Szinérváralja, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-27 / 35. szám

35 szám. 1012 augusztus 27 kodik, s azután belenyugszik a változ- hatatlanba. Ilyen körülmények között nem csoda, ha vérszemet kapnak a dús­gazdag gyárosok, nagyiparosok és há­ziurak és minden nagyobb lelkifurdalás nélkül akkor és annyira, amikor és amen­nyire nekik jól esik. A nagyközönségnek, a millió és millió állampolgárnak kell szrájkolnia az ilyen indokolatlan és sérelmes emelések ellen: ki lehet a dúsgazdag embereket is éheztetni — mint legutóbb a malom­munkások sztrájkjánál is láttuk — mely a munkások győzelmével végződött. A jómódú emberek beadták a derekukat, mert belátták, hogy sokáig nem lehetnek el a munkások nélkül. Erős szervezkedéssel, egyöntetű el­járással pressziót lehet gyakorolni min- nenfele erőszakos és a meggazdagodás nagyobb emelésére irányuló áremelések ellen. Akkor majd lejjebb esik az álluk a most még elvakult lakás és élelmiszer uzsorásoknak. Talár a bírák és ügy­•fc védek részére. Az igazságügyminiszter bírósági szer­vezeti reformot tervez. A tervezetet leirat­ban közölte a kir. járásbíróságokkal is és véleményt kér tőlék. Az ujitások igen érdekesek. Megho­nosítják a szóbeliséget és közvetlenséget az adminisztrációban, lehetővé teszi nők alkalmazását a biróságokon, továbbá ta­lárt rendszeresít a bírák és ügyvédek számára. Az uj pörrend — mondja a] minisz­teri leirat — a bírák munkáját fölöttébb megszorítaná, ami azonban az állampéz- tárt nagyon megterhelné, miért is a birá­& ..................— do lta magában. És vissza ment a kopott ro­zoga íróasztal mellé, az ablakmélyedésbe. Néhány nap múlva már más ült az i- mádott főnöki asztalnál és Kázmér eltette a azekrónybe a Ferenc József kabátot. Egy év múlva megint üresen maradt a .szék. A főnök ur tovább emelkedett. Káz­mér lázas sietséggel tért haza, kikereste a szekrényből a Ferenc József kabátot és megnézte. Bizony egy két helyen kiette a moly, voltak is benne porfoltok, de Káz­mér nekiment a kefével kitisztította a kabátot és másnap felvette, Tizenkét órakor lement a miniszteri előszobába.fMás volt már a titkár, más a miniszter. Szvetovits Kázmér alázatosan kérte a titkár urat, jelentse be őt a kegyelmes urnái. És Szvetovits Kázmér a Ferenc József kabátban bejutott a miniszter elé. Nem vala­mi értelmesem beszélt, dadogott is egy ke­veset, de végeredményben megértette magát a miniszterrel. A kegyelmes ur egy jó akaratú mosolylyal bocsátotta el és harmadnap megint be volt töltve a szók és az állás és ismét nem Szvetovits Kázmérral. Szvetovits Kázmér pedig kopott, szürkült tovább. Már alig volt néhány ősz hajszála, alig voltak fogai, parancsolni már nem tudott SZÍ NÉRVÁR ALJA kát a kezelés és az adminisztratív teen­dők alól fölmentik és jövőre csak tárgyal­nak és ítéletet hoznak. A segédhivatalok, kezelőszemélyzet és a bíróságok és ügyész­ségek alkalmazottjai pedig a rájuk szakadt terhet úgy viselnék, hogy megszűnnék az aktaintézés. A szóbeliség és közvetetlen- ség elvét honosítanák meg az adminiszt­ratív munka minden vonalán. Jelentésté­telek, vizsgálatok, fegyelmi eljárások, ki­nevezések, küldetések, ezután nem Írásban történnének, hanem szóbelileg, személyes érintkezés és telefon utján. A hivatali ve. zetőknek — ilyen állást szerveznek — pedig a saját hivatalukban^ joguk lesz o- lyan rendszereket életbeléptetni, amilyent akarnak és jónak látnak. A helyes rend­szernek megbeszélése végett] állandók len­nének a tisztviselői értekezletek. A kezelőszemélyzet tagjai a tisztvi­selők és alkalmazottak így teljesen meg­szabadulnának az irásmunkától. A máso­lás elvégzésére pedig nőket alkalmazná­nak a biróságokon és ügyészségeken. Ennek megokolásában pedig azt mondja a miniszteri leirat, hogy tisztviselők fele­ségeik és leányaik szamára is nyújthat­nak kenyérkeresetet, mert a női munka­erő olcsóbb, a férfialkalmazottak részére a másolás gyötrő és az érvényesülést gá­tolja. A nők és férfiak egy hivatalban való alkalmazása nem kifegásolható mo­rális szempontból sem, mert a nagyobb bankok és magánvállalatok irodáiban is bevált ez a rendszer, házastársak azonban a hivatalban nem állhatnak fölebbvaló vagy ellenőrzési viszonyban. A tervezet] a bírák, ügyészek, ügy­védek, jegyzők és joggyakornokok számá­ra tenné kötelezővé a törvényszéki és még felsőbb tárgyalásokon az egyenruha viselését. Az egyenruha