Szinérváralja, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-18 / 8. szám

SJZINÍR VfÁRALJ A 8 szám (2) gondoljon s egyébbel se törődjék, ha jól megy a eorsa. Egy családnak kell tekintenie az egész magyar nemzetet s egy szivvel-lélekkel arra kell töre­kednie, hogy ezen család minden tagjának jó sorsa legyen, mert csak igy melegedik, gyarapodik gazdagszik az egész tűzhely. Ennek pedig múlha­tatlan kelléke, hogy egyrészt a föld­művelő sokat termeljen és azt jó értékesítse, másrészt pedig, hogy ne sok pénzzel adózzon ipari termékeiért a külföldnek, hanem, hogy az a pénz is idebenn maradjon az országban emelve annak fogyasztó képességét és az egésznek vagyonosodását. A gazdáknak nem a külön vám­terület kell, a mellyel esetleg termé­nyeink értékesítését le hetetenné tennök — legalább egy időre, — hanem az kell, hogy mindenki lássa át a magyar ipar terjedésének fontosságát, az kell, hogy ne vegyen senki mást, csak magyar ipari terméket, ha az mindjárt egy pár fillérrel drágább is a külföldi portékánál; az kell, hogy ne igyék olyan kávét, amelyet nem magyarcukor édesit, ne vásároljon külföldi gépet, műtrágyát, ne járjon angol vagy német posztóban, ne Írjon olyan papirosra olyan tollal, mely nem magyar gyárból kerül ki, ne csináltasson cseh vászon­ból fehérneműt, ne igyék pisleni sört, ne egyék prágai sódart, stájer kappant, s kerülje azokat az üzleteket,- me­lyekben nem tudják bizonyítani, ho^y a kért áru magyar gyáripari termék. A magyar gazdaosztály nagy és ha­talmas. Ha követné a tanácsokat, ha nem használna külföldi iparcikket rövid idő alatt megteremtené a magyar ipart jobban, mint bármiféle állami szubvenció. — mondta ziháló mellel — borzasztó jelenet volt közöttünk. Az apám kitagadott, nem is kerülhetek többé szeme elé . , Klementina elsápadt. — Mi lesz most? — kérdezte elfúló lélekzettel. — Nem tudom, mondta Borkay, még nem tudom, mit fogok tenni, De ne féljen édes Klementin, rendet csinálok. Rendbe fogok mindent hozni.. Klementina sápadtan bólintott a fejével. Elfordult és szót­lanul kinézett az ablakon, Borkay is hallgatott és gyötrődve, kínlódva próbált gondolkozni. Aztánszó nélkül felkelt, kőzet csókolt a lánynak és lassú, ingadozó léptekkel indult kifelé ... Az előszobában fölkötötte a kardját, amely csörögve ütődött a sarkantyújához. Erre kijött a konyhából Hamupipőke, hogy ki­nyissa az ajtót. Ránézett a hadnagyra, akinek lázas, pirosság égett az arcán. Es most — életében először — Hamupipőke magától, kérdezés nélkül megszólalt; — Kérem Bor­kay ur, mondta reszkető, csöndes hangon, ön nagyon ki van melegedve, meg fog bülni... Borkay meglepve, hálásan nézett a lányra. Föltürte a gallérját és halkan mondta: — Köszönöm, vigyázni fogok !... Aztán lassan, gyönge léptekkel kiment az ajtón. Hamupipőke áhítattal, fülig pirulva nézett utána. Bevonult a maga kis kamrá­jába, ami ott volt a konyha mellett és fájdalmas, boldogtalan rajongással gondolt HÍREK. Esküvő. Bordó István, szinérváraljai kir. járásbirósági hivatalnok március 1-én délben 12 órakor tartja esküvőjét a szinér­váraljai ref. templomban Lázár Iduskával. Helyettesités. Csekébe a beteg Len­gyel József lelkész kisegítésére Bártfay Kálmán s. lelkész küldetett Nagybányáról, Lengyel József ugyanis hosszabb idő óta súlyos betetegen fekszik csekei otthonában. A társadalomban közkedvelt ségnek örvendő pap idiilt gyomorbántalmakban szenved, de remélhető, hogy erős szervezete