Szinérváralja, 1914 (11. évfolyam, 1-31. szám)
1914-07-28 / 30. szám
1914 julius 28 2 PZ1NÉRVÁR ALJA 30 szám A szabályszerű egybehivás és a határozatképesség megállápitása után első tárgyként a vármegyének a községi szabály«- rendeletre vonatkozó elutasító határozata szerepelt. Aprólékos dolgokban kötekedik a vármegye, amikért igazán nem érdemes a község ügyeinek menetét megakadályozni. A képviselőtestület a vármegye határozata ellen feiebbezést adott be. Kodácz Juliánnának illetősége elismertetett, ellenben nem ismerte el a képviselő- testület Herskovits Lázár és Schwartz Margit szinérváraljai illetőségét. Demeter Károlynak segélyt nem ad a község. Kassai József és Reich Jenő sütőmesterek települési szándékát tudomásul vették és a településre — 10 korona dij lefizetése ellenében — mindkettőnek engedélyt adtak. AChim György boritaladó hátralékát törölte a gyűlés, ellenben Sebő Antalt azon kérelmével, hogy 75 K boritaladóját Írják le, elutasította a képviselőtestület. Ugyanilyen elbánásban részesült Fericsán György azon kérelme, hogy^boritaladóját szállítsák le és a szinérváraljaiból toás beszedési körbe átszállított husnemüek után megállapított fogyyasztási adóját fizessék vissza. Papolczy Béla azon indítványa, hogy az állami adók behajtása a község lakosainak nyomasztó helyzetére tekintettel ne szorgalmaztassék, nem lett volna tárgyalható, ttíert az indítványozó nem volt jelen és indítványát írásban nem adta be; minthogy azonban Fényes Béla magáévá tette a Papolczy indítványát, a képviselőtestület tárgyalta azt és kimondotta, hogy a köz- inségre tekintettel az állami adók behajtásának elhalasztását kérelmezi. Általános érdeklődés mellett tette meg Sepsy Károly, községi jegyző a hetivásárvám ügyében azon indítványát, hogy a hetivásárvám baszna hagyassék meg az eddigi birtokosok, a róm. kath. és a ref. egyház birtokában, de a helypénzszedés joga a községet illeti. A képviselőtestüleinek erre a nevezetes ügyre vonatkozó határozatát illetőleg érdemben az előadó javaslatát szóról-szóra közöljük, jelezvén, hogy jó lesz már egyszer ezt, a folyton felfelvetődő tengeri kígyót agyonütr.i. jTárgyaltatott a heti vásárvám szedési jogáért a község által a szinérváraljai r. kath. és ref. egyházak ellen megindítandó per tovább vitele. Előadó jelenti, hogy Dr. Schönpflug Richard, várm. tiszti főügyész, a község megbízott jogi és perbeli képviselője meghalt s igy uj jogi képviselő kiküldése szükséges; de egyben javaslatot tesz a a képviselőtestületnek, hogy — tekintve a megiuditandó per kimenetelének kétséges voltát, sőt valőszinüségét annak, hogy a perből a község, mint vesztes fog kikerülni, — a képviselőtestület ne jelöljön uj jogi képviselőt, hanem ahelyett határozza el a per letételét, ha a hetivásárvám tulajdonosok a községnek adandó nyilatkozattal biztosítják, hogy a a helypénzekre soha igényt nem tartanak, (Ez a kifejezés erős megszorítást igényel, mert tulajdonképen arról volt szó, hogy a helypénzszedés joga csak akkor a községé, ha a helyfoglaló nem elárusító. Szerk.) amely különben úgyis a községet illeti, de a vámbérlök annak szedési jogát is bitorolták és szedik a jelenben is. Kéri előadó a javaslat tárgyalását. Sátor Dávid, ref. lelkész a ref. egyház nevében a javaslatban említett nyilatkozat kiadására késznek nyilatkozik. Dr. Selagián László, Gyarmati Sándor és Fényes Béla a javaslat tárgyalása ellen tiltakozik, mert a kérdés a tárgysorozatba nem volt felvéve. (Benne volt. Szerk.) A képviselőtestület a javaslat tárgyalásába nem bocsátkozik, utasítja azonban az elöljáróságot, hogy a javaslatot, mint önálló tárgyat tűzze egy uj gyűlés napirendjére és evégből sürgősen uj képviselőtestületi gyűlést hivjon egybe.