Szinérváralja, 1914 (11. évfolyam, 1-31. szám)

1914-05-12 / 19. szám

Szioérváralja, 1914. Május 12. —- 19. szám Tizenegyedik évfolyam SZIKEKVAUALJ i TÁRSADALMI, QAZDASÁQI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. EI6 fizetési árakEgész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Nyilttér soronkint 50/fillér. MEGJELENIK MIN 0 E N K ED DEN. Felelős szerkesztő : fAbiAn istvAn. A lapra vonatkozó mindennemfl közlemény és küldemény valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesz­tőségéhez Szinérváraljára küldendők. Hirdetéseket mérsékelt éraken köstenh. Tervezet. Szatmárvármegye törvényhatóságának Szinér- váralja nagyközség területére kiterjedóleg alkotott szabályrendelete a gyalogjárdáról. (Közöljük (2 tervezetet egész terjedelmében, hogy a fontos kérdés­ről az érdeklődők a képviselő testület gyűlése előtt véleményt alkossanak s határozott vélemény kialakulása után az ügy előnyére lapunkban is hozzá­szólhassanak a tárgyhoz.) I. Fejezet. A járda meghatározása. 1 §• Járda alatt a szabályrendelet alkama- zása szempontjából a községben a gyalog­járás czéljára létesített, vagy létesítendő beton, kő, vagy aszfalt járda, utczal átjárók és kitérők értendők. A járda alkotó részéi: maga a járda test, annak szegélyei, padkái, átereszei, esetleges csatornái és minden a járda karbantartására létesített mű, vagy -műtárgy. 2 §• Úgy a község, mint egyes telektulaj­donosok által eddig utcai vonalba kiépített járda a község tulajdonát képezi. Magáno­sok ezentúl csak szabályszerű építési terv alapján adott és hatóságilag jóváhagyott engedély elnyerése után építhetnek járdát és az engedély csak az esetre adható meg, ha ä) ’építtető és illetve telektulajdonos a műtárgyat és tartozékát a község talajdo- nába és rendelkezésére bocsátja, b) ha az építési tervből megállapítható, hogy az építendő műtárgy á megállapított utcai vonalnak megfelel, valamint anyag, minőség és kivitel tekintetében arra az utcára megszabott járdával teljesen egyenlő. 3 §• Uj járda épitését, irányát és anyagát a képviselő testület állapítja meg esetről- esetre. Az uj járda épitését megelőzőleg az érdekelt telektulajdonosok közbenjöttével az elöljáróság az utcai vonalat megállapítja, a kerítések esetleges áthelyezése iránt igyek­szik a telektulajdonossal egyetértő megálla­podásra jutni és ha ez nem sikerülne, a képviselőtestület elé iut^ükedés esetleg az 1881 évi XLI. t.-c. rendelkezésinek igény- bevétele iránt javaslatot tesz. II. Fejezet. Építési költségek. A járda építési és feníartási költségei a következőképen nyernek fedezetet: 4 §• A magántelkek előtt elvonuló járda költségeinek felerészét a telektulajdonos viseli, a másik fele része pedig a földadó kivételével a többi, nevezetesen a házbér, házosztály, keresetadók, tőke kamat és járadék, valamint a nyilvnnos számadásra kötelezett vállalatok adója után lesz egysé­ges kulcscsal kivetve és behajtva. 5 §. A járda építési költségek dologi terhet képeznek, tehát a telektulajdonos minden­kori jogutódját is terhelik. 6 §. Nem magántelkek előtt, valamint a nem telkek előtt felépített járda és tarto­zékainak összes költségét, nem különben az egész járda hálózat mindenkori fentar- tási költségeit a község házi pénztára fe­dezi az e célra költségvetésileg előirány­zott hitelből. 7 §• Jelen szabályrendelet életbe léptéig magántelektulajdonosok által már felépített és a szabályrendelet szerint a község keze­lésébe átment járdák épitési költségeinek ki­egyenlítése végett az ezen §. 