Szittyakürt, 1963 (2. évfolyam, 1-9. szám)

1963-01-01 / 1. szám

4. oldal SZITTYAKÜRT 1963 január hó A TESTVÉREK NYUGATI BIRODALMAIM©ZGALMI ÉLETÜNK írta: Dr. literáti VÁGÓ PÁL TESTVÉREK! Mozgalmunk győzelméhez három kell: HIT! HAZASZERETET! FEGYELEM! (Szálasi: „Üt és Cél“, 1935) A H.T.K. KÜLÜGYI OSZTÁLYÁNAK JELENTÉSE Folytatás az 1. oldalról Az igazság tehát az, hogy a mai vakoló páholyok nem utódai a szabadkőműves céheknek, mert e céheket a voltaképeni szabad­kőművesség megalapítói csak fe­dőszervül használják. Amikor az­tán a céhek irányítása teljesen a jelképes testvérek hatalmába ke­rült — amik soraiban az angol közélet előkelőségei foglaltak he­lyet — ezek elérkezettnek látták az időt, hogy az álarcot maguk­ról ledobva, céljaikat egy új szer­vezet alapokmányában fektessék le. Ez történt az emlékezetes 1717-ik évben amidőn négy angol céh összevonásá­ból és átszervezéséből a mai szabadkőművesség kiinduló szervezete született meg. Ez a szervezet most már tagjai hivatásának megfelelően felada­tát a fizikai építés helyett a szel­lemi építésben — másszóval a társadalmi és politikai szervezés­ben jelöli meg. Ennek irányelveit foglalta aztán össze Montagu herceg utasítására Jacob Ander­son anglikán presbyter az 1723- ban kiadott szabadkőműves al­kotmány könyvében, amelyet a londoni nagypáholy 1738-ban a világszabadkőművesség alapok­mányaként fogadott el. A szabadkőművesek kezdet óta arra törekedtek, hogy misztikus háttér megrendezésével, tagava­tásaikkal és ünnepélyeikkel kap­csolatos megfélemlítő ceremóniá­ikkal mozgalmukkal egy valláser­kölcsi jelleget adjanak. És ha a világtörténelem más fejezeténél talán csak burkoltan, de itt, en­nek a nyugati civilizáció sorsát eldöntő mozgalom keletkezésénél és-kialakulásánál derül ki cáfol­­batatlanul, hogy minden emberi közösség sor­sát már predesztinálja, előre meghatározza az a mítosz, a­­melynek szelleméből született. Az a tény, hogy az alapokmányo­kat megfogalmazó anglikán pap egyoldolú műveltségénél fogva más világnézettel nem is rendel­kezhetett, mint az angol embei szellemi bálványimádásává idült Biblia-tiszteletével, már zsidó bélyeget nyomott kelet­kezése pillanatában az egész mozgalomra és történelmi lo­gikával biztosította abban a zsidóság uralkodó szerepét. Halljuk a legilletékesebb zsidc szaktekintélyek nyilatkozatait: „Masonery is a Jewish institu­tion, whose history, degrees charges, passwords and explica tions are Jewish from beginning to end”. — (A szabadkőműves­ség zsidó intézmény, amelynél története, rendfokozatai, tisztsé gei, jelszavai és magyarázatai ele­jétől végéig zsidók) — mondja i tudós Isaac M. Wise rabbi a; „Israelite of American i86( augusztus 3-i számában. Vagy ha ez nem elég, halljuk, mit szó ehhez Dr. G. Karpeles a B’na Brith zsidó ríagypáholy 1902- emlékiratának 107-ik oldalán: szabadkőművesség eszméje u gyancsak belső szükségességgé indult ki a zsidóságból. Érdem szerinti alapítója Salamon, ak Izrael fénykorát látta. Jelszava és jelképei lagnagyobbrészt hébe eredetűek”. Nem is vezethet máshoz, min a szabadkőművesség teljes elzsi dósodásához, ha Rév. Andersor az általa szerkesztett „Alkotmány könyv” „Old charges. . . a sza bad és befogadott szabadkőmű vesek eredeti kötelezettségei” cí mű fejezetében abból a felfogás ból indul ki, hogy a világ népe egyetértenek az Ó-szövetség er­kölcsi parancsainak