Szinérváralja, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-06 / 32. szám
31 szám (3) SZÍN ÉRVÁRA LJ A 1912 augusztus 5 rossz napokat szerez, elkedvetlenít és munka- kodviiuket is kártékonyán befolyásolja. A késő rórai és dús estebód másnapra izgatottá tesz és rosszul érzést idéz elő. Azt állitjsk, hogy egészséges ember nem álmodik. aki azonban kedves álmok jótékony hatását önmagán ész le te, tudni fogja, hogy mily jelentékeny befolyása lehet azoknak jellemükre. Vannak fiatalító vagy felfrisitő, másrészt gyötrő vagy emésztő álmok. Az elsők eszményi életünket, életked vünket emelik és ha csak addig, mig a nap józan eseményei az álmainkra való visszemlé- kezóst eltörlik, erősitik és támogatják vállai kozási szellemünket, tetterőnket. Rossz „Pusz tito“ áimok azonban elgyengítik szervez étünké Tény, hogy természetellenes elétmód és tépi lálkozas többé vagy kevésbé rossz álmok álta zavarja pihenésünket: az is közismert dolog hogy némely tápláló szerek „vig“, mások ismét »nehéz“ áímokat idéznek elő* Vöröshagyma, zöld saláta és hig tojásnak későn való élvezete például kellemes, ellenben sok sajt rossz és ijesztő álmokat ivéz elő Lángeszű, vagy előszeretettel képzeletbeli világban élő, szellemes emberek másként álmodnak, mint a paraszt. Az érzelmek is, melyeket az álmok mmbujzanak lehetne neveznünk, más-és más egyének és osztályoknál nagyon külömbözők. j Nyitott ablak mellett, hideg éjszakán, amikor tetemesen fázott, „vig“ ás csodalatos dolgokról álmodott, még pedig oly élénken, hogy álom alatt messzire kinyíltak szemei és szinte önmá- gatol kérdezte aiom e avagy vaióság-e mindaz ? Almaink altai könnyen megismerkedhetünk hajlamainkkal, megismerhetjük szenvedély einkot, gyöngéinkét. Estebódunket 5—6 órával iepiüenesuna előtt kellene eikőltenünk, é3 lehetőleg korán felkelnünk. A kora reggeli ! orakban sokkal nagyobb kitartással birunk \ dolgozni, mint késő nappai. Nehéz szellemi j munka, ha meg van hozza a képesség és kellő oreiy, ugyancsak legkönnyebben végezhető és legjobban is sikerűi a kora reggeli órákbani jo egészséges alvas után, Az aivas meglassítja az emésztés proce- j szusat. A fekvés, aivas között és annak ieio- iyasa jólétünkre más és más embernél küiöm- bozo. A legtöbb ember jobb oldalára fekszik és hatan fekve alszik ei. A jobb oldalon való fekves a gyomorra nézve alkalmatlan és gyakran — főleg felnőtteknél — háborgatja az emojztést. A baloldalon való fekvés könnyen görcsöket, vagy gyótró aimokat okoz, mely utóbbiakból rendesen képzelt ütés, vagy lökés aital szoktunk felébredni, A szív össeszoritása aitat a vérkeringés akadalyoztatvau és ennek következtében keletkeznek a mondott áimok és állapotok. Nagyon kövér embereknél vagy gyermekeknél ezen bajok kevésbé lepnek fel. Ezek majd a jobb, majd a bal oldalon lökhetnek anélkül, hogy ennek bármily hatását éreznek. A szokás, mint mindenütt, itt is nagy- szerepet játszik, de mégis mondhatnék, hogy felnő.töknél a haton í'ekves legtermészetesebb, mert ezáltal sem mohunk, sem belünk össze nem szorulhatván, természetesen könnyű ié- ldgzés vaiík lehetővé. Legcelszerubb lenne éjjel a lejünket szemben a íaliai és mintegy 5 méternyi távolságra az ablaktól feküdni, az ablak felső szárnya pedig kissé nyitva legyen. Ágyunk sokasom álljon sarokban, hanem keskeny részévéi a fal közepén; a fejrész ha lehet, nyűgöt felé es szemben az