talár és kalpag volna s a tekintély emelését kívánja szol­gálni. A birák talárja egyszerű, fekete volna és már nem is kérte, nem is remélte, hogy abba a főnöki Bzékbe beülhessen. Most már nem is arra aspirált, de azért minden évben egyszer felvette a Ferenc József kabátot és lement a miniszterhez egy kis fizetésemelésért. És aminiszterek folyton változtak, Szvetovits Kázmér pedig mindig ugyanaz maradt a Feranc József kabáttal együtt. Aztán elkövetkezett a nyugdíjazás i6. Szvetovits Kázmórt teljes fizetésével nyugdí­jazták és Szvetovits Kázmér otthagyta az ablakmélyedést, a rozoga asztalt, a zöld lom­bokat és hazamout a Ferenc József kabáthoz. Ehhez a Ferenc József kabáthoz fűződtek Szvetovits Kázmér legszebb emlékei, amelyek egyúttal a legfájdalmasabbak volt. A kabát már nagyon fényes volt, az óldala rojtos volt, a gallérja is már kifestett agy kicsit és Szvetovits Káz­mér minden érbon egyszer felvette, mintha mos. is a minisztériumba akarna benne menni. A budai sétatérek már nagyon ismerték Szvetovits bácsit és ha felvette a Ferenc Józsefet, mindig megkérdezték, a miniszté­riumba megy Szvetovits bácsi? Kázmér pedig azt halkan felelte: — Igen, beszélni valóm van a miniszterrel 1 szinü, a mellen koronás ozimer. A kúriai, táblai, törvénjízéki birák egyenruhájá«ak megkülönböztetését a czimer szine, nagy­sága és alakja határozná meg. Az ügyé­szek talárja ugyanilyen. A jegyzőké és joggyakornokokó annyiban különböznének, hogy nem lenne rajtuk czimer. A talár viselése minden bírósági tárgyaláson kö- elező lenne a társas biróságokon. Az ügyvédek szintén kötelesek len­nének a tárgyalásokon talárban megjelen­ni. Az ügyvédi talár meghonosításáról a miniszteri tervezet a következőket mondja: Az ügyvédi talár lényegében mege­gyeznék a bírói talárral, de ettől esetleg a szövet eltérő színében különböznék. Az ügyvédi talár viselésének kötelező volta a fönti korlátok k*zött igen fontos volna az ügyvédi, bírói valmint ügyészi funk- cziók egymáshoz közelálló voltának kidom- boritására. Egyrészt emelné az ügyvédi tekintélyt, másrészt előnyös volna az ügy­véd és biró közötti viszony javítására. A tervezet szerint a jövendőre a bi­rák, mikor Ítéletet hirdetnek ki: nem föl­állással tisztelik a király személyét, hanem a kalpag feltevésével. A szóbeliség és közvetlenség megho­nosítása az adminisztráczióban igen örven­detes és hasznos újítás, mely bizonyára sok bajon fog segíteni. A talár kérdés pedig bizonyára sok vitára ad majd al­kalmat. HÍREK. Hivatalvízsgálat. Bay Miklós, főszolgabiró Lánczky Antal, járási számellenőr közremű­ködésével folyó évi aug. hó 19-én a szamos- borhidi, 22-én az apai körjegyzői irodát meg­vizsgálta s mind két helyen a tapasztalt rend felelt elismerését fejezte ki. Jegyzőválasztás Az apai körjegyzőségben ujonan szervezett segédjegyzői állásra e hó 22-én Radnai Sándor oki. választatott meg egyhangúlag. Uj község. Apahegy nóv alatt ismert része Apa községnek a belügyminiszter rende­leté folytán önálló községe lett egyelőre Apa­hegy névéi. Nyugdíjazás. A in. kir. pénzügyminiszter Obholczer Gyula p. ü. tanácsost, a nagykáro­lyi pénzügyigazgatóság mellé rendelt szám­vevőség főnökét saját kérelmére nyugdíjazta. A lápssvöigyí vasat. Végre dűlőre jutott a láposvölgyi vasút építési ügye. Mint értesü­lünk, a belügyminiszter jóváhagyta a várme­gy« azon határozatát, mellyel a vasút czéljaira I1/,*/» -°s pótadót szavaztak meg. Ez utolsó akadály ledöltével most már rövidesen hóméi fognak a vasút kiépítéséhez. Tankötelesek összeírása. Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága felhívja az összes községi elöljáróságokat és r. t. városok pol­gármestereit, hogy az 1912—13. tanév elején az iskolába be nem irt tankötelesek összeírá­sát foganatosítsák. A ref egyház bálja iránt, mely szeptem­ber első napján lesz, a közönség minden részé­ről nagy érdeklődés mutatkozik. Ezt az érdek­lődést meg is érdemli a ref. egyház, mert az utóbbi időben a halaszthatlan javítások miatt tetemes adósságba verte magát. Az egyház szegénysége nem bírja a terheket s igy kény­telen a bálok jövedelméből fedezni kiadásainak egy részét. Ezt aj célt szolgálja a szeptember elsején tartandó mulatság is, melyre felhívjuk az áldozni kész közönség szives figyelmét azzal, hogy aki meghívót nem kapott s arra i- gényt tart, forduljon Szilvás Dániel, egyháztaná-

Next

/
Thumbnails
Contents