Szinérváralja, 1914 (11. évfolyam, 1-31. szám)
1914-01-27 / 4. szám
4 szán i í-'. 4 január 27 szükséges nevelést. Ne < gedjünk meg az egyszerű irni-olvasi adással, de másfelől óvakodjunk detömni agyát a felesleges és haszontalan tananyaggal. Ha igazán szolgálni j akarjuk a nemzet fejlődését, vigyük ! bele- a produktivitás alapjait. Készítsük elő a haladásnak feltételeit azáltal hogy klvilágositjuk rendes munkakörének feltételeiről és törekedjünk oda, hogy a neki adott tudást saját körében, saját javára fordíthassa. Ha az iskola nem egy elzárt kör, de az életnek küszöbe lesz, ép az iskolában kaphatja meg a nép minden fia az j előfeltételeket, melyek őt hasznosabb j és jobb boldogulásra képesítik. Aki az ismétlő gazdasági iskolát megalkotta, azok, akik ez intézményt j tovább ápolták, egy nagy lépéssel vitték előbbre a nemzeti productivitás ügyét és előmozdították a nép szellemi javulását. De ez intézményt általánosítani kell munkájának a nép széles rétegeire csak úgy lehet hatása ha felöleli a földmivelö nép összességét. Még nagyobb szügség lesz reá, ha változott viszonyok a népek ezreit az intenzivebb gazgálkodás felé hajtják. A gazdasági ismétlő iskolát kötelezővé kel! tenni az ifjúság mindkét ; nemére és ezzel kapcsolatosan gondoskodni kell a leáaynevelésnek szilárd erkölcsi alapjairól, valamint arról, hogy az a mindennapi élet szükségleteinek teljesen megfeleljen. Az összes iskolákat szoros összeköttetésbe ke'l hozni az iskolakertekkel, hol szemlélés és megfigyelés legyenek a tanulás alapjai. Érthetővé keli tenni a tanuló ifjúság előtt a természet világának egyszerű problémáit, hisz csak az válik igazán szellemi tulajdonává, mit felfogni képes és azok az igazságok ragadnak meg leginkább lelkében, melyekről megfigyelés által önmaga szerez trónörökösé az. Ha van annak valami különös titka, hogy mivel lehet a házasságban a boldogságot állandósítani, hát akkor a hercegnő enneíí a titoknak a nyitját isméi - heti. Csahatatlan érzékkel megsejti a férje óhajtásait és igyekszik azokat teljesíteni, még mielőtt kifejezést adna nekik. Soha semmiféle kívánságát meg nem tagadta, még ha teljesítése talán terhére esik is. Bár milyen messzi útra is elkíséri, ha a kirá yi • herceg kívánja, sokszor meg az egészsége rovására is. Hát ez az ő titka: az állandó^szeretet - reméltóság, amely mindig arra törekszik, hogy a királyi herceg élétét minden szituációjában kellemessé tegye. A királyi herceg ismeri a felesége erényeit és imádja. Legjobban azt szeretné, ha mindig mellette lehetne. A legteljesebb harmónia uralkodik ebben a házasságban, ritkán található egy ennyire tökéletes együttélés. Az ideális házasságban nem elég a szerelem, kell, hogy az asszonyt okosság és tapintat is ékesítse. Amilyen ideális feleség a hercegnő, épen olyan ideális anya is. Idejének nagy részét gyermekeinek szenteli. Nevelésüket nem bízza kizárólagosan a nevelőnőre. Roppant nagy gonddal ügyel a ruházkodásukra, úgyszintén az étkezesükre is. Legidősebb gyermekük Zsófia hercegnő, aki nagyon esi- , nos és anyjára hasonlít, mig a kis Miksa I herceg az édes apja mása. Megható szere- j tettel csüng gyermekein a fejedelmi pár és j a hercegnőnek mindegy : akár Becsben van, j kára Konopistban, a dolgait mindig úgy igyekszik elrendezni, hogy egy kis ; időfölösleget takarítson meg és akkor megsétáltatja gyérmekeit. S Z I N £ U V A R A LJ A meggyőződést Nem a tankönyvek j bölcsessége, de a tudásnak használ- | ható volta van befolyással a népre, i főleg oly népnél, melynek összes ! életviszonyai praktikus icöködésre j kényszerítik. Az életviszonyokkal szá- | móló, egyenesen a természet szem- j lélésén alapuló oktatás lesz a gver- ! meki elme igazi védelmezője ; nem j tölcséren át keli egyát felesleges és j érthetetlen, derendifeg megállapított ! tananyaggal megtölteni, de érthetővé j kell fenni előtte a mindennapi élet ! azon viszonyainak ismeretét, melyek j között napjai lefolynak. Ismerjük j falusi népünk fiainak-Ieányainak élet- I rendjét, létüknek feltételeit, nem üt- közhetik az semmi akadályba, hogy I az iskolát az adott és meg nem i változtatható viszonyokhoz módosít- i suk. Ép úgy mint a gazdasági j iskolákat, keresztül keli vinni az egész ' vonalon a kötelező elemi iparoktatást. I Népünk ezreinek a szerszám adja a I megélhetési, de a jelenlegi tanoncügyi rendelkezés távol áll attól, hogy a jelenlegi életviszonyokkal számoljon. Városainkban már is gyakran érezhető a tanoncrendszernek silánysága s a tanonciskolákra költött összegek csak kivételesen nyújtanak jutalmat. Fontos lépést jelent a kézimun- I kára való