján mozognak, egyesek horogkeresztes jelvénnyel és fasiszta jelleg- I gél. Vannak olyanok is, amelyeknek : működése több kárt okoz a nemzeti I eszmék fejlődése szempontjából, I mint ellenségeink intrikálása. Ilyen j pl. az amerikai Rockwell náci moz: galma, amely felelőtlen és komoiyj tálán magatartásával mindjobban j megerősíti ama gyanúnkat, hogy ez i a kezdeményezés a világ nemzeti ! mozgalmainak diszkreditálására és j szétrobbantására lett beállítva. A- i hova Rockwell beteszi a lábát, ott ! csak rombolást és káoszt hagy ma- I ga után. Ez volt a szándék legutóbb j is, amikor Kanadában menve előre meghirdetett célja volt a HTK-val j felvenni a „kapcsolatot”. A HTK j kanadai vezetője a leghatározottabb utasítás alapján cselekedett, amikor I nem állt szóba Rockweilel. Ezzel I szemben a „náci vezér” Kanada elhagyásakor nyilatkozatot adott az újságíróknak, hogy Kanadában tár! gyalt Polgárral és „mindenben meg) egyeztek”. Ez állításnak valótlan- I sága azonnal kitűnik, ha tudjuk, ! hogy Polgár Lajos testvérünk, a I HTK vezetője Ausztráliában él, tej hát Rockwellnek még csak módjá! ban ”-m lehetett a vele való meg> be,=r „re, nem is szólva a „mindenj i való megegyezésiről. Ugyan- I ak.vor zsidó gyűlöletre úszító röpj cédulák is jelentek meg a kanadai j városokban „Polgár” név alatt ki! bocsájtva. Nyilvánvalóvá lett még ( a legtájékozatlanabbak előtt is, i hogy milyen célt szolgált Rockwell j kanadai látogatása. Az ügyben I nyomozó kanadai titkos rendőrség1 1 is meg kellett állapítsa, hogy e lá-2 togatás a világ egyik legerősebb ; nemzeti szervezetének a destr.uálá- I sát volt hivatva szolgálni. Sokxai örvendetesebbek azok az eredmények, amelyek a világ minden részéből befutó levelekben jelentkeznek. örömmel és nem kis hálával tagadják kinyújtott kezünket és különösen nagy hatással van Szálasi Ferenc „Üt és Cél” c. munkájának ismertetése, amelyet a világ valamennyi fontos nyelvére lefordítva kapják külföldi barátaink. Az elsők között jelentkezett hívásunkra Einar Aberg nagy svéd nemzeti -harcos, aki örömmel ajánlkozott fel az együttműködésre. Ugyancsak Svédországból a Nordiska Rikspartiet nevű párt többek között ezeket írja: „Teljesen megegyezünk önökkel a nemzetközi kapcsolatokat szolgáló elméletre vonatkozóan, amelyet konnocionalizmusn-ak hívnak.” Ez a párt még „nacionalista internacionalé”-ről beszél és mi szükségesnek tartottuk felvilágosítani őket a konnacionalizmus és internacionalizmus közötti különbségről. KONNACIONALIZMUS A „Fiatal Colombia” nevű délamerixai iijúsági szervezet az alábbi levelet küldte a HTK külügyi ve ■ zetöjének: „Valóban remek a konnacionalizmus gondolata, amelyet az önök vezére hirdetett meg. Ma, amikor a világ egész nacionalista ifjúsága felismeri, hogy az internacionalék összefognak az emberiség rabságba vetésére, tovább kell látnunk az országhatároknál és szorosan összefognunk, hogy győzhessünk. Nagyon fontos volt számunkra az „Üt és Cél” első fejezete anyanyelvűnkön a halhatatlan Szálasitól. Benne találtunk mindennapi kenyeret a további harcra. Nagyon jói látjuk, hogy mi a Hungarizmus és mi t -célja. Számíthatnak teljes támoga tágunkra. Egyúttal nagyon szeretnénk még több adatot kapni a hungarista eszmével -kapcsolatban. Szála.si Ferenc -hazaszeretete, gondolatai és áldozata örökké élni fognak szívünkben és Kolombiáért, valamint az egész keresztény világért folytatott harcunkban követnifogjuk példáját.” Nem hagyhatjuk idézés nélkül azt a szívhez szóló levelet, amelyet az ugyancsak Kolombiában élő egyetemi ifjúságot képviselő Ignacio Arsimendi és Luis Alfonsó Madrid nevű egyetemi hallgatóktól kaptunk: „Mai levelünkben .szeretnénk há lát adni önnek, először is azért a sok információért, lapért és kiadványért, amelyet elküldött nekünk és amelyből annyit tanultunk közös harcunkról, önök nélkül teljesen izolálva maradtunk vol:#a, csak önmagunkban elmélkedve, minden kapcsolat nélkül a külvilággal, ön volt az a remek kulcs, amely kinyitotta számunkra az igazi nacionalizmus kapuját. Szintén hálánkat szeretnénk kifejezni azokért a címekért, amelyek új és eddig ismeretlen utakat nyitottak meg nekünk Csákis ezeknek a kapcsolatoknak a segítségével fogjuk elérni á végsc győzelmet, -mivel univerzális ellenséggel szemben harcolunk. így ! erőnknek is univerzálisnak keli len- I nie, hogy megtarthassuk helyünkéi i a front minden szakaszán. Igazár j nem tudjuk -hogyan fejezzük ki há! Iánkat önnek. Talán mégis van rá- I mód é.s ez pedig az, hogy olyan erőj vei és elszántsággal fogunk har-col! ni, mint önök.” E helyen óhajtjuk megjegyezni I hogy ma -már számtalan külföld í nemzeti szervezet helyiségének falán a díszhelyen, Szálasi Ferencnek I mint a konnacionalizmus megalaj pítójának fényképe látható, j Így folytathatnánk a levelekbő [ való idézeteket, amelyekre sajno: I helyszűke miatt nincs lehetőség, i Sok erőfeszítést teszünk abbai j az irányban is, hogy a különböze I amerikai nemzeti szervezetek közöt I az összefogást megteremtsük, mer i csak így harcolhatnak sikeresen 1 l közös ellenség ellen. Minthogy igei I sok függ a jövőben a délamerika j államok magatartásától is, minden I elkövetünk, hogy az ottani államot ! nemzeti .szervei között a legszoro- i saibb kapcsolat létrejöhessen. RATZ ERVIN zet foglalta el, alig látunk a nyudati “demokrácia” politikusai között nagyszabású úttörő, elszánt egyéniséget. Ezek helyét csupa megalkuvó, gerinctelen báb, vak engedelmességre nevelt stréber percember, a nyugati civilizáció szétzüllesztői foglalják el. Ezek elképesztő lelkiismeretlenségét az általuk diktált békeparancsok, gonoszságát a nürnbergi törvényszék, a yaltai embervásár, a kultúrában felettük álló német és japán nép “átnevelésének” pökhendi beképzeltsége jellemzi, amivel tökéletesen beigazolták, hogy képtelenek időálló társadalmi rend felépítésére. Párhuzamosan jár ezzel az erkölcsök és a művészet elfajzása, egy ritmus- és összhang nélküli zenei anarchia, a Michelangelokat felválté Picas sók idiótaművészete.