Szinérváralja, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-20 / 34. szám

33 szám. (2) SZINÉRVÁR alja talékosok rendes szolgálatra fognak be- soroztatni. Igaz, hogy 3. évben évenkint emel­kedő létszám folytán szigorúbbak lesznek a sorozások, de látszólag akkor sem megy nagyon túl a hadképességgel be­sorozottak száma az eddigieknél — az­zal a megkülönböztetéssel, hogy a vélet­len szerencse — magas sorsszám foly­tán póttartalékba jutott egyének a töb­biekkel hasonlóul rendes szolgálatra lesznek besorozva — általános elv sze­rint nagyon helyesen. Terem szűk, nem foglalkozhatom teljes fejtegetésével a régi és uj védtör- vény és utasítás előnyös vagy hátrányos részeivel; de röviden: hátrányos a régi­vel szemben az uj védtörvény a sors­számuknál fogva mint fölösök a póttar­talékba eshetök részére; — előnyös: a 3 év után bekövetkező általános 2 évi szolgálat miatt, — de előnyös a kedvez­mények elnyerése, mert kedvezően ki­vannak terjesztve; előnyös a póttartalé­kosok kiválasztása, amennyiben nem a sors— hanem előnyős családi viszonyok és körülmények elbírálása mellett jut­hat valaki a póttartalékba. Előnyösen kitérj észt etett a teljes törvényes igénnyel nem biró családfentartóknak és mező­gazdáknak kedvezménybe részesítése. A VI. gimn. v. polg, osztályt végzettek egy­évi önkéntesi kedvezménye, stb. stb. Nem a szerencse sorsszáma után, hanem] kedvezményi előjogosultságuk alapján — családi körülmények elbírálása után áz erre hivatott érdektelen bizottság elbírálása folytán családi érdek szerint fognak ezután póttartalékba helyezni. Tehát nem is olyan rossz és vesze­delmes az uj véderő törvény amint álta­lánosságban egyoldalúan feltüntetve lett, — hanem inkább méltányos, eltekintve a haderő költségeiktől. — (Sönczy.) Az orosházi hétosztáiyu polgári iskola megnyitása. Zichy János gróf vallás- és közokta­tásügyi miniszter Őexcellentája — Seré­nyi Béla gróf földmivelósügyi miniszter Őntgyméltóságával cgyetértőleg £az oros» házi — eddig hatoszt ályu polgári iskolát — kísérletképpen hétosztáiyu polgári is­kolává szervezte át. Az átszervezett hétosztáiyu polgári iskolának ötödik osztálya uj tantervvel az 1912—1913-ik tanév elején megnyílik a hatodik és hetedik osztályok megnyitása folytatólagosan következik. A fennálló hatodik osztályban a tanítás még a régi tanterv szerint történik. A hétosztáiyu polgári iskola általános műveltséget adó, gyakorlati ismereteket nyújtó és munkára nevelő középfokú iskola, amely iskola igazi célját, közokta­tásügyi nagy hivatását akkor tölti be legjobban, hogyha végzett növendékei növendékei minél nagyobb számban tér­nek vissza apjuk mezőgazdasági, ipari és kereskedői foglalkozáshoz. E főfontos- ságu cél mellett a felsőbb szakiskolákba és külömböző tanfolyamokba való felvétel, valamint az egyetemi végzettségeit nem igénylő köztisztviselői állasok betölthetése csak másodrendű célt képezhetnek. A gyakorlati irányú és életre nevelő hétosztáiyu polgári iskola minden más köézpfoku iskolától abban külömbözik, hogy mig egyfelől az általános művelt­séget nyújtó tárgyakból befejezett egészet ad és nemtanit kevesebbet, mint bármely más középfokú iskola, addig másfelől az életben fontos és haszonnal járó gya­korlati ismeretedet is nyújt, de mindeze­ken kivill növendékeit