Szinérváralja, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-13 / 20. szám
20 szám (2) S ZI N É R V A R A L J A 1913 Május 13 százalék értékesitési dij levonása. Ez mintegy 60 korona oly kiadás, melyet csak hosszabb lejáratú kölcsön nem érezhet meg, de hamaros visszafizetés mellett, mint minden pénzintézetnél, úgy itt is feltétlen vesztességet jelent az adósra nézve. Az eddigi veszteség tehát 320 korona. Még szerencse, hogy a fővárosi intézeti kölcsönnek nem voltak bé- bélyegköltségei s a mellett kártalanítási dijat nem számított, amely kedvezmény, ha nem lett volna, még nagyobb veszteséget tudnék kimutatni. Mert az adós itt nem állott meg. Hall valamit olcsóbb pénzről beszélni, kapja tehát magát és visszafizeti a fővárosi intézeti kölcsönt akkor, mikor még alig melegedett bele. A legújabb kölcsönét már ügyvéd csinálja. Tegyük fel, hogy az ügyvéd semmi közvetítési dijat nem számit, még ez esetben is mi lesz már a folytatás előtti költségre? Iratok beszerzése, kötelezvény bélyege,' bekebelezési illeték, bekebelezés körüli bélyeg költség és munkadij az ügyvéd számlája szerint* legkevesebb kitesz 200 koronát. Tehát mostmár520 koronára rúgott a vesztesség. A legújabb kölcsön talán látszó- lag egy igen kevéssel olcsóbb kamatlábú, de feltételeiben sokkal hátrányosabb,' mint a fővárosi intézeti kölcsön volt Itt nem készpénzben, hanem 962 árfolyam értékű záloglevélben kapja a kölcsönt, mi a folyósítás alkalmával kerek 360' korona hiányzatot jelent. Végeredményében aztlátjuk, hogy attól az időtől fogva, mikor az adós az első takarékpénztári kölcsöneif rendezte, a budapesti intézeti kölcsönt felvette, visszafizette és uj kölcsönhöz folyamodott, szóval ezen, nem is egy évi idő alatt 920 koronát fizetett reá a konvertálásra, tehát mig vagyoni előnyt akart szerezni, magát, családját és gazdasági állagát 920 koronával rövidítette meg, amely igen nagy összeg olyan vagyonhoz mérten, amelyik csak 2000 korona kölcsönt birel. Igaz, hogy talán a kevés kamat különbözeiben némi kárpótlást kaphat, igaz, hogy utolsó kölcsöne .első megterheléseit hosszú éveken át valamennyire elviselheti, de épen olyan emberekről van szó, akik nem jól számitanak, nem jól gondolkoznak s igy szinte várható, ha még olcsóbbnak látszó kölcsönt sejt meg, rövid idő alatt legújabb kölcsönét is visz- szafizeti és mindig csak további veszteséget okoz magának, mig utoljára arra a szomorú tapasztalatra jut, hogy mig ő vagyoni gyarapodást akart, addig rossz számítással elkonvertálta az egész vagyonát. Az emberek olyan meggondolatlanok ! Hányszor kell tapasztalnunk, hogy az adóst nem is az olcsóbb kamatláb biztatja, hanem személyeskedés, vagy ellenlábaskodás. Valamiért megharagszik és más helyről vett pénzből, dacból is visszafizeti kölcsönét, melyre pedig oly sokat költött és amelynek előnyeit csak ezután élvezhette volna. Kinek csinál kárt ugyan? A pénzintézet az ő legtöbbször kis kölcsönének elvonását meg sem érzi, de megérzi ő a kárt. Aki vagyoni j gyarapodást akar, ne felejtse soha szeme elöl, hogy ésszel dolgozzunk. Színház. Szabados László színtársulata kedd óta kellemes estéket szerez müpártoló kö- közönségünknek.[A müpártolás Szabados társulatával szemben nem úgy értendő, mint ajándék, hanem úgy, mint egy szellemiekben hatványozottan viszonzott tőke. Még a bemutató előadás alatt, «A sarkantyú »-ban némi hidegséggel vártuk a játékot, mert nem egyszer kellemetlenül kellett már csalódnunk, mikor nagy várakozással néztünk a sok hűhóval bejelentett szinelőadások elé. Azontan napról napra, előadásról előadásra fokozatosan nőtt bizalmunk s ma már teljes erejében, becsületes, jó igyekezetében, tudásában áll előttünk a vidéki színpadokon ritkán látható, határozottan jó társulat, mely minden pártolásra és elismerésre érdemes. Sajnos, a mostoha pénzügyi viszonyok, meg sok egyéb miatt színházlátogató közönségünk nem mutat annyi érdeklődést e jeles társulat pompás előadásai iránt, mint ameny- nyit tanúsított máskor olyan társulatokkal szemben, melyek a pártolásra kisebb mértékben szolgáltak rá a Szabadosénál. Nem keveset nyom a latban az a felületesség is, mit a társulat bevezetése alkalmával tapasztaltunk, Ma már nem állja meg a helyét az a közmondás, hogy a jó bor cégér nélkül is elkék A bejövetel előtt, hogy úgy mondjuk, nagyobb reklámot kellett volna csinálni. Hiszen szétszórt községünkben még ma sem tudja mindenki, akik között pedig több lehet, aki szereti a színházat, hogy színészeink vannak. Az előadások mindig összhangzatosak. Minden szereplő kifogástalanul megállja a helyét. Ha mégis kiemeljük