Szinérváralja, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-20 / 21. szám
21 szám ________(2)_______________ tá rsadalom jóléte, biztonsága is azt tanácsolja. Az ily mostoha sorsba jutott, kritikus hel)zetben levő emberekből kerül ki a bűnösök gárdája. Minden elhagyott gyermek, ifjú felnevelésével, a nyomorban levők tisztességes elhelyezésével, a kiszabadult rabok gondozás és felügyelet alá vételével csönkkentettük a társadalmi veszélyt, amely a mostoha sorsú osztályok részéről mindnyájunkat fenyeget. A patronázs a legnemesebb, de egyszersmind leggyakorlatiasabb erkölcsi kötelesség a kedvezőbb sorsban levő társadalmi osztályokra. A müveit társadalmak mindenütt felismerték ennek a jelentőségét s igy lett az egyik jelszava a XX. századnak. Ne húzódozzunk azért a patronázs - munkától. S ne resteljük viszont, ha másnemű elfoglaltságunk mellett keveset tehet valamelyikünk e téren. Sok kicsiből nagy dolog nőhet ki. Elég, ha valaki beállt a paíronázs- egyletbe, elég, ha a gyermek gondozását, párfogását el vállalta, egy munka- nélkülit munkához juttatott, vagy filléreivel munkás, árváim/, vagy bármely jótékony intézmény megerősítéséhez hozzájrult. Csak egyszer kell elkezdeni a nemes emberbaráti munkát s a jóleső öntudat és az elért eredmény bizonyára újabb s még nagyobb tettekre fog ösztönözni. Támogassa minden intelligens em- bera patronázs-egvletet, vállaljon bármi legcsekélyebb pártfogó munkát az egylet célja érdekében: akkor a patronázs bizonyára csodákat fog művelni. Dr. Flnkey Ferenc, egyetemi tanár SZÍNÉR VÁRALJA HIRE K. Házasiág. Dr. Kiss Endre szatmári ügyvéd pünkösd másodnapján esküdött örök hűséget Roitmeier Mariskának Szilágycsehen Esküvő. Tordai Kádár Árpád, szinór- váráljai kir. bir. végrehajtó örökhüséget esküdött Gerber Irmuskának, néhai ifj. Gerber Ödön, erdőszádai gyógyszerész leányának. Gratulálunk. A tartóiéi uépbauk uzsora pőrében a főtárgyalás junius 16-án kezdődik. Minthogy a pörben 1023 tanút kell kihallgatni, az igazságügyminiszter megengedte, hogy a főtárgyalást a helyszínén tartsák meg, Emlékeztető«. A községi aljegyzövá- lasztás e hé 26 án, hétfőn dél előtt 9 órakor lesz a községháza tanácstormóbon. Elnököl a főszolgabíró, jelöl a képviselőtestület, szavaznak a községi választók. Katonai gyakorlatok a képecdékben. A kultuszminiszter elrendelte, hogy a jövő iskolai évtől kezdve a tanitóképzó-intóze- tekben rendszeresen tanitsák a katonai gyakorlatokat, a céllövészet gyakorlására pedig különös gondot fordítsanak. A nagykárolyi adóhivatal főnöke. Kimer János nagykarolyi adótárnok nyugdíjazása miatt a főnöki teendőkkel Bium- boch Péter nagybányai főellenör bízatott meg. Bektt.detett. Tekintetes Szerkesztő ur l Kérem, szíveskedjék alábbi soraimnak helyet szorítani. Megbotránkozással értesültünk lyi, a Báthori utca lakói, hogy a község belterületén, a Soltész-féle telken téglagyárat akarnak létesíteni, sót erre az engedélyt a szolgabirói hivatal már meg is adta. Az engedélyezés ellen felebbezős adatot be s mi hisszük, hogy a felsőbb hatóságok helyt fognak adni kifogásainknak, miket az engedélyezés ellen emeltünk ; de a közönség tájékozására a nyilvánosság előtt is meg kell állapítanunk, hogy itt egyéni érdek dolgozik a közbiztonság rovására. Avagy találunk e még egy elöljáróságot széles Magyarországon, amely