tiszteletében és ezek alapján a következőket írja: „Egy szabadkőműves esze­rint kötelezve van, hogy az er­kölcsi törvényt, mint igaz Noa­­hita tisztelje. . . mert a szabad­­kőművesek mindannyian meg­egyeznek Noah három parancsá­ban, amelyek elégségesek, hogy kapcsolataikat a páholyok között fenntartsák”. Ez az okoskodás nyilván arra vall, hogy az „Al­kotmánykönyv megszerkesztése idején, sőt azt megelőzően már léteztek zsidó páholyok is, ami­ért is a jámbor reverend a nagy testvériesség érdekében boldogan fedezhette fel, hogy a kereszténység az Ó-szövet­ség szentté avatásával már készen kínálta ennek az er­kölcsi egységnek az alapját. Bennünket itt különösen érde­kel az „igaz noahita” jelentősége. Noah törvényeinek elseje a köte­lező engedelmességet mondja ki’ a zsidó felsőséggel szemben. Igaz noahita tehát — aki Noah három törvényét betartja, a zsidó felső­ségének engedelmeskedő ember — miként a szabadkőműveseket ezek bírálói találóan nevezik mesterséges zsidóknak. Megengedem, hogy ezt a kö­telezettséget Rev. Anderson kö­telező alázattal, szívesen fogadta el, akinek keresztényi ítélőképes­ségét „az Űr választott népének” dicsfénye vikította el. Én azon­ban kénytelen vagyok e keresz­tényi felfogást a „választott nép” legendája illetékes ismerőjének, a legnagyobb zsidó hittudós: Mojse ben Majemon — alias Majmo­­nides — (meghalt 1204-ben) vé­leményével más oldalról is meg­világítani, aki a Misna Thorá­­ban — az Ó-szövetségi és ata­­mudisztikus magyarázatok össze­vonásából alkotott egyetemes zsi­dó hittudományában — ezeket írja: „Már betelt az egész világ a Messiás, a Tóra és a Paran­csolatok dolgaival. E dolgok el­terjedtek, a távoli szigeteken és sok körülmetéletlen szívű és tes­tű nép között. A kereszténység foglalkozik ezekkel, holott eze­lőtt csak Izrael tudott valamit a Messiásról. . .” — Majmonides elismeri, hogy a kereszténység is­mertette meg az Ó-szövetséget a világgal, de hozzáfűzi, hogy ezt tévesen magyarázza, ha azt állít­ja, hogy a várt Messiás a názá­reti ács fia volt, ami azonnal ki fog derülni, amint elérkezik az igazi Messiás, aki zsidó fegyveres hatalom élén a világ keresztény népeit leigázza és azokat, akik Noé törvényeit el nem fogadják, asszonyostul és gyerekestül kiirt­ja (Huber Lipót r. kát kanonok: „Kereszténység és zsidóság I. kö­tet 241. oldal). 1 Azt hiszem, ez elég világosan , érteti meg velünk, hogy a Rév. . Anderson által ajánlott vakolc i közösség a zsidó testvérekkel csak i a gójok feltétel nélküli kapitulá- L dója árán lehetséges. Az a tény • hogy Angliában már az első vi- 1 lágháború előtt 400,000, az USA­­■ ban 2 millió gój vakolt és, hogy i ezt követően az angolul beszélő i világban közéleti szerephez min­• den halandó csak a páholyon ke­resztül juthat, eléggé megmagya­t rázza a századváltó történetébő'- kivilágló tényt, hogy e két vezetc , nyugati hatalom nemzeti szuve­- rénitása csupán „sybarita váz”- de szerepük nem több a zsidc- parancsokat végrehajtó rendőr- ségnél. Ennek a vakoló szervezeteké i bujtatott zsidó parancsuralomnal a szelleme és e vakoló szervezetek szerkezete a legtökéletesebb ellen­téte annak, amit a szolgálatuk­ban álló politikusok, írók, a köz­vélemény felé demokráciának és, mirt ilyent, a társadalom egye­dül üdvözítő formájának hirdet­nek és ajánlanak. A vakoló szervezeteket a leg­tökéletesebb szellemi parancsura­lom