Szittyakürt, 1962 (1. évfolyam, 1-2. szám)
1962-11-01 / 2. szám
6. oldal SZITTY AKÜRT 1962 november hó A H.Sz.M HÍREI: A budapesti MTK clevelandi vendégjátéka alkalmávaj mint egy ötezres nézőközönség előtt bontotta ki hatalmas nemzeti színű lyukas lobogóját Mozgalmunk. A zászlótartó Szendrey István .testvérünk volt, aki számos kommunista internáló tábornak volt foglya. Mozgalmunk részére sok köszönő levél érkezett néma,, de jelképes kiállásunkkal kapcsolatban. D.K. clevelandi testvérünk a következőket írja levelében. ,3üszke örömmel töltött el a nézőtéren az ,a Ibátor kiállás amit a Ti mozgalmatok csinált, örül a szívem, hogy bár van itt vagy három tucat magyar egyesület, jónöhány szabadságharcos szervezet, de ha áldozni, ha bátran kiáltani kell a magyar ügyért, akkor csak a Ti Mozgalmatokat látom mindenütt .. .” D.K. testvérünk levelére csak annyit tudunk válaszolni, hogy mi mindent megteszünk rabszolgaszíjra fűzött nemzetünkért. Mozgalmunk a szabadságharc szellemét és tiszta örökségét őrzi. Azt is tudjuk, hogy van jónéhány szervezet amely testvéri kezet nyújtott felénk, de van egynéhány, amely tegnap és nem holnap temetne el bennünket. 'Ezek részére azt üzenjük: Voltunk, vagyunk és leszünk! Mi mertük és merjük magasba tartani a megtépett nemzeti lobogónkat. ☆ A HSzM és a Cubai Forradalmi Tanács Vezetősége között eredményes tárgyalások folynak egy közös antibolsevista program kidolgozására. A cübaiak: Julio Escribano, dr. Mariano Galainina,na és Gil Vicaria — szoros összeköttetésben állanak a hazai cubai ellenállókkal, akiket titkos úton fegyverrel és lőszerrel látnak el. Az USA kormánya áltai is elismert CFT egy sikeres invázió esetén ideiglenes kormánnyá alakulna át. Programjuk főbb pontokban Cuba felszabadítása után: általános szabad választások, földreform, az elkobzott vagy államositott magántulajdonok viszszaadása, a kommunista párt betiltása, katonai és gazdasági szerződések megújítása. A másfél éve múlt partraszállási kísérlet légi támogatásának megtagadásáért Kennedy elnök mtnden felelőséget magára vállalt. Azóta a helyzet sakkal súllyosabbá vált. Ügylátszik a gyakorlatban az — „Amit ma megtehetsz, ne halászd holnapra” közmondást Washingtonban így ismerik: Amit ma meg-É tehetnénk, azt inkább 'tegye nregj holnap a Szovjet.” ☆ 1 A HSzM ez évi számos röpcédula! akciója közül kiemelkedik a Frank! Wilkinson nemzetközi kommunista! clevelandi tartózkodása alkalmáoól I Cleveland legerősebb amerikai anti-j bolsevista szervezettel történt kö-| zös akciója. A HSzM és a The Or-I ganization to Fight Communism! tagjai százezerre menő antibolse- ? vista röpcédulával árasztották el aj várost. ☆ A HSzM svédországi Malmöben lévő szervezete jólsikerült összejövetelt tartott amelyen Szenttamássy Béla testvérünk tartott előadást a „Magyar katona a II. világháborúban” címmel. A trianoni országveszejtés 42-ik gyászévfordulóján Bajusz Dezső testvérünk tartott beszédet, majd a történelmi Magyarország térképét osztották ki testvéreink a svéd vendégeknek. A HSzM. clevelandi központjában bensőséges házi ünnepség keretében emlékeztek meg a testvérek az 1848- as szabadságharc Aradon kivégzett 13 tábornokáról. Az aradi vértanuk szent emlékére hajtotta meg Mozgalmunk Árpádsávos hadi lobogóját Rásy Sándor,dobogókői harcokban megsebesült szabadságharcos testvérünk, majd Major Tibor a mosonmagyaróvári fagyveres harcok résztvevője emlékezett meg 1944 október 15 történelmi jelentőségéről. ☆ A HSzM Svdney-i (Ausztrália) szervezete, október 20-án d.u £>' órakor a Summer Hill-i Magyar Házban emlékezett meg az 1956-os szabadságharcról. A megemlékezést dokumentációs képkiállítás egészítette ki. Az ünnepi 'beszédet Nagyidai József szabadságharcos testvérünk tartotta. Az ünnepély megrendezése Törzsök Sándor testvérünk érdeme. A kommunizmus Mártírjainak emlékműve. — a HSzM kezdeményezésére mozgalmat indítottak egy emlékmű létesítésére. Az emlékmű azoknak az emlékét lesz hivatva fenntartani, akik életüket vesztették a kommunista terror rabszolgatáborai, börtönei és kivégzőosztagai áltai. A uK -uiioz máris csatlakoztak az ACEN (Elnyomott Európai Népek Szövetsége) és különböző nemzeti emigrációk sydneyi csoportjai. IDŐSZERŰ JEGYZETEK világ. Pedig annak vége! Igaz, vannak magyarok, akik még mindig a háború előtti nagy német birodalomban szerzett emlékeiket elevenítik fel, akiknek megállt az idő, akik parasztháton szeretnének ülni, — de ezek álom világban élnek.. .” V.A. nevű cikkíróval tökéletesen egyetértünk mindaddig, amíg a Horthy-korszak parasztháton lovagló urambátyámos világ visszatérése ellen ír. Bárcsak a próféta szólalná meg V.A. szavai által. De, hogy a Horthy-rendszert hogyan lehet összetéveszteni a „háború előtti nagy német birodalommal” — ez érthetetlen, sőt megdöbbentő részünkre .. . A hitleri német birodalom politikáját, a „herrenvolk” elméletet mi is elítéljük, ami a SZITTY AKÜRT olvasótábora előtt nyilvánvaló. De az igazság határait azért nem fontos átlépnünk.. . A hitleri Németországban senki sem lovagolt paraszt-, vagy munkásháton. Tanuk erre azok a magyar munkások — nemzetiszocialisták és szociáldemokraták egyaránt — akik a harmincas évek idején egy, két, vagy három éves szerződéssel utaztak Németországba munkát vállalni. Aki onnan visszatért Magyarországra, házat, földet vehetett magának, vagyis olyan keresetre tett szert, amit a Horthy Magyarországán .talán tíz év alatt sem érhetett el. A hitleri Németországban a parasztházak villamos-technikai felszerelését mindnyájan megcsodáltuk az összeomlás után és elsősorban abban láttuk a nemzetiszocializmus óriási népjóléti eredményeit.. . Másodsorban pedig a munkáséletben: a szabadidő mozgalomban és a különféle munkásvédelmi törvényekben (például az, hogy egy német munkásnak — 'büntetés terhe mellett — 50 kilógrammnál nagyobb súlyt egyedül nem volt szabad felemelnie). Hói volt meg mindez Horthy Magyarországán??? Minden német munkáslakásban néprádió volt és a német munkás a saját Volkswagenjével utazhatott munkahelyére, — amikor a magyarországi munkásnak még kerékpárra sem igen tellett.. . Maradjunk az igazságnál kedves VA., még akkor is, ha esetleg faji okok miatt az kellemetlen önnek. ☆ j No de ne csak bennünket, „nyila-j sokT-nak degradált hungaristákat? hallgasson meg V.A., hanem nézzen! széjjel egy kicsit a nyakig demok-j ratikus Kanadában, olvassa el at THE MONTREAL STAR c. napilap | augusztus 23-i számát, valamint a! LE MAGAZINE MACLEAN c. folyóirat augusztusi számát (mindkét lap annyira demokrata, hogy már bennünket: a HTK-t is megtámadták), amelyek interjút közölnek az ugyancsak álig demokratikus Social Credit Párt vezetőjéről: Mr. Caouetté-ről. „Ki az Ön politikai eszményképe?” — kérdi az újságíró. — „Mussolini és Hitler!” — felel a demokrata pártvezér. A továbbiak során elmondja, hogy a politikájukat, imperialista törekvéseiket, faji sovinizmusukat, a gázkamrákat, stb. nem helyesli, sőt mélyen elitéli azokat, de az igazság szerint semelyik államzezető ,nem tett annyi jót a saját népének, mint a nevezett két diktátor. VIHARSARKI , '♦♦♦############################ !’ A FILMIPAR SZEREPE USA J| !; HÁBORÚBA LÉPÉSÉBEN |j I A London Daily Express írta! | !; 1941 szeptember 11-én; „Egy a!; I; filmekben szereplő propagandát]1 !; kivizsgáló szenátusi bizottság ; > ;; előtt megjelenve B.C. Clark hol- ;! ; > lywoodi szenátor mondotta: a ■ ; í filmipar tucat jával gyárt filme- !! .! két a nézőközönség felfogásának ! ! I megfertőzésére, hogy érzelmeiket 1| \ I felgerjessz.? gyűlölet palántálásá- ;; i; va-i!' I Amerika 17,000 mozija eseten- |;! ; ként valójában nagygyűléseket;; j ; hoz össze (82 milliós heti közön-;!: ;! seggel) a háború érdekében.” I! NEM RAVASZ, INKÁBB NYÍLT védelmére kelt a Független Magyarország a hazai rendszernek és a komcsi medve keblére visszatért Ravasznak. A „visszidálás”-sal kapcsolat ban, testvérlapunk a Sorsunk, augusztusi számában az alábbiakat írta-Vissza a „paradicsomba” „Semmi sem új a nap alatt...” így nem lepődtünk meg, mikor hírül vettük, hogy a sydneyi Független Magyarország c. lap egyik munkatársa Dr. RAVASZ KAROLY, elvhűségéről bizonyságot téve, viszszatért a Kádár-féle paradicsomba. Már csak azért .sem kellett meglepődnünk, mert néhány hónappal ezelőtt a fenti lap által agyondicsér.t és idézett HORVÁTH BÉLA „katolikus” költő megelégelve a nyugati kapitalizmust, a „szellemi rabszolgaságot”, szintén visszatért a népi-demokráciába. Ezekután pedig nem fogunk csodálkozni, ha rövidesen Ausztráliát denunciálló s az itteni magyar emigrációt gyalázó cikkeket, esetleg könyvet olvashatunk a hazai kommunista sajtóban. Befejezésül pedig csak annyit: „Madarat tolláról, embert .barátjáról”. Nézzük meg ezzel szemben, hogy mit ír viszont a Független Magyarország: Az emigráció szélsőjobboldali, egyszerűen és összefoglaló névvel „nyilas” lapjai szerint „A rendszer ügynöke volt és most hazarendelték”. Mi nem ismerjük „a rendszer” politikáját: tartanak-e külföldön ügynököket, hazarendelik-e őket és főleg azt nem tudjuk elképzelni, hogy vajon mi érdeke fűződik „a rendszernek” ahhoz, hogy emigránsok közé ügynököket is csempésszen. A nemrég hazatért dr. Ravasz Károly cikkei, tanulmányai, nyíltan hangoztatott szabad véleménye az emigráció gyanakvó pártemberei előtt évenként 4—5 esetben „leplezte le” őt, aki ennek következtében és jóízlése, meg kenyérkereső elfoglaltsága miatt, semmiféle emigrációs szervezkedésben, egyesületben soha nem vett részt. Dr. Ravasz Károly azért tárt haza, mert üzleti sikerei nem elégítették a helyzetével, zsákutcába futó életével, mérlegre tette a papírzacskó és csomagolóanyag vezérképviselettel szerezhető tisztes ausztrál polgári jólétet és a másik oldalra a pénzzel ki nem fejezhető értékeket: a valahová természetes odatartozást, a magyar nyelvi közösségben való életet és azt a tényt, hogy aki Magyarországon bármit is csinál, azzal végső fokon népét és hazáját szolgálja, nem pedig csak önmagát. A mérleg erre az oldalra billent. Megtörtént már száz évvel ezelőtt is, hogy a szabadságharc után 10-12 évre „habibu.rgbérenc hazaárúlóknak” titulálták azokat, akik hangosan gondolkoztak azon, hogy mégiscsak ki kellene egyezni a gyilkos és hazafiakat akasztató Ferenc Józseffel .. . A fenti szerecsenmosdatással kapcsolatban kommentárunk a következő: . © Tehát nyugodtan .alhatunk, mert Nyugaton nincsenek bolsi ügynökök, hiszen a F.M'. számára egyenesen elképzelhetetlen: „hogy vajon mi érdeke fűződik ,a rendszernek’ ahhoz, hogy emigránsok közé ügynököket csempésszen”. Kiváncsiak vagyunk vajon az Ausztrál elhárító szervek osztják-e a F.M. e véleményét? Kötve hisszük! © Megnyugtat, sőt egyenesen boldoggá .tesz minket az a megállapítás, hogy: „aki Magyarországon bármit is csinál, azzal végső fokon népét es h-.