Szinérváralja, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-24 / 39. szám
39 *zám. (2) 1912 September 42 válság nagyobb mértéket öltött, illetve intenzivebben lett érezhető itthon, mint bármely más európai államban, ennek Magyarország speciális gazdasságj helyzetben keresendők okai. Magyarország mint agricultur, s ezen gazdasági ágban is elmaradt ország — érthetően tőke szegény ország, a ki állandóan a külföld támógatásra van utalva. Ez annyit jelent, hogy tőke szükség letét legnagyobb részt külföldtől szerzi be. így természetes, hogy igy az állam, mint nagy magánvállalatok értékpapírjai — melyek tulajdonkép hitel, illetve adóslevelek —• túlnyomókig a külfüld kezében vannak. A külföld szívesen veszi — sok tőke fölöslege lévén — s tartja e papírokat mindaddig, mig bizalommal van irántunk, mig hitelezői jogait nem látja veszélyeztetve. Mihelyt azonban a Ingcsekélye bb okot szolgáltatatunk arra, hogy bizalma megrendüljön, azonnal igyekszik fölbontani a velünk való gazdasági összeköttetést, vissza a piacra dobja papírjainkat. Ily helyzetbe jutotlunk ma a külfölddel. Abban a pillanatban, a midőn föíborult a belső alkotmányos élet s alkotmányos faktorrá lett az erőszak — megingott a külföld gazdasági bizalma, minek következményekép sietve megindula e külföldi tőkének gazdasági életünkből való kivonása. Rengeteg millió csak árfolyamban a veszteségünk. A külföldet tehát, mint hitelezőt ki kellett elégíteni. Ehhez tőke kellett. S honnan teremhető eiö ily rengeteg pénz?! Egyszerűen elkellett vonni az ország gazdasági vérkeringéséből a a mindenapi élet céljaira szügséges és befektetett tőkét. Ez a tőke elvonás feltörték és tavaszra egy csomó kaputos ember á'Iitott be a faluba. Folyt a munka nagy sietséggel. A kaputoaok rajzoltak, mérek, aiig pihentek valamit. Csillagos Duka Gábor házához is kei ült egy inzseller. Derék, fiatal legény, csupa hódító erő. Amint asután a nagyhéten vezeti haza a fuvarosokat a városból Duka Gábo-, összetalálkozik a határban a vonattal. Hát már jar is a vonat. Vitte a masina a sok kocsik és éppen aksor füttyén- tett, mikor a kocsit elmentek mellette. A fütyülés Csillagos Duka Gábornak szolt talán. 0 s:egény ezt nem is sejte;te hanem megsimogatta lágyan e szentelt barkát az üléakosáron. A városból hozta a barkát Erzsébetnek, ott szentelték meg a püspöki tomplomban. A barka megkésett. Erzsébetet elvitte a vonattal a szép inz&ellér. Messze járhattak már, háromszor vissza is jött a vonat, de nem jött vissza Duka Erzsi... Hí. Csillagos Duka Gábor mellett már egy markos legény tartotta a gyeplőt. A Duka Gábor szavára nem hallgattak a fuvarosok. Eivútte az értelmét a leányával együtt a vonat. Ahol a vonat első fütyülését hallotta Duka, G< •, oda letüzött egy napon egy ostornyelet. — Ez az ostornyél, meglátjátok, az első t ,zi holdöltére kihajt, és akkor megáll t vonat és kiszáll belőle a leány, hogy odaadhassam a barkát, amit a püspöki templomból hoztam. Az öreg mindig magával vitte a barkát és nézte az ostomy.let. A húsvéti portékát hozták egyszer. A lovak ismerték jól a Magyarország mai gazdssági válsága. Ez a mindennapi létfentartásükhöz szükséges tőkének gazdasági .életünkből vaió kieaielése az eredendő oka annak, hogy a nagybankok a Weebb bankoktól, a kisebb bankok a közönséggel szemben a normális, produktív célokra szükségei hitelt iz beszüntették . s hogy ma Magyarországon kis és an§y exis- tentiák mind nagyobb tömege sodrattik a gazdasági bukás feié a legszomo- rubb pedig az, hogy egyeelőre nemhogy javulásra, de a viszonynak még csak stagnálására sincs kiálitás. Sőt 1 Mint tudjuk, London után már Berlinben is emelkedett a bankkamatláb. Ily körülmények között a bank-ráta emelése alól az Osztrák-Magyar bank se vonhatja ki magát. Egész bizonyos s erre ellehetünk készülve, hogy a legközelebbi tanács ülésen ez meg is fog történni. Hogy pedig ily ráta emelés mit jelent egy oly előrehaladott belső gazdasági válság közepette, a minőben ma is leledzünk, régebbi gazdasági válságok lefolyásából következtethetjük. Sárközy István Sf I NfiRVÁR ALJ A _____ Az uj adótörvények. 