Szittyakürt, 1963 (2. évfolyam, 1-9. szám)

1963-10-01 / 9. szám

6. oldal. SZITTYAKURT 1963. Október hó. írnak egy közös nyilatkozatot. Vé­gül a terv szerint az érdekelt ál­lamok egyenként is aláírják a szerződést. Amerikai belső körökből az a hir is kiszűrődött, hogy a szov­jet még 10 billió dollár amerikai kölcsönt is kaphat ha cserébe még az 1964 évi választások előtt megígéri, hogy csapatait kivonja Kubából. Ugyancsak tárgyalásokat foly­tatnak az amerikai-szovjet keres­kedelmi kapcsolatok felélénkité­­sének lehetőségeiről is. A Szovjet ben az aratás eredménye az utób­bi 3 évben sorozatosan gyengébb volt. A nukleáris egyezmény Az újabb Nyugat-Szovjet meg­egyezést — a nukleáris robbantá­si kísérletek megtiltására — eu­rópai és igy magyar részről nem tulajdonithatjuk sem örvendetes­nek, sem komolynak. A II. világ­háború óta kötött 53 szerződés­ből eddig a Szovjet 50-et megsér­tett. Számosán vélekednek úgy. hogy ez az egyezmény is csak ha­sonló papír szerződés lesz, mint amilyeneket a II. világháborút megelőzően is halom számra Íro­gatták alá a diplomaták. «T ' Az Egyesült Államok Szenátu­sa 80 szavazattal 19 ellenében ratifikálta az egyezményt. A UIS 1945 óta összesen 2.5 billió dollárral támogatta Ngo Dinh Di­em elnök kományát. Jelenleg a Vietnamiz Nemzeti Hadsereg — több mint 12,000 amerikai kato­nai kiképzővel — költsége 1.5 millió dollár naponta. A nekong deltában a már 18 hónapja folyó harcokban a kom­munisták összes veszteségét 27- ezer főre becsülik, mig a nemzeti hadsereg elesettéinek száma alig haladja meg a 12,000-et. Az u* többi fél évben azonban a geril­lák 7 veszteségével szemben a hadseregnek már 5 halottja volt. vagyis az arány kezd egyenlővé válni. A DÉL VIETNAMI HÁBORÚ Dél Vietnam, Saigon. — A Nekong-folyó deltájában — mely az egyik legértékesebb terület — egyre keményebb és véresebb har­cok folynak. Azt amerikai katonai és gazda­sági erőfeszítések ellenére, a vö­rösök is egyre erősödnek. A 21 kommunista Viet Cong zászlóal­jat 150 főről, 400-450 létszámú­ra töltötték fel, korszerűbb szov­jet, kinai és cseh gyártmányú fegyverzettel és felszereléssel. hírek a nagyvilágból USA — A világ legmagasabb acélszerkezete jelenleg az 1,749 láb (583 m) magas TV antenna Columbusban (Georgia). Craig Breedlove, uj szárazföldi sebességi világcsúcsa 407.45 MPH (651.9 km| óra), melyet saját tervezésű gázturbinás autójával állított fel. KUBA — A kubai kikötőbe 1963 második negyedében 124 nyu gáti és 103 szovjet hajó érkezett. A Castro rezsim egyre nagyobb mértékben terjeszti ki a jegy­rendszert. Az egykor gazdasági­lag virágzó szigeten a vörös ter­ror és a növekvő nélkülözés lett úrrá. Élelmiszer cikkek majdnem kivétel nélkül csak jegyre kapha­tók, de a ruházati és háztartási cikkek legnagyobb része is. NY. NÉMETORSZÁG — Hiva­talos körök jelentették, hogy 1961 augusztus 13-a a berlini fal épí­tése éta, 16 456 német menekült ét a kommunista oldalról, 65-en életüket vesztették. A fal építése előtt óránként 100-an hagyták el a keleti oldalt, azóta az átlag na­pi 10 főre csökkent. Bonn és Washingon közötti megállapodás szerint a jövő év­ben megkezdődik a német pilóták kiképzése, az F-104 G tipusu va­dászgépek repülésére, a Luke lé­gierő támaszponton Phoenix mel­lett (Arizona). JAPÁN — Az utóbbi 15-20 év alatt a japánok magasabbak és termetesebbek lettek, melyet a nagyobb mérvű tejfogyasztásnak tulajdonítanak. A 12-15 éves fi­uk és lányok átlagos magassága 8-3% inchel (7%-9 cm) növeke­dett. VENEZUELA — Gén. iMarcos Perea Jimenez, 49 éves volt ve­nezuelai elnök (1951-57), mint a legerélyesebb antibolsevista veze­tő volt ismeretes egész Közép és Délamerikában. 