Színház, 1918 (1-10. szám)
1918-11-23 / 7. szám
Színház. 3. Pillanatfelvételek a színházban. Okoskodnak egy zsuron a lányok, hogy miért is tiltják meg nekik a ,.Tessék szellőztetni“ cirnii darabot. Annus, aki titokban felszökött cselédjükkel a karzatra és végignézte a felnőtteknek irt darabot megadja a feleletet: — Há’ tudjátok leikeim, abban a darabban a mamák flörtölnek, s* nem szeretnék, hogy a lányaik ezt lássák * Mészáros Aranka tiz percet késik a próbáról. Az igazgató rászól: — Hát már maga is Aranka . . ? A temperamentumos színésznő gyorsan válaszol : — Ugyan direktor ur, a néftgyülésen voltam, ahol Magyarország függetlenségét mondták ki. Ezeréve még ilyet nem hallottam. * A ..Kőszívű ember fiai“ második részének előadásán Lázár Hilda tréfából kritizáló megjegyzést tesz a Szánthó Manci ruhájára. A kis naiva komolyan veszi a ruhakritikát, mire egyik barátnője igy szói hozzá: — Na ne vedd komolyan a dolgot kis ba- ronesz, hiszen a bárónő az egész darabban intri- kázik ellened. * Sok furcsaság van a „Tessék szellőztetni“- ben, de a legfurcsább mégis csak az, ami egy tévedésből került a darab első előadásába. Mikor az első felzonás végén szellőzni indulnak a férjek, három irgalmatlan kalapskatulyát cipel utánuk a szobaleány podgyászként és amikor megérkeznek Ligetfürdőre — á három kalapskatulya, um "Gotteswillenként — két hatalmas bőrönddé változik ... . Azt még csak értjük, hogy az emberek változnak manapság, de hogy a kalapskatulyák is metamorfózison mennek keresztül — ez már csudálatos ! * i A „Flóra* virágüzletbe belép egy ur. — Kérek egy csokrot „mezei“ virágokból ma este a színházba v küldeni. ~ Virágárusnő : Kinek ? Ur: A királynőjüknek. Virágárusnö : ? Ur : Nem érti ? Hát „Mezey“ Terinek. Csendes délutánok. Ott künn borongó esthomály van Az alkony halkan lépeget. Mi itt ülünk a kis szobában, A csend mesél ma szépeket. Sok bus, szerelmes ódon emlék Amit a múltúnk messze vitt, Most lassan lopva vissza jönnek. S a régi álom még még hevít... Halk, álmodó csendes szavakkal Egy kis történetet mesél. És köddé foszló vágy-alakkal A múltja újra visszatér. A bánat ég sötét szemében, Hagy elmereng emlékein. Aztán a kíntól meggyötörtén, Fáradtan, félve összetörtén, Zokog. .zokog. .szegény Kicsim .. Dénes Gyula. ***:*<«í^ -Sr Htexi&XXébX *** A Színész házasság. A szatmári színháznál nagy esemény készül. Hymen rózsás láncai béklyóba vernek, egymáshoz kapcsolnak két kezet. Örömmel újságoljuk azoknak akiket érdekelnek a színházi hírek, hogy Kállay Sándor még ez évben nőül veszi Szánthó Mancit, azt a bájos kis színésznőt. Mind a kettőt előnyösen ismerjük a színpadról és a szatmári közönség szeretetteljes fi-, gyelrne most még fokozottabban fog ráirányulni erre a — jövőbeli — érdekes müvészpárra Egy kis cukrászdában találkoztunk Szánthó Mancival és Kállay Sándorral. Csendes meghittséggel beszélgettek egymással és a szemeikben ott ragyogott egy élet boldogsága. 'Beszélgetés közben szó jött á házasságukról is és Szánthó Manci bájos naivsággal kezdte mesélni, hogy mi— ! ként rendezi be majd mint asszony az életét. Kedvesen, gyerekesen magyarázta a jövőt, ami most még az álmok színes palástjában rejlik, de j heteken belül mint valóság fog előttünk lefolyni. Kállay meg csak hallgatta és integetett hozzá örömteli arccal. Aztán ő is beszélni kezdett és j most már kettesben rajzolgatták az elképzelt jövő napsugaras elérkezését. A színháznál a kollegáik szeretete öleli őket és valószínű, hogy a közönség is osztozni fogja boldog örömüket. Mi a magunk részéről jót, nagyon sok jót j kívánunk ehhez az érdekes művész házassághoz.
