Szinérváralja, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-20 / 34. szám
33 szám. (2) SZINÉRVÁR alja talékosok rendes szolgálatra fognak be- soroztatni. Igaz, hogy 3. évben évenkint emelkedő létszám folytán szigorúbbak lesznek a sorozások, de látszólag akkor sem megy nagyon túl a hadképességgel besorozottak száma az eddigieknél — azzal a megkülönböztetéssel, hogy a véletlen szerencse — magas sorsszám folytán póttartalékba jutott egyének a többiekkel hasonlóul rendes szolgálatra lesznek besorozva — általános elv szerint nagyon helyesen. Terem szűk, nem foglalkozhatom teljes fejtegetésével a régi és uj védtör- vény és utasítás előnyös vagy hátrányos részeivel; de röviden: hátrányos a régivel szemben az uj védtörvény a sorsszámuknál fogva mint fölösök a póttartalékba eshetök részére; — előnyös: a 3 év után bekövetkező általános 2 évi szolgálat miatt, — de előnyös a kedvezmények elnyerése, mert kedvezően kivannak terjesztve; előnyös a póttartalékosok kiválasztása, amennyiben nem a sors— hanem előnyős családi viszonyok és körülmények elbírálása mellett juthat valaki a póttartalékba. Előnyösen kitérj észt etett a teljes törvényes igénnyel nem biró családfentartóknak és mezőgazdáknak kedvezménybe részesítése. A VI. gimn. v. polg, osztályt végzettek egyévi önkéntesi kedvezménye, stb. stb. Nem a szerencse sorsszáma után, hanem] kedvezményi előjogosultságuk alapján — családi körülmények elbírálása után áz erre hivatott érdektelen bizottság elbírálása folytán családi érdek szerint fognak ezután póttartalékba helyezni. Tehát nem is olyan rossz és veszedelmes az uj véderő törvény amint általánosságban egyoldalúan feltüntetve lett, — hanem inkább méltányos, eltekintve a haderő költségeiktől. — (Sönczy.) Az orosházi hétosztáiyu polgári iskola megnyitása. Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter Őexcellentája — Serényi Béla gróf földmivelósügyi miniszter Őntgyméltóságával cgyetértőleg £az oros» házi — eddig hatoszt ályu polgári iskolát — kísérletképpen hétosztáiyu polgári iskolává szervezte át. Az átszervezett hétosztáiyu polgári iskolának ötödik osztálya uj tantervvel az 1912—1913-ik tanév elején megnyílik a hatodik és hetedik osztályok megnyitása folytatólagosan következik. A fennálló hatodik osztályban a tanítás még a régi tanterv szerint történik. A hétosztáiyu polgári iskola általános műveltséget adó, gyakorlati ismereteket nyújtó és munkára nevelő középfokú iskola, amely iskola igazi célját, közoktatásügyi nagy hivatását akkor tölti be legjobban, hogyha végzett növendékei növendékei minél nagyobb számban térnek vissza apjuk mezőgazdasági, ipari és kereskedői foglalkozáshoz. E főfontos- ságu cél mellett a felsőbb szakiskolákba és külömböző tanfolyamokba való felvétel, valamint az egyetemi végzettségeit nem igénylő köztisztviselői állasok betölthetése csak másodrendű célt képezhetnek. A gyakorlati irányú és életre nevelő hétosztáiyu polgári iskola minden más köézpfoku iskolától abban külömbözik, hogy mig egyfelől az általános műveltséget nyújtó tárgyakból befejezett egészet ad és nemtanit kevesebbet, mint bármely más középfokú iskola, addig másfelől az életben fontos és haszonnal járó gyakorlati ismeretedet is nyújt, de mindezeken kivill növendékeit az első osztálytól kezdve hátosztályon keresztül előre meg- állapittatott tervszerint a munka megbecsülésére, annak szeretetére, azaz;magára a munkára is reá nevéli. Az át szervezett hétosztáiyu polgári iskola hazánk az egyedüli középfokú iskola, a melynek tantervében munkára nevelő tantárgyak is vannak. Ez teszi a reformot korszakos jelentőségűvé, okta___1912^ aujuszlus^JO tá sügyi szempontaól óriási fontosságúvá s jövő eredményeiben megbecsülhetetlenné. A hétosztélyu polgári iskola munkára nevelő tárgyai kétirányuak, de egyformán fontoaak. Ä kézügyesitő munkák a szükséges technológiai ismeretekkel, a készítendő tárgyak rajzolásával, anyag és munkadij számításokkal éppen olyan fontos tárgyai a hétosztáiyu polgári iskolának, mint a gyakorlati az elméleti mezőgazdasági és kertészeti ismeretek. — Az iskola a papir, fa, fém és anyag kézügyesitő munkák tanításához jól felszerelt munkatermekkel rendelkezik. — A növendékek a gyakorlati kertgazdasságot egy 10 holdat mintaszerű kertben, s a mezőgazdassági ismeretek gykorlati részét egy 12—15 holdas kisebb mintagazdaságban szakszerű vezetés mellett tanulják. A kertészeti-, mezőgazdasági- és kézügyesitő munkákban minden növendék cselekvőleg részt vesz, azaz — dolgozik. — Nincsen olyan társadalmi osztály, amelynek tagjai a kézügyesitő munkáknak a kertészeti ós mezőgazdasági ismereteknek az életben hasznát ne vennék. Az egyes tárgyak tanítási ányagának kiválasztásánál a gyakorlati élet kívánalmaira különös gond fordittatott. A szemléltetésen nyugvó tanításnak az átszervezett polgári iskolában elsőrendű szerep jut. A munkára nevelő tárgyak