Szinérváralja, 1914 (11. évfolyam, 1-31. szám)

1914-03-17 / 11. szám

11 szám (2) it*:4 március S ZINérVARALJA napok azonban megmutatták, hogy ebben a népben is olyan erő lakozik, amelyet érdemes a fejjődés útjára engedni, érdemes szabadságot adni e népnek és a nemesség viszont nem érdemli meg azt a tenger sok privilé­giumot, amelyet kiszolgáltatott ma­gának másokéi nyomatása árán. Megmaradt ugyan a márcziusi napok nagy szabadság vívmánya, a törvény előtt való egyenlőség az meg­maradt de azért még messze vagyunk attól az időtől, a melyet a negyven nyolczas idők napjai megvalósítani akartak. Van ugyan jog és egyenlőség, azért mégis vigán burjánzik a kor- rupczió a közélet minden terén, a jog nem mindenkié, csak az erőseké a tülekedőké, a gazdagoké, a könyök­kel dolgozóké. A gazdasági egyenlőség még a legszabadabb álom és utópia csu­pán, amelyet csak a jóhiszemüek, csak a fanatikusokért lekesedök agy­velejében találunk. Egyebütt ritkán látni közeledni a gazdasági egyenlő­ség ideálja felé, mindenütt vannak súrlódások, sőt éles ellentétek is, o ;z- tály és osztály között, de csak kevés országban van annyi egyenetlenség a jog körül mint miuálunk, ahol az elv, hogy erősé a jog, s mindég jobban uralkodik mint egyebütt. Márczius Idusa emlékeztessen bennünket arra, hogy ez nincs rend­jén, hogy nekünk dolgozni kell azon, hogy közelitsünkaz ideál felé, amely a márcziusi nagyok napjait megfénvesitette hogy közeled­jünk és ne távolodjunk tőle. A szép a nagy a szabad magyar- orsságot csak ezzel teremthetjük meg. Olyan szép a magyar oly egész­szágon is a magyar. Ha mindenben taka- I rékoskodik is, de a borravalóban bőkezű, j Egy kissé nyíltan, tüntetőleg osztja szét a j pénzeket, de legalább- mégis osztogat Sokat i kíván ugyan a pénzéért, de minden fáradt- j Ságot meg is fizet Az alkalmazottak. Ha szemlét tartottunk már a vendégek j felett, nézzünk körül az alkalmazottak között, j Mint a fény mellett árny, úgy húzódik i meg a vendégek mögött az alkalmazottak j szomorú serege. Mert ez a sereg valóban j szomorú. Eltekintve minden támadástól, vagy különös esetektől, a szállók alkalmozot- i tai nagyon rosszul vannak fizetve, illetőleg j egyáltalában nincsenek fizetve. Azt már említettük, hogy a portások­nak nincs fizetésük. Ugyanígy nincs fizetése például a szobapincérek főnökének sem. A szobapincérek fizetése 60—80 korona között váltakozik. A csomaghordók közül csak a szolgák kapnak valami fizetést, de az ő főnökük sem kap semmit. Igen furcsán vannak fizetve a szállók kifutói a liftboyok, az ajtónállók. Ezek teljes ellátáson és uniformison kívül tiz — tizenöt korona fizetésben részesülnek havon- kint. Az ő helyzetüktől igen hivatott társak részéről Kaptunk felvilágosítást. Egyik nemrég megnyílt hotelünben ajtónállói tisztet séges, romlatlan faj, amely ha a teljes | törvényes és a társadalom által res­pektált szabadságokat élvez, akkor nincs hozzá hasonlítható és erő a vi- ; lágon. Ennek a fajtának büszkesége és öröme az, hogy volt egy nap, amelyen vissza kapta szabadságát, a jóéletnek és boldogulásnak az alapját. Legyünk méltók a márcziusi Idushoz és terjesszük ki a