le fogja győzni a betegséget. Betegsége széles kör­ben keltett fájdalmas részvétet Szinérvá- ralján is. niniszteri köszönet. A vallás- és közoktatásügyi min'szter a szinérváraljai szegénysorsu iskolás gyermekeket felruházó egyesületnek, amely egyesület az elletni iskolába járó szegénysorsu tanulók között felekezetre való tekintett nélkül 400 korona értékű ruhaneműt osztott ki, köszönetét fejeste ki. Áthelyezés. A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter Pappné Marosán Mária avasfelsöfalusi és Fecske András turci állami elemi iskolai tanítókat kölcsönösen át­helyezte. Román bál. A szinérváraljai román ifjúság f. é. március hő 2-án este 8 órai kezdettel a Koronában zártkörű táncmulat­ságot rendez. Belépti dij személyenként 2 K, csáládjegy 3 személyre 5 korona. A ren­dezőség élén Dr. Kaba Thamér, Drágos Aurél és Dr. Selagián László elnökök, Dr. Mircea Ágoston és Tohatan György aiel- nökök állanak. Pénztáros Báska György ellenőr Kerekes Pál. Vasúti baleset. Könnyen végzetessé válható vasúti szerencsétlenség történt a felsőbányái vasúti vonalon. A déli órákban egy személyvonat indult el Felsőbányáról Nagybánya felé. Ugyanakkor egy tehervo- natu kocsin az állomásról havat fuvaroztak. Fuvarozás közben a hóval megrakott teher­kocsi elszabadult s a lejtős vágányon vil­lámgyorsan robogott le Nagybánya felé. Giródtótfalunál a teherkocsi utolérte a sze­mélyvonatot s abba beütközött. Az összeütközés olyan erős volt, hogy a sze­mélyvonat két utolsó kocsija megrongálódott, de az utasok közül csak egy-kettő szen­vedett az üvegszilánkoktól kisebb, jelenték­telen sérülést. A vasúti baleset ügyében erélyes vizsgálatot indítottak. Bányaeladás. Pokol Elek borpataki aranybányáját eladta a kincstárnak. A vétel teljesen prefekt dolog s a vételi szerződést aláírták, A bánya eladási ára 800.000 K. a tisztre .. . Egy hét múlva váratlanul följött Borkay sápadt volt, az uto'só napok nagyou megviselték, a szeme fáradtan téve- dezett... Hamupipőkének megdobbant a szive, de a tiszt rá sem nézett, köpenyét se vetette le, hanem egyenes bement a szobába, Klementinhez sietett és megáld előtte. Nyugalmat erőszakolt magára. — Ma végeztem, m >ndta Borkay, nem tudtam tovább tűrni ezt a lehetetlen állapotot. Apám nem akarta megadni a kauciót, én pedig nem tudtam megszerezni... Ma délelőtt beadtam lemondásomat. Van egy ismerősöm egy banknál, ott alkalmaznak. Százhúsz forintot fogok kapni egy hónapra Klemenlint elsápadt. — Nem, ezt nem ketlett volna tennie. Egy szegény emberhez nem mehetek feleségül, be kell látnia ... De, ha srereli, akkor se ... — Akkor se. Borkay szédült és kitántorgott, Hamupipőke ijedien nézett a tisztre. — Hadnagy ur kérem, csak nincs valami baj ? Aztán érezte, hogy valaki leülteti és reszkető hangon mondja: — Igya meg ezt a friss vizet, azonnal jobban lesz hadnagy ur. Borkay kiitta, felpillantott. Fölált, kihúzta magát, megfogta a kis lány kezét és aztán bűnbánóan, áhítattal magához emelte és megcsókolta ,,. Gábor József. 19!3. Február 18 A behajthatatlanná vált házbérre eső adó törlesztése. A m. kir közigaz­gatási bíróság a kivetett házbéradó és já­rulékai törlését elrendelte, mert a becsatolt per és végrehajtási iratokkal igozolva látta, hogy panaszos az 1910 évre esedékes 5600 K bért fiától, mint bérlőtől behajtani nem tudta. Minthogy a bérleti szerződés színlelt voltának megállapítására kellő adat a bíróság rendelkezésére nem áll; minthogy az 1909 évi VI, t.