véleményezze a község belterületén egy téglagyár felállítását ? Ezzel nemcsak tűzfészket rak nyakunkba, hanem ránk ziditja a gyárnál alkalmazandó cigányok s más megbízhatatlan munkások egész seregét ? Hiszen ezek előtt a munkások előtt nincs sem tulajdonúak, sem erkölcsnek szentsége. Azért, hogy egy telekMiért kell neki aizal az emberrel együtt é’nie ? Még*a véletelen is segített. Vámosnak néhány napra el kel . tt utaznia hazulról, éppen a legalkalmasabb idő, hogy örök bu csut mondjon boldogtalansága, rabsága aranyos kaückájának. De mi lesz a gyermekével ? Magával vigye? Van-e joga elrabolni őt atyjától ? Nem! Gizi atyjáé marad. De egy bucsucsókot mégis csak szabad lesz elvinnie magával. Gyermeke fölé hajolt, Gizi nyugtalanul mozgott ide-oda, arca égett és apró kezecskéje forró volt. Az anya aggódva nézett gyermekére." Felignyitott, sápadt ajkai közel, elakadt lélekzete mellecskéje, nehezen emelkedett föl és alá, szemét bágyadtan nyitotta fel s gyönge elhaló hangon suttogá: — Mama, mama I Itt vagyok édesem. Mi bajod, hol fáj gyermekem ? Giziké nem tudott válaszolni. Szemei bezáródtak, úgy feküdt hófehér párnái közt mint egy halott. Az anya. kétségbeesett kiáltássá! futott át a szomszéd szobába. Orvost 1 ötvöst! Mit törődött most a tenget észtiszttel, aki már türelmetlenül várta az állomáson. Nem gondolt most senkire, semmire, csak beteg, haldokló gyermekére. Megjött az orvos. Valami csillapító szert adott a kicsikének és a mama gondos ápolásába ajánlotta őt, mert veszedelmes gyermekbetegség támadta meg Gizikét. — Melle ted maradok, gyermekem, zokogott a szép asszony. — Nemsokára jelentették Dezsőt. Borzalom futott végig a lelkén. 1913 Május 20 nek árát felcsigázzuk, nem szabad a községre hozni a tüzveszedeimet s az erkölcsre épen nem kényes jött-ment hadat. Szinérváralja. 1913, május 18 Egy érdekelt A köinégi elöljáróság figyelmébe. Tisztelettel felhívjuk az elöljáróság figyelmét arra a tűrhetetlen állapotra, melyben a piactér és a sok vesződsóggel itt-ott megépített gyalogjáró leledzik. A piac piszkos, rendetleu, A vásáros marhákat itt hajtják keresztül s azok trágyája beronditja a teret, mig másfelől a marha nagy tolongása a sokadalomban életveszélyes. A gyalogjárón csak akkor mohét ember, ha a jámbor teheneknek s a komor bivalyoknak tetszik letérni, de még ekkor sem minden veszéiy nélkül. Eltekintve attól, hogy a legények s leányok bizalmas csoportulása, az előbbiek zaftos, hegyes serkentései s nem épen erkölcsös kiszólásai miatt nagyon bajos a járdán a közlekedés, ha a boldog adózó ezeken a veszélyeken szerencsésen átúszott, jönnek a kerékpárok egymással versenyezve a gyalógjárón, jönnek a targoncák, tolós talyigák, kasornyás suhancok, kaszás, vas- villás emberek, jönnek a sertések stb. Hát ilyen viszonyok között igazán nem lesz csodálatos, ha egyszer az iskolás gyermekek, a hölgyek és urak az utca közepén fognak közlekedni, mig a gyalogjáró megmarad azok hatalmában, akik s amik eddig ingyen zavartalanul urai voltak annak. Intézkedést kérünk. Jég. Vasárnap este fél kilenc órakor verébtojás nagyságú jég esett a szinórváral- jai határban, hol a konyhakerti vetemónyekben és a szőlőkben kárt okozott. A kár az eddig ismert adatok szerint jelentéktelen. A hajdndorogi piupük.'A miniszter- tanács az uj görög kath. püspökség első főpásztorául Miklóssy István s.