1958-ban kapott menedéket mint látogató. Dean Rusk US belügyminiszter most beleegyezett a volt venéz elnök kiadatásába, hogy a Betancourt kormány elítélhesse. Megjegyez­zük, hogy a venezuelai kormány és katonai körökben sokan attól tartanak, hogyha Gén. Perez Ji­menez visszatér az országba, an­nak ellenére hogy elitélik volt hí­vei mégis hatalomra juttathat­ják. Ismerve a venéz belügyviszo­­nyokat, ez könnyen meg is tör­ténhetik. JUGOSZLÁVIA — Julius vé­gén, a 270,000 lakosú Skopje, Macedonia fővárosa, — mely a II. Világháború óta sokat fejlődött, — egy borzalmas földrengéstől romhalmazzá és sokezres tömeg­­sirrá változott. Tito, 50 millió dollár US sgély­­re kapott Ígéretet a város újjáé­pítéséhez. Hánv millió dollár se­gélyt adott 1956-ban Budapest és Magyarország újjáépítésére? Mi a külömbség Tito vagy Kádár kommunizmus között? Szerk.) LENGYELORSZÁG — Az 1984 évre 7.8 százalékos emelkedést tűztek ki az ipari termelésben. A tervelőirányzat: 8.4 millió tonna vas és acél; '114.2 millió tonna szén; 19,500 gépkocsi. NY. BERLIN — Az elszigetelt városban 1961 szeptember óta több mint 30 000 ember vállalt munkát Ny. Németorsaágból. NY. NÉMETORSZÁG — Az el­múlt 10 esztendőben - 1953 tól­­a lakásépítés aránya percenként egy apartmentbáz. EMIGRÁCIÓÉ... Áruházi lopáson érték T. Honát és 18 éves lányát. Az asszony az­zal védekezett, hogy beteg és há­rom gyereket kell eltartania. A bi ró 100-100 dollárra Ítélte a két magyar nőt. Az Upper Canada Law Societe kizárta tagjai sorából Ipesnzick Sámuel ügyvédet aki Torontóból Izrátíbe telepedett. A illőbe Mail szerint 145 ezer dollárral (más lapközlések szerint esetleg többszázezerrel) károsí­totta meg egyes ügyfeleit házela­dási ügyletek lebonyolítása során. Bizony újságot Írni is tudni kell. Had tudja meg az emigrá­ció Halifaxtól Vancouverig, hogy T. Ilona és leánya egy “réklit” lopott. A Samu az más, ö nem lo pott, nem csalt, csak károsított. És még csak nem is szökött meg a sok pénzzel, mert mint olvas­tuk. — csak “áttelepedett”. S hol a nemzetközi rendőrség? A hagyomány Hosszú heteken át jelezték a különböző kanadai “ma­gyar” újságok, hogy rövide­sen megjelenik egy uj, egy i­­gazi zsidó lap, melynek hiva­tása lesz a világ minden táján szétszóródott magyarajku zsi­dóság összekapcsolása. Szív­ből örültem e hirnek, kétszere sen is. Először: már végre nem, írták, hogy magyarok, hanem magyarajkuak. Másod­szor: tényleg szükséges már rég egy igazi zsidólap, ami ezt a sokat szenvedett magyarul is tudó zsidóságot összefogja. Hiszen olyan sokat talán sen­ki sem szenvedett, mint ők. A varsói zsidó felkelés...? Az semmi!... Kirohantak, har­coltak és volt, aki meghalt. Ezt mindenki meg tudja ten­ni. De próbálja meg valaki a mi zsidóinkat utánozni. Pata­kokban folyt a vér a budapesti Utcákon - németek, magyarok oroszok harcoltak minden talp alattnyi földért. S mig e ször­nyű csata folyt, ők a védett házakban a legmodernebb la­kásokban kártyáztak. Ez igen. Ehhez kellettek az idegek! És mire a rettenetes harc véget ért, ők is abba hagyták a reg­gelekig tartó kártyacsatákat és akik még életben mertek maradni, azt felakasztották. A másik igen sokat “szenvedett” részük nyugodtan hallgatta a rádiót a gettóban és jókat rö högtek, mikor elpusztult az e­­gész budapesti rendőrzászló­alj, a budapesti honvédzászló­alj, a testőrök, a tűzoltók és végül hullottak az asszonyok és a gyerekek is. Csak ők ma­radtak meg, mert rájuk vi­gyáztak a nyilasok az utolsó lehelletükig. Mikor a néme­tek fel akarták robbantani a gettót, a nyilasok nem enged­ték még életük kockázatával sem.. A harmadik részük kü­lönböző német munkahelyeken várta a sorsa jobbrafordulá­­sát, ami be is következett, Meghalt? Több emigrációs magyar újság­ban olvastuk a rövid hirt, hogy Rákosi (szerintünk Róth) Mátyás meghalt. Ez a vérszomjas világhódító, nyomorék gnóm a magyar nép el­sőszámú ellensége, százezrek gyil­kosa, a magyar paraszt kiíosztó­ja, a kisiparosok rablója, az orosz horda fáklyavivője, a magyar nők megbecstelenítője, Sztálin ma­gyarországi helytartója, Szamu­­elly és Kohn-Kun Béla méltó u­­tóda — ez nem halhatott meg. Megdöglött a rühes kutya! mert elsőnek jutottak Ameri­kába, Kanadába, illetve a sza­bad világ bármely államába, hisz oly sokat