Színház, 1913 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1913-12-20 / 4. szám
6 SZÍNHÁZ Ékszerek, órák és hrilliáns árukban legnagyobb választék Czinner Mór Fia ékszerésznél Szatmár, Deák-tér (Keresztes-ház) Divatos karkötő-órák arany és ezüstben nagy választékban. Nagy karácsonyi és újévi vásár. Művésznőknek Művészeknek kedvezmény. Istenemre! — szólt Zcr- kovitz. — De nem lehet, mert idehaza tartja a Katonadolog példátlan sikere, részben pedig az uj operett, melyről az imént tetszett megemlékezni. Ön tehát álmában Egyiptomot keresi föl és miután bizonyos, hogy a Katonadolog áriáit nemsokára már a Nílus háta- mögötti krokodilusok is dalolni fogják, az ön álma egyáltalán nem tartozik a képtelenségek birodalmában. Zerkovitz melegen megrázta munkatársunk kezét. A Freud egy okos ember mondta. de ön még okosabb. Ezzel a fölemelt tudattal hagytuk el a népszerű Zer- kovitzot. *$*«#*«$ ♦*♦***$**♦*«©*** *♦«*««*** KépEskönyvek, ifjúsági iratuk, ajándékművek mélyen leszállított árban U/E15Z ZOMÓnnÓL [Buttmann-palota. 9999999*99999999 999 99999 99999999 Hz én katonám dolga. Irta: Dénes Sándor. Az arca olyan, mint egy fiatal leányé, a tekintete tele van ártatlansággal, egész lányén — mint a szépirók mondják __ egy póttartalékos megnyerő szelídsége ömlik végig. Olyan— akinézése nem köztisztasági szempontból értem: mint aki nem sok vizet iszik és különösen télidőben még a légynek sem vét. És mégis; a legborzasztóbb lény a világon, akinek szarvai nőnek a homlokából, aki rúg, bömböl, csattog, mint a mennydörgő, villámló, haragos égbolt, aki tépi az idegeimet, aki úgy gyúrja a lelkem nyugalmát, mint a szorgos pék a kenyértésztát, aki nem hagy nyugton aludni, ha operettet játszanak a színházban, aki miként bősz rém felkeresi éjszakai nyugalmamat és tüzet okádva kerget, üldöz, miközben földbe gyökeredző lábaimmal hasztalan próbálok menekülni előle . . . Valami titkos, láthatatlan kezű angyal, talán az Óriásország kirá/ykisasszonya felkapta a katonazenekart, hogy játszák vele. Hiába, az óriás királyleányok szive is vonzódik az uniformishoz. És mikor eleget játszott velük, fordítva rakta vissza a deli katonákat az orchesterbe. Nem úgy fordítva, -hogy a fejük lefelé legyen, hanem