1913. év január 1-én lépnek életbe a még Wekerle kambinet által tervbe vett, s Lukács által reyidiált ós megalkotott uj adótörvények. És pedig: I. házadó, II. tőkekamat és járadék adó, III. általánoi kereseti adó, IV nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója és V. a jövedelem adóról szóló tör vényjavaslatok. járást, csak Duka Gábor volt ébren, a többi fuvaros bóbiskolt. A dombok melleit feliünt a két piros szem. Egyre közelebb jött. Már prüszkölt szakatolt a gép a közelségben. A lovak már megszokták és baktattak szép csöndesen. Hirtelen leugrott a kocsiról Csillagos Duka Gábor. Felrohant a töltésre és odaállt a két piros szem elé. — Gyere, gyere leányom! — kiálltotta. Mire a luvarkocsisok felriadtak és észreveiték, hogy nincs a kocsiján Csillagos Duka Gábor, ott hevert a vasúton vérében. A barka ami' a leányának tartogatott, csupa vér volt és ráborult a hallott arcára. Csillagos Duka Gábor testamentomát megtalálták a tarisznyájában. Ezt azon a napon irta, mikor a lánya megszökött. És szólt benne a faluhoz : — Minden én vagyonom, hites feleségem halála után Horog falu népé. Kívánságom mindössze az, hogy a nemes, nemsetes bírója az, én szekerem hesszu rudját odaállittassa örök jelképen, ahol is még meg látják az én Erzsébet leányomat, kit is én Uram Teremtőm visazahozand majd a faluba. A barkát, amit a püspöki templomban szenteltettem, ha ón már meghaltam, arra a rúdra tegyék istenes dísznek ,.. A szegény Csillagos Duka Gábor halála pillanatában bizonyára látta a leányát, mikor hivó szóval hívogatta. Hát odaállították a rudat emlékeztetőnek. A csillagokból olvasta-e ki szándékát Duka Gábor, nem tudják. De barkát minden esztendőben (visznek leányának jaki pedig nagyot vétkeseit a földön. Lényeges reformáláson mentek keresztül a kereseti adók ugyanis a kereseti adónak az I. II. III. IV. osztályú kereseti adóra való felosztása megszűnik s helyébe 800. kor. létmiminium megállapítása mellett, az általános kereseti adó lép. 800. korona kereset vagy jövedelem azonban csak akkor képe. adómentes létminimum- miét, ha az illetőnek egyéb jövedelme nincs. Ha egyéb jövedelme van, úgy a 800 kor.-án aluli kereset is adó alá esik. A régi jövedelmi pótadó helyébe viszont az úgy nevezett jövedelmi adó lép életbe. Ezen uj adónemeket egy cikkoso- rozatban egyenkint fogjuk ismertetni s záradékul kritikai megjegyzéseiket is meg fogjuk tenni, most általánosságban csak annyit bocsátunk előre, hogy ez az adóreform se elégiti ki még távolról sem a progresiyitás szociális következményét s a közteher viselést — a fogyasztási adóktól teljesen eltekintve se teszi arányosságon alapuló, egyenlő teher viselésé. I. Házadó. A házadó tárgya minden lakóház és állandó jellegű épület. A házadó minden ház után külön véttetik, azonban egy telkén épült, bár több fedél alatt álljon is, adózás szempontjából egy épületnek veendő. Adó alap: a házak évi haszonértóke. A haszonmérték a házbér jövedelme alapján vagy a lakrészek száma szerint állapiitatik meg. A bérjövedelem alapján megállapított haszonórték, házbéradó, lakrészek száma szerint megállapított pedig ház- osztályadó alá esik. A hol a lakrészek legalább fele bérbe van adva, ott általánosan házbéradó (a ki — neai adott házakra is) véttetik ki. Az adó alapját képező haszonértéket a nyers jövedelem adja. A nyers jövedelem után házbéradó fejében fizetendő: 1., 16 százalék. Budapest székesfőváros területén általában (kivitel Ó-Buda egy része a hol 15 százalék.) 2., 14 százalék azon házbéradó alá eső községekben, városokban, melynek lakosága a 15,000-et meghaladja. 3., 11 százalék azon községekben, városokban, melyeknek lélekszáma 1000. nagyobb, de természetese« a 2-ik pont alá nem csaek. 4., 9 százalék az 1000-nél kisebb létszámú községekben. Házosztályadó alá tartoznak a tényleg ki nem bérelt lakrészek az általános ház- bér adó alap nem esső községekben és városokban a lakrészek száma alapján. A házosztály adónak 3 fokozata van. Az I. fokozata azon községek tartoznak, hol a lakrészek l/3-a sincs bérbe adva. A II. fokozaba a rendezett tanácsú városok, a hol a lakrészek legalább 1/3-a sincs bérbe adva. A III. fokozata a községek és városok, melyekben a lakrészeknek legalább 1/3-a bérbe van adva. A lakrészek száma szerint, mind a három fokozatban 10 osztályt különböztetünk meg. Ideiglegesen adómentesek: a„ Uj házak és toldalék építkezések, hol elóbb épület nem volt.