« A" hús- és borfogyasztási adó bérletét a község felmondja a kincstárnak, mert a bérlet semminemű haszonnal sem jár, a jövőben pedig még visszaesés várható. HÍREK. Kinevezés. A király Nagy Gergely pénzügy i tanácsost, brassói pénzügyigazgatóhelyettest, ki a nagykárolyi pénzügyigazgatóságnál több éven át teljesített szolgálatot, a VII. fizetési osztályban való meghagyása mellett pénzügyigazgatóvá kinevezte. Állásától felfüggesztett körjegyző. A vármegye alispánja Cservenka János borválaszuti körjegyzőt elkövetett súlyos szabálytalanságok és mulasztások miatt állásától felfüggesztette s ellene mint Tcme- ján György borválaszuti községi biró ellen a fegyelmi eljárást egyidejűleg elrendelte. Hírek a szatmári egyházmegyéből. A szatmári püspök Avaslajosvölgyön róm. kath. plébániát létesített, kápolnát építtetett. Úgy tiz évvel ezelőtt a nálunk élő magyarság körében is gyűjtöttek a hazafias és vallásos célra s azért örülhetünk hogy a fillérekből és a püspök gazdag adományából immár megépült az avaslajos- völgyi róm. kath. egyház, mely egyik jelentős erőssége a magyarság védelmének. az uj plébániára a püspök Kirchmajer Ferenc, munkácsi segédlelkészt nevezte ki lelkészül. A 1 m á s i Péter, beregszászi segédlelkész sárközi lelkészszé neveztetett ki. Hágen János, szinérváraljai segédlelkész Munkácsra helyeztetett át hasonló minőségben. A rokonszenves, kellemes pap távozását sajnáljuk; de hisszük, hogy ez az áthelyezés csak lépcső a legközelebb elérendő, megérdemelt plébániához. Helyére Szinérváraljára Varjú Benő, ujmisés jöp. Képviselő választók összeírására kiküldö't bizottság julius 28-án dől után 2 órakor kezdi meg működését a községházánál. Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy a bizottság előtt mindenki okvetlen jelenjék meg, ha szavazati jogát bárminő alapon biztosítani akarja. A bizottság előtt az irni olvasni tudást is igazolhatja mindenki, akinek esetleg nincs birtokában a IV. oszt. bizonyítvány, vagy az irni-olvasni tudást eddig nem igazolta. A névjegyzékbe felvételt biztositó vagy megkönnyítő okmányokat mindenki vigye magával. Szerb kém fogás. Nagy izgalmat keltett vasárnap délelőtt Szinérváraljén a következő eset : Lövi, vasut-utcai kereskedő leánya beállított a községházához s elmondta hogy egy szerb kinézésű, ilyen formán beszélő úri ember a reggeli vonattó beállított boltjukba és reggelit kért. Mig az^elkészült iratokat vett ki, azokat és térképet tanulmányozta, jegyzeteket csinált, megreggelizett és csomagját ott hagyva a községbe ment í — Az elöljáróság jogoson szerb kémet j gondolt az idegenben s azonnal megtette a kellő intézkedéseket. — Lövi házánál őröket állítottak, az utas holmiját felügyelet alá helyezték és az idegent a községben kutatták, a kit fel is találtak és a lőszolga- birói hivatalhoz elő állítottak. Itt igazolta magát arcképes igazolványa, fizetési könyve és más okmányaival, hogy: Jancsovics és lemosták a kis borjut, megsimogatták, eltisztiiották a többi allat trágyáját is és kiszaladtak az utcára . . . kóborolni . . . kenyeret koldulni . . . így