abiak legyen. Ha a hálószoba csalt egy személynek szolgai, úgy legjobb, ha egy aDiak_ van. Az, aki nyitott ablak mellett aiszik egy 15 négyzetméter nagyságú naioszobabau, mely legalább 3 méter magas, jobban es egeszsegoseboeu fog aludni mint más valaki 4—5-ször nagyobb helyiségben. Abiak és^ ajtó között miauig légáram van: azért ágyunk mindig három zárt fal között legyen, üogy a iéghuzamot alvás közben okvetlenül kikerüljük. Nagy hibát követünk el a íampanak a hálószobában való eloltása által. A petróleum párak nagy mértékben rontják a levegőt, akadályozzák a könnyén való elalvást, sőt lazac is idézhetnek elő. A sok alvás sem előnyős, mert bátortalanná és bágyadta teszi az embert. A boltozatos ágyak sem ajánlhatók a levegőnek az agyakuoz való nehezebb hoz- fórhetése Altai. Kant a nagy bölcsész azt állítja: ki 4 -5 napot és éjét álmatlanul töltött, az a megőrü- lest már alig kerülheti ki. A tébolydái orvosokig azoljas, hogy ezen állítás helyes, hogy álmatlanság az elmebetegeknél van leginkább elterjedve, a felkelés idejéből és i módjából könnyen Ítélhetünk az egyéni szellemi és testi jóléte fölött. Sok egészséges ember nagyon nehezen tud az ágyból felkelni, mig beteges emberek könnyen kelnek fel. Sohasem aludjunk, ha csak nem okvetlen szükséges, idegen ágyban. Utazás közben használjunk tiszta gyapjú takarót, hisz lehetséges, hogy az az ágy, amelybe bekerültünk, radályos betegnek volt az ágya. Gyapjú takarók között aludni legajánlatosabb. Ezeket mindenüvé könnyen elvihetjük, nem izzadunk alatta és rendesen jó kedvvel, és friss erővel ébredünk. Régi ismert szabály: Hideg fej meleg lábak ! Ideges, gyönge, beteg embernek j azonban ajánlható a fejnek melegen és a láb-! nak még melegebben való tartása. Az ebéd után való alvás, főleg vízszintes j iránybau fekvés mellett, fiatal emberekre nézve nagyon káros és inkább gyengit, mint erősít. Egy karosszókben való elalvás sokkal kevésbé káros. Sok ember edéd után lószőrrel párnázott karosszékben, támaszkodva szokott aludni. Ily ahelyzetben való alvás felnőtteknek egészséges és erősitő, de persze szokszor elvonja tőlük éjjeli álmukat. Ki álmatlanságban szenved, az lefekvés előtt vagy egy almát vagy egy pohár citromlét igyék. Sokaú, ha este egy pohár jó sört isznak, ettől már elálmosodnak. Legegyszerűbb elalvásunk könnyítésére, ha lefekvéskor kellemes emlékeket vagy ábrándokat idézünk elő. Légvárak közepette sokkal könnyebben alszunk el. A kellemes emlékek kellemes álmokat hozhatnak, de egyúttal vidámabb gondolkodásra szokiatják szellemünket, ami szintén fontos életünk meghosszabbítására. Doktor. Főmunkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor Piaci árak. A szinérváraljai hetivásáron 1912 aug. 1-én a következő legmagasabb terményárak érettek el. Búza q-ként 20 K 40. f. Rozs >> 18 K. f. Árpa „ nincs Zab >> 18 f. Tengeri yy 24 Kf 2865/1912 Pályázati hirdetmény. Az apai körjegyzőségben ujonan rendszeresített segédjegyzői állásra pályázatot hirdetek, s felhívom a pályázni óhajtókat, hogy az 1883 évi I t-cz. 6 §-a. illetve az 1900 évi XX t-cz 3 §-ában előirt képesítésüket, valamint jelenlegi és eddigi alkalmaztatásukat igazoló okmányaikkal felszerelt pályázati kérelmüket hozzám f. évi augusztus hö 17-én d. u. 5 óráig annyival is inkácb adják be, mert a későbben beérkezők pályázati kérvényeket figyelembe venni nem fogom. Ezen állás ^javadalmazása évi 1000 az az Egyezer korona fizetés és 300 korona lakbér. A választást f. évi augusztus hó 22-én d. u. 2 órakor Apa községben a községházánál fogom megtartani. A 'megválasztott aljegyző köteles lesz állását azonnal elfoglalni. Szinérváralja 1912 Julius 29. Bay Miklós főszolgabíró. 