Szinérváralja, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-05 / 10. szám

10 szám. SZINÉRVARALJA 1912 Március 5. (2) rülni kell továbbá a szemek túlságos megerőltetését apró tárgyak által, mint a milyenek apró, kis betűk- olvasása, finom kézimuuka. Ha teljesen kerülnünk nem lehet a finomabb munkát, úgy szokjunk hozzá félórai megszakításokkal dolgozni, a mely szünetek alatt a szemeket egy - két perc­ig való lezárás vagy a távolba való pil­lantás által pihentetjük. Ha szemeink fáradtságot árulnak el, a munkát hagyjuk abba. Munkaköz­ben gondunk legyen a test] egyenes tar­tására, a tárgyak legkevesebb 25 cm. távolságra legyenek szemeinktől és k. b. ugyanannyira távol a mellkastól. Kerüljünk mindent, mi vértóduiást okozhat a fej felé (Előrehajlott testtartás, a fej alacsony fekvése alvás közben, szűk gallérok, sok szeszes ital, hideg lábak, kemény szék, gözfürdük gyakori haszná­lata stb.) Kerülnünk kell végre mindazt, mi szemeinkre nézve kellemetlen, amiről ma­ga a szem ad legjobb tájékozást. Minden ember tudja, mily kellemet­lenül hat szemeinkre a hirtelen fényvál­tozás,a világosság és homály hirtelen vál­takozása, a közvetlen világosság az olva­sás, menés vagy kocsikázás közben, az alkonyaikor való munka, a lámpából áradó melegség, pislogó gyertyafény, a virrasz­tás stb. Megjegyezzük, mindez legalább is ép oly káros a szemekre nézve, mint általánosan elterjedt hit szerint a léghu- zam egészségünkre nézve. Ha tehát fen­tebb említett káros befolyásokat csakis fele részben oly gondosairkerülnök, mint a gyakran ártalmatlan és egészségünkre nem is káros léghuzámot, már is nagy volna az előnyük. .A léghuzamra nézve meg kell itt jegyeznünk, hogy távolról sem okoz oly sok szem bajt, mint ameny­félelmetes sejtelmességgel töltötték meg a leve gőt. Minek beszélt ? A lány nem tudott felelni, A sejtelmesség, a fájdalom ránehezedett a mellére. Iparkodott kinyujtózni, hogy szabadabban sóhajthasson. — Maga beszélgetett önmagával. Vagy velem. Elmondott egy csomó semmiséget. Mi­kor bejöttem, köszöntem és leültem ide. Maga itt volt és olvasott. Mikor bejöttem, udvariasan letette a könyvet. Akkor a szobában csend volt. Nem|ropogott a padló, nem huhogott be a szél a kályhába, csak a levegő ringott-forgott halk zajjal. Én leültem maga mellé boldogan, meg­elégedetten. Úgy éreztem, hogy most megértet­tük egymást. Felsóhajtott, — Minek beszélt. Nem is várt feleletet. Nem hallgatott volna oda. — Maga beszélt. Nem tudom, miért. Csak beszélt. Keresztülnézett rajtam, átnézett a szobák falán és beszélgetett; mással, sokakkal. ( Azok feleltek magának vagy hallgatták magát. És ma­ga beszélgetett velük. Jól tette. És én szamár voltam, mert nem avatkoztam bele a beszélge­tésükbe. Akkor élet jött volna be ebbe a szo­bába. Ropogott volna a padló, csikorgóit volna az ajtó, fütyörészett volna a szél. És eltűnt, elszállt volna közülünk, körülünk ez a sejtelmes ringó levegő. De én hallgattam és maga beszélt. A fiú fénytelenül ejtette ki a szavakat. A lány lehajtotta a| fejét. Nem sirt. Fájt nek az, amit a fiú mondott, de úgy érezte, hogy ha a fiú bejönne újra, ő megint beszélni kezdene. A levegő elvitte gondolatait a fiúhoz. — Tudom, hogy hiába mondom, amit nyit tulajdonítanak néki, és hogy minden­esetre, sokkal kevesebb