szenvedtek, hogy azt semmi könyv leírni nem tudja. Mondom, ennyi “szenve­dés” után végre kell valami, a­­mi hirt ad egymásról, ébren tartja bennük a Duna-parti korzót, a Király-utcát, vagy a Dohány-utcát. Hej, de szép vi­liig is volt! Mig terhes magyar anyák 24 fillér órabérért hord ták a maltert az építkezések­hez, addig csörgő-körmü rin­­gyók a Korzón ültek pezsgőt szopogatva. Szóval nem aka­rok hosszú lenni, megjelent a “Hagyomány”! Bemutatkoz­tak a szerkesztők és igenszép cikket olvastam Izraelről. Ké­pek mutatják, hogy ott, ahol valamikor csak kő és gaz volt, most gyönyörű paloták, szál­lodák, pálmafák, narancslige­tek jelzik a zsidó alkotó erőt. (No nem a magyarajkuakét!) Ott még nem tartanak a mie­ink, hogy építsenek. Még mind egyik megmaradt eredeti fog­lalkozása mellett. Fischer-Fe­­renczi, a gyüjtőkórház gyilkos orvosa, ott is csak börtön-or­vos méghozzá ott, ahol most az arabokat kínozzák. Tovább lapozva harcos cikkeknek a jó vátétel ügyében. Én igazollak téged, te igazolsz engem - ala­pon! S ha megjön a dohány, kezdünk majd valamit! Egy cikk ragadja meg a figyelme­met, aminek nyugodtan ad­hatták volna ezt a címet: Egy gyilkos hazudozásai! Hogy fogta el Borbély-Macz ky Emil, volt borsodi főispánt Végházi László, partizán ve­zér! Micsoda bekezdések! Be­szél a szemtanú . . . Kegyele­mért könyörgőtt ... Az utol­só ut . c e átb. A cikk elolvasása után rög­tön látom, miért hívják az új­ságot ’Hagyomátay‘-nak. Nem is lehetett volna jobb címet adni, mert ezek húsz év után is Hagyományosan szemtele­nek és Hagyományosan ha­zudnak. Minden miskolci tudja, hogy Végházi az Weiss. A miskolci rongyos, csontos zsidó fia. Azt Írja a cikkíró, hogy úgy néz ki, mint egy régi, magyar dzsentri, volt katonatiszt és partizán. Zömök, szélesvállu. A Weiss sohasem volt zömök, hanem alacsony. Nem volt szé lesvállu, csak nagyhasu és ka­­rikalábu. Mint ahogy nem volt katonatiszt, úgy nem volt pai tizán sem. Csak csöpögő nyál lal nézte a miskolci utcán a sudár, magyar katonákat, hogy aztán a harcoló orosz csa patok mögött belopakodott Miskolcra és átvette a hatal­mat, megkezdte az orosz szu­ronyok védelme alatt a fosz­togatást és gyilkolást. S most előadja, hogy ő partizán volt! 'Dicsekedve Írja a cikkben, ho­gyan ölte meg Borbély-Macz­­kyt és mint mondja - a táskát­­ját eldobta! Na nem volt i­­lyen szégyenlős a Weiss fiam! Az oroszokkal karöltve járt. Mindig két orosz katona kisér te a hős partizánt. A Borbély- Maczky családot teljesen ki­fosztotta. Végül több kiló a­­rannyal, valutával megint csak hagyományosan — lelépett. S valóban, mint a cikk írja: ma földbirtokos Izraelben. Amit nehéz munkáival más megter­mékenyített, azt a Weiss a gyilkosságokból szerzett a­­ranyból könnyen megvette. A cikk elolvasása után nem értem, hogy egy ilyen hős partizán miért nem várt Mis­kolcon 1956-ig? De szépen ló­gott volna a Gáti-Groszman mellett, mert az is ilyen hős volt,mint ő. Nem tudom, vannak-e a Weissnek lázá>lmai? Kisérti-e a rengeteg hulla? 'Az árvák jaját olyan messze, biztosan, nem hallja. Még nem tudni, mit hoz a sors, vagy mit rej­teget a jövő Weiss számára, de mostanában, ha kinéz a kertbe, összerezzennek a na­rancsok, erősebben hajlanak a pálmák, mintha más volna a szél, mint azelőtt! Igen, vala­hogy ez a szél már nem o­­lyan meleg, nem olyan bóditó és nem hagyja az embert el­lustulni. Ez a szél Kairó fe­löl fujdogál! (Dunai Attila! “AZ ARADI VÉRTANUK” folytatás a 3-ik oldalról indult el szinte fegyvertelenül rohamra és vívta ki nemzete Bzabaídságát és függetlenség gét. Mi hiszünk Istenben, az ö örök igazságában. Mi adtunk a kereszténységnek szenteket hősöket és vértanukat. Azért tudunk fölemelt fővel és tisz­ta lelkiismerettel tekinteni a jövő elé. Mi tudjuk, hogy az örök Magyar Októberek vér­áldozata nem volt hiába való. Mert mi magyar történelmi életet akarunk élni, magyar • történelmi hagyományokkal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents