Színház, 1918 (1-10. szám)

1918-11-03 / 5. szám

5. szám. Színház 9 3 mohári! megnyiüó bolhasziRház programjából. A boihaszinház igazgatója meg­látogatta szBrhBsztBséqiinhBtl... T. szerkesztő ur, engedje meg, hogy mint a boihaszinház igazgatója, nyi­latkozzam uj. és nagyarányú művészi vállalkozásomról, ami még* nem volt és nem lesz Szatmáron. A Deák-téren fogom az uj müintézetet felállítani és az előadásaim megkezdése előtt en­gedje meg, hogy egy néhány szót szól­jak társulatomról, mely nem afféle ripacs bolhákból, hanem a legelőkelőbb fővárosi bolhákból áll. A társulat nem egy tagja igazán gyönyörű művészi múltra tekinthet visz- sza. A társulat egyik bolhája például a Nemzeti Színház egyik kitűnő mű­vészénél nevelkedett, igazán elmond­hatjuk róla, hogy már ifjúkorában ma­gába szívta a művészetet. Bár a legkitűnőbb erők vannak társulatomban, a legteljesebb egyetértés van köztem és tagjaim között, még egyetlenegyszer sem fordult elő, hogy színésze m szerződésszegést követtek volna el. A társulat egyik erőssége a drámai hősnő, a szellemes Pimpinella kisasz- szony, aki csipős megjegyzéseiről hi­res. A társulat hős szerelmesének, Szí­vós urnák igen nagy sikerei voltak a hölgyeknél. Megközelihetetleneknek hitt urhölgyeknek sikerült közvetlen köze­lébe férkőznie. Gáláns sikereiről, pi­káns kalandjairól sokat mesélhetnék, ha nem tiltaná az úri diszkréció. A boihaszinház primadonnája igen erényes fiatal hölgy. Jelenleg nincs barátja. Ha az urak közül valaki óhaj­tana megismerkedni, írjon egy apró- hirdetést az „Szinház“-ba „Jószívű fia­talember“ jeligére. Á társulatnál általában igen szigorú az erkölcs. Egy idősebb bolhát szok­tunk felkérni a fiatalabbak gardirozá- sára Így lehet a bolhából elefántot csinálni. Van egy kitűnő táncosunk is. Ez a bolha egy elükelő tánctanárnőn tanult meg táncolni. A társulat egészségi ál­lapota általában kielégítő. Csak egy­két tagunk kapott spanyol náthát, ne- hányan meghűltek és köhögnek. Én, mint direktor, természetesen nem sze­retem, ha a bolhák köhögnek. A közönséget már előre figyelmez­tetem, hogy vigyázon majd, ha egy­két bolhamüvészünk közéjük fog ugrani, ne nyomja el a tehetségeket. Bólhamüvészeim autogramot nem adnak. Végezetül még le kell szögeznem, hogy csak leendő színházamnál lesz­nek olyan színészek, akik sohasem kérnek előleget. Igaz, hogy nálam ki­tűnő dolguk van. Az igazgatóság min­dennap saját karján eteti a tagokat és ebben is különbözik színházam a,többi színházaktól, mert mig másutt az igaz­gató szívja ki a tagok vérét, nálunk a tagok szívják az igazgatóét. Fogadják tahát szeretettel az uj művészi vállalkozásom, amelyről kije­lenthetem, hogy eddig hiányzott Szat- márnak . . . (szamár) Olvasóinkhoz. Felhívjuk olvasóink b. figyelmét, hogy mint nuír előző számunkban is jeleztük, lapunk uj címe: „SZÍNHÁZ11. Miért is kérjük, hogy leveleiket és küldeményeiket a „SZÍN­HÁZ“ szerkesztőségének, vagy kiadó- hivatalának címezzék.

Next

/
Thumbnails
Contents