szabadsá­gunkat 1 * * * A nagy nap emléke Szinérváralja társadalmának a szivét is dobogásba hozta. Az ünnepi érzés ott volt mindnyájunk szi­vében. Hogy ez külsöképen egyöntetűen nem tudott kellően kifejezésre jutni, annak a fejetlenség, a rendezés hiánya az oka. Min­denki mástól várta az irányhást s igy szét­tagolódott az ünneplés érzelmi csoportok szerint; de igy is elmondhatjuk, hogy nem­csak a szívben, hanem a külsőségekben történt megnyilatkozás is bizonyítja, hogy nem voltunk méltatlanok e nap emlékéhez. Már l4-én este ünnepelt a Társas= kör, amelynek ünnepi lakomája alkalmával Sátor Dávid, ref. lelkész, a kiváló szónok méltatta a nap jelentőségét, buzdított, lelke­sített, tanított bennünket oly ei'ragadó erővel, mely lehetetlenné teszi, hogy minden egyes kebelben fel ne ébredt volna a becsületes elhatározás : nem voltam elég jó eddig, jobb kazafi leszek ezután. Kár, hogy épen azok soraiból sokan nem voltak jelen és nem hallották ezt a szép beszédet, akik mintegy kisajátítani akarják a maguk számára a hazafiságot. 15-én dél előtt 10 órakor a ref. temp­lomban alkalmi istentisztelet volt. A szolga- biróság Bay Miklós főszolgabíró vezetése alatt teljes számban ott volt. Sajnos, a többi hivatalok hiányoztak. Az ünneplő közönség a templom minden részét megtöltötte. Álta­lános figyelem tárgya volt az ezen alka­lomra szervezett vegyes kar szép éneke, a „Nemzeti ima.“ Ennek elhangzása után Sátor Dávid nagyon szép alkalmi imát, ez után pedig oly remek egyházi beszédet mondott, amelyben — ha lehet — önmagát is felülmúlta. Tegnap este a Társaskörben, ma reggel a templomban elragadott bennün­ket. Egyébként álljon itt pusztán, az alapige, mely rendkívül éles szemmel lett megvá­lasztva, a többit, a hatást már érezhetik is olvasóink. (Pál apostol Galatziabeliekhez irt le­vele V.-ik részének 1., 13., 14, és 15.-ik verse.) „A szabadságban azért álljatok meg, és ne kötele zétek meg ismét magatokat szolgálatnak igájával. Mert ti szabadságra hivattatok, atyámfiai, csakhogy a szabadsá­got ne adjátok a testnek bűnre való alkal­matosságul, hanem szeretetbői egymásnak szolgáljatok. Mert az egész törvény egy beszédbe foglaltatik be, ebbe tudniiik: Sze­ressed felebarátodat mint magadat. Hogyha egymást marjátok és elnyelitek, meglássátok, hogy viszontag egymástól meg ne emész- tessetek“. A gyönyörűen felépített egyházi beszéd után a gyülekezet állva énekelte a himnuszt. Ennek végeztével egy egyházi, majd egy hazafias ének következett. Dél után a tűzoltó egyesület a Rá- kóc i zászló alatt felvonult a ref. templom­ba, hcl most is alkalmi ima volt. Innen a tűzoltók a Kossuth-szobor elé mentek, kö­vetve nagy sokaságtól. A szobor megkoszo­rúzása után Domokos István, áll. tanító talpraesett, rögtönzött beszédet mondott iskolás gyermekek énekeltek és szavaltak, H I R E K Eljegyzés. Kozma Gábor, a Korona főpincére eljegyezte Koszilkov Bertuskát Hátszegről. Aranylakadalom. Hollós Jakab nyug. vasúti főfelügyelő, a szatmár-nagy- bányai vasút volt igazgatója és neje Lich- tenstadt Emilia a napokban ünnepelték házasságuk ötvenedik évfordulóját. Az ünnepeiteket nagyszámú tisztelőik meleg ovációban