Szinérváralja, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-03 / 23. szám
kulturális kérdésekben hasznos és számottevő tagja. Első darabja egy regélyes vígjáték: A legszebb 1879-ben került szinre a Nemzeti Színházban. E darab alapította meg tulajdonképen Bartók Lajos költői hírnevét, mert habár a darab színpadi technikájának fogyaté kos volta miatt nagy külső sikert nem aratott, tartalmassága, erős lendületű versei s szerzőjének komoly tehetsége egyszerre hírhez juttatták az akkor alig 28 éves szerzőt. Stílusában szerette a magvas tömörséget, a nagyhullámu lendületeket, az erőteljes jellemzést. «Ha elég ideje és monumentális érzékéhez méltó témái lettek volna mindég, akkor ma Bartók Lajos világirodalmi jelentőségéről lehetne és kellene beszámolnunk.» így irt róla Zempléni Árpád. Költeményeinek első és második gyűjteménye: «Örtüzeg» és «Rúgott csillagok* még a politika bélyegzőjét viselik magukon. 1884-ben írja meg első töténelmi drámáját: Kendi Margitot A múlt idők korszellemének visszaérzése, hatalmasan szárnyaló költői nyelv s erős drámaiasság teszik értékessé müvét. Ö maga Kendi Margitot tartotta legsikerültebb drámájának, a közönsög és az'akadémia azonban Thurán Annának adta a koszorút, mely 1887-ben került szinre. Az akkori lapok az elragadtatás hangján Írnak e darabról s mint párját ritkító eseményt említik fel, hogy a darab harmadik felvonása után a szerzőt tizenkilencszer szólították a lámpák elé. Az általános 23 szám __________(2) ________ tö rténeteket fog mesélni. — De, mint említettem, nagyon fáradt voltam és már semmin sem csodálkoztam. Elővettem a cigarettámat és megkínáltam Marsot, tudván, hogy aki megélésbe kezd, az mindig rá szokott gyújtani, de elfelejtvén, hogy az égiek valószínűleg nem ismerik e földi gyarló füstöt. Mars azonban ebben is meglepő ismeretet tanúsított. — Nem szoktam dohányozni, — felelte elhárító mozdulattal, — a füst nagyon kaparja a torkomat és ha cigarettázom, rögtön náthás leszek. Majd inkább anélkül mesélek. Nem kell talán elbeszélnem a Vénusszal való régi szerelmemet, ezt diszkréció tiltja és különben is ezt ti majdnem jobban tudjátok, mint mi. Ti nagyon kiváncsiak vagytok és mindenről vagytok értesülve. Azonkívül pedig a régi történet annyira szép és regényes, hogy a szavakkal csak románknak a rajta lévő költői zamaton. Csak annyit kell megjegyeznem, hogy én a Vénusz legelső szerelme, mondhatnám, én nyitottam meg a Vénusz szerelmeinek végtelen sorozatát. Vénusz akkor még egészen kis lány volt és ámbár most fiatalabb, miit valaha, de már nem olyan kicsi. Elég az hozzá, hogy azóta sok idő múlt el és mi többet nem közeledünk egymáshoz. De bevallom, mindig büszke voltam rá, hogy e gyönyörű és pompázatos jelenség nálam ismerte meg a szerelmet és abban a nyugodt és kelle nes öntudatban járkáltam az ég kalandos utjain, hogy ebből a kedves és nemes szerelemből mindketten mosolygó és hálás egyetértéssel siker, mellyel a darabot fogadták, az Akadémia Péczely-diját juttatta neki. E darabjában nyilvánul teljes fényében Bartók drámaszövő képessége, történelmi érzéke és költői ereje. Egy darab magyar középkor az, telve izgató fordulatokkal, eleven alakokkal; verselése néhol valóban ragyogó, színpadi technikája Sardounak is becsületére válnék. Megelőzőleg 1885-ben jelenik meg legértékesebb lírai kötete, a «Kárpáti Emlékek», melyet németre is lefordítottak. A természetszeretet és szabadság gyönyörű himnuszai ezek a költemények Petőfinek leghübb követője az Alföldéi szemben a Korpátok poétája volt. A sziklák rendithe- tetlensége, a kárpáti sasok szárnyalása, borongó fenyvesek suttogása, a Tarpatak zúgása: ez az ő világa. Ez időtájban részt \esz a Petőfi- Társaság megalapításában s Jókay Mór elnöklete mellett Szana Tamással együtt haláláig annak alelnöke s leghívebb harcosa. Később a Petőfi- Társaság 1897. február 15-én tartott felolvasó ülésén ö veti fel a Petőfi Ház gondolatát, hogy abban a nagy poétára vonatkozó relikviákat össze- gyüjtsék. Az eszme testet öltött. A Méhek cimü három felvonásos vigjátékát 1889-ben adták először elő, ugyanebben az évben pedig a Népszínházban előadták egyetlen bohózatát: Haluska Benedeket. A közönség jól mulatott ötletes színházi trükkjén, amikor is egy nyílt jelenetben Pálmay Ilka utánozta Hegyi