nevelésnek állandó tért | hódítása, de a cél elérve nem lesz, i mig az összes iskolákban kőtelezővé nem válik. Ez nem csupán az ipa- í rosnak, a munkásnak, de minden 1 iskolába járónak ttagy^ előnyöket biztosit s a slöjd-ről helyesen jegyezte meg egy elsőrangú tanférfiu, hogy mióta bevezették az intézetekbe : az egész gyermek jár az iskolába, nemcsak a feje. Ép ily iskoláztatással és A dezsőné után a trónörÖKÖspár rendesen a gyennekszobába megy/ hogy a gyerekekkel foglalkozhassanak. Ä konopisti Hi likus családi életben ezek az órák a legvonzóbbak. A hercegnő azonban nemcsak a saját ; gyermekeivel törődik. Rengeteg gyámoltja van és ezekről is gyöngéd szeretettel gondoskodik. Ezt a jótékonyságát ítzonban csak csöndben gyakorolja és nem szereti, ha emberszerető tetteit a nagy harangra kötik. Konopistban megláiogatja a szegényeket és aho csak lehet'euyhiti a nyomort és a szegény séget. Jóságának ezt a vonását beleojtja a j gyermekeibe és súlyt vet arra, hogy a kis főherceg és főhercegnő a szegényekkel és nélkülözőkkel is törődjék. A hercegnő nem tart maga mellett I állandó társalkodónőt. Rumeskirch bárónő j az egyetlen hölgy, akit bevásárlásai alkalmá- j val maga mellé lendel. Ez az udvarhölgye ép úgy imádja a hercegnőt, mint a királyi : esalád minden tagja, akiket leginkább • a 1 szerénységével hódított meg. Jellemző erre í nézve a következő bájos epizód: Izabella főhercegnő fölkínálta neki a tegeződést. A hercegnő nem tudott ehhez elég gyorsan hozzászokni és többször igy szólította meg a főhercegnőt: ,.Kérlek, császári fenség“ A főhercegnő jóizűt nevetett emiatt és azt ; modta, az ilyen megszólításnál úgy érzi magát, mintha valami magasrangu katonatiszt ' volna. A családi törvények szerint nem ő a család első ásízonya. De azért mégis úgy ! van, mintha ő voina az és felsőbbségét meg a főhercegnők is elismerik. disciplinákkai sokkal nagyobb gondozásban fog az iskola-egészségügy részesülni és mig egyfelól az agy tompításnak eddig művészi tökélyre emeli eszközei elesnek, másfelöl a állandóan felügyelet alatt, észszerűé z dolgozó ifjúság egészségesebb testtel» fog felnőni. Az iskola jogaiból mitsem szabad elvonni, csak számoljon a korszak viszonyaival. Az iskola helyesen alkalmazott elméleti tanítással fejlessze a szellemet, irányítsa a gondolkodást, rakjon le becsületes erkölcsi alapokat, de vele szoros összekötetésben álljon a megfelelő életviszonyokhoz alkalmazkodó gazdasági és ipari oktatás. Nem egységes tanterv, de a helyi viszonyokkal számolni hajlandó tanításra kel! fektetni a népnek az életre szóló előkészítését. A gazdasági oktatásnál legyen irányadó a helybeli talaj, éghajlat, piac, az eiemi ipari nevelésnél az ott levő anyag, szokás keresendő. Szóval mindig az igazság lebegjen az intézők előtt, hogy nem eiég tanítani, de azt kell tanítani, ami életre quaiifikál. Midőn ily kérdések kerülnek megvitatásra, állandóan azzal a kitérő válasszal találkozunk, hogy hiányzik s költség. Azt hisszük, valóban ideje, hogy alapos megfontolás után e célok a kellő anyagi szükséglete megkapják. Ha politikai okok egy mozgósítást, vagy éppen háborút elkerülhetetlenné tesznek, ha nincs pénz, mégis elő keli azt teremteni; minden észszerű gazdaságban vannak kiadások, melyekre meg kell a pénznek lennie, mert vagy olv természetűek, hogy elodázásuk fokozatosan növekvő károkat okoz, vagy olyanok, melyeknek hasznát később látjuk. Azon költségek, melyek igen rövid idő alatt százszorosán meghozzák kamataikat, olyan befektetések, melyeknek elodázása magában véve már kiszámithaíatlan kár. Észszerű népiskola és ezzel szoros összefüggésben a helyi viszonyokkal számoló általánosított elemi, gazdasági és ipari nevelés az államháztartásra, ha csupán anyagi szempontból tekintjük is, csak nagy előnyöket biztosíthat. Ezekkel párhuzamosan fordítsunk éber figyelmet a tanitó-képzökre. Tudja mindenki, ki ily kérdésekkel törődik, hogy nagyszámú ügybuzgó, szakavatott tanító van, de azt is tudják, hogy ezek az egész tanitó- karnak csak bizonyos hányadát teszik ki. Tudják, hogy a tanítóképzés alapos reformra szorul. Ha az újabb kor felfogásában az iskola fogalma átalakult, fokozott mérvben változnak a tanítósággal szemben támasztott követelések is. Elenyészik lassankint az iskolamester és helyét elfoglalja a népnevelő, akinek hatásköre túllépni az iskola telkét s kire társadalompedagógiai feladatok várakoznak. A tanítóság ma már nemcsak az iskolapadokon sorakozott gyermeksereg felügyelője, de kísérője a megállapodott férfikorig. Munkaköre állandóan nagyobbodik s még a legjobb képző sem ruházhatja fel az