irányítja, amely csaknem o­­lyan hatékony, mint e világössze­esküvők visszafelé elsült alkotásá­nak: a Szovjetuniónak fizikai pa­rancsuralma. Szelleme és erkölcse mindkettőnek ugyanaz: képmuta­tás és terror. A „szabad” Ameri­kában egymás után tűntek el a sülyesztőben, akik átláttak a szi­tán, vagy a noahita kötelező en­gedelmességét megtagadták: Pat­ton tábornok, Páter Galambos, Forrestal, MacCarthy Bang Jen­sen, hogy csupán a feltűnőbb ese­teket említsem. Ennek megfelelő a tagavatás, amelyet az előzetes nyomozást követő titkos golyózás és ennek kedvező eredménye után egy sereg jelképes — szinte nevet­séges — megfélemlítő szertartás (sötét szobában megvilágított csontváz, a felvételt kérelmező mellének álarcos alakok által sze­gezett tőrök, stb.) és végül es­kü zár le, amelyben a felvételt ké­relmező kijelenti, hogy tépjék ki nyelvét, szívét és beleit, s ezeket dobják a tengerbe, hogy emléké­nek minden nyoma kitöröltessék, ha a felsőbb rangfokozatok iránti köteles engedelmesség ellen vét. vagy a rábízott titkot elárulja. Je­gyezzük meg jól: ez a titoktartás nemcsak a nagy nyilvánosság felé, de az alacsonyabb rangfokozatú testvérekkel szemben is köte­lező, tehát az újonc felvételekor, “a vi­lágosság elnyerésekor” még nem is ludhatja,-minő feladatokra kö-j telezi magát a “világosság temp­lomában” történt felavatásakor, miféle cselszövés eszközéül fogja majd őt felhasználni a “legmaga­sabban ragyogó Szuverén” vako­lófejedelem, vagy a még hangza­tosabb elnevezésű “Nyugat és Ke­let császára”, akinek személye és tartózkodási helye maga is titok. A naív gój ebben a bűnszövet­kezetben elsőfokon csupán a “Dolgozó Jánosrend” tanonca­­ként szerepel és ha jól viselkedik, másod- és harmadfokon segéd, sőtpáholymester is lehet — mind­­ezideig azonban a Jánosrend fe­lett ragyogó Andrásrend, vagy skótrend alárendeltje, amely is­mét három rendfokozatot ismer, amely felett aztán a “felvilágosult és cselekvő rend” székel, a hete­dik fokon “fennragyogó igazgató testvéreivel”, a 8. fokon “legra­gyogóbb meghittjeként Salamon­nak”, a 9. fokon “felvilágosult Jánosrendjeivel”, a 10 fokon ra­gyogó “Bíborrend lovagjaival”, a í i. fokon székelő legfelvilágosul­tabb vörös keresztes Parancsnok­kal, aki magát Salamon vikáriu­sának nevezi, és így tovább a 33- ik fokon ragyogó, közönséges ha­landó által nem ismert legmaga­sabb Szuverénig. Nyilvánvaló, hogy független gondolkodású, tisztánlátó becsüle­tes ember olyasmire fogadalmat nem tesz, aminek a kötelezettsé­gét nem ismeri. A nevetséges a­­vatási próbák csak olyasvalakire gyakorolnak benyomást, aki nem , szagolt puskaport. Innen van, hogy amióta a XIX. század vége ■ felé a polgári társadalomnak Nyugaton csaknem minden csúcs­­: szervét ez az összeesküvő szerve- Folytatás a 4. hasábon Külügyi szolgálatunk megala­kulása óta két lőteladatra he­lyezte a súlyt: 1.) Nem-magyarokkal megismer­tetni ia iHungarizmust és a Konna­­cionalizmust. 