éltek és megelégedettek voltak . . . Nem üldözte őket senki . . Már régóta kóboroltak a városban. A város lakói már hosszabb idő óta látták okét ugyanazokban a rongyokban, ép úgy ruezitelen lábakkal és fedetlen fővel, mint ma és nem egy lelkiismeretet szólaltattak meg. De hiszen olyan jo idő van és az árvák szemtelenek lesznek, a koldulásból úgy is megélnek — mondták az emberek és elhallgattatták a lelkiismeretüket. De most ? . . . Az árvák ismét az utcán voltak és az borzasztó volt. Olyan elviselhetet en hideg volt, hogy egy kutyát nem lehetett kiverni. Sajnálatraméltó gyermekek — mondták a járókelők. Milyen meztelen a lábuk, milyen reszketve szaladnak, minek kell ma is kijönniük az utcára. Visszataszitóak ezek a nyomorultak! — Oh, oh, nézd meg csak ezeket — szólt egy prémekbe burkolt, kövér ember a kísérőjéhez a melléttük elfutó árvákra mutatva. Megrázza az embert, szinte melegem lesz, ha nézem, hogy reszketnek. Istenem, miért is hagyták el otthonukat. És nagyon bosszantotta, hogy elébe jöttek ez“k a gyerekek és ő látta, hogyan remegnek. Ez nem tréfadolog, az ember étvágyát elrontják. Ha eszembe fognak jutni az ebédnél, nem fogok tudni enni — mondotta és összerénco'ta homlokát. A másik észie\ette, hogy barátját furdalja a Ielkiismeret és iparkodott kimenteni ebből a kellemetlen érzésből. — Eh, mit, nem érdemes nyugtalankodni miattuk, elviselik ők ezt. Igen, ez egész más volna, ha ez a mi gyerekeinkkel történne. Tudod, ha te az én Orik fiamat most akár takarókba burkolva kihoznád, megfagyna. De ezeknél egész más, ezek elbirják. A magyarázat meggyőző volt, a kövér ember és kísérője elmentek. Az árvák pedig tovább mászkáltak az utcákon és csöppet sem csodálkoztak azon, hogy künn jártak az utcán, bár más, velük egykorú gyermek nem volt látható. Csak azt tudták, hogy bár nagyon hideg volt, bár csak félig felöltözve, mezítláb, kalap nélkül mendegéltek, kénytelenek voltak ajtóról ajtóra menni és kenyeret koldulni. Nagyon éhesek voltak, tegnap dél óta nem ettek. — Oh Gallo, milyen hideg van, — mondta a kisebbik, összeszoritott. érzéste- lenné vált ujjait elkékült ajkaihoz emelve és apró labaival taposva a havat. — Igen, Myrto, nagyon hideg van, egész a szivünkig hatol, jer, menjünk gyorsan. — Oh, az istálló milyen jó meleg volt — folytatta siránkozva a kisebbik és szomorú könnycseppek lolydogaltak arcán, mig oda nem íegytak. A kicsi hallgatott, összeharapta az ajkat és ráfujt a?, ujjara. Ek kor megálltak egy nagy nyitvaállő kapu előtt. Az udvar közepén egy nagy dogg hevert a hideg miatt összehuzód- kodva. Nem vette észre a gyermekeket, akik kéz-kézben bizonytalan léptekkel mentek be az udvarra Mentükben nézték a nagy kutyát. A nagyobbik megállt és nem mert tovább menni. — Myrto, ez a kutya harap, menjünk vissza. — Oh én oiyan éhes vagyok, fázom, hova menjünk még, — mormogta a kisebbik. Itt lakik egy gazdag ember, kérünk egy darab kenyeret és visszaszaladunk az istállóba. Hiszen oly hideg van, már Szinte megfagyok. Még egy pár lépést tettek és azt remélték, hogy elérik a hákat anélkül, hogy a kutya fölébredne. De a hó csikorgása fölébresztétte az ebét. Fölemelte a fejét, észrevette a rongyos gyermekeket és rájuk roiitott. A veszélyt látva a szegény gyermekek, nagyot1 kiáltottak és átölelve egymást, lekuporodtak a hóba. így védekeznek a kolduló gyermekei és asszonyok a kutyák támadása ellen. Olyan ez, mintha
