Szinérváralja, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-27 / 9. szám
9 szám. (2) SZ INÉI? V A fe ALJ A 1912 Február 27. a gazdák az olvasottak felett eszméiket kicserélhessék igyekezzék a gazdákat téli foglalkozásra buzdítani, keresse és jelölje meg irányát és fejlessze azt. Ahol a háziiparnak csirái vannak, ha még oly jelentéktelennek látszik is, igyekezzék azt a gazdakör fejleszteni és a háziipar termékeinek keressen helyben, vagy vidéken elhelyezést. Foglalkozzék a vezetőség a lakosság gazdálkodási rendszerével, annak hátrányaival, jelölje meg a javitandókat, figyelje meg a szomszédos községek gazdálkodását, annak méltányos eredményeit, a jót igyekezzék a hely, viszonyokhoz mérten meghonosítani, a rosszra mint intő példára rámutatni, foglalkozzék a népnek az anyagi boldogulást gátló szokásaival, mutasson rá általánosságban annak a következményére végül igyekezzék a bajokat egyesült erővel orvosolni. Támogassa a gazdákat jó vetőmagvak és gazdasági eszközök beszerzésében ismertesse meg őket az okszerű gazdálkodáshoz szükséges kisgazdának való gépekkel és egyébb eszközökkel, kisérje figyelemmel a gazdálkodás terén előforduló újításokat, azok eredményét, az egyes gazdasági termények vetésével e célra közösen bérelt kisebb területen tegyen kísérletet. Tavaszkor kiküldöttei által járja be a községi határt, ezek az ugyanazon minőségű földben a jobbak között rossz vetéseket találnak, mint a föld kizsarolásának, rossz vetőmagnak és rossz szántásnak bizonyítékait, az ilyen földek gazdáit jóakaratulag figyelmeztessék és buzdítsák az okszerűbb gazdálkodásra. Általában olyannak képzeljük a falusi gazdák összességéből megalakult gazdakört, mint amely kezébe veszi a gazdaság fejlesztését, a szakszerű tanácsokat megvalósítja, kijelöli a gazdasági magvak, gépek, helyesen megválasztott baromfik és gazdasági állatok beszerzésében a jövedelmező befektetés irányát, igy közreműködik a jövedelem fokozásában. f\ személytarifák emelése és az államvasutak organizációja. A kereskedelmi minisztériumban, mint a „Magyar Pénzügy“ értesül, előkészületek folynak a közlekedési tanács egy- behivására. A tanács, mely előreláthatólag e hó végén vagy március elején fogja üléseit tartani, ezúttal a személytarifák emelésére és az államvasutak igazgató- ságánakreorganizációjára vonatkozó előterjesztéseket fogja tárgyalás alá venni. A felemelt személytarifákra vonatkozó javaslatot a kereskedelmi miniszter már ötödször adta vissza a Máv-nak átdolgozás végett. Az államvasutaknál most is dolgoznak rajta, de a végleges tervezet mai napig se készült el. A kereskedelmi miniszter a napokban megsürgette a tervezetet, minthogy a személytarifák felemelésére vonatkozó hirdetményeket még e hó végén közzé akarják tenni. Ugyanis a kereskedelemügyi miniszter a elemeit személytarifákat 1912. május hó 1-én akarja életbe léptetni, ebben az esetben pedig azokat e hó végéig, vagyis két hónappal az életbeléptetés előtt a törvény értelmében ki kell hirdetni. A szeméjytarifák emelésének mérvére vonatkozólag anynyit sikerült megtudnunk, hogy a szomszédos forgalomban emelés egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mértékben fog történni, inig a közepes távolságoknál 10- 15 százalék, a legtávolabbi viszonylatokban pedig 30—50 §. emelés van tervbe véve. Az emelés nagyobb mérvű lesz a gyorsvonatoknál, mint a személyvonatoknál és túlnyomó részben az I. és II. osztályra fog szorítkozni. A tarifa emelés a III. osztályt csak kis mértékben érinti. Tervbe van véve a gyorsvonatu 111. osztály életbe léptetése is, de egyelőre csak egyes vonalokon. A bérlet-jegy- rendszer kibővittetik, de az árak itt is felemeltetnek úgy, hogy a kereskedelmi utazóközönség bérletjegyei drágábbak lesznek. Ami a máv. reorganizációjára vonatkozó tervezetet illeti, erről azt a felvi- ágositást kaptuk, hogy az újjászervezésnek széleskörű decentrálizáció, illetve az üzletvezetöségek hatáskörének lényeges kibővítése képezi alapját. Sajnos azonban, hogy gyökeresebb reformra most sincs kilátás, mert a vasúti minisztérium eszméjének elejtése [következtében meghagyták második fórumnak szervezetét, amely pedig tudvalevőleg eddig nem igen fényesen teljesítette hivatását. HÍREK. tehát e mulatságon szinrekerül egy öt felvoná- sos tragédia, melynek egyes jeleneteit láthatta maga előtt. Egész héten kell szorgalmasan próbát tartanunk, hogy sikerre vezessük a drámai scenákban gazdag, megkapó izgalmas részekben dús, egetverő talentumról tanúskodó darabot; A „Szerelem tébolyodottjai“ t. — Hah! — röppent fel gajkamról és a földre roskadtam. — Mi baja ? — kérdé ijedten a család feje. ...... — Már semmi, már jól erzem magam, sőt nagyon is jól érzem magam. Óh engedj# meg hogy megszorítsam a kezét, a családja kezét, az egész asztaltársaság kezét, mindegyikét, kik e darabban szerepelnek. Végtelen boldog vagyok. E drámát — én írtam. Ez éjjel szerzői sikerekről álmodozván, aludni nem bírtam. Az elsők között láttam magam tündökölni. Másnap ugyanaz a lárma rázott fel merengésemből. 