Szinérváralja, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-09 / 15. szám

IS Máin. (2) Ezen visszafejlődés oka nem a polgáriskolában keresendő, hanem ipari fejletlenségünkben. Ipart rossz gazdasági politikánk miatt nem dudtunk eremteni, a polgáriskola nem tudott—a nem létező—iparunk szolgálatába állani csak a szel­lemi proletariátust szaporította, Ennek követ­keztében utón—útfélen felhangzott a panasz a polgáriskolák ellen. Az utolsó évtized kicsi ipari fellendülése már ész revétette velünk ipari oktatásunk hiá­nyait. A gyárak kénytelenek lettek jól dotált külföldi munkavezetőket elömunkásokat alkal­mazni. A praktikus ipari oktatás szükségessége nyilvánvalóvá lett; a polgáriskolák fejlesztése ebben az irányban mind hangosabbá, mind égetőbbé kezdet válni. Az ipariskolák nem tud­ták a felvételre jelentkezők harmadrészét sem elhelyezni. Intelligens, produktiv iparos osztályt nem tudtunk teremteni! A polgáriskolák ipari irányú fejlesztésével ezt a célt akarjuk szolgál­ni 1 A modok és eszközök megválasztása már részlet kérdés, de a reformmal agilisán foglal­kozók e téren is kész és elfogadható tervet dolgoztak ki. Vidékenként változó, egyes ipa­rágak fellendülésének megfelelő ipartanmühe. lyek felállítása a Vll-osztályuva fejlesztett pol­gáriskolák mellé; a három felső osztálynák alapos gyakorlati és elméleti képzése és az önkéntesi jog megadása lennének ama fő szem­pontok, melyek a reformnak alapját képeznék. Iparunk — sajnos — ezideig még oly gyenge lábon áll, hogy az iperkamarák és az iparos osztály támogatása révén egyrészt az I eredménz lenne bizonytalan, mást részt pedig csak 30—40 város érdéke kívánná meg a pol­gáriskolák ipari fejlesztését. A polgáriskolai tanári státus tehát rész­ben megalkudva a helyzettel, részben megal­kudva a helyzettel, részben még nagyobb ér­dekkör támogatásának megnyerése reményében de leginkább Magyarország ma még legnagyobb érdekének szolgálatába szegődésével akarja a polgáriskolák, illetőleg a praktikus nevelés ügyét előbbre vinni. Intelligens és szakszerűen képzett közéa birtokos osztályt is óhajtana ne­velni. Ha tekintetbe vészük hogy az 500—2000 hold földdél rendelkező gazdáink a traditiokhoz ragaszkodva, mily prim tiv gazdálkodást űznek és ezáltal mily hiányos a termelés, mily óriási az anyagi károsodás, akkor csak helyeselheti és támogathatja a magyar társadalom a pol­gáriskoláknak agrikultur törekvését. A gyakortati megoldás e két irány melle ^ Ekkor már két éve volt, hogy összejöttünk, és én egy héttel előbb lettem tizenhárom éves. Azért most is épp olyan voltam, mint régen, csak megnyúltam meghalványultam, talán mert sejtetni kezdtem, hogy mi minden van az é- etben. Úgy éreztem, mintha valaki a torkomra tette volna a kezét, mikor sirni láttam és nem tudtam megkérdezni hogy miért sir, Nagy erő­ket éreztem gyűlni bennem és azt is éreztem hogy a vérem mind a szivemre szalad. Sokáig állhattunk igy, mert kopogtak értem, hogy el­jött értem a franeia kisasszony. És ekkor tör­tént, először, hogy azt mondtam, hogy nem megyek órára. Éa ekkor történt először, hogy nem is mentem. És ekkor Elma csendes lett és a sirása a mellében volt már. Azt mondta: — Menj át, miért nem mégy ? És én visszakérdeztem: — Miért sírtál? De nem akarta megmondani. Még soha sem tette, hogy ne felelt volna nekem. És én újra kérdeztem, hogy miért sirt, de ő nem fe­let és egész este nem beszéltünk, csak mikpr el akartam menni, mondta, pedig én már nem kérdeztem. — Nézd, én eddig eltitkoltam, de most már nem bírom, én holnap elutazom a mamával és a szoba lány azt mondta, hegy ide soha sem jöhetek vissza. SZINÉRVÁR alj a is könyen lehetséges, csak a tanterv egyönte­tűségének maradi felfogásán kell magunkat tultenni. Lennének ipari— és mezőgazdasági polgáriskolák aszerint, amint egyes vidékek fog­lalkozási ágai kívánnak egyiket vagz másikat.