az első osztálytól kezdve hátosztályon keresztül előre meg- állapittatott tervszerint a munka megbe­csülésére, annak szeretetére, azaz;magára a munkára is reá nevéli. Az át szervezett hétosztáiyu polgári iskola hazánk az egyedüli középfokú is­kola, a melynek tantervében munkára nevelő tantárgyak is vannak. Ez teszi a reformot korszakos jelentőségűvé, okta­___1912^ aujuszlus^JO tá sügyi szempontaól óriási fontosságúvá s jövő eredményeiben megbecsülhetetlenné. A hétosztélyu polgári iskola munkára nevelő tárgyai kétirányuak, de egyformán fontoaak. Ä kézügyesitő munkák a szükséges technológiai ismeretekkel, a készítendő tárgyak rajzolásával, anyag és munkadij számításokkal éppen olyan fontos tárgyai a hétosztáiyu polgári iskolának, mint a gyakorlati az elméleti mezőgazdasági és kertészeti ismeretek. — Az iskola a papir, fa, fém és anyag kézügyesitő munkák tanításához jól felszerelt munkatermekkel rendelkezik. — A növendékek a gyakor­lati kertgazdasságot egy 10 holdat mintaszerű kertben, s a mezőgazdassági ismeretek gykorlati részét egy 12—15 holdas kisebb mintagazdaságban szakszerű vezetés mellett tanulják. A kertészeti-, mezőgazdasági- és kéz­ügyesitő munkákban minden növendék cselekvőleg részt vesz, azaz — dolgozik. — Nincsen olyan társadalmi osztály, amely­nek tagjai a kézügyesitő munkáknak a kertészeti ós mezőgazdasági ismeretek­nek az életben hasznát ne vennék. Az egyes tárgyak tanítási ányagának kiválasztásánál a gyakorlati élet kívánal­maira különös gond fordittatott. A szem­léltetésen nyugvó tanításnak az átszervezett polgári iskolában elsőrendű szerep jut. A munkára nevelő tárgyak közül a kézügyesitő munkák tanítására — a szabadkézi rajzon kívül — heti 14 órát a szorosabb értelemben vett mezőgazda- sági és kertészeti tárgyakra pedig heti 24 órát fordítunk. A . igentisztelt szülőknek különösen figyelmébe ajánlom az átszervezett, uj irá­nyú hatosztályu polgári iskolát, amelyet Zichy János gróf vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Őkegyelmessége bölcs előrelátással kísérletképpen letesit. A szeptember elsején megnyitandó hétosztáiyu polgári iskola szervezetében, tantervében, felszerelésében, berendezke­désében és tanitási eljárásában elsősorban s a polgári osztály szellemi szükségletei­re, a szemléltetésen alapuló gyakorlati tanításra s a munkára nevelésre lesz leánya, hogy válik viruó rózsából fehér liliommá. És iszonyú indulat vette meg a leikét. Ki j szeretett volna irtani a föld színéről minden ; görögöt. Maga kérte a kiskirályt, hogy hadd i menjen ö a Szerénnégbe, majd visszaveszi ő a hitethagyodáktól r.zt a tartományt, amit jószántukból adtak Bélának. Többet ér a földje úgyis, mint Datmáciáé. Hajlott szavára a király és a haragos nagy ur olyan halmot rakatott Gubrás és Brunus vezérek katonáiból, hogy hegynek is beillet. Dühöngött a császár, a i int hírül vette és bosszúért lángolt. Szőtte a sok tervet, de egyik sem tetszet Vezérei meg éppen a békét javallották. Dühösen csapot öklével a tanácsasztalára: — Hát gyáva kutyák vagytok mindnyájan ? ti birodalmam hires bölcsei.! Mélységes csend támadt, mikor előlépett a legfiatalabbik vezér. Sápadt volt a képe beesett a szeme. Vagy sokat sirt, vagy ke­veset aludt. — Felséges császárom I Hallgasd meg tanácsom! Cselt