Színház, 1918 (1-10. szám)

1918-10-03 / 1. szám

fi Színház 1 . szám. ember ellen lép fel hadnagyával szemben — ki az őrséggel aztán le- viteti. . Mint vétkes,- hadbíróság elé kerül de a tárgyalás során — leplezve a valóságot, melyet titkolni akar nevelő attyja előtt ki az igazi okról nem is tud ekkor még semmit — főbünftsnek állítja magát bírái előtt. Hadnagya bár erősen küzd / érzelmeivel ehez képest alkalmazza vallomását — de az egyik tanú elejtett, vagy*szándékos szavai — megváltoztatják a már-már a befejezés­hez közeledő tárgyalás menetét és más fordulatot adnak annak. Megjelenik a hadbiróság elölt a lány és felfedi a valóságot. A hadbi óság ezekhez ké­pest Ítélkezik. Következik a becsületében meg­sértett apa leszámolása —hadnagyával. Felkeresi lakásán és férfias elégtételt kiván; párbajra hivja ki azt. A vajúdó pillanatokban megjelenik a leány és önnvallomásával — csakhogy szerel­mesét mentse — magát okozza min­denért, amikor felbőszült attyja szol­gálati íegyvérével — felhevülésében lelövi leányát. Mikor kissé magához tér e szavakkal áll meg leánya holt­testénél. — És most, hadnagy ur, ismét küldhet az ügyeletes altisztért. Az örökbe fogadott fiút Kovács Imre igazgató játszotta, mesterien ala­kítva, Helbing káplárt és oly élethü- séggel és szerepétől megkívánj érzék­kel játszott, hogy művészete teljes elismerést és bámulatot érdemel. Lauffen hadnagy is —Zilahi János — méltó az elismerésre, bár iít-ott néha nem állott a helyzete magaslatán kiilünösen a szeretkezés és-á megle­petés pillanataiban volt észrevehető némi kis hiányosság ■— mindamellett azonban ügyesen oldotta meg nehéz szerepét. Klárika, az őrmester leánya — Kónya Gizi — is kitünően alakított, kedvesen és teljes átérzéssel játszott és emelte a darab sikerét. Höven hadnagy — Torday György — szerepéhez képest kitűnt és kellő érzékkel játszott. Volkhardf törzsőrmester — Ba- róthyAntal — pedig mindenben méltó párja fogadott fiának, kitűnő rutinnal játszott s a közönség is kettőjüknek adózott a legtöbb tapssal. Jól játszott Lehdenburg— Jakabffy —- kapitán^, hadbírók — Rákosi, Feny­vesi. Kéri és mind-mind. Általános elismerést érdemel — minden szereplő, de a rendezésnél hiba történt a Il-ik felvonásban, mert zavarólag hatott a csukva levő ajtó a leány menekülése pillanatában, a szá­zadiroda is jobban nézhetett volna ki egy kissé. \ámior. I Alom..... Az éjjel magáról álmodtam édes .......... Az égbolt kellemes derűs volt s fényes Sétáltunk ketten egy virágos réten Szerettük egymást most is mint régen Sajnos, hogy. álom s elmúlik hamar... főn az ébredés vaj ion mit akar? Rosszat hoz ugye? jövőt mely kétes... Áz éjjel magáról álmodtam édes......... Ma gáról álmodtam édes az éjjel.......... Ébredve reggel nem néztem széjjel Behunyt szemekkel tovább álmodtam Hogy csókkal ébredsz fel tisztán azt [vártam-Úgy vártam, hogy jön megsimit lágyan S akácz virág lesz szőke hajában. Úgy vártam édes tiszta reménnyel Magáról álmodtam édes az éjjel......... Ir ts

Next

/
Thumbnails
Contents