— Magyarország intenzív mezőgazdasági fej­lődése és a jövendő gazdag Magyarország ipa­ri fellendülése, kitűnő segítőtársakra találnának az igy reformált polgáriskolákban. Ezen iskola megmutatna, hogy az agrár és merkantil érdé kekuek erőszakosan élesre fent kardjai megfér­nének egy hüvelyben. Bebizonyítaná, hogy e két érdeket össze kell e'yeztetni, ha a haza érdekét akarjuk szolgálni! — Az életre való nevelés gondolatának testet kell már egyszer ölteni! Társadalmunkon múlik minden! Ha megérti a kor szellemét, ha fel­fogja a gyakorlati nevelés nagy fontosságát, akkor a lelkesülés hatalmas fegyverével könnyen dönti le azokat, az akadályokat, melyeket a haladás kerékkötői útjába gördítenek ! Nemes Lipót. HÍREK. — Tauitók előléptetése A kultuszminiszter Vladár Ferenc és Lipcsei Károly szatmárnémetii állami isk. tanítókat és Lovecki Ernő szatmár- megyei tanfelügyelősóghez berendelt tanítót je­lenlegi állomáshelyükön, évi 200 K. pótlék élve­zete »ellett igazgató-tanítókká előléptette, — A páliiikamérgez s halottja. Az aranyos megyesi csendörség táviratilag jelentette a szatmári ügyészségnek, hogy a vasúti sínek mentén halva találták Diósi József gembási lakost. A csendöri nyomozás megállapította, hogy Diósi pálinkamórgezéstől halt meg. — Zsaroló gavallér. Az avasujrárosi csend­őrség letartóztatta Sidó Miklós elzüllött gazda- fiút aki a múlt hó 28-án azon a címen, hogy ő a lipótmozei tébolyda orvosa beállított Nagy Miklós lakására és annak feleségét meg akarta zsarolni. Sidót beszállították a szatmári királyi ügyészség foghazába. — Hó, fagy. Sziuérváralja zöldolésnek in­dult vidéke április 4 re virradó éjjelén komor téli képet öltöt. A hegyek, háztetők hótakarója inkább a karácsont mint a husvétot jelentette. A korán kidagadott szőlők némi fagyási kaptak de lényeges fagykárról beszélni sem lehet, hiszen a szőlők legtöbbje még nem indult hajtásnak. Megint az az érzésem volt, hogy valaki fojt, de vérem most az agyamra szaladt és a szemem is is elömlött ezzel a vérrel. Nem ér­tettem. hogy mit mondott, csak csengett ben­nem : ide soha sem jöhetek vissza, és kicsi gyerektestem nem bírta ezt el: lerogyott a föld­re és megszerettem volna halni. Akkor éreztem, hogy hozzámjön lassan, felemeli földről a fejemet, két átlátszó kezébe veszi és szemei távoli tüzbon égnek És akkor a tizenkétesztendös leány minden asszonyiságá- val megcsókolta az ajkával az ajkamat. Hazavittem és aznap nem kaptam vacso­rát, mert nem akartam franciát tanulni. És mikor lefeküdtem, — emlékszem — nem imádkoztam de mégis elmondtam: — Elma. És nem sírtam. Másnap, mikor az iskolába mentem, az aj­tajuk be volt zárva és a lakásuk olyan veit, mint egy temető. És én köonyvvel a kezemben egész délelőtt az utcákon jártam és ottthon megkérdezték, hogy nincs e lázam mert tüzes a szemem és fehér a homlokom. Lázam volt, nem tudtam sirni. Ez jutott eszembe. Oda értem ahol le kel­lett szálnom, még egyszer rá akartam nézni a- szembeülő leányra, az már nem volt ott — le szálltam és a tovább menő villamos után úgy néztem, mintha az a múltamat vinné. Hazamentem és otthon sírtam. 