^. át szolgálja nem pedig önmagát’. Ezek szerint 1945-től napjainkig „a rendszer” — Tildy-vel kezdve, Rákosin és Nagy Ferencen keresztül egészen Kádár Jánosig mind, kivétel nélkül, — hazáját, népét szolgálta ill. ma is szolgálja. Ez a fene-nagy „hazaszeretet” vezette őket a magyarság szine-javának kiirtásában is és az ezen való lelkesedés vezetett azután az 1956- os Szabadságharchoz és ez teszi lehetővé, hogy az elmúlt hetekben a Vörös Hadsereg Magyarországon állomásozó csapategységeit „érthetetlen okokból kifolyólag” megkétszerezték. Az „ilyen” hazaszeretetből © Szívünk repes az örömtől, hogy végre akadt az emigrációban egy deák-ferenci bölcsességet imitáló lap, mely a 100 évvel ezelőtti Szabadságharc utáni idők példáját véve alapul, felveti az emigráció és a hazai rendszer közötti kiegyezés kérdését. Mert ugyebár Ferenc József és Kádár János között alig-alig van különbség?! — Javasoljuk a FM.nak, hogy legközelebb Írasson erről a témáról egy külön tanulmányt valamelyik belső munkatársával — lehetőleg még hazatérte előtt! Lassan több mint 10 éve kísérjük figyelemmel a Független Magyarországot. A lap Dél Keresztje címmel indult s 1956-ban vedlett át mai nevére. Annakidején az ausztráliai magyar emigráció találóan a déli földteke ill. a magyarok keresztjének nevezte el. Manapság pedig: minden gátlástól független, — vagy a rosszmájúbbak szerint — Magyarországtól független-nek titulálják — nem minden alap nélkül. Az elmúlt 10 esztendő számos rejtély elé állított minket. ízelítőnek most csak kettőt közlünk: © Érthetetlen számunkra a F.M. kijelentése, hogy „nem ismeri a rendszert”. Akkor miért játszik szerecsenmosdatás mellett visszhangot is? ügy értjük, ahogy a lapban olvassuk: a kommunista sajtót többszörösen visszhangozva! (Kommunista színdarab, pártkongresszus anyag stb. közlése.) Itt jegyezzük meg vezércikkének címére, hogy bár a cikkíró szerint a párt malmai lassan őrölnek, de ne feledje el, (ha egyáltalán emlékszik még valamire a kereszténységből) hogy Isten malmai talán lassabban de biztosabban. © Érthetetlen továbbá a F.M. „Hol volt István király?” c. cikke is. Tíz éven át, mint egy vezérelvet, állandóan visszatérő refrénként hangoztatta, hogy: az emigrációban nincs szükség egyesületekre, szervezetekre, szövetségekre .stb., mert ott csak veszekednek „az emigráció gyanakvó pártemberei”. Ezzel szemben, talán nem túlzás azt állítanunk, hiszen minden épeszű ember > előtt tudott dolog, hogy igenis mind Észak- mind Délamerikában, ahol kissebb vagy nagyobb számban élnek magyarok, éppen ezeken — a F.M. által sokat ócsárolt — egyesületeken és szövetségeken keresztül .sikerült, több vagy kevesebb sikerrel, az emigrációt évtizedeken át, szellemiségében megtartani magyarnak. Azt is tudjuk, hogy magyar szellemiségéhez és származásához hű magyarság egyúttal a befogadó ország becsületes állampolgárává is vált. Ez csak természetes.. . Természetes nekünk de ,nem a F.M.nak. Becsületes és józanul gondolkodó emberek ugyanis közös nevezőre tudják hozni a kettőt. A FM. felelős szerkesztője Dr. Nagy Kázmé.r nem1. Ugyanis felveti a kérdést; Miköze Szent Istvánnak a Paddingtan-i