Színház, 1918 (1-10. szám)
1918-12-28 / 10. szám
Színház. 2. A szinügyi bizottsági tagok már nem érezhetik magukat feljogosítva, hogy tanácsaikkal Boldogíthassák aaszinigazgatót, a szinigazgaté most már teljesen szabadon dolgoZhatik nem befolyásolhatja senki és semmi. Ö maga legjo ban ismeri színtársulatának fogyatékosságait, hiányossá ait. Szervezze be, alakítsa át — kizárólag a művészeti cél szemmel tartásával — társulatát, egészítse ki a hiányzó szervekkel a legrövidebb időn belül, akkor egy művészi nívón álló és a modern színművészet követelményeinek megfelelő társulattal még mindig beigazolhatja, hogy igenis ért a szinigazgatáshoz és tudj , m k a vidéki színpadon a kulturális közérdek követelményei. Szem előtt kell tartani, hogy a szatmári városi színház kulturális intézmény, melynek rendes évi állami segélye van, s hogy a színigazgató a színház után sem adót, sem bért nem tartozik izetni épp a kulturális misszió cimen. De akkor álljon is a feladata magaslatán az a színház, kövesse is a kultérális bélt mindenben. Ha a beígért szép műsort, ha a beígért opera előadásokat rendszeresíteni képes volna — de nem holmi elavult és énalmas Traviattákkal — úgy a változott viszonyok mellett a város nem fog elzárkózhatni, hogy az eddiginél nagyobb mérvű támogatásban részesítse a színházat és joggal kérhetné a színház a világítást és a fűtési költségek elengedését is, ami a jelenlegi viszonyok mellett is körülbelül 5000é korona városi segélynek felelne meg. A felemelt helyárak mellett is a na- donta zsúfolt házak jelképezik legjobban, hogy Szatmáron közszükséglet a színház, de az igazi támogatást csak azzal fogja kiérdelni, ha feladata magaslatán fog tudni áilani. Bendiner Nándor városi zeneiskolai igazgató, Keszler Antal első szatmári női és férfikalap vegytisztító, festő és átalakító intézete elvállal mindenféle NŐI ÉS FÉRFI KALAP átalakításokat a legújabb formákra. Uj kalapok dús választékban. Deák-tér, 15. Kisvárosi emlék. Irta : Weisz Kálmán. A kisvárosi kedélyes esték abban állottak, hogy a Vörös Ökör szállóban egyes művész j lelkű többnyire igen idős lányok mamákkal és igen fiatal fiuk mama nélkül spiritiszta seanszo- kat rendeztek. Az ilyen kedélyes estéken megjelentek, miután kimondott családi műsor van, az apák is. Az asztalnál a polgármester mellett a járásbiró, az ügyvéd mellett a három helybeli rőfös ült, akik egész nap igen ellenséges üzleti viszonyban lévén, este bizalmasan elbeszélgetnek egymással. És Annuska a vendéglős leánya igen szerényen mozgott, hogy a jó érmelléki se’ hiányozzon az asztalról. Hideg és melég ételekről gondoskodva volt, gulyás és szalámi képében. A testi táplálékot beszedték, következett a lelki táplálék. Szeretnék egy ilyen szellemi program- mot is leírni, de én nem az estékről hanem csak egy estéről akarok itt Írni. Itt most egy kis vallomás következik ne tessék megijedni, rövid leszek. Én akkor kb. 18 éves voltam és igen forró temperamentummal bírtam. Minden lány tetszett j nekem, különösen egy nagyon tetszett, Micinek hívták és a poetamester leánya volt. Bájos 16 éves teremtés. Rövid ismerettség után örök hűséget esküdtem neki. A hűség tényleg örök volt, kb. négy hétig tartott. Az az örök szerelem egy kepélyes estével véget is ért. Az én imádott Micim papája városszerte ösmert személyiség és igen erényes apa volt. Micinek soha nem volt szabad sétálni én pedig elepedtem a vágytól őt láthatni. A szerelem találékonnyá teszi az embert és én berátaimmal spiritiszta estéket rendeztem, hogy láthassam őt. De nekem ez nem volt elég, a holdfénynél szerettem volna vele sétálni és újra hűséget esküdni neki, hátha a másikat már elfelejtette. És most már egész őszintén meghallhatom, titokban egy csókot is reméltem, mert ah! egy csók akkor minden szépnek és nemesnek a foglalatja volt. És akkor határoztam el, hogy rendezek egy családi müsornélküli teansztot, melyrs természetesen lányok nem jöhetnek .el, annál inkább az apák. A meghívókat szétküldtem és a törzslátogatük, akikhez a Mici papája is tartozott, már napokkal előbb készültek a kedélyes estére. Az öltönyöket kikefélték az in- gekat kivasalták és napokkal azelőtt korábban tértek aludni, hogy majd annál tovább marad-*
