Színház, 1918 (1-10. szám)
1918-10-27 / 4. szám
4. szám. Színház 7 pár darabja, — de ezzel együtt a társulat egész ruhatára is. Este amikor Várady és Fe- renczy aludni tértek, — Rákossy- nak egy ötlete támadt. — Elment a színházhoz és a kellékek között levő egyetlen csendőruniformost magára öltve, igy állított be a kvártélyos asszonyhoz, akit szigorúan kérdőre vont: lakik-e ottan két színész ? A reszkető asszony igenlő válaszára, felöltötte a két színészt, akiket nem is régen körözött ruhatolvajokat nyomban letartóztatott és megparancsolta nekik, hogy a bűnjelt képező koffert magukhoz véve, kövessék őt, — amit a szintén megrémült színészek mégis tettek. Az esetben a legjobb az volt, hogy Váradi és Ferenci is csak az utcán ismerte meg, hogy Rá- kossy — tartóztatta le őket. Rendőri segítség. A poszton álló rendőrhöz odamegy egy kisleány és igy szól. — Rendőr bácsi jöjjön siessen a boltunkba, a papa meg a Kohn bácsi öszevesztek. — Már egy negyed órája verik egymást. — Hát miért nem jöttél hamarább — mondja a rendőr — ha már egy negyed órája tart a verekedés ? — Azért — szól a kisleány — mert eddig a papám verte Kohn bácsit, de most Kohn bácsi veri a papát. Bárdy Klárika. Irta: Benyovszky Pál. Via volt s mosolygó, mint a nyári hajnal; Ősszel, tavasszal kék ruhát viselt. S a napsugár lágy, hullámos hajára Arany-szövésű glóriát iveit. Egyszer, midőn már hervadásnak indult Az őszi rózsa és a zöld berek, „Megint beteg lett Bárdy Klári“ — [mondották A résztvevő, jólelkii emberek. Testvére ott ült selymes ágya mellett. „Mi fáj ? No mondd meg drága Klárikám !“ „Nem érted azt te“ — szólt ö bus mosollyal, S kérdőn tekintett rá a csöppnyi lány... Lehullt a lomb is, puszta lett a tájék, Köd szállt a róna bus virágira. S egy szerda reggel szárnyra kelt a (bus hír : „Meghalt a kedves Bárdy Klárika!...“ „ Vájjon mi ölte meg ?“ — kérdezte [több is — „A nyáron oly vig volt s ma már (nem él... Egy hetyke, gőgös ifjú tudta ezt csak — Megsúgta néki egy kicsiny levél . . . Olvasóinkhoz. Felhívjuk olvasóink b. figyelmét, hogy mint már előző számunkban is jeleztük, lapunk uj címe: „SZÍNHÁZ“. Miért is kérjük, hogy leveleiket és küldeményeiket a „SZÍNHÁZ“ szerkesztőségének, vagy kiadó- hivatalának címezzék. Jön Nagy Endre humorista!