i észesitették. Az izraelita jótékony nőegylet bálja, mely március 15-én. zajlott le a Koronában, újabb tanujele annak, hogy közös akarattal és fáradhatlan igyekezettel Szinérváralján még a vallásbeli elkülönítés dacára is lehet egészen sikeres mulatságot összehozni. Hogy ez, a még csecsemőkorát élő egyesület már első életjelénél kimutat- ha ta életképességét, az a választmányon kivül főként Dr. Székely Dezsőné úrasszony nemes igyekezetének, szakértelmének és a figyelmességben kifogyhatatlanságának tud­ható be. A kifogástan rendezés, a szerepek betanítása mind az ő finom ^kezének, jó szivének és szinte páratlan lelkesedésének a munkája. Hü munkatársai voltak ebben Vilkovits Miksáné, Neumann Mórné és Zsigmondné, valamint az egyesület választ­kapott a Móric, Budapest egyik legismertebb éjjeli alakja. A közismert Móric, aki végig- küzdötte a főváros minden nyomorát, aki kiment Párisba és nagy bátorsággal jelent­kezett Pathé Fréresnel moziszinészek, de nem felelt meg, a Móric most végre kényei- mes, majdnem azt mondtuk nyugdijkepes állásba került. Arra a kérdésre, hogy miiyen most a sora, a következőket felelte rá: — Hát kérem, jobban megy, mint Párisban, mert ott nem ment se hogy. Itt van teljes ellátásom, uniformist is adnak, meg van lő korona fízex tésem is. Egy hónap­ra, De azonkívül keresek 7—8 forintot hetenként. Cs^k most még nem megy jól az üzlet. Majd a nyáron többet fogunk keresni. Mert a borravalón mindnyájan osztozkodunk. Csak nagyon sokan vagyunk hozzá, — fejez e be rezignáltan. A bejelentő lapok. a rendőrség megköveteli, hogy vendégeinkről pontos bejelentőlapot töltsünk ki és adjunk be. Minden kül öldi vendégünk bossz nkodik, mikor egy ilyen bejelentőlapot teszünk elébe, mert .sehol a külföldön ilyet nem tapasztalhat. De ha angol vendégünk akad, az egyenesen fe.háborodik a tolakodáson. Nagy könyörgésünkre azután rendesen hiányosan tölti ki a bejelentőlap jt. Ha mi ilyen hiányos lapot átadunk a rendőrségnek, bennünket megbüntetnek. Ha pedig a vendégtől kérdjük felesége leánykori nevét, vagy vallását, kinevet bennünket és azt kérdi tőlünk, hogy mi közünk hozzá, így tehát kénytelenek vagyunk reggelenként csak úgy, fejből, kitölteni a bejelentőlapot. Az is megtörtént már, hogy hiányos bejelen­tőlap miatt detektív vonta felelősségre a vendéget. Ezt a lehetetlen rendelkezést ki kellene küszöbölni. így nem lehet idegenfor­galmat csinálni! A nehezen fejlődő budapesti idegen j forgalom minden apró és nagy eseménye a J hallban válik érthetővé és láthatóvá. A i hányok, az ügyetlenségek, amelyek az j idegenforgalmat hátráltatják, itt tapasztalhatók i legjobban. Nem aKamnk ismételgetni, hiszen az idegenforgalomról még elég szó esett, I csak egy előkelő hotelünk portásának j panaszán akarjuk feljegyezni. — A legnagyobb bajunk és keservünk j — mondta, — a rendőri bejelentés. Tőlünk j Ehhez nem kell kommentár. így nem lehett idegenfogalmat csinálni. Kél óra van. Az étteremből jönnek k a vendégek, a kapu előtt megáll az első­kocsi, amely a déli vonatoktól hoz vendéget, a hall újra megkezdi különös, magában álló, érdekes életét. /

Next

/
Thumbnails
Contents