közül a kézügyesitő munkák tanítására — a szabadkézi rajzon kívül — heti 14 órát a szorosabb értelemben vett mezőgazda- sági és kertészeti tárgyakra pedig heti 24 órát fordítunk. A . igentisztelt szülőknek különösen figyelmébe ajánlom az átszervezett, uj irányú hatosztályu polgári iskolát, amelyet Zichy János gróf vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Őkegyelmessége bölcs előrelátással kísérletképpen letesit. A szeptember elsején megnyitandó hétosztáiyu polgári iskola szervezetében, tantervében, felszerelésében, berendezkedésében és tanitási eljárásában elsősorban s a polgári osztály szellemi szükségleteire, a szemléltetésen alapuló gyakorlati tanításra s a munkára nevelésre lesz leánya, hogy válik viruó rózsából fehér liliommá. És iszonyú indulat vette meg a leikét. Ki j szeretett volna irtani a föld színéről minden ; görögöt. Maga kérte a kiskirályt, hogy hadd i menjen ö a Szerénnégbe, majd visszaveszi ő a hitethagyodáktól r.zt a tartományt, amit jószántukból adtak Bélának. Többet ér a földje úgyis, mint Datmáciáé. Hajlott szavára a király és a haragos nagy ur olyan halmot rakatott Gubrás és Brunus vezérek katonáiból, hogy hegynek is beillet. Dühöngött a császár, a i int hírül vette és bosszúért lángolt. Szőtte a sok tervet, de egyik sem tetszet Vezérei meg éppen a békét javallották. Dühösen csapot öklével a tanácsasztalára: — Hát gyáva kutyák vagytok mindnyájan ? ti birodalmam hires bölcsei.! Mélységes csend támadt, mikor előlépett a legfiatalabbik vezér. Sápadt volt a képe beesett a szeme. Vagy sokat sirt, vagy keveset aludt. — Felséges császárom I Hallgasd meg tanácsom! Cselt az ellenségnek I Elek vezért inditsd útnak egyik seregeddel a Szerémi határra, a másikkal meg eressz engem nagy titokban a hegyeken túlra. Amit ott veszítesz százszorosán visszaszerzem itt neked. Olyan drágakő lesz kincses Erdélyország koronádban minő nincs több benne Tetszett a császárnak ^az ifjú beszéde s nyomban indult mind a két sereg. A Szs- rémségből nagy kudarccal futva tért meg az egyik, de a másik Erdélyből csakugyan ezernyi fogolyekkal, dús zsákmánynyal tért meg. Andorsnik volt a vezér. Nem volt már sápadt a képe, beesett a szeme, tűz égett, minden tagjában Nem hazudott még sem a csavargó szász kézműves, aki elárulta neki, hogy hol őrzik Bánffy Dénes fonnyadó virágját, világszép szomorú Katáját. Ott volt csakugyan, ahol a szász mondotta. Úgy őrizték mint a mesesbeü királykisasszonyt a hótfejü sárkányok. Azért ő mégisj elhozta. Nem maradt ott élő ember az egész határon. Kemény ember volt Bánffi Dénes, de erre a hírre, gyerek lett belőle! Úgy sirt, hogy majd megszakadt belé a ezive. Aztán átkozódoit mint a pogány és összetört mindent, ami a kezeügyébe került, embert, állatot. Maga a pokol feszegette a mellét. Nem mondta neki senki, de azért tudta, ki volt a rabló, ki lopta el gyáván, lator módra ezemefényét, üdvösségét. Hej! ha egyszer szemtől-szembe kerül azzal a latorral 1 A király és tanácsa szinte megijedtek kísérteties ábrázatjától, mikor nap-nap után ott kért, rimánkodott, követelt, fenyegetődzött előttük, hogy csak még egyszer bizzák rá a sereget, irmagul sem hagy több görögöt. Ki- pusztitja, kiöli az egész fajt napnyugattól-nap- kaletig. Nem sokáig kellett kérni. Alig telt bele egy esztendő, kérték már, hogy menjen, vigye á sereget, Szerémségbon dúlnak megint a rettenetes Andornik görögjei. Bánffy uram felkötötte a szablyát és úgyszólván repült 15,000 vitézzel a Duna vize mentén. Mire leért, már ott siránkozott, ott esküdöd bosszút a görög annál a testhalomnál, melyet két éve ö épített esküszegő véreik testéből. Vad öröm fogta el az ellenség láttára Az összecsapás előtti éjszakán csak úgy folyt a bor a magyar táborban, szóltak a sipok, sírtak a hegedűk, recsegtek a dobok, szilaj tánco' jártak a bajnokok. Temetés lesz holnap. Hajnalra ítéletnapra virradnak . . . Repültek a kopják, piros vér buggyant ki a nyilak hegyén, recsegtek a trombiták, toporzékoltak a paripák, jobbra balra dűltek a vitézek Bánffy Dénes megtalálta akit keresett. Ott állottak szemtől-szemben az apa meg a rabló az aranyos selyem táborimé Jett. — Add ide a lányom! — orditott Bánffy a csatazajt tulharsogva. Andronik nem értett* bár a nyelvét, megértette mégis Még közelebb ugrott a sátorhoz és onnan vagdalódzott két kézre fogott kardjával. Bánffy csak védte magát. Nem merte lsütni a rablót, mert kitől kérje akkor a leányát Háiitotta a csapásait és egyre csak azt ordította : a leányom 1 A leányom !... Jobb karjából már szivárogott a mente alól a vére. Érezte, hogy gyöngül a szorítása, ha hamar kinem vallathatja, nem is vall az többé neki. A védelmet hát támadásra fordította. Csengett, szikrákat hányt az acél, Andronik is vérzett már, de azért véres kardjával is tagadólag intett: Bánffy szemei vérbe borultak, iszonyú dühvei, tajtékozó ajakkal kapta kezébe retteae*