egyiket, másikat, az nem az elhallgatottak rovására megyen, mert igazán, jó lélekkel mondhatjuk, hogy ákiemelkedők az elsők között lettek elsőkké. A társulat jobb erői a versenyen felü álló igazgatón kívül László Gizi, ki elsőrangú nehéz szerepeit mindenkor anpyi bájjal és közvetlenséggel játsza meg, ami föltétlenül lebilincselő. Remek játéka volt «A koalícióban, különösen pedig a zParkas»-ban mely utóbbi újdonságot is.bérletben adta az előzékeny diri. A férfiak közül első sorban meg a keresztényi szeretethez illő eszközöket, hogy a pápai trónt elnyerhesse. A római császárság által vérrel megfertőzött Rómában a pápai uralom alatt, különösen a Bor- giák idejében még sűrűbben ömlött a vér. A pápai állam összeomlásához legalább any- nyira hozzájárult a sok intrika és vérontás, mint Garibáldi szabadságharca. A 19. század, illetve az 1789, nagy francia (forradalom a politikai gyilkosságok történetébe is uj motívumokat hozott. A családi intrikák és a hatalomért folyó harc helyébe az elvi küzdelem lépett. Az elvek a reformok után égő, lobogó vágyak kerül, nek a politikai élet középpontjába és a politikai merénylők kezét ettől kezdve már az elvek és politikai irányok vezették. A XIX. század már a rohamos fejlődés százada volt. Az első évtizedekben valami friss szellő suhant végig Európán, a nép fölébredt és reformokat követelt. A reformok pedig tudvalévőén lassan alakulnak ki s akik a reformokat követelik, mindig a hatalom birtokosait és tanácsadóit okolják, hogy refotmkivánságaik nem teljesülnek. Ekkor fejlődött ki az anarchizmus, ekkor támadt a nihilizmus és Europa minden uralkodójának megremegett a szive. Alig volt olyan név, amelyben valamelyik európai uralkodó ellen merényletet ne követtek volna el és hogy ezek a merényletek nagyobbrészt eredménytelenek maradtak, az valóban csak a véletlen müve, A szazad első felében egymást érték a merényletek a véletlen kedvezéséből nagyobb részt eredménytelenül. Franciaországban különösen Lajos Fülöp volt az anarhisták célpontja. Ő ellene követte el Fieschi egy diszfelvonulás alkalmával azt a merényletet, amelynek negyven halottja és sebesültja volt, de a király sértetlen maradt. Németországban nagy Frigyesre tárríadtak rá számtalanszor az anarhisták, de tervüket sohasem hajthatták végre, mert az összeesküvéseket mindig fölfedezték. Az első eredményes merényletnek III. Karoly párnái fejedelem esett áldnzatul 1854-ben. Az olasz egység jelszava akkor kezdett feltünedezni és e jelszó megátalkodott ellenségének tartották III. Károlyt. Egy fanatikus olasz nő, Cárrá Antónia, ’követte el a gyilkosságot s Károly király lett a későbbi nagy háború korai áldozata. A legközelebbi merénylet egy polgári államfőnek, Lincoln Ábrahámnak életét oltotta ki (1865-ben.) Lincoln gyilkosa *gy Wilkes Booth nevű színész volt. Az észak és dél háborúja és annak eredménye adta Booth kezébe a fegyvert. Az Egyesült államok déli tartományaiban ugyanis még fennállott a rabszolgaság intézménye, fZ északi államok eddig a német rabszolgákat fel akaiták szabadítani. A háború az északi államok győzelmével végződött s a dé-1 államok legyőzetését akarta Booth egy rei Volvergólyóval megboszulni. Az Egyesült Államok elnökei közül még kettő esett politikai merénylet áldozatául. 1881-ben Garfield elnököt, 1901-ben pedig Mac Kinleyt gyilkolták meg. Mac Kinleyt Czolfosz Leó anarkista ölte meg egy fogadás alkalmával, pusztán a mindent elpusztító anarkista elvek nagyobb dicsőségére, Garfield megöltetésének indokai sokkal érdeke- kesebbek, Garfieldet egy Guiteau Károly nevű fiatalember ölte meg. Guiteau kalandos életű és exentrikus gondo'kodásu ember volt. Minden életpályával megpróbálkozott, volt vándorapostol, recitátor, ügyvéd, iró. A „Jézus és társa“ cég alkalmazottjának mondta magát és korteskedett Garfieldnek az elnökválasztáson. Ezért a munkájáért jutalmul a bécsi kunzuli állást kérte. Természetesen visszautasítottak sakkor született meg benne a merénylet terve. Nagyzási hóbortjára és önhittségére jellemző, hogy a gyilkosság után elmenekülve egyenesén az egyik lap szerkesztőségébe futott, ahol egy nyilatkozatot adott át, amelyben tettét indokolja. Ugyanabban az évben, mikor Garfieldet agyonlőtték, elpusztult egy abszolút uralkodó is, II. Sándor cár. Sándor cár egyike volt a liberábsabb érzelmű Romano- woknak, de ő sem kerülhette ki a Romanovvok végzetét. Március 15-én nagy katonai díszszemlét tervezett a cár. Az előző napon ugyan a pétervári rendőrség felfedezett egy j dinamit-aknát és figyelmeztette az uralkodót, ! hogy veszély fenyegeti, de II. Sándor mégis