-ujhelyi gk. lelkészt, Zemplón-vmegyei főesperest, a Ferencz Jézef-rend lovagját terjesztette elő az apostoli kegyurnak kinevezésre. A leendő püspök a budapesti egyetemen végezte theologiai tanulmányait és mint coe- leps-pap az ungvári püspöki aulában, majd mint lelkész vonta magára papi charakte- róvel, e.ős magyarságával, szervező erejével a legszélesebb körök figyelmét. Mint beavatott helyről értesülünk, a nemsokára kinevezendő püspök még a nyár folyamán megtelepszik uj székhelyén, Nagykárolyban, i.ogy az uj püspökség építkezései az ő felügyelete mellet történjenek. — Nem fogadok senkit, — kiáltá hevesen az inasnak, mondja meg a kapitány urnák, hogy nem hagyhatom el beteg gyermekemet, A tengerésitisztet nem elégítette ki a válasz. Igen fontos ügyben óhajtok beszélni őnagyságával, üzent be ismét. Karola felkelt, még egy gyöngéd pillantást, vetett a kis betegre s bellépett a mellék a szobába. — Mi ez ? — k£rdé ingerülten Dezső. Miért várakoztat ? — Mert nem akarok önnel menni. — Ezzel sarkon fordult s bement a kis betegéhez. A tengerész pedig lefőzvo távozott s a legelső vonattal elhagyta a vátost. Mikor Vámos hazajött, neje már futott elébe. Végre, végre 1 — kiáltá könyes szemekkel, az orvos éppen most mondta, hogy nem enyém. A meglepett férj átölelte hitvesét. M> történhetett távollétemben f Karola igy még sohasem fogadta. Nem akart hinni szemeinek. Mily változás állott be nejébe egész lényében. Karola aztán elvallott mindent férjének, aki megbocsátott neki. A nő szólt: Azért akartam távozni innen, mert azt hittem, hogy nem sze>etsz és nem is tudsz szeretni. — Tekints reám! — válaszolt a férj. Hallgatagon csüggeszté fejét keblére a nő, karjai átölelték a boldog férjet ,aki csak annyit tudott meghatottan mondani: — Ki fogom érdemelni szerelmedet. A. L, Az ifjúság aranyos illúzióit mind elte • mette az az oltár előtt kimondott „igen“. Nágyon szerette anyját s nem tudta elviselni, hogy most öreg napjaira nyomorogjon. Odaveté tehát magát áldozatul. Nemsokára azonban újra föléledt keblében a múlt délibábos irlája képzeletében újra, meg újra megjelent a gyermekálmok ideálja, a délceg tengerésztiszt. Hiába volt férje gyöngéd, hiába halmozta el szeretetének egész hevével, ő csak szabadságának el ablóját látta benne. És Vilmos sokkal büszkébb volt, hogy sem szerelemért könyörögjön. Beléte- metkezett a foglalkozásába és az asszonykát teljesen magára hagyta. Az elhany. golás pedig — mint Karola nevezte — még inkább elkeserítette őt. Állapotán az sem változtatott semmit, hogy anyává lön Gyermekét nem igen halmozta el anyai szeretetével, mert minden mozdulata, halvány arcocskájának minden vonása folyton gyűlölt férjét e emlékeztette Négy év műit el szerencsétlenül midőn Dezső, a régi ideál, egyszerre csak otthon termett a kis városban. Nem sokáig váratott magára, már más'nap ott ült a szép asszony szalonjában és Karola lángoló arccal hallgatta az eszeveszett szavakat, melyeket a tengerésztiszt sugdosott a fülébe. Miért nem mond ilyeneket a fér.e ? Mert nem szereti ? Kezdte szívesen hallgatni az őrültségeket. Régóta nem érzett mámor fogta el. Akkor sem til akozott má , midőn Dezső rábeszélni igyekezett, hogy hagyja cl az urát és kövesse" őt egy ismeretlen vil igb r — a végtelen tengeren tuba. És miért ne? I
