Színház, 1918 (1-10. szám)
1918-12-28 / 10. szám
Színház 5. Első szerelem. Nem mondtam idáig, hogy szeretlek Magamban sírtam égő könnyeket Magamban súgtam lázas éjszakákon Egy lány nevet, egy édes lány nevet. Nem bíztam én a suttogó szellőre Ha dalba öntém néha bánatom Nem tudhattad, hogy érted viharzott Szivem mélyén a néma fájdalom. Tavasz hozta meg virágfakadásra Ősznek alkonyán mond eltemetem ? Óh ne engedd édes, örök legyen Ez az ábrándos nagy, nagy szerelem. Szemed sugár a közös éjszakákon Tavaszt varázsol zord hideg télén ; Csak' szenvedés volt, mit idáig adtál Első, legelső tiszta szerelem. csebi Pogány Tibor. Autogramm délután. Szánthó Manci és Kállay Sándor január 3-án szombaton délután 3 órakor a Singer könyv- kereskedésében. Hogy még közvetlenebbé tegyük a színház •népszerű színészei és a közönség közötti viszonyt a .Színház* szerkesztősége jótékony célú autogramm délutánokat fog rendezni, melyen mindenki díjtalanul megkaphatja kedvenc színésznője vagy színésze névaláírását. Az első autogramm délután január 3-án pénteken délután három órától kezdődik és a színtársulat két közkedvelt tagja nyitja meg a sorozatot. Kérjük lapunk közönségét, hogy minél többen vegyenek részt megtartandó autogramm délutánunkon. A viszontlátásra pént«ken délután ! Egy anulóleány felvétetik Singer h. könyvnyomdájában Kazinczy-utca 22. >> Telefon szám 493—113. Dráma a Verbőczy utcában. Mit szól hozzá Szánhó Manci ? Levelet hozott a posta. Gyakorlatlan irás, egyszerű boríték. Illatot tessék képzelni hozzá. Megcímezve Kállay Sándor urnák. És most jön a ] java. Egy vers van bele írva, a nevezett művész urnák dedikálva. Egy hölgy sírja el benne érzel- : meit. Mi természetesen Szánthő Mancinak adtuk át az ömlengő levélkét és izgatottan várjuk, hogy mi lesz ennek a vége. Csak arra kérjük a t. müvészpárt, hogy ha egyáltalában csinálni akarnak valamit, pénteken kegyeskedjenek csinálni, igy legalább friss hirkén hozhatjuk szombaton olvasóink elé. S$j£XS&&XtÜSK#U&Í.S&X Pletykák. . Irta ; Dr. 8. 1. Történet a forradalom előtti időben. Kellemetlen inspekció, A színházi tiszti inspekció rendszerint nagyon kellemes „szolgálat“. De nem volt kellemes akkor, — lehetetlenül hangzik, de úgy volt — ha Borbély Lili játszott a darabban. Borbély Lilinek akkora tisztelője volt M. ezredes, hogy minden szerepében megnézte. Közvetlenül a színházi ügyeletes tiszt mellett váltott jegyet s mivel szót sem értett magyarul, Borbély Lili minden szavát az ügyeletes tisztnek kellett németre fordítania. Csakhogy ez nehéz néha meg azonnal lehetefetlen feladat volt, különösen az operett darabok fordításánál. A Stambul rózsája előadásakor végképen elvesztettem M. ezredesnél minden- respektuso- mat. Nagyon tetszett az ezredesnek a „Mondjad, hogy kis bocikánt“ néha faggat is rögtön, hogy szól az németül. Minden német tudománycm- cserben hagyott, hiába izzadtam, — nem ment a fordítás, szégyenkezve vallottam be, hogy ezt a mondatot nem tudom lefordítani. M. ezredes dühös lesz, megvetően néz reám s csak ennyit mond : „És maga intelligens ember ? ‘