kárt okoz, mint a szemekre alkalmatlan, rossz levegő, a milyent rosszul szellőztetett és emberek­kel zsúfolt helyiségekben találunk. Nagyobb rövidlátásban szenvedő gyermekek szüleinek a gyermekek leg­zsengébb korától kezdve a szemnek ápo­lását a legszigorúbban kell ellenőrizni és főleg gyermekeik hivatásának megválasz­tása alkalmával kölönös figyelemmel kell kutatniok, mi nemigényel nagyobb meg­erőltetést a szemre. Nagymérvű rövid­látás mellett csak oly hivatás alkalmas, a mely lehetőleg nem kiván meg közel- munkát. K' kell azonban emelnünk, hogy még a teljesen ép szeműek ]is helyesen cselekszenek, ha szemeik kellő ápolását el nem hanyagolják, már az okból is, mert a káros befolyások elkerüléséből áll. A rövidlátóságot gyógyítani nem le­het, még enyhíteni sem lehetséges De lehet kisebb vagy középmérvü rövidlátás esetén, szemüveg által annyira segíteni a bajon, hogy normális helyzet teremthető. A kinek azonban szemüvegre van szük­sége, a szemüveg megválasztását ne bíz­za egyszerűen a látszerészre. K' kell je­lentenünk, hogy a megfelelő szemüveg kiválasztása művészet, amelyet a tudo­mány minden eszközeivel kiképzett orvos csakis egy szakklinikán töltött legalább egy évi gyakorlat után képes kellően gya­korolni. Ez leginkább az által lesz indo­kolttá, hogy a szemek gyakran többféle bajban szenvednek és a szemüveg meg­választása mellett e bajok figyelembe ve­endők továbbá egy rosszul megválasz­tott szemüveg a betegnek több kárt okoz mint hasznot, a mely ©knál fogva a vá­lasztás mindig nagy gonddal és a fele­lősség teljes tudatában eszközlendő. Dr. P. mondok. Maga mindig beszélgetésbe fog kezdeni, ha sejtelmes csendes levegő veszi is körül ma­gát. Mindig fog beszélgetni. A lány csöndesen bólintott. — És ez az én csalódásom — mondotta remegve a fiú. A lány felnézett. A fiú tovább mondta: — Ma vett körül bennünket először csend. Én hoztam magammal.Magammal akartam hozni. A csendben csak beszélni szabad. És maga be­szélgetni kezdett. És az más. Aj beszélés alatt nem mondunk semmit, csak érezünk. Mikor beszélünk, akkor olyan dolgokat mondunk el egymásnak, ami egyikünket sem érdekli. Ami­vel nem törődünk. És inig akadozó hangon, meg-megbicsakló nyelvvel elmondjuk azokat a közönyös dolgokat, amik velünk* megtörténtek, azalatt együtt gondolkozunk másról, ami ben­nünket nagyon érdekel. Gondolataink együtt szállnak messzire innen, messzire mindenkitől, messzire magunktól. A hallgatás is beszélés. ^Csakhogy akkor nem beszélünk hangosan, de gondolataink együtt vannak, egészen együtt, s akkor nem zavarja őket semmi. Akkor nem hallunk semmit, csak a csendet és a gondolatainkat. Ez kellett ma nekem. Ezért hoztam ma, gammal a csendet. Nekem nagyon fájt valami, szorította a torkomat, nyomta a mellemet vala­mi nagy fájdalom, fájdalom azért, mert nincs szenvedésem. És jött velem a csend. S nekem kellett volna a hallgatás, a beszélés. Mikor hallgatunk, akkor is beszélünk, ak­HÍREK. Az ügyvédi kamarából. A szatmári üg védi kamara választmánya Dr. Székely Dezs Szinérváralja, Dr. Bartha Józsefet és tDr. E scher Sámuelt Szatmár-Németi székhellyel ; ügyvédek névjegyzékébe; Barbul GySgyöt, D Stern Móriczot, Rákóczy Sándort, Sianu Mi lóst, Pinkóczy Lászlót, Reuers* Ferenczet, T rék Józsefet joggyakornokokként az