az ellenségnek I Elek vezért inditsd útnak egyik seregeddel a Szerémi ha­tárra, a másikkal meg eressz engem nagy titokban a hegyeken túlra. Amit ott veszítesz százszorosán visszaszerzem itt neked. Olyan drágakő lesz kincses Erdélyország koronádban minő nincs több benne Tetszett a császárnak ^az ifjú beszéde s nyomban indult mind a két sereg. A Szs- rémségből nagy kudarccal futva tért meg az egyik, de a másik Erdélyből csakugyan ezer­nyi fogolyekkal, dús zsákmánynyal tért meg. Andorsnik volt a vezér. Nem volt már sápadt a képe, beesett a szeme, tűz égett, minden tagjában Nem hazudott még sem a csavargó szász kézműves, aki elárulta neki, hogy hol őrzik Bánffy Dénes fonnyadó virágját, világszép szomorú Katáját. Ott volt csakugyan, ahol a szász mondotta. Úgy őrizték mint a mesesbeü királykisasszonyt a hótfejü sárkányok. Azért ő mégisj elhozta. Nem maradt ott élő ember az egész határon. Kemény ember volt Bánffi Dénes, de erre a hírre, gyerek lett belőle! Úgy sirt, hogy majd megszakadt belé a ezive. Aztán átkozódoit mint a pogány és összetört mindent, ami a kezeügyébe került, embert, állatot. Maga a pokol feszegette a mellét. Nem mondta neki senki, de azért tudta, ki volt a rabló, ki lopta el gyáván, lator módra ezemefényét, üdvösségét. Hej! ha egyszer szemtől-szembe kerül azzal a latorral 1 A király és tanácsa szinte megijedtek kísérteties ábrázatjától, mikor nap-nap után ott kért, rimánkodott, követelt, fenyegetődzött előttük, hogy csak még egyszer bizzák rá a sereget, irmagul sem hagy több görögöt. Ki- pusztitja, kiöli az egész fajt napnyugattól-nap- kaletig. Nem sokáig kellett kérni. Alig telt bele egy esztendő, kérték már, hogy menjen, vigye á sereget, Szerémségbon dúlnak megint a rettenetes Andornik görögjei. Bánffy uram felkötötte a szablyát és úgyszólván repült 15,000 vitézzel a Duna vize mentén. Mire leért, már ott siránkozott, ott esküdöd bosszút a görög annál a testhalomnál, melyet két éve ö épített esküszegő véreik testéből. Vad öröm fogta el az ellenség láttára Az összecsapás előtti éjszakán csak úgy folyt a bor a magyar táborban, szóltak a sipok, sírtak a hegedűk, recsegtek a dobok, szilaj tánco' jártak a bajnokok. Temetés lesz holnap. Haj­nalra ítéletnapra virradnak . . . Repültek a kopják, piros vér buggyant ki a nyilak hegyén, recsegtek a trombiták, toporzékoltak a paripák, jobbra balra dűltek a vitézek Bánffy Dénes megtalálta akit keresett. Ott állottak szemtől-szemben az apa meg a rabló az aranyos selyem táborimé Jett. — Add ide a lányom! — orditott Bánffy a csatazajt tulharsogva. Andronik nem értett* bár a nyelvét, meg­értette mégis Még közelebb ugrott a sátorhoz és onnan vagdalódzott két kézre fogott kardjá­val. Bánffy csak védte magát. Nem merte lsütni a rablót, mert kitől kérje akkor a leányát Háiitotta a csapásait és egyre csak azt ordította : a leányom 1 A leányom !... Jobb karjából már szivárogott a mente alól a vére. Érezte, hogy gyöngül a szorítása, ha hamar kinem vallathatja, nem is vall az többé neki. A védelmet hát támadásra fordította. Csengett, szikrákat hányt az acél, Andronik is vérzett már, de azért véres kardjával is tagadólag intett: Bánffy szemei vérbe borultak, iszonyú dühvei, tajtékozó ajakkal kapta kezébe retteae*

Next

/
Thumbnails
Contents