-c. 45 §-ának utolsó bekezdése értelmében, ha a bérjövedelem egészben, vagy részben bevehetetlen, a tény­leges birtokos kérheti, hogy a bevehetetlenné vált béradó töröltessék, igy a panasznak az ítélet rendelkező része értelmében helyt adni kellett. Szatmárvármegye közgyűlése elha­tározta, hogy a megyei telefon alap címén rendelkezésre álló 20,000 koronából Nagy­károly—Fehérgyarmat, Szatmár—Szinérvár- ( alja között megyei jellegű telefonhálózatot I létesít és annak fentartási költségeit viselni I fogja. Az uj telefonhálózat a jövő évben lesz átadva a közforgalomnak A régi tizkoronások végső be­váltási ideje. A régi 10 koronás bevál­tásának végső határideje február 28-a. A közös bank ugyanis közhírré teszi, hogy az 1905. február 15-i hirdetményével bevont 1900. márc, 31 -i keltezésű 10 koronás bank­jegyeket, melyeket a főintézetek és fiókok ez idő szerint még beváltanak, 1913 február 28-a után nem iogják többé sem beváltani, sem elfogadni és e napon a banknak az a kötelezettsége, hogy az előbb említett bank­jegyeket értéknek tekintse, megszűnik. Az özvegyi nyugdijilletmény. A pénzügyminiszter rendeletet bocsátott ki az uj nyugdíjtörvény tárgyában. Ez a rendelet úgy intézkedik, hogy az 1912. év január elsejétől számított magasabb nyugdijat hivatalból kell kiutalványozni az érdekel­teknek. Ez egyaránt vonatkozik az 1912. év folyamán nyugdíjazott alkalmazottakra, vala­mint az 1912-ik évben elhunyt alkalmozot- tak özvegyeinek és árváinak ellátására. Azoknak a tiszviselői özvegyeknek, akiknek férjük még 1912. évi január hó else e előtt halt meg, húsz százalékos nyudij javítás jár, mert reájuk csak ennyiben terjed ki az uj nyudijtörvény. Éz özvegyeknek részére nem hivatalból, hanem egyenként benyújtót kérvényünk alapján fogják a magasabb illetményeket kiutalványozni. E kérvények beadásának határideje a folyó év december 31-ike. A uj nyugdíjtörvény intézkedései egyáltalán nem terjednek ki az 1912. évi január elseje előtt nyugdíjazott s még most is élő alkalmazottakra, Halálos szerencsétlenség történt egy disznó ölésnél. Kávási György nyiráb- rányi gazda házánál disznóölésre készültek; segítségül ott volt a gazda öccse, Kávási József 30 éves gazda is. A disznót lefogták és az idősebb Kávási le akarta szúrni ; amikor a disznó vergődni kezdett, a fiatal Kávási belesett a bátyja kezében levő nagy késbe, még pedig oly szerencsétlenül, hogy pár percnyi kínlódás után ott a helysziuen meghalt. Megfagyott tanító. A „Szilágysomlyó“ írja : A mult a héten biharmegyei Széplak községben, a Berettyó hidjánál egy uriasan öltözött férfi hullájára akadtak a járókelők. Az ismeretlen embert próbálták élesztgetni, azonban minden kísérlet hiábavaló volt, megfagyott. Megindult a csendőri nyomozás, amelynek során megállapították, hogy a halott Bruczkenhal János (a vidéken Nücza Pópi néven ismerték) márkaszéki tanitó, akinek holtteste napokon át a hó alatt feküdt, anélkül, hogy a hidegben oszlásnak indult volna. A községi orvos vizsgálata szerint a tanítót szivszélhüdés érte, ebbe halt bele. A holttestet aztán belepte a hó s a hó alatt maradt keményre fagyva addig, mig az enyhébb idő el nem olvasztotta a hallott hópaplanát. Hegszökött katona. Szabad Károly, szatmármegyei adorjáni illetőségű közhu­szárnak nem igen tetszett a katona élet, Miskolcon szolgálta 15-ik huszárezredben, de nem tudott megbarátkozni a szigorú

Next

/
Thumbnails
Contents