4-ik pontja értelmében alakított bizottság által leszá­molás foganatosítandó oly formán, hogy a bizottság a tulajdonos közbenjöttével a már felépített járdát pontosan felméri, annak négyszögméterenkénti terjedelmét valamint négyszögméterenkénti épitési költségeit jegyzőkönyvileg mégállapitja és az ekként kiszámított összköltségnek felerészét a fél számlája javára könyvelteti. A bizottság által számba vett járdák négyszögméterenkénti épitési költsége egyik telektulajdonosnál sem haladhatja meg azt az összeget, melyet a község a községháza A „SZUJÉRUflRAUA“ CARŰtifl Vadvirágos tavaszeste. Vadvirágos tavaszeste Menj ki a mezőre, Borulj akkor, Naplementkor Lassan térdelőre... Tudod-e, hogy ugyanakkor, Azon az egy naplementkor Egy távoli kis faluba Én is lassan térdrehullva Imádkozom Érted 1 ? Nagyon sokszor megbántanak., Nagyon sokszor megbántanak, Megvéreznek, megsebeznek .., Utszéli gyenge fa vagyok. Törzsem, ágam, lombom reszket. Vásott kölyök reám mászik. Belém akad a dühöngő szekér. Koszorús lombom odajön rágni Kaján, ennivágyó bámész tehén. — Hogy messzire látok. ..előre, Megcibál a vihar, a szél ; Szennyes vándor a villámról Árnyam alatt pihenni fél. Reámrakódik az utszél pora S ki lemosná rólam, senki-soha. Oly nehéz e teher, Úgy lehúzza ágam ... Jaj! Te bosszuló sors... Meddig tűrje vállam ? ! Balogh litván. Vonaton. Irta: Kovács Jenő. A gyorsvonat ablakából unott, közö­nyös arccal középkorú, jól öltözött ember nézdegél a gyorsan tovattirő ^egyhangú vidékre. Ebben a hangulatban telt el már az egész délután. Idegen is türelmetlen ember és már a végletekig megfeszítette ez az ütemes zakatolás. A vonat megáll, kiabálják az állomás nevét, egy pár utas nagy hangon bucsuzkodik és tolakodva keres magának helyet Aztán a kalauz csapkodja az ajtókat és nézi, nem szállt-e be valaki. Meleg sört és sonkás zsemlyéket kínálnak, aztán újra tovább rohan a vonat és ez még így megy holnap reggelig. Irtózatos, nyomasztó megbolondulni való 1 — dörmögi a szegén) ember, — de hát miért utazom ?.. . Mi * mennykőt is keresek ott? Szórakozás ? Eddig mhd:g azt hittem, hogy még csak ezután fogok élni igazán és siettem, kergettem egyik napot a másik után, lesve, várva, mikor lesz valami váltó zás. És nem változott semmi. Akár csak. itt ezen az unalmas vidéken. Itt egy akác, girbe-gurba fák, semmi formájuk sincsen, alig várom, hogy ahhoz a távolban sötétlő szép fasorhoz érjünk és mikor odaérünk, hát az csupa ormótlan, szegényes akác. Csak már jönne valaki, nem bánom, ha lókupec is, csak beszéljen, beszéljen a lóról, a zabról, a versenyekről és az állatorvosok­ról .. . Csak jönne már legalább valaki. Teljesen egyedül ült a fülkében, angol utazó sapka volt a fejébe huzva, messziről csak az orra pirossága tűnt fel, vizenyőskék szemei kissé bamba kifejezést adtak az arcának, amely csontos és keskeny volt és viharos múltra mutatott. Kazár Péter alap­jában véve jó fiú . . . ezt szokták róla mondogatni, akik jobban ismerték. Jó fiú f De többet aztán nem is lehetett hozzátenni. Kazár Pater egy kicsit tanult, egy kicsit gondolkozott és akart, de nagyon vagyonos volt. És mindenre ráért. — Majd holnap I Semmi sem sürgős . Majd holnap 1 Addig-addig halogatott min­dent, mig elkésett vele. .. Nősülni kéne ..- de még most ne . . . még egy kis halasz­tást 1 ... Jó alkalom kínálkozik ?... Hm, jöhet még jobb is, minek úgy sietni vele. A fülke ajtaja felpattant. Nagy úti- kosarat tuszkolt be egy ember, aztán apró kalapskatulya és mág apróbb kézitáska került sorra. Az ember ügyet se vetett

Next

/
Thumbnails
Contents