ügyvédi löltek névjegyzékebe bejegyezte; mig Dr. Kos ta György nagybányai, Dr. Havas Jenő. D Daru János fehérgyarmati, Dr. Tassáno Gáber halmi ügyvédeket az ügyvédek névjegy zókébői törölte. Késob lesz az ujoncozás. A honvédelemügj miniszter legutóbb a varmegye tői vény hatosa gához intézett rendeletével a folyo évi fosoro zásl, mely a jelenleg érvénybenalló véder törvény értelmében tudva levőleg március é ápiilis fc hónapokban ejtendő meg, késóbbr halasztotta. Hozzájárulás. A Szatmár— Nagybánya— felsőbányái vasút részvenytárssasag 200.00 koronát szavazott meg a iáposvölgyi vasntra. Versenytárgyalás. A szamosborhidi al elemi iskola építésénél teljesítendő munkaiatok iá maié Ü-ára verseny tárgyalás van hirdetv a nagykárolyi államépitészeti hivatalnál. Difteritisz járvány. A difierhisz Misztótla lu, Felsőíemezely Oioszíalu, EtUŐszáda közsé gekben járványszerüleg lépett fel. Az óvintéz kedéseket megtették. Érmek és díszoklevelek kio ztása. Min értesülünk, a Szatmármegyei Gazdasági Egye sülét jubiláris kiállításán kttüntetetiaknek az érmeket és díszokleveleket március hónapban fsgják kiosztani. Uj tiszti raugfokozat. A hadvezetőség a századosi és az őrnagyi rangfokozat közé u törzstiszti rangfokozatot akar illeszteni. A terve zett ujiiassal a századosok e rangban töltöt nyolez esztendő után érnék el az őrnagyhelye tesi vagy alőrnagyi tangót s e javadalmazásuk az őrnagyi állas mostani kezdőfjzetése volna Az uj állásba való kinevezés nem köttetnék elméleti vizsgálat letételéhez, hanem a százado­sok nyolez esztendő után autamatikusan lépnének elő. Drágul az utazás. A kereskedelemügyi miniszter már ez év május 1-től akarja emelni a személyszállítási tarifát. A szomszédos for­galomban emeles egyáltalán nem, vagy > csak nagyon kis mértékben, fog történni, mig a kö­zepes távolságoknál 10—15 százalék, a legtá­volabbi viszonylatokban pedig 30 50 százalék emelés van tervbe véve. A nagyobb mérvű lesz a gyorsvonatoknál, mint a személyvonatoknál és túlnyomó részben az I. és II. osztályra fog kor is hallgatunk. Csak mikor beszélgetünk mikor vitatkozunk olyan dolgokról, amik nagyon kevéssé érdekelnek, akkor nem vagyunk együtt. Ha beszélgetünk, akkor alig felelünk egymásnak. Mindegyikünk külön gondolkozik és a maga gondolatait mondja el. Akkor nincs közöttünk a csend. Ma jött velem a csend. Ma hoztam ma­gának a csendet. Csak azok között marad meg a csend, csak azok tudnak hallgatni, akik szeretik egymást. Én hoztam a csendet. Én tudok hallgatni. Maga elkergette. Maga csak beszélgetni tud. A fiú elhallgatott. S a csend lépései mind­inkább halkulltak. A lány fájdalmas hangon szó­lalt meg, hosszú, gondolattá lan szünet után. — Már megtanultam. Már tudok hallgatni. — Óh nem, ez a hallgatás más — felelt a fiú. — Maga gondolat nélkül, messze meredő szemekkel hallgatott. Érezte magát, de nem érzett engem. Ez csak szótlanság, de nem hall­gatás. De maga meg fogja tanulni a hallgatást, mindenki megtanulja. Meg fogja tanulni másnak, de nekem már nem. Ma jött velem a csend. Minden ember éle­tébe csak egyszer jön be magától a csend. Most már nekem keresnem kell. De magához még jönni fog. Magánál még nem volt. Felállott. Aztán szomorúan mondta : — Hozzánk bOha többé nem jön már, És elment.

Next

/
Thumbnails
Contents