875/912 végreh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott birósági végrehajtó az 1881 évi LX. t-c 102 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a Szinérvaraljai kir. járásbíróságnak 1912 évi Sp I 303/3 számú végzése következtében Dr. Tatár János szváraljai ügyvéd ‘által képviselt Markovits Adolfné szváraljai lakos jávára 800 kor s jár erejéig 1912 évi junius hó 28 foganatosított biztosítási kielégítési végrehajtás utján le ill. felülfoglalt és 644 kor-ra, becsült következő ingóságok u. m. kész cipők- varrógép, szobabútor, ló szekér nyivános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbíróság 1911 V 488/1 számú végzése folytán fenti tőkekövetelés ennek 1912 évi ápiilis hó 30 napjától járó 5 százalék kamatai egy- harmad százalék váltódij és eddig összesen 110 korona 20 fillérben biroilag már megállapított, költségek erejé g, adós lakásán Szinérvaralja községben az esetleges fizetések betudásával leendő megtartására határidőül 1912 évi augusztus hó 14-ik napjának dél utáni 1 órájára ki- tüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érin- 7’tett ingóságok az 1881 évi LX. t.-cz 107, és s108 § ai értelmében készpénzfizetés mellett, a {legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron I áiul is elfognak adatni. Amenyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felültoglahattak és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881 évi LX t.-c. 12 § értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szinérváralján, 1912 évi július 24 napján. Páblé Antal kir. bir. végrehajtó. 956 szám. 1912 végrh. Árverési hirdetmény. Auluott birósági végrehajtó az 1881 évi LX t.-c 102-§a érteimében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmári kir. törvényszéknek, 1912 évi 10214 V szainu végzése következtében D . Lobossy Endre sza-máii ügyvéd által képviselt öőllősy Imre szentístvanbaksai lakos javára 1000 korona a jár erejéig 1911 évi jumus hó 1- én toganatositott biztooitási kielégítési végrenaj'ás utján le it. feliiifoglalt és 1600 koronára becsűit következő ingóságok, u. in.: gőzkazán cséplőgép nyilvános árve | résen eladatnak Mely árverésuek a szinérváraljai kir. járásbíróság 1912 évi i 412/2 számú végzésé folytán fenti tókekö veteléo ennek 1911 évi április hó 16 napjától járó 6 százalék kamatai egyharinad százalék váltódó és edd g °sszesen 138 korona 45 fiiierben biróiiag már megállapított költségek erejéig, adós lakásán Kószegremete községben az esetleges fizetések betudásával leendő megtartására határidőül 1912 évi au^sztus hó 10 napjának d. e. 6 órájára kúi zetik és ahhoz a venni szándékozok ezennel oly me jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok a; 1.831 é.’i LX: t-c 107 és 108 §-a értelmében készpénz*izetés mellett, is legtöbbet igémnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások a e és fetülülfoglalták és azokra kielégítési logot nyertek voim ezen árverés az 1831 évi L<, t.-c. 102 §-a érte ménen ezek javára is elrendeltetik Kelt Szinérváralján, 1912 évijuliushó 8-én. Páblé Antal kir bir végrehajót.