városháza Nagytermében az Egyesült NSW-i Magyar Szervezetek által rendezett ünnepélyhez, ahol 600 becsületes magyar megtapsolta Senator Soooner nemzetfejlesztésügvi minisztert, aki mint meghívott vendégszónok beszédében többek között kitért arra is, hogy a magyarok a legmagasabb arányszámban alkalmasak az állampolgárságra s ezzel a jogukkal élve, legtöbben vették fel az ausztrál (British subject) állampolgárságot. Higyjék el kedves olvasóink ez fáj Dr. Nagy Kázmérnak s nem pedig Szent István népe Ausztráliába sodort ivadékának jövő sorsa. Akaratlanul is az a gondolat vetődik fel bennünk, hogy mindezt nem irigységből írta-e le, mert ő talán nem találtatott alkalmasnak az állampolgárság felvételére? Ezen viszont csöppet sem csodálkoznánk! ki. .. ..szembenézett 41 éves korában nem kérünk! TÍZ IGAZ EMBER © Folytatás az 1. oldalról A továbbiakban a Szittyakürt olvasótáborát kevésbbé érdeklő témakörről, a kanadai belügyi relyzetről folyt a beszélgetés; majd megakadt a szemünk a kanadai vezér íróasztala fölött függő, fából készült domborművön, amely Adrién Arcand profilját ábrázolta. — Ez egy emlékem az internáló táboriból — mondotta — ahol a háború alatt kanadai, német, olasz és japán bajtársaimmal öt évet és öt hetet töltöttem. Egy német nemzetiszocialista: Richard Bogi barátom készítette.. . Kényes kérdést teszünk fel: — Voltak-e magyarok az internáló táborban? — Igen, voltak! — összesen tízen. A jelenlévő testvérek kórusban sütik le szemüket. — Tíz magyar képviselte európai élet-halál harcunkat, mikor a német nemzetiszocialistákat tömegesen húzták ki éjnek idején az ágyból és vitték.. . Amikor az olasz kolóniának egy egész körmenetét lekapcsolták és vitték.. . Tíz magyar!.. . A kanadai vezér elértette zavarunkat és lelkesen folytatta: — Egy Horváth nevű magyarhoz igen jó baráti szálak fűztek. Szintén kézműves volt. Tőle is van egy szép emlékem... — mondotta és a szomszéd’ szobából áthozott egy szépen faragott, magyaros motivtymokkái díszített fatálcát. Láthatólag büszke volt rá. Elgondolkozva nézegettük a kanadai internáló táborban készült remekművet, majd egyik testvérünk megtörte a csendet: — Ne gondolja Mr. Arcand, hogy mi magyarok csak kényszerűségből vettünk részt a nemzetiszocializmus és kommunizmus harcában. A harmincas évek végén és a negyvenes évek elején százak, .sőt ezrek voltas a magyarországi Nagykanizsán és Kistarcsán internálva, mivel nemzetiszo:ialisták voltak... Különben ezt bizonyítja az is, hogy német szövetségeseink mellett a legvégsőkig kitartottunk és nem utolsó sorban bizonyítja az 1956 októberében kitört magyar forradalom is. „A VILÁGFORRADALOM ELŐJÁTÉKA” A kanadai vezér elgondolkozott, majd így válaszolt: — A magyar nemzet 1956 évi csodálatos tettét — csakúgy, mint a keletnémetországi és lengyelországi megmozdulásokat — én az eljövendő nemzetiszocialista világforradalom előjátékának könyvelem el. Meggyőződésem, hogy a magyarok ebben a szabadságharcban éppen úgy nem óhajtották a kapitalizmus semmilyen formáját, mint ahogyan elvetették a kommunizmus bármely formáját is. Ügy hiszem, semmi kétség nem fér hozzá, hogy 1956 októberében keresztényi, nemzeti és szocialista célokért fogott fegyvert a magyar nép szine-java. Ez a főmagyarázata annak, hogy a nyugati világ vezetői semmilyen katonai .segítséget nem nyújtottak a magyar népnek. A nemzetiszocialista világforradalmat azonban legfeljebb csak késleltetni lehet, megakadályozni soha, mert ez az emberi haladást jelenti.