Arankát, aki rögtön reá á la Pálmay szerepelt. Erzsébet királyné cimü négy felvonás ____________SZÍNÉR VÁRALJ A___ táv olodtunk el. Vénusz is néha távolról rámnevetett, mint aki nem felejtette el, hogy nekünk kettőnknek egykor egyformán nyílt a boldogság virága. Ez igy volt egészen a tegnap' estig, amikor én olyan végzetes és helyrehozhatlan hibát követtem el, hogy azóta szeretném a pajzs élével elvágni a torkomat, ha nem tudnám, hogy halhatatlan vagyok. Értsd meg: olyan hajmeresztő szamárságot és ügyetlenséget csináltam, amilyenre a legrégibb égiek sem emlékeznek talán. A Vénusz tegnap úgy ragyogott az égen, mint még soha, olyan fehér volt és olyan kék, hogy hozzá képest a napnak fölbontott fehér és kék színei egészen szürkének látszanak. A testén az a sajátságos és utánozhatatlan zománc tündökölt, amely egyedül ő neki adatott meg és én messziről, amikor magánosán és lustán feküd enpuha párnáimon, úgy éreztem, hogy e lepel alól az elrejtett s.erelmi lángok remegő forrósággal csapnak felém. Az eget sürü felhő- íüggöny borította el és az ég és föld ellenőrző közegei mélyen aludtak. Egy fatá'is gondolatom támad-, ne n töprenkedte n s >káig és rögtön elhivattam Merkúrt, akt ugyan kissé szemtelen és indiszkrét kütdönc, de gyorslábú és roppant ügyes. Egy rózsaszínű levélpapirosra néhány sort irtán, szépen megkérte n Vénuszt, hogy fogadjon el engem ma es-e és a levéllel elszalasztottam Merkúrt Vénuszhoz. Miért ne?— kérdeztem magánt )l s szín e izgatottan örülte n e.nek az ötletnek. Tíz perc nu va visszajött Merkur I sós történelmi drámája 1892-ben jelent meg. Ebben az időben jelennek meg többi költeménykötetei* ^Költemények,» «Újabb költemények,» «Erdő- zugás» és a «Téli Regék.» Utolsó költeménykötete 1901-ben jelent meg «Remény, emlékezet» címmel. Költészetének Charaktere: erősen nemzeti. Utolsó két történelmi darabja volt a János király dráma ős a Mohács után tragédia. Irt egy operettlibrettót is Obenszeradzs címen. A Nemzeti Színháznak hosszú ideig drámabirálója volt Irodalmi pályájának emelkedésében sok irodalmi, művészeti és hazafias mozgalomban jutott vezetőszerepre, egyik lelke volt az Írók és Művészek körének és a Kisfaludy Társaságnak tevéken) és lelkesítő szellemével. Sokat utazott. A Kárpátok fenyö- rengetei, vagy pedig Olaszország és a Dalmát tengerpart művészettel és poézissel teli földjén találta otthon magát. A gyönge fizikumú t poéta-iró azonban hamar kiégett. A pusztító kór ellen hiába keresett erőt a tengerparton. Raguzai útja teljesen összetörte s Bartók Lajos 1902. december 31-én 51 éves korában alkotó erejének teljességében meghalt. Martinuzzi egész korát felölelő trilógiájának harmadik része csak vázlatban maradt fenn. Sírja fölött Ábrányi Emil és Somló Sándor a Nemzeti 'S.inház igazgatója búcsúztatták el, a Petői i- Társaság nagygyűlésén pedig Jókai Mór tartott róla emlékbeszédet. ________________________191,3 Junius 3 ezze l a rövid, de tartalmas levéllel: „Éjfélko várom 1 “ Éjfélkor bejött a szolgáló leányom, a Szűz és igy szólt : — A fogat előállott! Csakugyan a portám előtt ott topor- zékoltak a göncöl hófehér paripái; az.öftg a legszebb hintójaba fogott be és. 6 maga díszes libériába öltözött. Beültem a hintóba és megindultunk a tejuton. Gyorsan mentünk, a ficánkoló lovak patái sebesen verték az alattunk elöm ő színes apró csillagokat, a paripák sörénye fehéren lobogott és én megelégedten néztem a körülöttünk elterülő csendet. Mindenki mélyen aludt, a föld felől gomolygó fekete felhő takart el minket és senki sem vette észre a ti-okzatos és vágtató éjjeli utat. Mikor magérkeztünk Vénushoz, bevallom, a szivem egy kissé dobogott Göncölnek megmondtam, hogy várjon, a lovakat fogj i ki és etesse meg és én bekopogtattam Vénuszhoz. Kiüzent, hogy mindjárt jön, most öltözik addig foglaljak helyet. Egy negyed óra múlva megjelent j Vénus, olyan fényesed és csodaszépen, hogy megszédült a fejem. Csillogó, áttetsző pongyola volt rajta, vékony felhőfátyolból, a hajában, a homlokán és a kézéi vakító gyémántok szikráztak. Az ajkán pedig'valami diadálmas mosoly ragyogott, amelyben én némi gúnyos árnyalatot véstem felfedezni. Zavartan csóko’tam nekijkezet és ebben a pillanatban, amint felnéztem rá, én ezt a megokolatlan mosolygist folyton láttam az ajkán, nem