0 y szívesen hallgattam, oly édesen csenget fülemnek. Majd berepültem, hogy darabom próbáit végigélvezzem. Éppen akkor törülte képen házigazdám a feleségét. — Áhán! — gondoltam magamban, — messze tartanak már a negyedik felvonás harmadik jeleneténél vannak s elég jól, csattanósan adják elő. A próbák tovább folytak minden este menynyei gyönyöröket éreztem; hisz egyik legsike rültebb darabomról volt szó, mellyel vagy tízszer pályáztam ugyan és mindannyiszor visz szautasitottak, /le ez nem a drámaj rosszasá gának, mint az akadémiánál és a színházaknál uralkodó klik-rendszernek tulajdonítható. így pergett le hosszú és buzgó próbák után félesztendő, darabom szinrekerülése nélkül. Faggatásaimra az volt a válasz, hogy a többi szereplők nem tud ák még kifogástalanul szerepeiket s addig nem léphetnek a nyilvánosság elé, mig tökéleteset nem alkotnak. Belenyugodtam. Egy év után még mindig lelkiismeteson tanultak, próbálták a szerepeket. Megsokaltam Rá jöttem, hogv rutul becsaptak. Megtudták darabom címét s ezt felhasználták. Sohasdm volt szándékuk darabot előadni. Koholt doing volt az egész s azzal az ürüggyel hogy darabot fognak szinrehozni, leplezték, palástolták a nálunk divó rendes zsördölődéj seket. Erősen eltökéltem ezeh után, hogy a jövőben megírandó drámáiban minden hatásos házperpatvart a legóvatosabban mellőzni fogok. Négiusz. Kinevezés. Papp Kálmán pénzügyi tanácsos, a nagykárolyi pénzügyigazgatósághoz pénzügyigazgató helyettessé neveztetett kh Nagybánya uj mérnöke. Nagybánya város képvizelötestülete f, hó 12-én tartott közgyűlésén városi mérnökké Z, Nagy Sándor zalaegerszegi mérnököt választotta meg. Úrvacsora os tás lesz n szinérváraljai ref. templomban mércius 3-án, vasárnap dél előtt az istentisztelet alkalmával. Szövetkezeti gyűlés. A szinérváraljai ipari és gazdasági hitelszövetkezet vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel tartotta meg lapunkban is meghirdetett átalakító és egyesítő közgyűlését. A szövetkezet Különben is szűk helyisége szorongásig megtelt az éideklődő tagokkal. A kögyü- lés egyhangúlag kimondotta, hogy a szövetkeze- megszüntetésév«! „Népbank“ cim alatt részvényt társasággá alakul. Március 17-én dél előtt 10 órakor a szövetkezet eddigi helyiségében közgyűlés lesz, melyben kereskedelmi törvény 154 §-ában foglalt rendelkezések szerint szükséges intézkedéseket teszik meg. (Igazgatóság felügyelőbizotság megválasztása alapszabályok, készítése stb.) Az ügyeket március 17-ig a szövetkezet igazgatóságá vezeti : Március 17-ig a részvények 30-50 7o-a befizetendő, hogy a Népbank a szövetkezet orsz. központjánál fennálló a szövetkezet tagjaitól átvett tartozásokat kifizethesse. Az újabb közgyűlésre vonatkozó meg- vót lapunk következő számában hozzuk. Épül az állami iskola. Végre valahára talán megszűnik az a botrányos állapot, hogy az állami iskola épülete tovább is szégyenletes mivoltában díszelegjen Szinérváralján. Eddig is ígérgettek, hitegettek ; de most a kir. tanfelügyeiő erélyes sürgetésére a kultuszminiszter 87000 koronát már kiutalt az építkezésre s utasította az állarnépitészeti hivatalt, hogy a pályázatot rövidesen Írja ki. így aztan remélhető, hogy — ha valami közbe nem jön ismét — tavaszon megkezdik a 8 tantermes állami iskoia építését. Harangszóval megoldott cigánykérdés. Az oppeliii kerülőt tőnöke rendkívül érdekes és radikális eszközzel oldotta meg a vándor cigánykérdést. Azt a rendeletet adta ki a kerület községeinek, kegy miitán a kerület ti- zaehat csendőre nem elegeidi a minduntalan felbukkanó cigányok fékentartására, a köziégi elöljáróságok, amennyiben valahol vándor-cigá- nyok megjelennek, hazasslk meg nyomban a vészharangokat és az ekként fellámáiottlakosság ej/yesült erővel verje ki a cigányokat a község határából. A szokatlan, de erélyes rendszabály nagyon jól bevált, a község lakossága a parancsot lelkiiszsereteson végrehajtotta és a reidelet végrehajtása óta a koraiét a vándor cigányoktól teljesen mentes maradt.