2.) Egy táborba összevonni a vi­lág nemzeti mozgalmait, hogy kö­zös frontot alkothassunk a nemzeti gondolat ellenségei ellen. E kettős munkálkodásban gyor­san növekvő sixereket értünk el. Külföldi barátaink mindég .szere­tettel és igen nagy érdeklődéssel fogadták Szálasi Ferenc tanait és a konnacionaiizmusnak mindég több és több híve lesz azoknak a pártok­nak és szervezeteknek a köreiben, amelyeknek a HTK külügyi szolgá­lata szellemi és sok esetben anyagi támogatását is nyújtotta. Teljesen izolált nemzeti mozgal­makat sikerült összehozni egymás­sal; félreértések miatt egymástól me&szeálló szervezeteket egymásra találtattunk; anyagilag tönkretett mozgalmaknak megadtuk a szüksé­ges támogtást, hogy tovább szervez­kedhessenek és folytathassák a har­cot a közös ellenség ellen. Általános megállapításunk, hogy a világ nemzeti mozgalmai sok esetben gyermekcipőben járnak a mienkhez képest. Az akarat meg­van, de ideológiai hiányokban szen­vednek. Legtöbbje a mi kezdeti Meskó és Böszörményi-féle har­minc év előtti kezdeményezések ní­vóján mozognak, egyesek horogke­resztes jelvénnyel és fasiszta jelleg- I gél. Vannak olyanok is, amelyeknek : működése több kárt okoz a nemzeti I eszmék fejlődése szempontjából, I mint ellenségeink intrikálása. Ilyen j pl. az amerikai Rockwell náci moz­­: galma, amely felelőtlen és komoiy­­j tálán magatartásával mindjobban j megerősíti ama gyanúnkat, hogy ez i a kezdeményezés a világ nemzeti ! mozgalmainak diszkreditálására és j szétrobbantására lett beállítva. A- i hova Rockwell beteszi a lábát, ott ! csak rombolást és káoszt hagy ma- I ga után. Ez volt a szándék legutóbb j is, amikor Kanadában menve előre meghirdetett célja volt a HTK-val j felvenni a „kapcsolatot”. A HTK j kanadai vezetője a leghatározottabb utasítás alapján cselekedett, amikor I nem állt szóba Rockweilel. Ezzel I szemben a „náci vezér” Kanada el­hagyásakor nyilatkozatot adott az újságíróknak, hogy Kanadában tár­­! gyalt Polgárral és „mindenben meg­­) egyeztek”. Ez állításnak valótlan- I sága azonnal kitűnik, ha tudjuk, ! hogy Polgár Lajos testvérünk, a I HTK vezetője Ausztráliában él, te­­j hát Rockwellnek még csak módjá­­! ban ”-m lehetett a vele való meg­­> be,=r „re, nem is szólva a „minden­­j i való megegyezésiről. Ugyan- I ak.vor zsidó gyűlöletre úszító röp­­j cédulák is jelentek meg a kanadai j városokban „Polgár” név alatt ki­­! bocsájtva. Nyilvánvalóvá lett még ( a legtájékozatlanabbak előtt is, i hogy milyen célt szolgált Rockwell j kanadai látogatása. Az ügyben I nyomozó kanadai titkos rendőrség1 1 is meg kellett állapítsa, hogy e lá-2 togatás a világ egyik legerősebb ; nemzeti szervezetének a destr.uálá- I sát volt hivatva szolgálni. Sokxai örvendetesebbek azok az eredmények, amelyek a világ min­den részéből befutó levelekben je­lentkeznek. örömmel és nem kis há­lával tagadják kinyújtott kezünket és különösen nagy hatással van Szálasi Ferenc „Üt és Cél” c. mun­kájának ismertetése, amelyet a vi­lág valamennyi fontos nyelvére le­fordítva kapják külföldi barátaink. Az elsők között jelentkezett hívá­sunkra Einar Aberg nagy svéd nem­zeti -harcos, aki örömmel ajánlko­zott fel az együttműködésre. Ugyan­csak Svédországból a Nordiska Riks­­partiet nevű párt többek között eze­ket írja: „Teljesen megegyezünk önökkel a nemzetközi kapcsolatokat szolgáló elméletre vonatkozóan, a­­melyet konnocionalizmusn-ak hív­nak.” Ez a párt még „nacionalista internacionalé”-ről beszél és mi szükségesnek tartottuk felvilágosí­tani őket a konnacionalizmus és in­ternacionalizmus közötti különbség­ről. KONNACIONALIZMUS A „Fiatal Colombia” nevű dél­­amerixai iijúsági szervezet az aláb­bi levelet küldte a HTK külügyi ve ■ zetöjének: „Valóban remek a konnacionaliz­mus gondolata, amelyet az önök vezére hirdetett meg. Ma, amikor