1912 Április 9 Uj Szatmár cim alatt Szatmáon radikális irányú politikai napilap indult meg Dénes Sán­dor felelős szerkesztésében, A lapnak úgy kiál­lítása mint tartalma kedves, vonzó. Előfizetés ára egész évre 12 K. egyes szám ára 4 fill. — Választmányi gyűlés. A Szatmármegyei Általános Tanítóegyesület válás tmánya e hó 3 án gyűlést tartót Szatmáron. E gyűlésen meg­állapították az egyes járáskörök munkarendjét s a nyáron Budapesten tartandó lanitói kong- reszusra az egyesület képviseletében Székely Árpád, alelnököt és Fábián István, főjegyzőt ki kűldötték. — Hamisan esküdtél. A mátészalkai járás­bíróságon szerdán tanúként hallgatták ki Fisser Jakab mészárost és vallomására megeskették. A tárgyalás befejezésével az ellenfél Fisser elé lépett s ezekkel a szavakkal támadt reá: kutya hamisan erkűdtél! A guta üssön meg! Fisser elsápadt, s pár lépést hátrált s holtan összeró, gyott. Szivszélhűdés ölte meg. — Országos állatvásárok. Április 14 - én Hagymáslápoíon; 15-én Szinérváralján; 9-én Krasznabélteken ; 11-éu Királydarócqp ; 15-én Avaslekencén és Nagykárolyban ; 16án Érend- réden ; 19-én Csengerben ; 22-én Mátészalkán ; 29 én Avasujvároson ; 30-án Szatmárnémetiben. Kirúgta a szemét. Csáki Péter szatmárgör- bedi lakos berúgott állapotában az aranyosmegy - gyesi vásár alkalmával úgy vágta fejbe Kánya György szatmárgörbedi lakost hogy az a kapott ütés követheztében elesett. Ez azonban nem volt elég Csákinak, hanem a földön fekvő Ká­nyát a csizma sarkával rugdosni kezdte s köz­ben a szemét is megrugta, minek következtében Kánya a látóképességét teljesen elveszítette Csáki ellen megtétetett a feljelentés. Aki üzletében számjelzés nélkül liszteket tart, vagv liszteket számjelzés nélkül árul, azl895évi XLVI. tcz. 4§-a értelmében büntetendő. A föld­művelésügyi miniszter 1911 évi 16.068 sz ha­tározatával mondotta ezt ki. A határozat igy szól: A bizottságnak azt a másodfokú Ítéletét, mellyel az elsőfokú Ítéletét bűntető részében sulyosbitólag megváltoztatva V. A. lisztnek az előirt jelzés nélkül való árusítása által elkövetet kihágásért azl895 évi XLVI tcz. 3-§ ának c. pontja alapján egy napi elzárásra és behajtha­tatlanság esetén 1 napi elzárással helyetesitendő 20 K. pénzbüntetésre Ítélte, a felmerült 6 K. vegyvizsgálati dij megtérítésére kötelezte, marasz­talt félnek felebezése folytán felülbirálat alá vet­tem és ennek eredményéhez képest az Ítéleteit minősítő és ennek megfelelően büntető részében megváltoztatom és nevezettet azért, mert szám- jelzés nélkül lisztnek árusítása által kihágást követett el, 1895 évi XLVI. tcz, alapján az elzá­rás mellőzésevei 30 K. pénzbüntetésre és behajt­hatatlanság esetén az elzárás helyet 2 napi el­zárásra Ítélem. A liszjelzésének kihagyása a V. r. 8§. 3. b. illetve 19§ II, bekezdése értelmében az idézet tcz. 4§ a alapján büntetendő kihágást képez s mivel a liszt számjelzésének alkalma­zási kötelezettsége köztudomású. Az elzárás al­kalmazását a büntetlen előéletre való tekintettel mellőztem. — Áttért kathólikns papok. A múlt év októberében hirt adtunk arról, hogy Debrecenbe 2 kath, pap tért át a ref. hitre.---------------— Most ismét hasonló esetről kaupnk hirt Eperjes ről Horváth Károly dr. volt piarista tanár Kele- csényi Lajos hitoktató és Szeberényi Lajos mi­norita hittanár tértek át ugyanis a lutheránus vallásra és engedélyt kapta,k hogy mint rendkí­vüli hallgatók a teológia akadémiár beiratkozzanak Hány szavazó van szatmáron. Az 1913. évi országgyűlési képviselő választók névjegyzékét összeíró bizottság bevégezte munkáját. Fölvet­tek 381 uj választót, töröltek 202-őt vagyis 1913-ban 179 szavazóval lesz több. A szavazók száma összesen 2720.

Next

/
Thumbnails
Contents