a világ egész nacionalista ifjúsága felismeri, hogy az internacionalék összefognak az emberiség rabságba vetésére, tovább kell látnunk az országhatároknál és szorosan össze­fognunk, hogy győzhessünk. Na­gyon fontos volt számunkra az „Üt és Cél” első fejezete anyanyelvűn­kön a halhatatlan Szálasitól. Ben­ne találtunk mindennapi kenyeret a további harcra. Nagyon jói látjuk, hogy mi a Hungarizmus és mi t -célja. Számíthatnak teljes támoga tágunkra. Egyúttal nagyon szeret­nénk még több adatot kapni a hungarista eszmével -kapcsolatban. Szála.si Ferenc -hazaszeretete, gon­dolatai és áldozata örökké élni fog­nak szívünkben és Kolombiáért, valamint az egész keresztény világ­ért folytatott harcunkban követni­­fogjuk példáját.” Nem hagyhatjuk idézés nélkül azt a szívhez szóló levelet, amelyet az ugyancsak Kolombiában élő egye­temi ifjúságot képviselő Ignacio Arsimendi és Luis Alfonsó Madrid nevű egyetemi hallgatóktól kap­tunk: „Mai levelünkben .szeretnénk há lát adni önnek, először is azért a sok információért, lapért és kiad­ványért, amelyet elküldött nekünk és amelyből annyit tanultunk kö­zös harcunkról, önök nélkül telje­sen izolálva maradtunk vol:#a, csak önmagunkban elmélkedve, minden kapcsolat nélkül a külvilággal, ön volt az a remek kulcs, amely kinyi­totta számunkra az igazi nacionaliz­mus kapuját. Szintén hálánkat sze­retnénk kifejezni azokért a címe­kért, amelyek új és eddig ismeret­len utakat nyitottak meg nekünk Csákis ezeknek a kapcsolatoknak a segítségével fogjuk elérni á végsc győzelmet, -mivel univerzális ellen­séggel szemben harcolunk. így ! erőnknek is univerzálisnak keli len- I nie, hogy megtarthassuk helyünkéi i a front minden szakaszán. Igazár j nem tudjuk -hogyan fejezzük ki há­­! Iánkat önnek. Talán mégis van rá- I mód é.s ez pedig az, hogy olyan erő­­j vei és elszántsággal fogunk har-col­­! ni, mint önök.” E helyen óhajtjuk megjegyezni I hogy ma -már számtalan külföld í nemzeti szervezet helyiségének fa­lán a díszhelyen, Szálasi Ferencnek I mint a konnacionalizmus megala­­j pítójának fényképe látható, j Így folytathatnánk a levelekbő [ való idézeteket, amelyekre sajno: I helyszűke miatt nincs lehetőség, i Sok erőfeszítést teszünk abbai j az irányban is, hogy a különböze I amerikai nemzeti szervezetek közöt I az összefogást megteremtsük, mer i csak így harcolhatnak sikeresen 1 l közös ellenség ellen. Minthogy igei I sok függ a jövőben a délamerika j államok magatartásától is, minden I elkövetünk, hogy az ottani államot ! nemzeti .szervei között a legszoro- i saibb kapcsolat létrejöhessen. RATZ ERVIN zet foglalta el, alig látunk a nyu­­dati “demokrácia” politikusai kö­zött nagyszabású úttörő, elszánt egyéniséget. Ezek helyét csupa megalkuvó, gerinctelen báb, vak engedelmességre nevelt stréber percember, a nyugati civilizáció szétzüllesztői foglalják el. Ezek elképesztő lelkiismeretlenségét az általuk diktált békeparancsok, go­noszságát a nürnbergi törvény­szék, a yaltai embervásár, a kul­túrában felettük álló német és japán nép “átnevelésének” pök­hendi beképzeltsége jellemzi, a­­mivel tökéletesen beigazolták, hogy képtelenek időálló társadal­mi rend felépítésére. Párhuzamo­san jár ezzel az erkölcsök és a művészet elfajzása, egy ritmus- és összhang nélküli zenei anar­chia, a Michelangelokat felválté Picas sók idiótaművészete.

Next

/
Thumbnails
Contents